L.Simon esete a felső egy százalékkal
L..Simon László nem különösebben tehetséges ember. Közepes költő, aki a rezsim kegyéből lett milliárdos vagy legalábbis többszázmilliós vagyonú ember. L.Simon közepes képességével azonban kirí a FIDESZ-elitből, amelynek tagjai általában a középszer alatti karrierista kóklerek. Nevezzük nevén szokás szerint Lánczi Andrást, Molnár Attila Károlyt, G.Fodor Gábort és az apróbb seggfejeket, mint Demeter, Békés, Megadja, Szilvay, és ne is nevezzük meg a Megafon fasisztáit, a minden rendű és rangú iskolázatlan barmokat.
L.Simont zavarják a manifesz tehetségtelenek és ennek most hangot adott, valamiért erősen célozgatott a Matthias Corvinus Collegiumra, ahol már attól dékán lehet egy “sztárelőadó” mert Dean a keresztneve. L.Simon sokkal civilizáltabb ember, mint Demeter Szilárd, aki emlékezetes módon Megadja Gábort nevezte meg az általa ismert legokosabb emberek egyikének, ami azért figyelemreméltó, tekintettel a célszemély szomorú mentális állapotára, Akkor már inkább Csillogószemű Fruzsi, aki mögött nem Orbán áll, hanem az ingatlan.com (amíg meg nem tetszik valakinek a NER-ben az ingatlan.com).
A magyarok átlagos kompetenciája, egyáltalán nem olyan kataszrofálisan alacsony, mint azt gondolni illik. Szövegértésben az országos átlag alig marad el az OECD átlagtól, a magasabb szinten teljesítők aránya elmarad a fejlett országokban mérttől (de matematikából már jobb a helyzet). Ami a PISA tesztekből látszik az az, hogy a 15-16 évesek átlagosan szignifikánsan elmaradnak az igazán fejlett országok hasonló korú diákjainak teljesítményétől, de leelőzik Olaszországot és a start-up nagyhatalom Izraelt.
A kérdés az, hogy egy ország hanyadik decilisét használja leginkább a versenyben, melyik decilisre bazírozza a jövőjét, azaz melyik decilisre mennyit bazíroz. L.Simon “alkossatok remekműveket, és ünnepeljétek a magyar létet” László idealista megközelítésében, a magyar tehetség nő mint a dudva.”Speciális nemzeti buksisimogatással engedjük játszani szép, okos fiainkat” alapon közelít a kérdéshez, ami még mindig sokkal jobb, mint Gulyás Gergely attitűdje, aki minden forintot, amit oktatásra költünk, eltérülve érez “Mészáros Lőrinc” pénztárcájától. A NER-alember kategóriában is kispados Ambrózy Rezső Géza Alpárt használják fel, hogy elmagyarázzák, nem azért gazdag Finnország mert komoly oktatási reformokat vezetett be (amelynek a gyümölcse tizenöt-húsz éve alatt ért be) hanem mert 1880-ban nettó orosz gyarmatként kiválóan tudott fát exportálni. Az a tény, hogy a második világháború után Finnország elég szegény ország volt, és az utóbbi időben mintha nem a fenyőfa kategóriában versenyezne, nem domborodott ki.
Magyarország első centilisének, ami ma valamivel kevesebb, mint ezer érettségizőt jelent, nincs érintkezési pontja a NER-rel, és egyre plauzibilisebb, hogy körükben sokkal nagyobb az elvándorlás, mint az átlagban. Ugyan miért maradnának ott, ahol egy Szilvay szerű enyhefokút lehet a fejükre ültetni, ahol esetleg le fogják fóliázni, ahol az elkövetkező évtizedben az ázsiai tulajdonú akkugyárakban foglalkoztatott magyar (hát vagy nem) munkaerőre fókuszál a rezsim. Magyarország bizonyos szinten szignifikánsan hülyébb, mint Kádár alatt volt. A féltudású késő Kádár-kori magyar elit érintkezett (talán a metszetük sem volt üres) az intellektuális felső egy százalékkal, Orbán dilinyósokkal veszi magát körbe (azt nem gondolom, hogy ez minden szinten igaz, hogy az MNB-ben csak idióták lennének pozícióban). Becsület és dicsőség dolga lett félhülye nacionalista taplónak lenni a rezsim környékén.
L.Simon mintha észlelne valamit, de nem mondja ki, butácska szövegelésbe menekül a valósággal való szembenézés helyett. Ez az ország már nem látszik reményteljesnek, Nem csak attól van távol, ami a Barbenheimerből látszik (vagy nem látszik, Wigner és von Neumann szerepe is óriási volt, nem csak Szilárdé és Telleré), Tóth Gabi távolsága Margot Robbie-tól, hogy a szélesebb néptömegek is értsék, hanem a hetvenes évektől, amikor azért két olyan életmű indult el, ami Abel-díjban konkludált (lehet, hogy haza beszélek, de a magyar matematika helyzetét én lassan bácsisodva továbbra is stabilan jónak érzem). Tehetségtelen hülyék bámulnak vissza L.Simonra, és lehet, hogy már írják a beadványt a Conducatornak.
Sokkal lejjebb is van, és oda is el lehet érni, csak akarni kell.
Az én hozzászólásom a témához: https://mek.oszk.hu/15100/15106/15106.pdf
Nekem ő a legkiválóbb magyar. (Pedig akkor is voltak pekárgyulák rogyásig.) Ha jót akartok olvasni, merem ajánlani. Valódi felüdülés.
L. Simon László egy bukott politikus, egy buta dzsentri. Kb. akinek a címerállata a helikopterről lógó félig háziasított rénszarvas tetem.
Rendben, nem egy sötét idióta, de képességei kb. egy kisebb megye tankerületének élére predesztinálnák.
@vattablz: koszi, megnezem. nekem nagyon erdekes volt hazafias-politikai
temaban Görgey Artúr oneletrajzi irasa.
Nem először érzem azt, hogy Jotunder indokolatlanul optimista. 🙁
@poszt:
Az, hogy a felső kb. öt centilis aránytalan mértékben vándorol ki, nem a valóban nem túl értelmiségiekre belőtt kormányzati kommunikáció vagy a maffiaállam piactorzító surmóságai miatt van – régiós sajátosság. Első kézből tudom, hogy még Nyugat-Európa csúcs (QS top15) egyetemeit is lefölözik az amcsi phd programok. Ez van. Románia, a többi V4, a balkán meg főleg, már alapképzésre sem tudja megtartani az ügyeseit, hiába a sokszor értelmiségibb színezetű kormányuk. Kormányzati törekvés éppen lenne is a legjobbak megtartására nálunk – meglehetősen közelről ismerem a Stipendium Peregrinumot, az ösztöndíjasokkal egészen más hangot ütnek meg azok a mentorok is, akik a saját szavazóik felé egészen keményen kommunikálnak (mert ők is jól tudják, hogy 10% alatti lenne a támogatottságuk a pályázók között). De a törekvés kevés, amíg a legkeményebb kutatócsoportok és a legmenőbb cégek Londonban, Zürichben, a Bay Areaban meg New Yorkban várják az ügyeskéket és az ambíciózusakat 500k/éves fizetéssel (az iparban), vagy végtelen kapcsolatrendszerrel és felszereltséggel (a tudományban).
Azért nekem egy este Virág Barnabással elég volt ahhoz, hogy megértsem, az apósának is van – egyébként meglepő – szerepe abban, hogy ott van, ahol. 🙂 Semmi nagy probléma, csak azt a fajta klasszikus (értsd matematikai előtti) verbális közgázt, amit elad simán fel lehetett szedni hasonló szinten tizenévesen a késő szocialista és kora rendszerváltáskori HVG, Világgazdaság sőt a napilapok olvasásával. És ehhez jött a mostani gazdpol összes hülyeségének tételes kritikája, arra kifuttatva, hogy de Orbán egy zseni, nélküle tragédia lenne.
És tessék az MCC most kötött stratégiai partnerséget Németország legjobb busniess schooljával! Mindezt úgy, hogy a fazon, aki megkötötte velük, Mokos Antal Zoltán a director of strategic partnerships pont azóta (2023 május) director of strategic partnerships, mióta egyúttal MCC professor is ugyanott. Amúgy még ebben az áltudományban sincs semmilyen (nem alibi, hanem semmilyen!) munkássága 2009 óta, úgy, hogy 2005 óta ezen a business schoolon dolgozik és jó ideje professor pozícióban. Nem olyan nehéz kitalálni, hogy ez a partnerség is sokba került a magyar adófizetőknek….
Йопарош Альпар államtitkár szerint Sándor Fegyir nem magyar ember, hiszen cirill betűkkel írták a nevét
Hiv.: @ijenanyelvtan:
Ez amúgy egy… majdnem azt mondtam, hogy “érdekes kérdés”, persze kinek mi, nekem nem túl érdekes, de lehet, hogy valakinek az. Hogy milyen nemzetiségű, és milyen nemzetiségűnek vallja magát. Ez két kérdés. Analóg ezzel a ma divatos nemi-meghatározással: biológiai nem, és társadalmi nem. Itt is megvan ez a kettősség. Fegyir Sándor, ahogy olvastam, ténylegesen, a felmenői alapján, csak negyedrészben magyar (és ugyanannyiban ukrán, olasz, és szlovák). (Abba most ne menjünk bele, hogy biológiailag nincs is olyan, hogy “magyar” (és olasz, és szlovák, és ukrán), mert az ezerévek alatt már annyira összekeveredett mindenki mindenkivel, hogy azt a nagy Kaporszakállú sem tudná kibogozni.) Ugyanakkor, magyarnak tartja magát. Ha annak tartja magát, akkor célszerű azt elfogadni. Mármint, olyan értelemben, hogy nem mondhatjuk neki, hogy: “bazmeg, Fegyir, te főleg, 3/4-részt nem magyar vagy, nem is itt lax, ne tartsd már magadat magyarnak!” Ez micsoda faszság lenne, ugye? És pont ezt csinálja ez a rá nem keresek, bár tudtam, de elfelejtettem, mert nem érdemli meg milyen nevű fideszes gazember/idióta. No de tőlük pontosan ez volt várható, nemdebár?
Az egy érdekesebb kérdés, hogy a Katalinka miért nem írta alá 5 hónapig a befogadólevelét. Vajon ennyire öntudatos kis latol lenne ez a Katinka, ennyire magától követi a nemzetrontó főnöke vonalát? Szerintem még ennyi sincs benne: parancsra tette. Ezek a kis ügyekben maguktól követik a “vonalat” (amit agymosásilag beléjük programoztak), de az ilyen nagyobb, politikai ügyekben megvárják az Első Számú Elkövető parancsát. Ide a rozsdás bökőt, hogy itt is ez történt.
@ipartelep: Mindazonáltal itt egy olyan nemzetközi jogi aktusról van szó, ahol tökéletesen közömbös, hogy Fegyirnek hány százalékban micsoda a kicsodája és minek vallja magát. Az, hogy kit küld nagykövetnek, a küldő állam szuverén döntése, ha akar, akkor egy Harkovba költözött, magát orosznak valló, Litvániából származó lengyel zsidó és egy kenyai orvostanhallgató magát szingaléz identitásúnak valló szerelemgyerekét is küldheti, ha az amúgy a jogszabályoknak megfelel. Amikor belemegyünk annak a számolgatásába, hogy Fegyir milyen származású, és bizonygatjuk, hogy deigenismagyarvérisfolyikbenne, akkor belemegyünk ebbe a teljesen értelmetlen zsákutcába, és már megint a gumicsontot csócsáljuk.
A helyes válasz tehát, amikor az ilyen alpári gyökerek megszólalnak, hogy agyonhallgatjuk őket. Az efféle faszságot egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni.
Hiv.: @Ervsebesz:
Hát egyáltalán nem mondtam ennek az ellenkezőjét. Nekem annyira nem számít a nemzetiség (nemzet, nép, ország, és a többi faszság), hogy még a csengőhangom is az Internacionálé (a múltkor egy kevésbé tájékozott, azt hitte, hogy az orosz himnusz – felvilágosítottam, hogy nem), és emiatt még némi utcai konfliktusokat is felvállalok (alig várom, hogy valami gyökér emiatt belém kössön).
A Hozzászólásom lényege éppen ez, hogy nem számít a nemzetiség. És persze, hogy bármely ország azt jelöl követnek, akit csak akar, ezt mondani sem kell.
Hogy kell-e reagálnia fasiszta diktatúra képviselőire, az más kérdés. Arra helyes válasz az lehet, hogy: kire, mikor, hol, hogyan.
@ipartelep: Nem is vitatkozni akartam, csak arról jutott eszembe, amit írtál
@Ervsebesz: @ipartelep: Tudom, hogy tudjátok, de azért leírom: többről van itt szó. Sándor Fegyir azért nem lehet magyar szerintük, mert önként harcol az oroszok ellen. Megszokhattuk már, hogy orbán és sleppje szerint csak az magyar, aki az ő oldalukhoz tartozik. Ez a Fegyir elleni köpködés a saját tábornak szól.
@ipartelep:: “a múltkor egy kevésbé tájékozott, azt hitte, hogy az orosz himnusz – felvilágosítottam, hogy nem” Mármint most éppen nem, de pl. amikor ukránok millióit éheztette halálra/deportálta/gyilkolta az orosz (szovjetnek titulált) rezsim ezen “dallam” dúdolgatásával, akkor az volt. Ezért az ő unokáikkal talán nem célszerű utcai konfliktust vállalni az ügyben…
Hiv.: [@fortin2:](#comment-327412
Mivel az Internacionálé orosz himnusz sosem volt, ellenben szovjet himnusz valóban volt, de az csak abban az időben, amikor még Ukrajna is a SZU. része volt, így nem igazán tűnik valószínűnek az, hogy majd pont egy ukrán menekült fog emiatt belém kötni.
Mert ugye az Internacionálé az most, és már nagyon régóta, a nemzetközi munkásmozgalom “himnusza”. Akinek ezzel most van baja, annak csókoltatom a nénikéjét.
@ipartelep:: csak a pontosság miatt, az OSZSZSZK hivatalos himnusza is volt az Internacionálé, nem csupán a SZU-é. De ennél lényegesebb, hogy nem volna könnyű találni olyasvalakit a volt szovjet érdekszférában, aki ne az elnyomó kommunista hatalommal azonosítaná ezt a dallamot. Amihez nem kis mértékben az is hozzájárul, hogy valójában a bolsevik puccs után kezdett a “nemzetközi munkásmozgalom” (aminek egyre jelentősebb része valójában 1919 után a Komintern által menedzselt szovjet-orosz expanziós politika kiszolgálója lett, a szociáldemokráciát is uralma alá hajtva sokhelyütt) “himnuszaként” funkcionálni. Olyasmi ez, mint amikor a horogkeresztet a szvasztika mögé bújva használják.
@fortin2: Mondjuk a Népszava tudósítása szerint az 1910-es koppenhágai nemzetközi szocialista kongresszus megnyitóján kétszer is elénekelték, egyszer az ősszes küldött felállva, ami azért mintha 1919 előtt esett volna meg…
@fortin2: https://www.facebook.com/watch/?v=312217685796262 Jeremy Corbyn és az Internacionálé. 🙂
@wolff:: L. Simontól egyre távolabb kerülünk, bár nem biztos: az Internacionálét a Kommintern futtatta fel, de perszehogy korábbról való, ezt írtam. De nem lehet úgy tenni, mintha ne volna igen szoros kapcsolódása a szovjet imperializmushoz, amely a legtöbbet nyilván az eredeti munkásmozgalomnak ártott. És perszehogy kapcsolódik hozzá sok nemes eszme és törekvés is, csakhogy azzal a sokmillió áldozattal és rengeteg szenvedéssel szemben mégiscsak lehetne annyi érzékenységünk, hogy tudomásul vesszük a fogalmi lehorgonyzottságát.
@jotunder:: nekem a legjobban az a bizonyos 1988as pártértekezlet végi jelenet jön be, amikor énekli az Internacionálét mindenki, csak Aczél áll az első sorban, kicsit félrehajtott fejjel és nem énekel. Minden gonoszságával együtt is neki volt a legtöbb esze és így az egyetlen volt, aki nem áltatta magát, tudta, hogy vége a dalnak, khm…
Hiv.: @fortin2:
Ez szőrszálhasogatás. Szőrszálat néha érdemes hasogatni, de nem mindig.
Mint azt kémeim jelentették, az OSZSZSZK a Szovjetunió eszmei elődje volt, míg ugyanez az azt megelőző Oroszországról nem mondható el. Tehát ha azt mondom, hogy “az Internacionálé nem volt orosz himnusz”, akkor azon értelemszerűen a Szovjetuniót, és az OSZSZSZK-t megelőző orosz államot értem. Azt hittem, hogy ez triviális.
Igen, hát az egy kérdés, hogy a volt szovjet érdekszférában mivel azonosítják az Internacionálét. A lakosság(ok) elmeállapotát nézve, igazad lehet abban, hogy sokan mindenféle állami himnuszokkal önkényuralmi jelképekkel, és egyebekkel azonosítják. Apropó, önkényuralmi jelképek: ilyenek tényleg vannak (betiltott jelképek), közte helyenként még dalok is (pl. Németországban), de arról nem tudok, hogy az Internacionálét bárhol is betiltották volna. És ez valószínűleg azért van így (hogy nem tiltották be), mert veled ellentétben, még az amúgy buzgó betiltók sem gondolták azt, hogy ez a dal annyira kötődne a bolsevizmushoz/sztálinizmushoz/önkényuralmakhoz, hogy be kellene tiltani. Te betiltanád, ha rajtad múlna?
Az nem elég jó analógia, amit a horogkereszt-szvasztika jelképekkel kapcsolatban mondasz. A horogkereszt egyértelműen, vita nélkül, testvérek között is (legalábbis az eredeti, az élére állított), ahogy a Terminátor mondaná: “negatív”, míg az Internacionáléról éppen az előbb mutattuk ki, hogy azért az nem annyira negatív, sőt én megkockáztatom, hogy még pozitív eleme is van. Másképpen mondom: bűnügyileg, eszmeileg, és morálisan sem ugyanaz, ha a karomon egy horogkeresztes karszalaggal sétálok, mintha az Internacionálé a csengőhangom. A kettő között komoly elvi különbség van, és aki azt nem tudja, annak továbbra is csókoltatom a nagynénikéjét.
@ipartelep: ““az Internacionálé nem volt orosz himnusz”, akkor azon értelemszerűen a Szovjetuniót, és az OSZSZSZK-t megelőző orosz államot értem. Azt hittem, hogy ez triviális.” Ahogyan most is elég sok (túl sok) ukrán adja az életét, mert nem akar az orosz birodalom része lenni, úgy ezt tették akkor is, amikor a rájuk kényszerített hatalmi központ (amit ők orosznak tartottak, eléggé joggal…) hivatalos himnusza az Internacionálé volt, így eléggé triviális a jelzett dal orosz kötődésű mivolta számukra (és persze hivatalosan is az volt, amint ezt láttuk…).
De valóban nem egyértelmű, hogy a világnak ezen a részén, ahol a munkásmozgalom összes jelképét és vívmányát egy elnyomó, hazug és testet/lelket gyötrő diktatúra használta/formálta a maga képére, nem a lakosságok elmeállapotával van baj, amikor meglehetősen sokan némi távolságtartással kezelik ezek használatát? Betiltani liberálisként semmit se gondolok a történeti szerepe miatt, hiszen egyetlen érv igazolhat betiltást: azoknak az emléke és elszenvedőik/leszármazottaik az idő közelsége stb. miatt reális érzékenysége, akik számára ez bántó/rémisztő lehet. Persze, amíg egy atomhatalom, az ENSZ BT tagja és a nyugati kommunista pártok gazdája nyeregben volt és Lenin usefull idiotjai “nyugati baloldali értelmiségként” mosták a moshatatlant, sem a Holodomor, sem a Gulág, sem Katyn, sem a Jezsovscsina nem ért annyit, hogy érdekes legyen bárki érzékenysége.
De hát felesleges ezt folytatni, hiszen helyben vagyunk, a régi vita a kommunista diktatúrák megítéléséről a nácikhoz képest. Lehet erről sokmindent gondolni, de ilyen fölényeskedve leszólni azoknak a szempontjait/igazságát, akiknek/családjaiknak az életét tette tönkre az a rendszer (csak néhány tízmillióan voltak, nem gond), legalábbis sajátos morális pozíciója egy csengőhangnak.
Hiv.: @fortin2:
“De hát felesleges ezt folytatni, hiszen helyben vagyunk, a régi vita a kommunista diktatúrák megítéléséről a nácikhoz képest.”
Nem, nem vagyunk helyben, ez nem az a vita. A véleménykülönbségünk abban áll, hogy te az Internacionálét a “kommunista” (nem volt kommunizmus, Dadus!) diktatúrák (diktatúra az volt) egy jelképének tartod, én meg nem tartom annak.
És akkor innentől tényleg felesleges ezt folytatni.
Hát ja. Egyszer végig kellett állnom a március 21.-i (november 7.?) iskolai ünnepélyt, mert Ida néni kiszúrta, hogy rötyögök az internacionálé alatt. De mentségemre legyen mondva, utána “Zenehallgatás” lemezre énekeltem a kórussal, 800 Ft-ot kaptam érte a 80-as évek második felében, meg a szovjet himnuszért. Utána sokáig időmértéknek használtam, hogy vmi hány internacionáléig tart, de leszoktam róla, mert ferdén néztek rám, amikor ezt fütyültem. Utána felnőttem, és valahogy nem akartam már ezt se fütyülni, se énekelni.
Tudom, ki kérdezett. A kutya se.
Hiv.: @fortin2:
Schmidt Mariska most mondott valamit, ami mintha rímelne a te szövegedre, sőt néha pont ugyanazt mondja, mint te. Idézem a Mariskát:
“Nevezzük a dolgokat a nevükön: Magyarországon nem szocializmus, hanem kommunizmus volt”…
Ezt te is említetted, amikor a … “kommunista diktatúrák”…-ról írtál.
Mariska: az utóbbi években „egyre nagyobb erővel kísérleteznek (…), hogy elválasszák egymástól a kommunista és a náci ideológiát, mintha ennek a két aljas világnézetnek semmi köze nem lenne egymáshoz,” …
Tudom, hogy te nem szoktál összejárni ideológiai agytágításokra ezekkel a gazemberekkel, de azért ez az egybeesés nekem egy kicsit gyanús.
És akkor a Mariska konklúziója: “a fasizmus, a nácizmus és a kommunizmus baloldali, szocialista ideológia”…
Ezt te így nem mondtad, de a fene tudja, hogy gondoltad-e. Azért vannak kételyeim ez ügyben, mert aki az Internacionálét ennyire elítélve, a gonosz, diktatórikus komenisták jelképének tartja (mint te), annak a gondolatvilágában még ki tudja milyen érdekességek vannak. (Ezt szó szerint érve: tényleg nem tudom, mik vannak ott, hiszen néma gyereknek…)
Nézzük reálisan: én elhiszem azt, hogy te liberális vagy. A liberalizmusodnak nincs semmiféle közös metszete a Mariskáék világnézetével (hiszen ők fasiszta tolvaj, csaló bűnözők, és egy csepp liberális nincs bennük), viszont úgy tűnik, hogy az antikomenizmusotok valamennyire hasonló. Lehet antikomenistának lenni, sőt szabad is, de azért hülyeségeket beszélni nem kellene.
Persze, a te antikomenizmusod “erőssége” a Mariskáéhoz képest valószínűleg csekély, és ez nyilván nem baj.. (Ezen a ponton persze erős kételyek merülnek fel afelől, hogy a Mariska és társainak ideológiája valóban elvi-eszmei alapú-e, vagy pedig egyszerűen csak ostobaság-alapú-e – de ebbe most nem érdemes belemenni.) De ilyenkor (antikomenistát látva) mindig felmerül bennem az a kérdés, hogy vajon ők teljesen összemosva a megvalósult diktatúrát a meg nem valósult eszmével, nekik voltaképpen a diktatúrán kívül az eszmével is bajuk lenne (ha szét tudnák választani a kettőt)?
Erre valahogy még sosem kaptam választ. És nyilván azért nem, mert ezek az antikomenisták azt hiszik, hogy “kommunista diktatúra volt”.