Lánczi rektor esete a CEU-val, a polccal és a lekvárral
Eredeti szerző: jotunder
Lánczi András egy szellemes aforizmával magyarázta meg, miért kell nekiesni a CEU-nak és az MTA-nak.
A tudás hatalom – mondta Kierkegaard. Valójában nem ezt mondta, hanem azt, hogy – Jesper, adj még féldecit a vadabbikból!- de világért sem korlátoznám a rektor urat episztemológiai kalandozásaiban. A tudás hatalom, a CEU és az MTA az intézményesített tudást képviseli, tehát neki kell esni, mint tót az anyjának – vagy, ahogy Kierkegaard mondta volt, mint norvég a gárdakapitány feleségének. A vekkerórák gyártását is ezért kell a nemesfém-forgalmazási törvény hatálya alá rendelni.
Igényes okfejtése közben a rektor úr elpanaszolta azt is, hogy micsoda gyalázat, hogy az egyetemi tanársághoz nagyon tanácsos az MTA doktorának lenni, miközben amúgy Lánczi András egyetemi tanár és nem az MTA doktora. Vannak, akik ilyenkor felvetik, hogy a probléma inkább az, hogy ideológiai seggnyalásra sajnos nem lehet nagydoktorti kapni, de tőlük elhatárolódom. Tudom, vannak még rosszabbak is, akik egy frusztrált pöcsnek tartják Lánczi urat, aki úgy érzi, hogy végre eljött a hozzá hasonló tehetségtelen komcsik ideje. Persze nem itt, a Szent Vincentről, az Illiberális Jótevők védőszentjéről elnevezett blogban.
Lánczi rektor úr azt is elmondja, hogy ő ugyan nem fog ezekkel a libsikkel vitatkozni, akik még a természetjogot sem értik, ő bezzeg annyira érti, hogy szinte már helikopter.
A lényeg persze ugyanaz marad, aki nem lép egyszerre ne csodálkozzon, hogy nem kap rétest estére, sőt esetleg be is verik a pofáját. Ezt is Kierkegaard mondta, amiről Prof. Dr. Lánczitól teljesen függetlenül eszembe jut, hogy múlt héten elzarándokoltam a Viktoriagade-ra a Mikkeler kocsmába, Kierkegaard törzshelyére, természetesen kizárólag a magasfilozófia iránti tiszteletem jeléül.
Azt gondolom, hogy a rektor úr, vagy ahogy a magyar államhivatalnoki nyelven mondják, Névelőnélküli Nagyságos Rektor Úr, gondolatai magukért beszélnek. Ezért Sören Kierkegaard Afsluttende uvidenskabelig Efterskrift című munkájának fontos gondolatát idézve búcsúzom. I mørket er alle katte grå. Azaz a sötétben minden macska szürke. Vagy mégis inkább, hogy „Tedd fel a szart a polcra, és mindjárt lekvárnak képzeli magát. „
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518450-6ae49d0423836' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518450&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518450-6ae49d0423836&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518450-6ae49d0423836' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: „Palkovics a Michelberger-iskola neveltje, akadémikus”
Nézd, azért a mostani tudománymetriájával, most, az MTA doktora nem lehetne a műszaki osztályon (reálisan). Mintegy 500 független hivatkozása van most, bele-beletekerve az MTMT-s adatlapjába, ennek nagyjából a fele lehetett meg 2008-ban, mikor akadémikus lett, az 1999-es állapotot (mikor az MTA doktorává vált) meg sem kísérlem megsaccolni — és igen, tudom, hogyan inflálódott el a dolog húsz év alatt, de most száz-kétszáz hivatkozás kell ahhoz (műszaki vonalon, reálisan), hogy az ember egy épkézláb helyen habilitáljon.
Szóval Palkovicsnak valóban létezik tudományos munkássága, sőt még komolyan vehető tudományos munkássága is, de hogy az előtt az ember leboruljon, az egyértelműen vicc.
@jotunder: „Palkovics a Michelberger-iskola neveltje, akadémikus”
Nézd, azért a mostani tudománymetriájával, most, az MTA doktora nem lehetne a műszaki osztályon (reálisan). Mintegy 500 független hivatkozása van most, bele-beletekerve az MTMT-s adatlapjába, ennek nagyjából a fele lehetett meg 2008-ban, mikor akadémikus lett, az 1999-es állapotot (mikor az MTA doktorává vált) meg sem kísérlem megsaccolni — és igen, tudom, hogyan inflálódott el a dolog húsz év alatt, de most száz-kétszáz hivatkozás kell ahhoz (műszaki vonalon, reálisan), hogy az ember egy épkézláb helyen habilitáljon.
Szóval Palkovicsnak valóban létezik tudományos munkássága, sőt még komolyan vehető tudományos munkássága is, de hogy az előtt az ember leboruljon, az egyértelműen vicc.
@közösperonos átszállás: palkovics nem egy nullajuli. ennyi az egész. az, hogy valaki nem nullajuli kb. magyarországon ekkora szám, de ez van.
@jotunder: „az, hogy valaki nem nullajuli kb. magyarországon ekkora szám”
Túrót.
igaza van, a tudás hatalom, kiváló példa erre Elena és Nicolae Ceausescu. Elena ugyebár a Román Akadémia elnöki posztjáig vitte 🙂
Nesze nektek, EZ a Palkovics akadémikus: index.hu/belfold/2018/10/31/palkovics_laszlo_ceu_mta_interju_168ora/
@velőtanya: Én megvárnám a mérnök úr reakcióját, mivel ez így, ahogy az újságíró leírta, annyira aljas és észbontó, hogy szerintem nem lehet igaz.
@Grrr: királylány…
@közösperonos átszállás: És nem pontosan ezzel van összefüggésben a pályamódosítás, amellyel átnyergelt politikusnak?
@borzzz: Szerintem nem. Tudósmenedzsernek ugyanis ettől még lehet sikeres, és igazából mikortól már akadémikus valaki, a kutya nem nézegeti a konkrét publikációit (jotunderen kívül, természetesen).