Lengyel László esete Lattmann Tamással és az „elittel”
Eredeti szerző: jotunder
” Ezért kérdezem, ki az a Lattmann Tamás. A szakma, amelyet művel, nem tartja őt számon, és nem tudom, hol és mikor állt ellen. Ez a döntő. Mikor Majtényi László köztársaságielnök-jelölt lett, az elitben mindenki tudta, hogy kicsoda: ismerték a teljesítményét és a bátorságát.”(Lengyel László)
Lattmann Tamásnak két scholar.google accountja is van, egy Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, egy pedig a prágai Institute of International Relations-höz van rendelve. Ezen oldalak nem látnak egyetlen egy idézetet sem Lattmann (google.scholar által észlelt) cikkeire. A prágai intézet linkjére kattintva látható, hogy Lattmann az egyetlen olyan nyilvántartott munkatársuk, akit nem idéztek (két munkatársnak is ezernél több idézete van). Lattmann 2013-ban védte meg a doktoriját és szinte azonnal ki is nevezték docensnek, ami meglehetősen szokatlan dolog. A témája nemzetközi jellegű és megmagyarázhatatlan (haha), hogyan lehetséges az, hogy egyetlen egy értékelhető publikációja nincs egy olyan területen, ahol ez szokásosnak nevezhető.
Fogalmam sincs arról, hogy kikből áll a Lengyel László-i „elit”. Hogyan tartják számon a teljesítményeket, mit nevez teljesítménynek ez az elit a tudományosnak mondott életben, el sem tudom képzelni. Lengyel évtizedek óta beszél egy megfoghatatlan és szemlátomást megnevezhetetlen magyar liberális értelmiségi elitről, akire fel kellene néznem. Nem tudok hosszú ideig felfele nézni világos célpont nélkül, mert megfájdul a nyakam.
Ebben a blogban általában a konzervatív értelmiségi „elit”-ről szoktam dehonesztáló megjegyzéseket tenni. A konzervatív értelmiségi „elit”-nek azonban vannak tagjai, akikről legalább lehet valami vicceset írni, Lengyel baloldali/liberális teljesítményelitje olyan mértékben fiktív, hogy még beszólni sem nagyon lehet nekik.
Egyáltalán nem gondolom azt (lényegében az ellenkezőjét gondolom), hogy egy miniszterelnök-jelöltnek tudósembernek kellene lennie, és bevallom, nem is nagyon érdekel, hogy ki éppen az aktuális miniszterelnök-jelölt, pontosan tudom, hogy ki lesz a miniszterelnök egy év múlva. Az érdekel, hogy mégis kikből áll az a titokzatos értelmiségi elit, amelyik képes arra, hogy 1. kivívja Lengyel László csodálatát, és 2. mintegy szimultán véleményterrorjával idegösszeomlásba taszajtja Schmidt Máriát és barátait.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518672-6ae55e27a3337' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518672&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518672-6ae55e27a3337&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518672-6ae55e27a3337' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Pont ez a kérdés kínoz engem is…..már egy jó ideje…..de még választ nem találtam rá.
Szerintem Lengyel ilyen Krausz Tamásokra, Pogátsákra meg hasonlókra gondol….. de hangsúlyozom, jövőbelátó vagyok nem gondolatolvasó.
@Fuxos (ex bömis): en sejtem persze, hogy nagyjabol kikre gondol Lengyel, es garantaltan nem Krausz Tamasra vagy Pogatsara (egeszen mas korokrol van szo). jelentos kozgazdaszokra es szociologusokra szokott gondolni, akik azert annyira nem jelentosek.
MTMTből
39.
Lattmann Tamás
A múlt árnyai a jelen homályában – Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárását kimondó törvényjavaslatról
ÉLET ÉS IRODALOM 55:(47) p. 5. (2011)
Link(ek): Teljes dokumentum
Folyóiratcikk/Összefoglaló cikk/Tudományos
Független idéző: 4 Összesen: 4
1
Gellért Ádám
A Biszku-ügyhöz
ÉLET ÉS IRODALOM (ISSN: 0424-8848) 55: (50) p. 1. 1 p. (2011)
Link(ek): Teljes dokumentum
#Cikk azonosító vagy Kezdő oldal ismeretlen
Folyóiratcikk/Publicisztika/Tudományos [15523918]
2
Dr Hoffmann Tamás
A jelen árnyai
ÉLET ÉS IRODALOM (ISSN: 0424-8848) LVI.: (4.) pp. 12-12. (2012)
Folyóiratcikk/Rövid közlemény/Ismeretterjesztő [15523914]
Az Élet és Irodalomban megjelent cikkeket és hivatkozásokat tudományosonak számon tartani és MTMTben vezetni amúgy a „liberális teljesítményelit”-nél sem olyan ritka mint amennyire kellene. Vicces-e ez itt a kérdés.
Lattmann reagált:
http://www.facebook.com/LattmannTamas/posts/1485727268175165?
@Fuxos (ex bömis):
Krausz marxista. Pogátsa nem az, de az.
Biztos nem rájuk gondolt Lengyel.
@ingyenebed: Hát akkor kire? Rám biztos nem, mert én egy „békés szomszéd” típusú konzerv vagyok. Írjatok már néhány nevet….nehogy hülyén haljak meg….please!!!!!!
Tényleg kíváncsi vagyok.
@Fuxos (ex bömis):
kire, kire…
Hát ott van mindjárt az a Lengyel László nevű vátesz! Ő aztán (utólag) mindig jó előre megmondta a tutifrankót!
@Fuxos (ex bömis): @jotunder:
mi a bajotok pogátsával? 😀
ti sem gondoljátok komolyan hogy tudósemberekre gondolt. Ő azokra a megmondóemebrekre gondolt akik a köreiben népszerűek. Mondjuk Kéri László, mit tudom én.
A liberális értelmiségi elit Lengyel László szerint Lengyel Lászlóból áll. Ez nyilvánvaló annak, aki olvasott valamit is Lengyel Lászlótól.
Lengyel esetleg Jótündérre gondolt?…
@balmoral: Szerintem amúgy igen, meg a Vincent törzsközönségére. Is. De tényleg.
@tonhalkonzerv reloaded: Ha tudnád, hogy mennyi szemét van az MTMT-ben! Valaki felviszi a főiskolai szakdolgozatát, mások a blogjukat vagy a női magazinokban megjelent cikkeiket, egyesek a főiskolai felolvasó délutános fellépésüket vagy a szakdolgozójuk munkáját társszerzőként. Az se túl etikus, amikor valaki egy posztumusz kiadású könyvet szerkeszt és beírja magát szerkesztőnek (1 publikáció az MTMT-ben) és egyesével minden fejezethez szerzőnek (újabb 15 publikáció az MTMT-ben)… Persze mit várjunk egy országban, ahol a legnagyobb és „legrangosabb” egyetemen több tanszékvezető is PhD fokozat nélkül irányítja az oktatást és a kutatást, de még mindig vannak pártfőiskolát végzett komcsik is…
Lengyel László: „Nekem az a dolgom, hogy legyen árnyékkormány” – ha talál olyan kádert, aki még nem sározódott be a leendő választópolgár szemében és képes is a feladat ellátására. Itt általában önámítás esete szokott fennforogni, olyasmi, mint pl. Bokros Lajos, Oszkó Péter és mások állandó fényezése. A két személy neve csak példa akart lenni.
Nem Lattmann védelmében írom, de ő semmiben sem különbözik az átlag magyar nemzetközi jogásztól, akik „magyar nemzetközi jogot” művelnek, ami pont annyira hasonlít a nemzetközi nemzetközi jogra, mint amennyire a „magyarfutball” az igazi labdarúgásra.
Nagyon kevés olyan magyar nemzetközi jogász van, akinek vannak valódi külföldi publikáció, amiket még esetleg idéznek is külföldi nemzetközi jogászok. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek ostobák, dilettánsok és hozzá nem értőek, mindössze azt, hogy iszonyúan nehéz külföldön jogi területen publikálni és a magyar közegben egyszerűen nem éri meg, mert pontosan ugyanolyan publikációnak számít, mintha egy magyar jogi folyóiratban jelent volna meg, vagy ha többre is értékelik, akkor sem annyival többre, mint amennyivel nehezebb megírni és megjelentetni.
Lengyel László végre szögre akaszthatná szürke nyilatkozós kardigánját és pulóverét és végre nyugdíjba vonulhatna. Ha már értelmesen nem tud hozzászólni egy-egy kérdéshez, akkor inkább fogadja meg azt a mondást, hogy „ha hallgattál volna…”
Komolyan, most mi ez a hiszti. Ki hiszi el, hogy Botkát Tarjányi meg Lattmann buktatta meg?
@n0ri60: Nem csak ők. Molnár Gyula és Molnár Zsolt is. Meg még egy páran. Lattmannak tényleg elmondták, hogy ő lehet a jelölt, ő ezt el is hitte. Botka színre lépése inkább ennek volt köszönhető. A „jól” felépített tervbe beleköpött a szegedi polgármester, ez nem tetszett az uraknak.
@billwilson: „mi a bajotok pogátsával?” Azon kívül hogy egy tudálékos okos Tóni, más bajom nincs vele.
Egyszer a facen próbáltam vele vitatkozni…..csak ennyit mondok Jesus Christ.
Lengyel a múltban él. Akiket ő elitnek lát, azok valójában marginalizálódott emberek, sokszor idősek és már évek óta nem aktívak. Ez az elit, amiben ő gondolkodik 10 éve lényegében láthatatlan.
Lattmann meg lényegtelen mellékszereplője ennek az egész bohózatnak.
Kétlem, hogy ebben az ország van értelmiség. (Legalábbis én elég szigorúan veszem a definíciót.)
Lengyel pedig már akkor is senki volt, amikor volt valaki.
@rolandolvasta: Azért ennyire nem rossz a helyzet. Ha orvosságnak kéne, tudnánk szalajtani egyet-kettőt. 🙂 Járvány esetén viszont nagy bajban lennénk.
@billwilson: Marxista, tehát per def komolyanvehetetlen.
@capacete: altat, lehúz, befed
@n0ri60: valamiért mindig racionális magyarázatot keresnek, és mikor nincs (és mikor van?), akkor jön a nagy tarjány-lattman elmélet
érdekes belegondolni, mennyire láthatta erős és esélyes jelöltnek botkát, aki ezt a teóriát elfogadja
@trbnt: ez szerintem egy baromság, bármely oskolának megvannak a nívós és nívótlan képviselői, a bigott oskolisták (a közmunkások, a derékhad) nem szoktak nívósak lenni, a nívós oskolisták viszont gyakran lehelnek életet még a halódó (divatjamúlt) oskolába is
@incze: Marxista közgazdaságtani iskola (komoly) nincs. Filozófus van, szociológus van, még IR is van. Közgazdász nincs. Marginális haszon és társai.
@incze: Kieg., hogy egyértelmű legyen: _én_ egyiket se tartom komolynak, de ez én vagyok. Pont hogy nem akarom a személyes véleményemet idekeverni. Komoly közgazdász _ettől függetlenül_ nem lehet marxista.
@incze: ??????????????
@capacete: A kacagó szélre gondolt.
@capacete: igzad van, a sorrend: lehúz, altat, befed
magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/ugar.htm
@incze: OK
@incze: Igen, ez tényleg a magyar ugar, de ha egyszer ő sem különbözik a többitől, akkor indokolatlan Lengyel László kirohanása, hiszen a magyar közegben ő tényleg jól ismert.
@trbnt: Én már elég régen tanultam a marxizmust, akkor még kötelező volt, ezért lehet, hogy rosszul emlékszem, de mi még úgy tanultuk, hogy Marx közgazdász volt, nem is írt filozófiai művet (még nívótlan magyar szakfolyóiratban sem publikált ilyesmit), ellenben – így fogalmazott a tankönyv – „ránk hagyta A Tőke filozófiáját”. Érdekesnek találom, hogy közgazdasági munkássága mára követők nélkül maradt, nem létező érdemeit viszont máig elismerik, és izmusként funkcionál. Vajon az orbánizmus melyik tudományág vezéreszméje leend? Kolbászkészítés? Szeszlepárlás? Lókereskedelem?
@trbnt:
Szalai Erzsébet? 🙂
@balmoral:
Pávatánc. Azt tanítani fogják!
@Mozigépész: Szociológus, nem közgazdász.
@balmoral: Marx közgazdaságtana legkésőbb a marginális forradalom óta érvénytelen. Szerintem filozófusok és szociológusok, vagy (saját területemről) nemzetközikapcsolatok-szakértők közül is csak azok követik, akik annyira zoknik a közgazdaságtanhoz, hogy ezt nem tudják felfogni (nem ritka a humánértelmiségnél, bár szociológusok tudhatnának számokkal és képletekkel dolgozni), de, mint írtam, ez az én személyes (bár nagyon-nagyon hatàrozott) meglátásom. Közgazdász viszont nem lehet marxista, ha nem Matolcsyval akar egy ligában versenyezni.
Orbánról egy nehezen körülírható magyarországi politikai irányzatot fognak elnevesni, aminek a képviselői (lánya, veje, aztán aki csak felemeli a zászlót) 10-15 évente visszatérnek a hatalomba, és mindent lerombolnak, amit addig sikerült elérni. Vagy, ha szerencsénk lesz, akkor lesznek radikálisabb (protekcionista, nacionalista, autoriter) és pragmatikusabb (fiskális konzervatív, csak a szükséges cinizmus szintjén zásslót lengető) irányzatai.
Ld. peronizmus, Argentína.
@trbnt: ez csak annyit tesz, hogy nem mainstream. a mainstream közgazdaságtanból már-már értelemzavaróan hiányzik a „mivégre?” kérdésfelvetés, erősen küszködik a „nem-racionális” (az alkalmazott és mért súlyok elvárt tendenciáinak nem megfelelő) cselekvésekkel, és nagyon hiányzik belőle a fejlődéssel, átalakulással kapcsolatos elem. (érzésem szerint pontosan az alkalmazott kategóriarendszer elégtelensége miatt).
én a marxizmusnak nem vagyok híve (mindaz, ami fogalmilag érdekes lehetett benne, az egy általánosabb, neutrálisabb, tisztázottabb mechanizmusokkal működő evolúciós nézőpontból kevesebb hókuszpókkal, kevesebb előfeltevéssel szemlélhető egy kereten belül), de a lesajnálást sem szeretem, a mainstream közgazdágtan szimplán eltolja magától a kérdéseket (ami csak egy bizonyos pontig van rendben, onnantól gyakrabban mint nem, indokolatlan és ostoba arrogancia).
egyáltalán nem vagyok otthon a ilyesmiben, de nem túl fáradságos kereséssel elég szép adag, meglehetősen idézett „marxista közgazdasági” munkát talál az ember, amely bizony a mainstream közgazdaságtan eszközeit és eredményeit próbálja a „politikai gazdaságtan” fogalmaival összefésülni.
@incze: A marxizmussal nem az a baj, hogy nem mainstream, hanem hogy meghaladott. A munkaérték-elmélet nem az egyik legitim, versengő irányzat, hanem olyan, mint a éterelmélet. Valamikor tudományos volt, mára meg nem az. Ezen nem vàltoztat a mainstream közgazdászok szakmai arroganciája. Komolyan vehető marxista közgazdaságtan nincs.
@trbnt: Én ehhez nem értek, de nekem ez egy kicsit olyan, mintha a darwinizmusra mondanák, hogy meghaladott elmélet.
Fogalmam sincs, ki az a L.T., a jelenlegi perpatvart sem ismerem, de egészen biztos hogy a google-scholar a végső orákulum szellemi teljesítmények mérésére? Jótündér posztjaiból sokszor süt a szinte vallásos áhítat, ahogy a citációs indexeket, egyetemi rangsorokat stb. stb. kezeli. Nem hiszem, hogy ezek abszolút mércéi lennének a minőségnek. Lehetnek olyan tudományterületek, ahol ezek valamelyest jobban működnek, precízebben írják le a szakmai nívót, számos más területen alkalmazhatatlanok. — Nem beszélve arról, élnek Mo-n (s a térségben) olyan generációk még, úgy értem aktívak még a tudományos életben, akiktől egész egyszerűen nem fair számon kérni azt a tudományos teljesítményt, amelyet szerencsésebb sorsú kollégáik a világ jómódúbb felében elérhettek. — Én a nyolcvanas évek második felében jártam egy vidéki egyetemre, a legeslegjobb tanáraimnak gyakorlatilag sem publikációik, sem fokozataik nem voltak. …. — itt most írtam valami patetikusat, de inkább töröltem. — Egészen véletlenül most néhány olyan szerzővel foglalkozom, akik a 40-es, 50-es, 60-as években meghatározó emberek voltak a szakterületükön az UK-ban (minimum ott), elnézve a publikációs termésüket, hát, mind megbukna Jótündérnél.
@cruickshank: Lengyel László azt állította, hogy a szakma nem ismeri Lattmann Tamást, nem én. Van egy saját scholar.google accountja és megnéztem. Azt is megnéztem, hogy milyen a kollégái idézettsége Prágában. Azoknak több száz van, neki nulla. 1976-os születésű nemzetközi területen. Én ebből azt a következtetést vonom le, hogy a szakma nem nagyon ismeri.
Soha nem állítottam, hogy az idézettség minden esetben és minden területen meghatározó. Itt egy magát komoly nemzetközi arcnak nevező emberről van szó, aki szerintem nem komoly nemzetközi arc. Ennyi az egész. Ha ma valaki meghatározó ember területén az Egyesült Királyságban, akkor néhány nagyon kivételes területtől eltekintve nagyon komoly idézettséggel rendelkezik. Ha valaki ma is meghatározónak számít az hatvanas évekből, annak azért meglátszik az idézettségén, ebben lényegében biztos vagyok.
@cruickshank: vannak területek, ahol ez az egész idézetes, publikációs játszma totálisan irreleváns, kívülről nem lehet belenézni. és amikor próbálkozik valaki esetleg kárt is okoz (lásd REF)
(szemlátomást pont a lattmann tamás területe nem ilyen)
Nem ismerem L.T., lehet, h az ő területén ez a dolog működne. De még abban sem vagyok biztos, h rosszabb arc ő tudományos tekintetben számos több száz idézettséget felmutató kollégájánál. — Most olvastam egy interjút, egy jeles skóciai egyetem morálfilozófia professzora mesél, hogyan nevezték ki professzornak harminc-egynéhány évesen, pályáztatás, interjúzás, citációs index stb. ellenőrzése nélkül (semmi kivételes nem volt ebben, akkortájt, a 40-es és 50-es években így ment, legfeljebb az életkora volt szokatlan); ő egy senki nem lett volna a mai, google-scholaros paraméterek alapján, s azt hiszem, később sem publikálta tele a szaklapokat — mégis meghatározó, jelentős hatású figura, de ez nem a roppant nagy idézettségén látszik. — Amúgy a google-scholar ma már kötelező mindenkinek, aki állami egyetemen oktat, nem hiúsági vagy PR kérdés ott szerepelni (imént megnéztem a sajátomat is, háát, én is csúfosan megbuknék… :-))
@cruickshank: tök pozitív hogy véded L.T. teljesítményét, mindenesetre a legnagyobb közösségi portált telekürtöli azzal, hogy ő igenis nemzetközi szaktekintély. Különféle konferencia proceeding-ekről, melyekben ő is szerepel, tesz fel mobiltelefonnal rögzített képeket, valamint olyan konferenciaszereplésekkel haknizik, amelyeken csak a szakma csúcsa szerepel. Na meg ő. Szóval a Lengyel László hülyesége úgy látszik keményen betalált nála, mivel nem arról beszél, hogy az ő területén így meg úgy, hanem próbál bizonyítani, véleményem szerint kevéssé meggyőzően és nem kevéssé nevetséges módon. Azé’ konferenciákra eljutni jobbára csak pénzkérdés, indexált cikkei meg nincsenek neki, kb ennyi a történet.
Ma egy közepeske igyekvő, aki nem rest munkaidejének nagy részét arra áldozni, h menedzselje az academia.edu, a linked.in, a google-scholar és a franc tudja milyen profilját, h ügyesen kinyomja a havi publit magából, amelyben gondosan lehivatkozza a legutóbbi konferenciákon megismert hasonszőrű kollégák cikkeit, majd szét is küldi (fel is tölti), így aztán ezek a kollégák az ő cikkére is hivatkoznak majd stb., ezer kis trükköt ismer, amellyel jelentős citációs indexet tud kreálni, s akkor már olyan, mintha valaki lenne, mintha szellemi nyomot hagyna.
„Három hete Nápolyban a European Society of International Law éves konferenciáján adtam elő, ami szakmailag nagyjából a legmagasabb szint, ami elérhető”
szóval ezek még próbálkozásnak is elég gyengék azért szerintem abban megállapodhatunk, ettől maximum az esik hanyatt akinek lövése sincs arról, hogy az akadémiai karrierben mi lehet az, hogy „legmagasabb szint”.
@harmadikszem: Én nem védtem L.T.-t, többször leírtam, nem ismerem. Nekem Jótündér kritériumaival van gondom.
@cruickshank: nem mindegy hol hivatkozzák, az ISI Q1 környékén 4-6% körüli elfogadottság van beküldött cikkekre, aminek a 98 százalékát amerikai, angol és nyugat-európai kollegák foglalják el, tehát innen a CEE térségből van körülbelül 0.5 ezrelék esély ilyen lapban publikálni (nyilván tudományterülettől függ). Ezekbe a lapokba évente átlagosan 600 cikket küldenek, amiből megjelenik 12-18 darab, 582-588 darab pedig nem. Szóval akármennyire menedzseli valaki az academia edus profilját, azzal önmagában nem fog citációkat gyártani. Max az MTMT-ben, illetve csinálhat magának önhivatkozásokat a scholar metricsben, ha ki akarja magát röhögtetni.