Lex Haverok I.
Eredeti szerző: Kettes
A Fidesz hatalomra jutásának első évét a párt által kiválasztott személyek személyre szabott jogalkotással hatalmi helyzetbe hozása, bebetonozása, a jogszabály szerinti akadályok elhárítása, illetve különféle indokolatlan gazdasági és politikai előnyök biztosítása fémjelezte, például kibújás a közteherviselés alól. Lex Haverok című sorozatunkban a második Orbán-kormány első évének személyre szabott törvényeit tekintjük át.
Lex Navracsics
Navracsics Tibor a második Orbán-kormányban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője, miniszterelnök-helyettes. A Lex Navracsics az 1949. évi XX. törvény (az 1989-es Alkotmány) T/9 számú módosítása, amellyel a 33. § (2) bekezdésbe beszúrták, hogy „a miniszterelnök a miniszterek közül rendeletben miniszterelnök-helyettest jelöl ki”, ezzel a jövőbeli kormányok számára kőbe véstek egy olyan kormányzati struktúrát, amely a Fidesz pillanatnyi személyi-hatalmi viszonyait képezte le. Az előterjesztés érdekessége, hogy az egyik előterjesztő maga Navracsics Tibor volt, így gyakorlatilag a saját pozícióját hozta létre az Alkotmányban.
Lex Baranyay (2010. évi LII. tv. 18. § (3) bekezdés, kihirdetve 2010.06.14.)
Baranyay László a 2010-es kormányváltás előtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának volt tagja. Erről a pozíciójáról 2010 júniusában lemondott, mert kinevezték a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatójává. Az MNB-ről szóló 2001. évi LVIII. törvény összeférhetetlenségi szabályai azonban kizárják, hogy a felügyelő bizottság tagjai a mandátumuk megszűnése utáni hat hónapban vezető tisztséghez jussanak valamely pénzügyi intézményben.
Ezt az összeférhetetlenségi szabályt Baranyay Lászlónál egyedi törvénymódosítással megkerülték. A Matolcsy György és Fónagy János által T/35 számon benyújtott törvényjavaslat 26. §-a első szándékban a Nemzeti Bankról szóló törvényből kívánta törölni azt a szövegrészt, amely szerint a felügyelő bizottsági tagjaira is a monetáris tanácstagok összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni. A jegybanktörvény módosítását azonban egyeztetésre el kellett volna küldeni az Európai Központi Banknak is, és ekkor be kellett volna ismerni az összeférhetetlenségi szabályok Baranyay László személyére szabott felhígítását.
Ehelyett a Völlner Pál által a T/35/19 számon benyújtott módosító indítvánnyal a vagyontörvényben egyszerűen felülírták a jegybanktörvény összeférhetetlenségi szabályát. A módosító javaslat 11. pontja egy új (3) bekezdést szúrt be az MFB-ről szóló 2001. évi XX. törvény 15. §-ába „(3) Amennyiben az igazgatóság tagja, vagy a vezérigazgató a megválasztása, illetve munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapon belül a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagja volt, úgy rá a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 58/B. §-ban hivatkozott 58. § (7) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.”
Részletesebben:
Fejcserék
Lex Borkai
A Fidesz 2010. július 8-án nyújtotta be a T/649 számú alkotmánymódosítást, amivel megtiltotta volna a rendvédelmi szervek dolgozóinak, hogy polgármester- vagy képviselő-jelöltek legyenek a szolgálati jogviszonyuk megszűnése után öt évig. Az alkotmánymódosítás a Jobbik a 2010. őszi önkormányzati választásra várt előretörését volt hivatott megakadályozni, a Jobbik ugyanis erős pozíciókat épített ki a rendvédelmi szervekben. A botrány akkor tört ki, amikor a honvédelmi bizottságban a javaslat tárgyalásán kiderült, hogy a szabály nem jó a kormánypárt számára. Ha ugyanis a módosítást megszavazzák, akkor Borkai Zsolt fideszes képviselő, Győr polgármestere nem indulhatott volna újra a választáson, mivel ő 2006-ban még hivatásos katona volt. Borkai ezt látva azonnal szünetet kért, távozott a bizottság üléséről, Lázár János és Kocsis Máté pedig még aznap visszavonta az indítványt, és benyújtottak egy újabbat, amiben a tiltás már csak három évre korlátozódott.
A Fidesz végül ennek megfelelően módosította az 1949. évi XX. törvény (az Alkotmány) 40/B §. (4) bekezdését. Valószínűleg ez volt a legrövidebb idő alatt született Lex a Lex Haverok történetében.
Részletesebben:
Lex Borkai: Személyre szabott alaptörvény
(Folytatjuk.)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522003-6969def067fed' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522003&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522003-6969def067fed&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522003-6969def067fed' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Nem lesz nehéz a következő rezsimek dolga. Csak kölcsön kell venni egy alapmű, a Meshuggah lemezének címét: Destroy-Erase-Improve. Másképp nem fog menni.
Lex Lámpavas nem lesz a fijjúgnak, bytheway?
Elképzelhető, hogy valami fölött figyelmetlenül átsiklottam, de a 33. § (2) bekezdésével egészen pontosan mi a baj? Kormány, miniszterelnök és miniszterek eddig is voltak, remélem ezután is lesznek. Nem jobb azt előre tudni, hogy ki helyettesíti? Főleg ha az ember eszébe jut 1990 októbere?
@JuAn: A fától az erdőt: a paragrafussal nem is lenne baj, ha nem a 20/1949-ben lenne, lánykori nevén: Alkotmány. 🙂
@maroz: Azt azért észrevettem. 🙂
De attól eltekintve, hogy hm…, nem illik ilyen körülmények között módosítani, valamint eddig nem szerepelt benne, nem így volt már gyakorlatilag nagyon régóta? (Fockra nem emlékszem, de Lázárnak már tuti volt helyettese, OK, Antallnak nem így, ezért is cserélte le.)
Továbbá a jelenleginek tudtommal van (elvileg) egy másik helyettese is, aki (elvileg) egy másik (elvileg) párt tagja. Szóval összehasonlítva a többivel, különösen a posztban szereplőkkel, számomra ez kilóg a „Lexek” közül.
@JuAn: Nem volt fix miniszterelnök-helyettesi poszt. A miniszterelnök alkalmilag bízott meg valakit a helyettesítésével.
@JuAn: Mi van akkor, ha a köv. min.eln. azt akarja, hogy alkalmanként más és más helyettesítse? Mi van, ha azt akarja, hogy a helyettesének ne legyen „saját” tárcája?
@JuAn: Az a régi passzus az alkotmányban így nézett ki:
(2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti.
És ez eddig jó volt mindenkinek, még Orbánnak is. Kiadott egy miniszterelnöki rendeletet, hogy őt Kövér László titokügyi miniszter helyettesíti. Horn megy egy olyant, hogy őt pedig a pénzügyminiszter. És még azt is beleírta a rendeletébe, hogy „ha másként nem rendelkezik”. Majd 1996-ban ezt úgy módosította, hogy Kuncze Gábor belügyminisztert nevezte meg, tehát ő az, aki helyettesíteni hivatott.
Ezek, emlékezzünk vissza, szinte mindig politikai döntések voltak, és régen megbaszta a ló a legyet, ha ezeket a döntési kompetenciákat elvonjuk a kormányképes koalíciót alakítani bíró pártoktól. Persze ezt ne nézzük ebből a szempontból annyira hisztérikusan, mert egyre inkább az az érzésem, hogy a következő hatalom a választók jelentős részének a helyeslése mellett ívesen fog szarni minden ilyen orbáni betonra, szóval ne a jövőtől való aggódás jegyében nézzük, hanem próbáljuk meg megérteni ennek a mostani hatalomnak a lelkivilágát ezen keresztül.
Miért is lehetett erre szükségük? Racionális, átlag választópolgár számára ez nem felfogható. Nézzük meg hogyan indokolták részletesen azt, hogy alkotmányba kell foglalni Navracsicsot:
„A Javaslat az Alkotmányban kifejezetten nevesíti a miniszterelnök-helyettes gyakorlatban létező intézményét, illetve több miniszterelnök-helyettes esetén utal a helyettesítés sorrendjére is.”
Így magyaráz nekünk a politikai hatalom. Analógia: kapunk egy éktelen pofont, majd első rácsudálkozásunkban megkérdezzük reflex-szerűen: miért??? Mire a válasz: a pofon az egy kifejezetten durva és megalázó testi fenyítés, amit azért szokás adni, hogy fájjon és a felpofozott érezze magát megalázva.
Mindent értünk, minden meg van nekünk magyarázva.
A hatalom végtelen és jelzőkkel nem is igazán érzékeltethető cinizmusát tükrözi az említett indoklásból vett másik félmondat:
„továbbá a Kormány szervezetalakítási szabadságának részeként, külön törvényi szabályozás körébe utalja a kormányzati szervek alkalmazottainak jogállására vonatkozó rendelkezéseket .”
Mert ugye a kormánynak jár a szervezetátalakítási szabadság. Már ugye ha azt a kormányt orbánkormánynak hívják, mert ha igen, akkor neki a következő kormányok szervezetét is szabad alakítania, alkotmányba foglaltan.
@Pásztörperc: Nehogy már azt képzelje,mert ő a miniszterelnök még azt csinálhat amit akar.Tessék szépen úgy dolgozni, ahogy azt OV kigondolta.Én a helyében még nevesíteném is a pozíciót, Tömjén zsoltival,ezzel is újabb gondokat levéve az utód válláról.
@maroz: A külön nevesített miniszterelnök-helyettesi funkciónak akkor lenne értelme, ha az alkalmi helyettesítésen kívül hatásköröket és feladatokat delegálna rá a miniszterelnök, hasonlóan az alpolgármester intézményéhez. Navracsics „a közigazgatási struktúra felépítéséért, valamint annak hatékony működéséért felel”, Semjén pedig elvileg „a nemzetpolitikai illetve egyházpolitikai feladatokat koordinálja, irányítja”. Az egyik azt kapja külön feladatként, ami amúgy is benne van a munkaköri leírásában, a másik meg… hagyjuk.
Annak idején úgy találgatták, hogy Orbán Navracsicsra bízza majd a napi kormányzati munkát, ő pedig nemzetstratégia kérdésekkel fog foglalkozni. De Orbán alkatilag képtelen delegálni. Személy szerint döntötte el az egykulcsos adót, az IMF kirúgását, az Operaház és a Nemzeti igazgatóinak sorsát és magára szignálta ki a gazdasági sarkalatos törvényeket is.
Ez a módosítás egy ad hoc, a szereplők vezetői habitusára szabott, egyébként teljesen szükségtelen és láthatóan nem is működő szervezeti megoldás alkotmányba öntése.
Viszont kötelező lesz a következő kormányokra nézve. 🙂
Arra kíváncsi leszek, hogy ha Navracsics tényleg lelép külügyminiszternek (a zéró diplomáciai tapasztalatával), akkor megmarad-e a KIM és lesz-e miniszterelnök-helyettes.
@Kettes: Valóban nem, hibáztam, a memóriám és Medgyessy zavart meg, emlékeztem ilyen titulusára csak nem teljesen jól, nem a Horn-, hanem még a Németh-kormányban volt.
Nekem a Lex Borkai tetszik a legjobban ezek közül. Kitalálunk valamit, amit semmivel sem indoklunk, mert indokolhatatlan, csak azért, hogy kiszúrjunk az ellenfeleinkkel. Ezzel tökönszúrjuk magunkat is, de tök véletlenül még éppen időben észrevesszük. Azért tök véletlenül, mert még a sajátjainkkal sem egyeztettünk róla. Végül módosítjuk az emberünk számára kedvező módon, de szintén indoklás nélkül.
Ennél csak a lex AB lesz jobb, de nem lövöm le a poént.
@Pásztörperc: 🙂 Hát igen. Akkor elég bonyolult rendeletet kellene kiadni, ami nehéz, de szerintem nem lehetetlen feladat, néhány ember képes is lenne ilyet alkotni, csak egyikük sem volt még és egyikük sem akar min.eln. lenni.
@Kettes: Az új alkotmányban már emelték a tétet, ott már aszongya, hogy „egy vagy több” helyettest jelöl ki. Na, ehhez rendeljünk hatáskört! 🙂
Más kérdés, hogy ez speciel senki kezét nem fogja kötni semmiben, mert mi van akkor, ha nem jelöl ki egyet se? A mulasztásos alkotmánysértés mintegy készség szinten megy már itten, és nem ma kezdték.
Nem hagy nyugodni az a gondolat, hogy ezzel esetleg Navracsics próbálta meg a saját helyzetét betonozni egy kicsit, Orbánt is megvezetve, úgy egészen finoman. Persze ha így is volt, ábrándosan naiv elképzelés lenne bárki részéről annak a gondolása, hogy rendelet, törvény, alkotmány, kerítés, rács, atomcsapda, kaporszakállú úristen, szóval bármi meg tudná akadályozni Orbánt abban, hogy kedvére kitörje a nyakát annak, akinek ki akarja törni.
@maroz: Igen, az indoklás inkább vicc, az analógia viszont legalább érintő tízes. 🙂
Értelmet én sem találok benne, de továbbra sem tartom ezt olyan súlyosnak mint a többit.
@JuAn: Annyiban igazad van, hogy ez a módosítás a többivel ellentétben nem egy visszaélést szentesít.
@maroz: Bármi volt is a szándék, nem látszik, hogy megtörténne.
Más szempontból, a bármiféle esetleges felelősség szétkenésének klasszikus módszere.
kettővel odébb kumin „független politológus” bizonygatja, hogy a szar rózsaillatú.
@Kettes:
De ráértek! (tegnap, 09:47:24)
Navracsics? Semjén?
Hogy egy klasszikust idézzek, valaki majd valamikor (tán nem is a távoli jövőben) megkérdezi ott hátul: „Ki ez a süsü?” Válasz: „Nem a te ismerősöd?” (És megy ez majd többesszámban is.)
egyébként készül a következő lex is:
index.hu/gazdasag/magyar/2011/06/21/csdtrvny/
„Rogán Antal nevében benyújtott javaslattal módosítaná a csődeljárásról szóló törvényt a kormány úgy, hogy egyes vállalkozásokra külön csődeljárási és felszámolási szabályokat alkotna.”
pl „lex közgép”
2x is meggondolnám, hogy ilyen cégnek alvállalkozója legyek