Matolcsy közgazdaságtudományi iskolája

Eredeti szerző: jotunder

 

           A Magyar Nemzeti Bank több alapítványt hozott létre a magyar közgazdaságtudományi képzés megújítása érdekében. Új karokat alapítanak a Kecskeméti Főiskolán, és új doktori iskolát hoznak létre. Matolcsy György a VS.hu-nak nyilatkozott a terveiről.

           A magyar sajtó általában azt emeli ki, hogy az alapítványokban több pénz van, mint a magyar felsőoktatás teljes évi költségvetése. Ez így nem teljesen igaz, de a nagyságrendeket jól mutatja.

           Amiről szó van, az egy ún. endowment, egy pénzalap, aminek általában az a célja, hogy függetlenítse az intézményt az alapítótól. Itt látható az amerikai egyetemi endowmentek listája. Látható, hogy több mint hatvan egyetemnek van sokkal nagyobb alapja annál, mint amiről az újságok Matolcsyról szólva írnak. Ezen intézményekben a pénzalapból származó összeg általában a teljes bevételnek csak csekély része (nem minden egyetemnél van így, látható, hogy vannak egészen brutális, tízmilliárd dollár feletti endowmentek is).

            A Közép-Európai Egyetem endowmentje kilencszázmillió dollár körül van. A CEU legfontosabb pénzforrása ez az alap. 

            Matolcsy György a neoliberális tanok meghaladását jelölte ki tudományos célként. Ez némileg aggasztó, elsősorban talán azért, mert Matolcsy Györgynek egyáltalán semmiféle fogalma sincs a modern (a kevésbé modern, meg úgy általában) közgazdaságtudományról. Az, hogy ő tanokban gondolkodik (egyáltalán gondolkodni próbál a nem ezen célra rendszeresített fejével) egy endowment kapcsán, szintén figyelemre méltó.

             A magyar közgazdaságtudomány jelenlegi helyzetét jól szemlélteti az angol nyelvű Acta Oeconomica elhelyezkedése a tudományos folyóiratok nemzetközi listáján.  Alig fér be az első ezerbe, és a bolíviai nemzeti bank közleményei is megelőzik. Bolíviai…. félreértés ne essék, a sajtóban szereplő magyar közgazdász tudósok (csak tudományos kutatókról beszélek, az egész posztban a tudomány képviselőiről van szó, nem a közgazdászokról általában) nagy része nem képes arra, hogy az Acta Oeconomica-ban publikáljon. 

              Néhány évvel ezelőtt egy folyóiratot hoztak létre a neoliberális tanok visszaszorítása érdekében Polgári Szemle néven. A főszerkesztő beköszöntőjéből idézek (érdemes lapozgatni a számokban, gyöngyszemeket találhat a bukovicsizmusra érzékeny olvasó).

        ” Évekkel ezelőtt, amikor Matolcsy György és Botos Balázs áldozatos munkájával és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával elindult a folyóirat, fő törekvésként fogalmazódott meg, hogy a polgári értelmiségnek publikálási lehetőséget biztosítson, lehetővé tegye a polgári értékelvű közgazdaságtani és más társadalomtudományi diszciplínák körében született értekezések közzétételét. „

               A főszerkesztő Lentner Csaba a neoliberális tanok elleni harc egyik apostola, tanszékvezető egyetemi tanár a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Szerepet  vállalt a Matolcsy által szintén támogatott, érvénytelen doktori címek használatáról elhíresült főiskolán. Lentner Csaba fontos publikációit az egyetem  honlapjáról ismerhetjük meg.

               Látható, egyik legfontosabb cikke a  Public Finance Quarterly-ben jelent meg. El kell ismerni ez új minőség a közgazdaságtudományban. Ez a folyóirat a magyar Állami  Számvevőszék lapja, és az ezerkétszázadik helyen tartózkodik a korábban idézett listán. A Botos, Bogár, Lentner nevek által fémjelzett, erősen alternatív neoliberális-ellenes közgazdaságtudomány a szakmai folyóiratokban inkább a barlangász, mint az alpinista vonulatot képviseli, és ez az iskola a Matolcsy-endowment főcélpontja. 

                 A magyar közgazdaságtudomány idézettségéről érdemes elolvasni ezt a listát. A helyzet  a lista elkészítése után lényegesen javult, új nevek jelentek meg, akik közül páran jelentős folyóiratokba is el tudnak jutni. Általában NEM akadémikusokról van szó, a magyar közgazdaságtudomány igen érdekes helyen hordja az ő csúcsát. Akit esetleg érdekel, itt találhatja meg a közgazdaságtudományi elitfolyóiratok besorolását a csúcskategóriától a futottakmégig. Érdemes összehasonlítani vezető magyar kutatók publikációs listájával. Könnyedén lehet valaki egyetemi professzor anélkül, hogy a közelébe kerülne a B kategóriának. Összehasonlításul, természettudományokban előfordul, hogy Ph.D hallgatók (igen, magyarok) a tézisüket  A kategóriás folyóiratban publikálják. Nem, nem  igazságos az összehasonlítás, Magyarország helyzete miatt a társadalomtudományok általában sokkal nehezebb helyzetben vannak. Mindazonáltal, mindennek van határa. 

Mindenki tudja, hogy a magyar közgazdaságtudomány súlyos válságban van. Nem Marx Karcsi bácsi üléspontja a legfontosabb probléma, csak azt tudják a legkönnyebben megoldani. 

Matolcsy György kóklertudományi alapítványa alkalmas lehet arra, hogy sohasem látott mélységekbe taszítsa a magyar közgazdaságtudományt. A közgazdaságtudomány nem ideológiai tanokra épül, és bármilyen hihetetlenül is hangzik, tehetséges embereket kíván. Nem nyáladzó idiótákat, nem monomániás lúzereket, hanem tehetséges, esetenként különlegesen tehetséges embereket. Magyarországon is vannak nagyon tehetséges fiatalok, néhányan érdeklődnek a közgazdaságtudomány iránt, és egy pártízezer forintos repülőjeggyel fogják megoldani azt, amire Matolcsy a milliárdjaival képtelen.

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519386-6a573e730fb5f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519386&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519386-6a573e730fb5f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519386-6a573e730fb5f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>