Mi történt az egyetemi felvételikkel?
Hankó Balázs államtitkár szerint 126499-en jelentkeztek a magyar egyetemekre és közülük 94785-öt vettek fel. A műszaki területen 44 százalékkal több diákot vettek fel, tanárképzésre 67 százalékkal többet.
Ez a 2009-es adatnak felel meg. De 2009-ben az érettségire jelentkezettek száma kb. 137000 volt, most 111000. Tavalyhoz képest 28 százalékkal nőtt a felvettek száma. Hatalmas első évfolyam jelenik meg az egyetemeken. Miközben a friss kompetenciatesztek azt mutatják, hogy a Covid jelentősen rombolta a diákok felkészültségét (talán ez az évfolyam már fel tudott állni belőle, de azért nekem vannak kétségeim).
Ez most egy kísérlet. Azt gondolom, ha az egyetemek nem változtatnak a követelményrendszerükön, akkor ennek csúnya vége lehet.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530799-67e207e0ae7f4' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530799&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530799-67e207e0ae7f4&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530799-67e207e0ae7f4' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Tipikus tulnyalas/tulhazudas. A felsooktatasba jelentkezok szamanak kisebbnek kene lenni mint az erettsegire jelentkezettek szama, kiveve:
– korabban felsooktatast elhalasztok valamiert iden kezdenek meg tanulmanyaikat (kovetelmenyek esese lehetne az oka, az alberletarak emelkedese es realjovedelmek csokkenes meg az ellenkezojenek)
– rengeteg kulfoldi akar Magyarorszagon tanulni, hirtelen, pont iden
– rengetegen akarnak masodik vagy tovabbi diplomat szerezni, eppen iden.
Sokkal valoszinubb, hogy a tobb helyre jelentkezok egy reszet tobbszor beszamoltak a jelentkezeseknel, es a kovetelmenyek lejebb engedesevel elozo evekhez hasonlo szamu jelentkezo kozul tobbet vettek fel.
Akkor négy év múlva már nem csak a debreceni egyetem fog javítani a nemzetközi helyezésein. Avagy az esélytelen versenyt a szír egyetemekkel szemben lecseréljük az afgán egyetemekkel szembeni csatára.
Esetleg összeadták a BA / BSc / stb. és az MA / MSc / stb. képzésekre jelentkezők és felvettek számát?
Mondjuk a tanárképzés növekedése amúgy is furcsa, békeharcunk jelen állása mellett.
Izé:
DUE A L K gazdálkodási és menedzsment 164
DUE A N A gépészmérnöki 164
Mit kell tenni 164 ponthoz?
full kettes + 40%-os alap érettségi egy tárgyból 42% ezt még direkt is marha nehéz megcsinálni
Tárgy Utolsó előtti év (év végi eredmény) Utolsó év (év végi eredmény) Összesen
Magyar irodalom 2 2 4
Magyar nyelv 2 2 4
Történelem 2 2 4
Matematika 2 2 4
Választott tantárgy I. (*) 2 2 4
Választott tantárgy II. (**) 2 2 4
Összesen 40
Tárgy % Emelt szintű Választott (*) Összesen
Magyar nyelv és irodalom 40 Nincs 0
Történelem 40 Nincs 0
Matematika 40 Nincs 0
Érettségi tárgy I.42 Nincs 0
Érettségi tárgy II. 40 Nincs 0
Összesen 0
Nem tudom mi az oka, de volt már olyan időszak, amikor az egyetemek a felvételi helyett az első év egy-két vizsgáját (komolyabb tárgy vagy nagyobb szemétláda oktató) használták. Mi is 100-an kezdtük a fizikus szakot.
Szerintem a civilizált megoldás az lenne, hogy ha valakit felvesz az egyetem, annak ajánljon elegendő felzárkóztató kurzust, hogy el is tudja végezni. Nem feltétlen 3 év alatt, és persze feltéve, hogy az illető beleteszi az elvárható erőfeszítést (kb. mint egy 8 órás, normális állásba). Azzal nem értek egyet, hogy a késő estig küzdés, meg az egész hétvégi házifeladat-megoldás normális elvárás, annak az az eredménye, hogy a hallgatók egy része kiég, mire elvégzi, és remekül tud valamit, amit utál.
Szerk.: az persze más, ha valaki szereti ilyen intenzitással csinálni. Kellenek a maximálisan elhivatott későbbi nagymenők, de nem lehet csak nekik tanítani. (Sőt, nekik sokszor alig kell.)
ha a tanarok – gyakvezerek – birjak az elso evet, jobb mindenkit felvenni aki menni akar es szelektalni menet kozben. pl. a gepesz karra asszem 200 korul vettek fel embert es ket ev alatt kihulott a felesleg. fizikusnak az en idomben 40-et vettek es majd mind megmaradt. imo
„Komolytalan ponthatárokkal is be lehetett jutni egyetemre, a létszám növelése a minőség rovására mehet.”
https://g7.hu/kozelet/20230728/komolytalan-ponthatarokkal-is-be-lehetett-jutni-par-egyetemre-a-kormany-a-minoseg-rovasara-emeli-a-hallgatoi-aranyt/
Recesszióközeli állapotban nem akkora hülyeség, ha az egyetemek felszívják a potenciális munkanélkülieket, akik inkább tanulnak.
@steinerzsiga: ez elég sok mindent megmagyaráz.
@excombo: Magyarországon nem igazán fenyeget a munkanélküliség. Európában éppen arról beszélnek, hogy a leggyengébb egyetemre felvetteknek inkább valamiféle szakmai képzésre kellene menniük és gyorsabban elhelyezkedni munkaerőpiacon.
@excombo:
Persze, csak aztán megint lesz olyan álláshirdetés, mint a 90-es években: „Kezdő, frissen diplomázott informatikust keresünk. XY főiskolán végzettet nem.”
@outis Hát hogy a csudába bírnák?? Vissza lehet térni a a Gépészkaron a 80 fős gyakorlathoz, mint 2000-ben, és nevezhetjük azt egyetemi oktaásnak.
Két félév után lehet majd tanár a nebuló: https://444.hu/2023/07/28/lazit-a-pedagoguskepzesen-a-kormany
Erre: https://nepszava.hu/3200938_orban-kormany-oktatas-fogalom-elemzes a cikkre született egy reflexió, ami a lényeget írja le: https://nepszava.hu/3203057_ami-az-asatag-oktataspolitika-mogott-van
@obeszel: min. 2 félév utóképzéssel más diploma után, korábbi 4 helyett, hogy pontosabbak legyünk.
@steinerzsiga:](#comment-327305)
A minőség rovására itt már nem megy semmi! A magyar (felső)oktatás az a sneci, amit a horgász nem egyszerűen visszadob, ha véletlenül kifogná, hanem bottal piszkálja le a horogról!
@Galway:: hát ez nagyon meg lett itt mondva. Majd szólni kellene erről a cca tizenhétezer magyar fiatalnak, akik legalább két emeltszintű érettségivel, nyelvvizsgákkal elérhető szakokra jutottak be, annak a cca százharminc országnak, amelynek a tudományos idézettségi produktuma a magyar alatt van, annak a cca hatezer egyetemnek, amelyek top1% publikációi a Leiden mérése szerint a magyar egyetemeknél gyengébbek, a szakmájuk vezető lapjaiban rendszeresen publikáló magyar egyetemi oktatóknak, az olyan periférikus szakterületek oktatóinak/kutatóinak, mint a matematika, elméleti fizika, etológia, régészet, orvosbiológia, agykutatás, mechatronika stb., akik amúgy a világ élvonalában vannak.
De komolyan , ezt most minek? Igen, nagyon komoly minőségi problémák húzzák le a magyar felsőoktatás jelentékeny részét, a minimumponthatár eltörlése végképp olyan intézményeket eredményez, mint a rosszabb amerikai egyetemek/community collegeok, az oktatók állami bérezése iszonyúan alacsony (a sikeresebbek/jobbak pályázatokkal stb. ki tudják egészíteni egy alsó-középszintű európai academic jövedelmre), az óraszámuk magas stb. A törvényi szabályozás nyomasztó, az állami irányítás agyalágfyilatk gyülekezete – de ez a snecizés egyszerűen igaztalan, alap- és ok nélküli lealázása igen sokak teljesítményének.
@ poszt: nem összekeverendő a tanárképzés és pedagógusképzés fogalma. Utóbbiba beletartozik az óvópedagógus, tanító, gyógypedagógus is, ezeken jelentősen nőtt a felvettek száma, a tanárképzésnél nem.
Az egyetemi követelmények a mennyiségi indikátorokhoz igazodnak, az az állandó mantra, miszerint milyen kevés a magyar diplomások száma a uniós átlaghoz képest, mi másra ösztönözne? Még nem látjuk az adatokat, hogy országosan mekkorára nyitotta a kapukat az alsó ponthatár eltörlése, az jellemzően kisebb, hátrányosabb helyzetű régióban működő vidéki, egyetemnek nevezett intézményekhez biztosan irányított rendkívül alulképzett diákokat. Ez voltaképpen a középiskola (helyenként az általánosé…) bepótlása lenne arrafele. Ez nem jó, de adottság.
@fortin2:
Hogy mi másra ösztönözne? Hát, lehetne nem a butábbakat és a tanulni igazából nem akarókat becsalogatni, hanem azok számára lehetővé tenni a továbbtanulást, akik szeretnének, de anyagi okokból nem tudnak. Csak az esetleg beleharapna a stadionokra, kisvasútra meg uradalmakra felpántlikázott pénzekbe.
@szazharminchet:: nyilván, a demokratizálódás (más néven tömegesedés) legitim társadalmi cél, csak éppen vannak következményei, lásd minőség. Amit persze nem a mostani egyetemeken kell számonkérni, hanem akár az elmúlt 13éven, ami nem volt képes az azt megelőző húsz-harminc év közoktatási lerohadását legalább elindulni rendbetenni.
Lassan a magyar nyolcadikosok fele funkcionális analfabétának tekinthető, a többiek mind mennek egyetemre.
@fortin2:
Nyilván bizonyos fokig az egyetemek is felelősek, ha szó nélkül hajlanak a külső kényszer hatására. De egyetértek, a probléma a közoktatásban van, (ld. @nyulambator: hozzászólását), és a Megyó-féle béremelés óta ott nem történt semmi. A problémát megoldani pedig csak egyre nehezebb lesz, mert amikor egy közösségben már nem él olyan, aki látott volna valakit, aki a tanulás segítségével előbbre jutott volna, akkor nem tudom, mivel lehet majd motiválni a gyerekeket és a szülőket.
@szazharminchet: egy-egy ávfolyamon már régóta 100000 alatti a gyereklétszám, szóval lassan a 40% egy része is eljut egyetemre. 🙂
@szazharminchet:Ha az egyetemnek nem vesznek fel lényegesen alacsonyabb teljesítményű fiatalokat, akkor azt panaszolja mindenki, hogy menyire elmaradtunk az uniós átlagtól. Ha felveszi (mint idén már) a meghökkentően alacsony pontszámúakat, akkor meghökken a művelt közönség, hogy milyen alacsony a színvonal. No, mi legyen?
(Persze, csak zárójelben merem megemlíteni, hogy esetleg az egyetemek foglalkozhatnának azzal is, hogyan kel tanítani, milyen képességekre és készségekre, ismeretekre van ahhoz szükség, hogy valaki valóban tanítani, tudásátadni képes oktató legyen, amikor nem egy korosztály igen szűk, nagyon motivált és magasabb alaptudással rendelkező része teszi ki a hallgatóság jelentős részét, hanem igen vegyes a hallgatói tömeg e szempontból is. Ehhez képest bármiféle pedagógiai képzettség nélkül taníthat egyetemen valaki, ha a tudományos fokozata stb. megvan.)
@fortin2:
Igen, a zárójeles megjegyzésedre is gondoltam, meg arra is, ha az egyetemek nem szólnak egy szót sem, hogy igen, elmaradunk az uniós átlagtól, de sajnos a felvételinél már késő beavatkozni, a hiba a közoktatással van. Persze, lehet félni a retorzióktól, de akkor meg egyszer csak nem lesz már használható tanár, nem lesz egy évfolyamban ennyi egyetemre elegendő olvasni tudó gyerek.
A téma margójára: https://nepszava.hu/3204283_oktatas-tanarhiany-pedagoguskepzes-belugyminiszterium-tanarszakok-felveteli
Ha ez marad a következő években (márpedig miért maradna így vagy még ilyenebb), akkor jönnek az összevont természettudományos tárgyak középiskolában is. A gyógyszeripar biztos örül a kémiaoktatás várható megszűnésének.