Miben bízhat Donald Trump?
Eredeti szerző: jotunder
Donald Trump leginkább abban bízhat, hogy a közvéleménykutatók tévednek és abban, hogy valami még történik az elkövetkező három hétben.
Megkerestem néhány „csatatér” államot.
Pennsylvania: 2016 utolsó heti kutatások : mindenki Clinton győzelmét mérte, kivétel nélkül. Az 538.com szerint A vagy B kategóriás kutatók általában 4-5 százalékos Clinton előnyt mértek. Végeredmény: Trump 48.17, Clinton 47.46.
Michigan: 2016 utolsó heti kutatások: mindenki Clinton győzelmét mérte, kivétel nélkül. Az 538.com szerint A vagy B kategóriás kutatók általában 4-7 százalékos Clinton előnyt mértek, egy outlierrel, aki 1 százalékos Clinton előnyt mért. Végeredmény: Trump 47.57, Clinton 47.27.
Wisconsin: 2016 utolsó heti kutatások: mindenki Clinton győzelmét mérte, kivétel nélkül. A Google C.S: ami Michiganben az outlier volt, itt 12 százalékos Clinton előnyt mért. Végeredmény: Trump 47.22, Clinton 46.45.
Elvileg tehát sok mindenben belefér.
Azt azért tudni kell, hogy jelenleg Pennsylvania talán a legkevésbé biztos állam Biden számára, de még ott is nagyon jól áll. Ha minden olyan államot megnyer, ami biztosabb, mint Pennsylvania és persze Pennsylvaniát is megnyeri, akkor ő lesz az elnök. Igenám, de a kevésbé biztos államok között még vezet Floridában, Arizonában, Észak-Karolinában, vannak aránylag tűrhető polljai Ohioban, Georgiában és Iowaban. Én nem hiszem, hogy bárki komolyan gondolja, hogy Texast megnyerheti, de elvileg még ez is megtörténhet. Érdekességképpen, a külön elektort állító nebraskai második választókerületben most elég simán vezet Biden. Négy éve ott Trump két százalékkal verte Clintont. Érdekes, hogy Montanában, ahol Trump 21 százalékkal verte Clintont, most csak 10 százalék körüli különbséget vár az 538.com, hasonló a helyzet Kansasban és Indianában.
Gyakorlati problémák:
1. Az országos méréseken Biden szignifikánsan jobban áll, mint Clinton bármikor. Komoly cégek hoznak ki sorban 12 százalék körüli Biden vezetést, egyetlen jelentős cég sem mér jóval 10 alatt. Az utolsó polloknál Clinton nagyjából 3 százalékkal vezetett, ennél állt jobban két-három héttel a választások előtt, de mindig mért valaki kis különbséget.
2. A dinamika. Tizenegy nappal a választások előtt Comey CIA igazgató bejelentette, hogy újabb emailekre terjed ki a Clinton elleni nyomozás. Két nappal a választások előtt ehhez hozzátette, hogy úgy tűnik, az emailek nem befolyásolják a CIA véleményét, miszerint nincs szükség vádemelésre az ügyben. Clintonnak ügyei voltak, az ügyekről beszéltek, Trumpnak inkább nőügyei voltak, de azt tudni kell, hogy ő nagyon népszerű volt TV-személyiségként (senki sem gondolta különösebben konzervatívnak) és nem sok amerikait lepett meg, hogy szexista vicceket engedett meg magának. Most itt van Trump adóügye, a BLM (ez mintha azt jelentené, hogy elkötelezettebbek lesznek a választók, pl. Minnesotában, ami az egész sztori középpontja, Clinton 1.5 százalékkal győzte le Trumpot, most általában jelentős Biden előnyt mérnek (de tegyük hozzá, ott is elmérték azért Trumpot 2016-ban) és persze a koronavírus, amellyel kapcsolatban az amerikaiak véleménye elég rossz a Trump-kormányzatról. A Clintonnak kedvezőtlen dinamika miatt 2016-ba az utolsó hétig hezitáló amerikai választópolgárok jelentős része Trumpra szavazott.
3. A gazdasági alapok. 2016-ban nem az elnök indult a választáson. Obama elfogadottsága (approval rate) valamivel 50 százalék felett volt a választások idején, de a második ciklusa alatt szinte végig 50 százalék alatt volt. Az amerikai GDP növekedés 2 százalék alatt volt, a foglalkoztatási adatok azonban folyamatosan javultak. Trump approval rate-je 43 százalékos, és bár a közvélemény elégedett a gazdasági kompetenciájával és eredményeivel (főleg a járvány előtti eredményekkel, adócsökkentéssel, fontos államokban lehet előnyös számára a Kína elleni kereskedeli háborúsdi) a választás egyre inkább a koronavírusról szól, ami hátrányos Trump számára.
…………..
Ezek alapján azt lehet mondani, hogyha semmi különös nem történik a választásokig, akkor Trump nagy valószínűséggel elveszíti a választást. Persze alig tudom elképzelni, hogy az elkövetkező három hétben semmi különös nem fog történni. Ez most egy történős időszak. Annyit azért lehet látni, hogy a választásokhoz közeledve a Trump:Biden számok elkezdtek hasonlítani a Disapproval:Approval számokra, ami nem jó hír Trump számára. Semmi nem bizonyítja azt, hogy csak azért mert 2016-ban Trumpot mérték alul, most is alul fogják mérni.
Trumpnak abban kell bíznia, hogy minden mérés ellenére van egy „félénk Trump szavazó” réteg, és valami olyasmi történik, ami számára kedvező módon alakítja a véleményeket. A bukmékereknél 2:1-re adják Trump győzelmét, 2016-ban a választások előtt 4:1 körüli értékek voltak, a fogadók óvatosabbá váltak.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517954-6ae3c02ec63df' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517954&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517954-6ae3c02ec63df&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517954-6ae3c02ec63df' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ámbátor: Szeretek hazardírozni.
@AdvocatusDiaboli: Nem hiszem, hogy ez túl jellemző lenne, bár ezt a véleményemet igazolni sem tudom.
@jotunder: Kicsit off, de soha nem értettem, mivel igazolható egy mintán kapott eredmények utólagos átsúlyozása, hacsak nem tételezzük fel, hogy néhány szocio-demográfiai paraméterben azonos emberek szavazási magatartása azonos, de legalábbis nagyon hasonló. Ez sokkal kevésbé egzakt, mint a centrális határeloszlás tétel alapján történő következtetés egy egyszerű véletlen mintán, és szerintem külön igazolásra szorul(na).
@savaz: en.wikipedia.org/wiki/Southern_strategy
@Bogomil: Az nyilvánvaló empirikus tény, hogy egyes szociodemográfiai jellemzők korrelálnak a pártválasztással illetve a részvételi hajlandósággal. Ha az elért mintád nem reprezentatív a várhatóan a választáson ténylegesen résztvevők tekintetében, akkor súlyozni kell.
@Grrr: A tényleg sokszor tapasztalható összefüggés a szociodemográfiai jellemzők és a politikai magatartás között szerintem nem igazolja eléggé az átsúlyozás alkalmazásának helyességét. Korábban keresgéltem ebben a témában elméleti megfontolásokat, nem sikerült találnom. Azt viszont tudjuk, hogy a társadalom szociodemográfiai összetételét sok jellemzőben tükröző, de nem véletlen minta (ilyen pl. az ún. kvótás mintavétel eredménye) teljesen rossz következtetésekre vezethet.
@velőtanya: Bocs, most látom.
@Késes Szent Alia: A sima ismétlés se lenne gond, de a számaiddal sokkal erősebb az érv (én nem emlékeztem ekkora különbségekre)
@Bogomil: Szimpla kvótás mintavételt senki sem alkalmaz, ezek mind véletlen mintavételes kutatások. Persze vannak jobbak és vannak rosszabbak közülük.
Az egész ipar átsúlyoz (tudsz valakit, aki nem?), ennek nyilván van oka. Kiszámolták, ellenőrizték, hogy ez a jobb megoldás az adott aránylag kis mintáik esetében.
@Késes Szent Alia: Nagyon komoly különbség! Nem is rémlett, hogy ilyen nagy lett volna.
@Grrr: Ezekkel tisztában vagyok. Amivel nem, az csupán annyi, hogy mitől működik (többnyire).
közben a USC Dornsife már 13-14 százalék különbséget mér. ők stabilan 10 százalék körül mérik persze a különbséget, de azért szeptember 20 körül alig volt több, mint 9 százalék.
@Bogomil: Gondolom, a részletek függnek a mintavételi módtól. Egy random digit dialling-nál is vannak bizonyos szociodemográfiai csoportok, akiket jellemzően kevésbé lehet elérni (landline esetében mondjuk nincsenek otthon vagy egyáltalán nincs vezetékes telefonuk; mobil esetében: nem veszik fel a mobilt munka közben, nincs is a mobiljuk mellettük munka közben, nem szeretik az ismeretlen hívót, …), az online panelek esetén meg pláne (akik nem nagyon használnak internetet, nem jelentkeztek a panelbe mert nem érdekli őket a politika és/vagy a jutalom; jelentkezek de nincs idejük a tényleges felmérés idején, …).
És az alulreprezentált csoportok pártválasztása (és részvételi hajlandósága) korrelál bizonyos fontos szociodemográfiai jellemzőikkel.
– Idősek pl. nincsenek annyira az online paneleken, de biztos elmennek szavazni. A fiatalok sokkal kevésbé.
– Dolgozó férfiakat sokkal nehezebb elérni a telefonos kutatásokkal és ők eléggé republikánusok.
– Az alacsonyabban képzett fehérek (főként a férfiak – ld. fent) is a jelek alapján alulreprezentáltak voltak, és 2016-ban nagyon erősen republiánusok lettek. Korábban nem volt ennyire nagy különbség.
@Bogomil: Találtam egy izgalmas blogbejegyzést, hivatkozik többek között az AAPOR tanulmányára is, amit a 2016-os választások után készítettek és a végzettség szerinti súlyozás hiányát azonosították problémaként – ugyan nem megy a részletekbe, de van egy érdekes magyar szála, amiről fogalmam sem volt… 🙂 Márcsak emiatt is…
http://www.statisticsviews.com/details/feature/10713232/Weighting-The-statistical-element-essential-in-polling.html
@Barkalot:
az elején igen.
utána meg vitt.
ha bármit túltolsz, az olyan lesz mint a pornó.
pont azt veszed belőle ki ami a lényege lenne.
@Grrr: Kösz a linket, majd elolvasom alaposabban is a cikket. A gyors átfutást követően azonban ez sem ad választ arra a kérdésemre, hogy az utólagos átsúlyozás mitől működik. Ha a minta valószínűségi volt (azaz a populáció minden tagjának egyenlő esélye volt, hogy bele kerüljön), akkor mi értelme átsúlyozni? Ha meg nem, akkor azon nem segít az átsúlyozás sem, legalábbis nem evidens, hogy segíthet. Ha valamilyen réteg szerinti megoszlást meg akar őrizni a kutató a mintában, akkor alkalmazhat rétegezett mintavételt, az is valószínűségi lesz, ráadásul „jobb”, kisebb hibájú is lesz a becslés, a ha az egyes rétegek szórása a vizsgált mutató tekintetében kisebb, mint a teljes populációé. A baj az, hogy sokféle praktikus okból nem lehet egy véletlen mintát megkérdezni úgy, hogy mindenki hajlandó is legyen válaszolni. Ezért jönnek számításba az utólagos „javítások”, matematikai statisztikán túli előfeltevések és intuíciók alapján.
@velőtanya:
„Nézzétek meg ezt a két térképet, mindössze nyolc év különbséggel. Egészen elképesztő lenne bármilyen demokratikus választási rendszerben ilyen fordulat, itt meg az USA-ról van szó:”
Semmi különös, a republikánusok egy zsidót indítottak 64-ben (Goldwater) és hát képmutatás ide vagy oda, antiszemita volt mindig is a nagyközönség odaát is.
Ha megnézed a magyar választási térképeket, ott is láthatsz csodákat, 90-ben az mszp sehol sem volt, 4 év múlva piros lett az ország, vagy a kétezres évek, amikor megfordult, és tiszta narancssárga lett.
@balmoral: 😀
@Bogomil: „Ha a minta valószínűségi volt (azaz a populáció minden tagjának egyenlő esélye volt, hogy bele kerüljön)” – a cikk épp azt mondja, hogy itt nincsen „azaz”. a mintvétel módszere lehet valószínűségi (pl. random mobilszámok), de ettől még nem egyenlő az egyes csoportok mintába kerülési esélye. a súlyozás épp ezt a mintába kerülési esélyt igyekszik kiegyenlítetebbé tenni.
Az, hogy a populáció minden egyes tagja azonos valószínűséggel kerül be a mintába pontosan a definíciója a valószínűségi mintának. Ha a minta valószínűségi, nincs mit kiegyenlíteni.
@balmoral: @Hölderlin ist ihnen unbekannt?: @ámbátor: van egy cikk a nytimes-ban, hogy mikorra várható az egyes államokban hivatalos eredmény – http://www.nytimes.com/interactive/2020/10/13/us/politics/when-votes-counted.html
rengeteg helyen érkezhetnek be még több nappal a választás után is levélszavazatok, és az is nagyon sok helyütt különbözik, mikor látnak hozzá a beérkező szavazatok előfeldolgozásának. eredményt ott lehet hirdetni, ahol a feldolgozatlan szavazatok már nem fordíthatnak, elnököt meg akkor, ha a még feldolgozó államok már nem változtatják meg a feldolgozott államok elektori többségét.
(elvileg. gyakorlatilag meg sokan tartanak attól, hogy a republikánusok felrúgják a kötött elektori szavazatok konvencióját, ha azzal nyerhetnek)
@incze: Kösz. De az utolsó mondatot nem értem. Ha a republikánus elektorok többen lennének, mint a demokraták, nem kellene semmit felrúgniuk; ha meg kevesebben lennének, akkor csak a demokraták tudnák felrúgni a kötött szavazat konvencióját azért, hogy a rebublikánus jelölt nyerjen. Ez a veszély viszont nem tűnik túl komolynak. 🙂
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?: volt egy atlantic cikk régebben, hogy az egyes állomok tövényhozása (az ötven államból 30 republikánus többségű) nagyon tág határok közt tudja manipulálni az állam elektorainak összetételét, és van még egy sor, a végeredményt elszabotáló eszközük is, kivált vírus-időkben (majd előkeresem, bár most épp kifogytam a free ride-ból az atlanticnál). egy aggályt kiiktatott a nyáron egy főbírósági ítélet, miszerint az elektorok alá vannak vetve az államaik törvényének (szóval nem diszkrecionális joguk, kire szavaznak).
@incze: @velőtanya: Ami a valasztas ejszakajat illeti, a remeny Ohio es Florida.
Ebben a ket allamban, a tobbi allamok nagy tobbsegevel ellentetben, meg lehet szamolni a korabban leadott szavazatokat me’g azelott, hogy a valasztasnak vege lenne. Tehat ebben a ket allamban mar lehet aznap este eredmeny (hacsak nem nagyon szoros a verseny).
Marpedig Trump aligha tud nyerni ezen allamok nelkul. Soha egyetlen republikanus sem nyert Ohio megnyerese nelkul, es az utolso 95 evben egyetlen republikanus sem nyert Florida nelkul (Calvin Coolidge, 1924-ben volt az utolso.)
Szoval ha november 3-an este bejonnek az eredmenyek, es Florida meg Ohio demokrata gyozelmet hoz, ami persze nem biztos me’g, akkor vege lehet aznap az egesznek. Ha nem, nem.
Kicsit off: a tegnapi hozzaszolasomnak meg nincs 24 oraja, es azota mar 1.7 millio ujabb szavazatot adtak le. Florida mar a multkori reszvete l18.6%-anal tart, PEDIG csak hetfon kezdodik a helyszini, szemelyes szavazas.
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?: A veszély, hogy a republikánusok inkább személyesen szavaznak (azt gyorsabban számolják) a demokraták meg inkább levélben.
Így választás estéjén trump többség látszik és akkor Trump kijelenti, hogy ipiapacs nyertem, innentől minden levélszavazat csalás. Azokban a republikánus kormányú államokban ahol aznap este vezetnek a trumpisták, gyorsan kinevezik az elektorokat és kész.
Hiába ad a kijelölt mintám (akit meg akarnék kérdezni) mindekinek egyforma esélyt, ha ez a kijelölt minta nagy arányban nem válaszol. (Jobb telefonos kutatásoknál is 10% alá ment a válaszadási arány.)
: a lekérdezett mintámat jelentős mértékben maguk az alanyok állítják össze.
Nagyrészt ennek az ellensúlyozására hivatott a súlyozás.
(Pl. az egyetemet végzettek – és néha úgy tűnik, a liberálisok – inkább válaszolnak.)
(Az előbb Bogomil 2020.10.13. 17:51:47 -re próbáltam volna válaszolni.)
Ugyan igazi katasztrófa (vagy a katasztrófa folytatódása) lenne a Trump-győzelem, de azért nem kizárt: ig.ft.com/us-election-2020/?fbclid=IwAR3FlXpjrGiIi2GOldZd17LIODaVF4fOl8MPux4srzc2f5L9jXNfptmz97A
@Lloywzy: Akkor Neked is: pontosan értem, miért csinálják, csak azt nem, hogy miért működik (többnyire).
Emlékeim szerint a közvéleménykutatók a 4 évvel ezelőtti megafiaskót az Obama torzító tényezőre fogták. Ez azt jelenti, hogy éveken át a mérésekből hiányzott bizonyos mennyiségű néger szavazó, akik végül mind a demokrata jelöltre, tehát Obamara szavaztak a kulcsfontosságú pillanatokban. Ezt Obama második megválasztása előtt tették be a közvéleménykutatók és ez csapott be mindenkit 4 éve. Ha ezt kiszűrték az előrejelzésekből, akkor tényleg úgy tűnik, hogy harangoznak Trumpnak.
Biden egyébként feltűnően inkompetens öregembernek tűnik, bár az alelnökválasztása annak fényében jó jel, hogy a csaj nem fekszik le a szélsőbalnak.
@MEDVE1978:
infostart.hu/kulfold/2016/11/08/clinton-hat-csatater-allamban-vezet
„A Republikánus Párt jelöltje, Donald Trump csak Iowában számíthat győzelemre, ahol mindössze egy százalékkal előzi meg Clintont.”
en.wikipedia.org/wiki/2016_United_States_presidential_election_in_Iowa
@Barkalot: Állítólag a latinók a feketéket sem kedvelik különösebben, ezért lehet néhány olyan spanyolajkú, akinek a BLM-es aktivitások nem szimpik (és akik emiatt nem szavaznak a demokratákra sem szívesen, a vélt vagy valós árukapcsolás miatt).
@jotunder: Van egy elfogult dokumentumfilm erről a demokrata/republikánus nagy cseréről a történelem során. Dinesh D’Souza, Hillary’s America (2016). Érdekes volt. Mondjuk 4%-a van a Rotten Tomatoes-on… 🙂
A déli államok közül szerintetek hol fog nyerni Biden? Pontosabban Texastól keletre?
némethsanyi az ékszertévét védi, csak erős gyomrúaknak: youtu.be/plV_hCxzRCY
@Barkalot: Jelen állás szerint akár négyet is megnyerhet a tízből, ebben a sorrendben:
Virginia – szinte biztos
Florida – esélyes
Észak-Karolina – 50% felett
Georgia – kicsit talán 50% alatt
Egyébként nagyon bele lehet feledkezni a térképek böngészésébe, és van egy csomó nekem nehezen érthető fordulat az utolsó 20-30 évben is:)
Például Lousiana-t Clinton (a Bill) még nagy fölénnyel meg tudta nyerni, azóta viszont (idén is) az egyik legtutibb republikánus állam. Még furább a két Virginia: a „simát” Clinton egyszer se tudta elvinni, most biztos Biden-győzelem várható, West Virginia-ban viszont Clinton simán nyert kétszer is, most meg egy 65 százalékos Trump-állam.
@kiazmarmegint:
Április 8-án is nagyon megnőtt a részvételi arány délután ha visszaemlékezel, aztán..:(
@fortin2:
magyarnarancs.hu/republikon/az-elnokvalasztas-szorosabb-de-nem-szoros-101493
” A jelenlegi állás alapján Trumpnak 179 „biztos” elektora van, Clintonnak 272, a maradék 87 elektor pedig a billegő államokban dől el. Mivel a győzelemhez 270 elektorra van szükség, a jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy Hillary Clinton egyetlen feladata, hogy megőrizze előnyét azokban az államokban, ahol jelenleg a felmérések alapján biztosan vezet, Donald Trumpnak pedig az sem elég, hogyha a választás napján minden számára kedvezően alakul, és megnyeri az összes billegő államot.”
@fortin2: semmi se kizárt, mert lehetséges, hogy Amerikában már nem lehet közvéleménykutatást csinálni. persze az is előfordulhat, hogy Bident mérik alul. az alapok nem túl jók Trumpnak. ezért van az, hogy olyan politológusok, akik nem foglalkoznak a pollokkal, Bidennek adják a választást. ha az overroundot nézzük, akkor olyan 60 százalék körüli esélyt adnak a bukmékerek Bidennek.
az 538 egy pillanatra belengette Georgia-t Bidennak. Az Atlantát lefedő megyékben nyilván nagyon vezet Biden, a fehér megyékben meg Trump. Az a kérdés, hogy milyen lesz a részvétel.
@ámbátor: Elöször én is tartottam ettôl. Ez államonként változhat. Itt New Jersey én például elöször a levél szavazatokat fogják számolni és csak utána a személyesen leadottakat. A személyes szavazatokat pedig össze fogják hasonlítani a levél ssevazatokkal hogy nehogy valaki véletlenül kétszer szavazzon.
@jotunder: Ez egy hosszú pillanat, mert az előrejelzésükben Georgia most is kék és a szenátus átvételét most már 73%-ra teszik.
Miben bízhat Trump? Például abban, hogy megint elcsalják a választást egy hacker csapattal. A sajátjával, vagy orosszal (mindegy).
@ascriptor: nem csaltak el semmifele valasztast. hagyjuk ezt. minimalis elonnyel megnyert par battleground allamot. ezt elvileg most is megteheti.
Fontos lenne még azt tudni, mennyien vannak, akik Sanders-re leszavaztak volna, ha ő lenne az elnökjelölt, de Bidenre semmiképpen sem.
„And she also declined to answer a question about whether voter intimidation was illegal — even though this question arguably has an easy, factual answer.”
fivethirtyeight.com/features/what-weve-managed-to-learn-about-how-amy-coney-barrett-would-rule-on-abortion-and-the-election/
Vagyis Trump és csatolt részei úgy félemlíthetik meg a szavazókat, ahogy akarják.
(És egyebekben is úgy néz ki, hogy az eddigi konzervatív bíróktól is széljobbra áll, lásd a Griswold-ról szóló bekezdést)
Aki az USA-ban él (vagy csak jobban követi az ottani közhangulatot), azért majd jó lenne valami infó pár nap múlva, hogy ez a mai csodafegyver Bidenről és a fiáról mennyire tud(ott) hatással lenni bármire.
@velőtanya: Barrett mestere Scalia a homoszexualitás büntethetőségének eltörlése ellen szavazott. De nem titkolta, hogy baromságnak tartja a homoszexualitás büntethetőségét. A „textuális” „originalista” iskola nem fog bele menni egy olyan ügybe nyilvánosan, ami a tizennegyedik kiegészítésnek a széles értelmezését illeti. Nem vetik el teljesen, de nem is hajlandók elfogadni. Barrett nagyon okos (szerintem egy totál tisztességes, erősen konzervatív nő) és halálosan pontosan tudja, hogy mit csinál. Bár ilyen képességű emberek lennének nálunk is a jog közelében. Nyilván nem értek egyet vele bizonyos dolgokban, de az világos, hogy ő teljes mértékben alkalmas legfelső bírának. Jobb lenne ha ezt most nem játszanák végig, és nem lenne legfelső bíró, de az alkalmassága szerintem megkérdőjelezhetetlen.
@Barkalot: nem több, mint fordítva. Szerintem.
@ámbátor:
Ez 2016-ban szerintem döntő tényező volt.