Miért akart kilépni egy brit az Unióból? (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
A BBC 2011-ben elvégzett egy Great British Class Survey nevű közvélemény-kutatást, amelynek eredményét a Sociology című folyóiratban publikálták. A kutatók hét osztályra bontották a brit társadalmat: The Elite, The Established Middle Class, The Technical Middle Class, The New Affluent Workers, The Traditional Working Class, The Emergent Service Sector, The Precariat.
A felmérések azt mutatják, hogy a legalacsonyabb három osztály erősen felül lehetett reprezentálva a kilépésre szavazók körében.
Képzeljünk el valakit, aki egy áruházláncban dolgozik árufeltöltő vagy kasszás munkakörben ún. nullaórás szerződéssel. Tizenhat éves korában kettes körüli eredménnyel írta meg a kisérettségit, utána már valamiféle szakmát tanult, de fel sem merült, hogy a tanult szakmájában helyezkedik el, olyan munkahelyet kínáltak fel neki, amelyik nem jelent biztos jövedelmet, csak akkor kap fizetést, ha behívják dolgozni. Az előrelépési lehetősége gyakorlatilag nulla, a minimálbért sem keresi meg. Körülbelül egymillió emberről beszélünk. Le lehet nézni egy ilyen embert, lehet magyarázni, hogy tanulhatott volna komolyabban az iskolában, de érdemes tudomásul venni, hogy itt mély társadalmi meghatározottságról van szó. Egy ilyen ember számára a bevándorló lengyel, román, magyar, semmi mást nem jelent, mint valakit, aki miatt alacsonyabb a bére, aki túlkínálatot jelent a munkaerőpiacon.
Képzeljünk el egy ötvenhárom éves hajdani vasúti munkást, aki évek alatt került fel csoportvezetői pozícióba, majd a vasútprivatizáció után elveszítette az állását, egy ipari munkást, akinek a gyárát átköltöztették Kelet-Európába, miért rajongana ő az Unióért?
Képzeljünk el valakit, aki Kelet-Közép Angliában él, vagy Cumbriában, vagy Blackpool környékén, ahol egyre kevesebb a munka és egyre több a feszültség. Ő azt hallja, hogy heti 350 millió fontot fizet az Egyesült Királyság az Unióba (ami persze így nem igaz, de az indulóösszeg valóban ennyi), ebből ő csak annyit ért meg, annyit akar megérteni, hogy az ország valami olyasmire költ, amiből neki semmiféle előnye sem származik.
Igaz, hogy semmiféle előnye sem származik ezeknek az embereknek az Uniós tagságból? Nem, nem igaz, de ők ezt így érzik. Amit valójában éreznek az az, hogy ők a vesztesei az elmúlt évtizedeknek, a nyugdíjas úgy emlékszik, hogy a hetvenes években biztonságosabb volt az ország, britebb (nem, nem feltétlenül mondja ki, hogy “fehérebb”), jobbak voltak a lehetőségek, az volt az “aranykor” (a brit nagyipar leépítése a hetvenes évek végén kezdődött). Érdemes megnézni a fenti cikkben a brit társadalom finom struktúráit. Egy egyetemi végzettség nem feltétlenül jelent kiugrási lehetőséget, gyakran csak a kulturális igények változásával jár. Lehet, hogy ezek az emberek ugyanannyit vagy talán többet is fogyasztanak, mint a magyar közép-középosztály, de nem hiszem, hogy elégedettebbek náluk.
Többek leírták, a munkásosztály lázadása volt a Brexit, de nem a munkásosztály győzelme. Az alacsonyabb osztályok kárt okoztak a nagy bankoknak, megijesztették a felső-középosztályt, a hangjukat hallatták, de ez mintha csak virtuális géprombolás lenne és nem forradalom, a változások első vesztesei valószínűleg pont az alsóbb osztályok lesznek. Nem mintha bármit is lehetne tudni arról, hogy mi fog történni.
Egy biztos, ez az Egyesült Királyság ügye, nem Magyarországé. Nem érdemes a hazai háborúinkat rávetíteni erre az ügyre, és gyors ideológiai okosságokkal terhelni valamit, amiről fogalmunk sincs. Én is csak annyit tudok, hogy az egyetemi busz a biztos REMAIN környékről indul és óriási LEAVE fölénynél van a végállomása. Más és más megállóknál más és más sorsú és hátterű emberek szállnak fel a buszra, máshogy ejtik a szavakat, másként gondolkoznak a világról, máshogy élik meg azt, ami pénteken történt. Nem lehet kitalálni, hogy mit gondolnak, azt valahogy meg kell tudni, meg kell ismerni, ami nem mindig könnyű és egészen biztosan nem fog magyarázó erővel bírni a világnézeti vitákban. Ez itt most valódi történelem, és mint a valódi történelem általában, elég ijesztő. Ijesztő, de nem egyszerű, és ha elfeledkezünk a történelmünk végtelen komplexitásáról, akkor nem marad más csak az ijedtség.
@incze: Azért épp próbálkozni lehetne azzal, hogy a közmondásos Marinéni számára is érthető, mégis legalább főbb irányaiban a valósággal egyezö irányú állítások jussanak el Marinénihez.
http://www.youtube.com/watch?v=EiS-vWmgLwI
….if anyone wants me to sign a piece of parchment in my own blood saying I don’t want to be prime minister, then I’m perfectly happy to do that…(Michael Gove)
actually, would you do it, like, right now??? :))
@jotunder: leíratták vele? nem. elkúrták.
@ámbátor: lehet próbáélozni, de a mákostészta és a kevert, az valódi, az tényleges, azzal van valódi érzelmi viszonya a te marinénidnek, ezzel nem tudod fölvenni a versenyt. egyáltalán nem véletlen, hogy az alapvető szembenállás a vidék (falu, kisváros, hagyományos iparváros), és a (világ)város (ahol a mákostészta és a kevert csak egy a palettán) között áll fenn.
@ámbátor: de hogy valami “pozitívat” is mondjak, a fentebbi gove-idézet kapcsán is, ahogy mindig és máskor is meghökkenek azon, hogy az angol politikai dikció milyen veretes, klasszikus, megmunkált és szép. én az antibasiszták helyében minőségi aranyszájú szónokokat keresnék, az mindig plusz tíz százalék, bármit mond.
@incze: éppenséggel azt is meg lehet mutatni, nem több mint két lépésben, hogyan tünik el a mák a tésztáról, lesz hígabb a kevert. és lehet megmutani, hogyan lehetne még több mák, söt gríz és lekvár is a tésztán.
Mondjuk a fodballba nem lehet belekötni, az aduász.
@jotunder: http://www.theguardian.com/politics/2016/jun/30/michael-gove-denial-categorial-not-equipped-to-be-pm-candidate
1934. június harmincadikán volt a “hosszú kések éjszakája”. minő egybeesés, Mr.Gove
@jotunder: Miért is kell sajnálni Boris “kibaszott bohóc aki átbaszott egy nemzetet” Johnsont?
Annak örülhet, hogy Gove és Farage majomurakkal együtt még egy darabban van, nem pedig apró részekre vagdalva járja be a szigetországot.
Azért az angol (lumpen)prolik elég határozottak tudnak lenni, ha rájönnek, hogy csúnyán átvágták őket.
Cameron és Corbyn is megéri a pénzét, persze.
Egyék meg amit főztek.
Amúgy nem kibicelek, egyik fiam Walesben él. Ezért is vagyok ilyen mérges.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/putyin_elarulta_mire_hajlando.617080.html
Mondtam én, hogy Merkel csendben mosolyog.
@incze:
Az alapvető probléma itt érzelmi, konkrétan bizalmi. Egyre szélesebb rétegnek már nem is az a legfőbb baja a mainstream politikával amit mond, hanem, hogy egyszerűen zsigerileg bizlamatlan a képviselőivel szemben és tekintve, hogy mekkora társadalmi károkat okozott hosszú távon a Thatcher-Reagan féle vadlibkonz gazdaságpolitika, és a pénzügyi elit által egyedül üdvözítőnek hírdetett hasonló szellemiségű “neoliberális”/”globalista” ortodoxia, és pláne hogy milyen századrendben kiábrándító volt a 9-11, de pláne a 2008-as válság utáni politika a korábban elképzelhetetelennek gondolt hazudozásával, jogtiprásával és teljes következmény nélküliségével mégis mi oka van az egyszeri polginak, hogy egy szavát is higyje a status quo képviselőinek? Nálunk is 2010-re nem a Fidesz győzedelmeskedett igazából, hanem a nem-Fideszes oldal (és úgy általában a rendszerváltás utáni status quo) morzsolta fel önmagát erkölcsileg és bizalmilag egy életre, úgy hogy abból már nem lehetett visszajönni. Drasztikus vérfrissítés nélkül nem fog változni semmi.
@snakekiller23: nem értem, miféle vérfrissítésre gondolsz, azt meg végképp nem, hogy az mit old meg. szerintem bőven látunk frss vért csörgedezni , már forza berlusconi lovag is friss vér volt, beppe grillo még frissebb, podemos, syriza, van itt friss vér amennyit akarsz. másfelől akikben még “bíznak”, azok jobbára nem is friss vér, legföllebb ha új szelek fújnak a régi lyukakból. nagyon konkrét működési válság (paradigma váltás) van, nem elsősorban bizalmi, az csak folyomány, az elvészőben lévő türelem a mellébeszéléssel szemben (amit akkor is érzékel, ha nem érti, mit mondanak).
plusz most épp szívesen elhiszi, hogy ha szétveri, elküldi a picsába, elutálja azokat (migrácsok), akikről úgy véli hogy az ő helyén vannak, az ő levegőjét szíják el, az ő juttatásait teszik zsebre, akkor visszakapja a helyét, a levegőjét, a juttatásait. persze baszomnagy tévedés. azt nem is tudom, hogy migrácsok nélkül mivel etetnék őket.
Huh..House of cards looks like Teletubbies )))))
http://www.telegraph.co.uk/news/2016/06/30/how-boris-johnson-was-brought-to-his-knees-by-the-cuckoo-nest-pl/
@snakekiller23: Osztom. Bár a Reagan-Thatcher-i gazd.pol. vonal valamiért extrém módon elismert a szélsőliberálisoknál is:
“(Csak úgy eszembe jut: volt egy Margaret Thatcher nevű miniszterelnök Nagy-Britanniában. A nyolcvanas években a fél ország gyűlölte: áfát emelt, eltörölt egy csomó szociális juttatást, föltörölte a padlót az addig megtörhetetlennek hitt bányász-szakszervezetekkel, az értelmiség sikongott, nagy filmek, irodalmi művek készültek a munkásság és a kapitalista szörnyeteg heroikus küzdelméről. Lángokban állt az ország. Aztán Thatcher viszont rendet tett, a gazdasági válságot konjunktúrába fordította, a kilencvenes évekre Nagy-Britannia újra Európa egyik legirigyeltebb és leggazdagabb országa lett, senki sem gondolja már, hogy a nehézipar volna a megvédendő nemzeti kincs. Thatchernek volt ehhez esze, volt erkölcsi tőkéje és állóképessége. Neked, Feri, már meg ne haragudj, ebből a háromból, úgy tűnik, egy sincs.)”
UP máig meg nem haladott 10 évvel ezelőtti főművéből: index.hu/velemeny/jegyzet/flet060921/
@Balt:
Ugyanaz a békaperspektíve érvényesül mint a válság utáni kilábalás kapcsán. Igen, a növekedés faszán visszaállt és a tech és pnzügyi szektorok jól elvannak – a munkahnélküliség, a bérszínvonal azonban nem nagyon akar normalizálódni, azaz a hasznot bizonyos szektorok flölözték le és főleg a táplálélánc legtetején állók. Akik magasan képzettek és a prekariátusi létet jól viselik, hiszen mindig van új munkalehetőség azok nem igazán értik mire fel ez a nagy elégedetlenség azok körében akik már reményt sem látnak arra, hogy tartós, biztosított, jól fizető állásuk lehessen. És ez bizony a neoliberális/globalista/deregularizációs/hívjukaminekakarjuk gazdaságpolitika egyenes folyománya. Ugyanúgy nem érhető ez a City-ből ,mint ahogy az egyszeri alföldi földműves nem értette mi is volt a probléma a nyilasokkal a háború végén.