Miért nincs magyar konzervatív értelmiség (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„A storm which sweeps away a copse and transforms a favorite view, the death of friends, the sleep of friendship, the desuetude of customs of behavior, the retirement of a favorite clown, involuntary exile, reversals of fortune, the loss of abilities enjoyed and their replacement by others – these are changes, none perhaps without its compensations, which the man of conservative temperament unavoidably regrets.
„A vihar, amely letarolja a bozótot, s meg-
változtatja az emberek kedves kilátását, barátok halála, a barátság elszunnyadása,
viselkedési szokások elavulása, kedvenc bohócunk nyugalomba vonulása, kényszerű
száműzetés, a szerencse forgandósága… – ezek mind változások, pótolhatók talán,
de amelyeket a konzervatív vérmérsékletű ember önkéntelenül is fájlal.”(Michael Oakeshott, On Being Conservative)
Tegnap jutott eszembe Oakeshott gondolata, amikor észrevettem, hogy bezárt a Felni söröző a Jókai utcában. TGM kesergett minap – ő az utóbbi évtizedekben elég gyakran kesereg – amiatt, hogy ma az értelmiség sorozatokat és sportközvetítéseket néz. Igen gyakran nézek sorozatokat és megnéztem a magyar portugált. A magyar értelmiségi nem olvas világlapokat (ha rettenetesen fontos lenne, talán el tudnám olvasni a francia híreket, de kizárólag brit és amerikai lapokat olvasok, két év Lausanne-t bekkeltem ki angolul, amire nem vagyok büszke), nem olvassa el a fontos könyveket (én tipikusan a fontatlanokat sem).
TGM -nek sajnos igaza van. Ha én értelmiségit játszanék ezzel a felkészültséggel, az elég szomorú lenne.
A legszomorúbb persze az lenne, ha konzervatív értelmiségit próbálnék játszani. A konzervatív értelmiségi lét ugyanis nem elhatározás kérdése. A konzervativizmushoz egy élet munkája kell, ki kell fejleszteni az ízlést, a jó értelemben vett előítéletességhez pedig olyan olvasottság kell, aminek a gondolatától is megijedek. A konzervatív értelmiséginek fel kell építenie magát, a liberálisnak könnyebb, neki ott van a metódus.
A matematika egy őskonzervatív tudomány, mi nem megértjük a tudományunkat, hanem megszokjuk (von Neumann) és erre néha egy élet bizonyul kevésnek. Egy matematikus saját nyelvet fejleszt ki, hogy a reménytelenséggel szembenézzen, és ez hasonlatos ahhoz, amit Pascal javasolt Descartes- tal szemben a világ megértésére. A konzervatív nem megérti a világot, hanem megszokja. Ehhez viszont nagyon jó képességekre és tudatos szellemi önépítésre van szükség.
Azért nincs magyar konzervatív értelmiség, mert azok, akik kiválasztattak arra, hogy a magyar konzervatív értelmiségi elitet képezzék, nagyon gyenge képességű emberek, akikben a kiépítettség szikrája sincs meg. A tipikus magyar „konzervatív ” publicista pedig egész egyszerűen egy iskolázatlan sutyerák, lásd Heti Válasz (és ők azért Raymond Aronok a gajdics-huth-féle fasiszta tahókhoz képest).
A nyugati konzervatív értelmiségieknek nincs kisebbségi komplexusa a liberálisoktól. Ők nem a privilégiumokat féltik, hanem a kultúrájukat. A magyar „konzervatív” elitnek nincs kultúrája, az életük élménye, hogy Kötcsén együtt tunkolhatják a csirkepaprikást a Németh Szilárddal.
Ma valószínűleg a Lukács -tanítvány Vajda Mihály a legkiemelkedőbb magyar konzervatív entellektüel. Ez az az ellentmondás, ami nélkül a magyar értelmiségi szcéna nem érthető meg.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518691-6ae55e3a51621' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518691&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518691-6ae55e3a51621&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518691-6ae55e3a51621' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Speciel én ismerek legalább egy tucat (nem tucat-)konzervatív értelmiségit (ennél persze jóval többet), igaz, hogy nem médiaértelmiségiek, nem nyüzsigeértelmiségiek, hanem rendes tudós/tanár/mérnök/orvos stb. emberek. Ja, és pl. TGM is valójában konzervatív értelmiségi, ha már Oakeshott, csak ő az a tagja a konzervatív grófi családnak, akit megérintett a munkásosztály nyomora és ezért elkezdett baloldali munkásideológus lenni, de persze a sétapálácája vhogy mintha mindig ott lenne a kezében.
Azért ennyire nem sötét a helyzet… csak nem ők folynak a csapból is. Alapvető jellemzőjük a józanság, az pedig a kutyát sem érdekli.
Van konzervatív értelmiségi, de nem a tévében és nem a fideszhívők között.
„A tipikus magyar „konzervatív ” publicista pedig egész egyszerűen egy iskolázatlan sutyerák, lásd Heti Válasz”
lol, bújtatott stumpfozás?
szerintem a heti válasz egyszerűen unalmas és pózolás, wanabe patríciuskodás
bytheway , nem tudom miért akasztja ki @jotunder -t ennyire stumpf. sztem messze túlértékeled a csávó hatását
That is _so_ deep! Azt hittem, csak viccelni szoktatok azzal, hogy „Oakeshott-tal csajozni”, de tényleg alkalmasnak tűnik rá, Coelho se tolja jobban. …Az a kérdés, hogy ő maga is csajozott ezzel, vagy minek csinálja. Vagy mért olvassák komolyan? Máshol van értelme?
egyébként jó a banner, travolta mögött a komcsi zászló az nagyon ott van :)))
Azért nincs magyar konzervatív értelmiségi, amiért nincs magyar űrállomás sem.
Mármint a „konzervatív” jelző fejlett világban használatos értelmében. Mert persze – sajátosan vajszínű árnyalattal bíró – hivatalos „konzervatívjaink” már sok száz év óta nekünk is vannak. Elég csak ránézni a térség történelmére mondjuk Mária Terézia korától – hiszen az azóta eltelt idő nagy részében kimondottan „konzervatív” személyek/erők irányították az országot –, és máris fogalmat alkothatunk ennek a sajátosan hazai (valójában k-k-európai) „konzervativizmusnak” a jellegéről.
(…Igaz, annyi a ma hazai „konzervatívjainak” mindenképpen a javára írandó, hogy _ezt_ a hagyományt töretlenül folytatják…)
.
Továbbá: mivel aki azt állítja, hogy
~ igazán kulturált személy csak konzervatív ember lehet,
~ az értékes, értelmes hagyományok (meg)őrzését csak konzervatív személy tarthatja fontosnak,
~ a ’nemzet’ (’család’, ’haza’ stb.) fogalmakkal jelölt (ál)csoportok tisztelete & értékeinek képviselete csak konzervatív személyekre jellemző,
~ a XXI. század viszonyai, az exponenciális ívben megszaladó technikai/technológiai/információs/tudományos/társadalmi/piaci/geopolitikai/stb. változások közepette az emberi faj számára legadaptívabb viselkedés a hagyományos megoldásokhoz való ragaszkodás lenne,
az egy seggfej,
viszont a valódi konzervatívok a konzervativizmus klasszikus meghatározása szerint
~ üdvösnek és szükségszerűnek tartják _általában_ a hagyományokat és szokásokat, _függetlenül attól_, hogy azok értelmesek-e, humánusak-e stb.,
~ üdvösnek és szükségszerűnek tartják az uralkodó elit (avagy korábbi formájában, bár manapság ezt már ritkán szokták emlegetni: a születési előjogokkal bíró társadalmi csoportok) mindenkori létét,
~ üdvösnek és szükségszerűnek tartják a (társadalmi) struktúrák változatlanságát (avagy korábbi formájában: rühellik például az általános, titkos választójogot),
~ elutasítják a társadalmi egyenlőség elvét (illetve e nézőpont korábbi változatában – amiről ismét ritkán esik említés manapság – például a jobbágy- vagy rabszolga-felszabadítást),
~ nagy kedvelői a „történelmi” egyházaknak és az azokat illető előjogoknak, valamint általában az intézményes/államvallásnak,
~ nagy kedvelői a vallási tradicionalizmusnak, illetve a valláserkölcs propagálásának és (lehetőleg kötelező érvényű) …„foganatosításának” (ergo _nem_ annyira nagy kedvelői a darwinizmusnak vagy mondjuk a válásnak);
~ ugyancsak _nem_ annyira nagy kedvelői a nemi egyenjogúságnak, a szabad iskola- , szerető-, világnézet-, életforma-, kézművessör- (stb., stb.) választásnak,
akkor nem igazán értem, mi a frászt kell vetyengeni a konzervatív izék nemlétén.
.
(A konzervek nemlétén, na, azon lenne értelme! A költővel szólva: hol van már a tavalyi sprotni?)
@fortin2: így-így, pont ezt akartam írni, hogy bizony rengeteg konzervatív értelmiségi van, kutatók, orvosok, mérnökök, és az a pikáns, hogy ők a napi munkájuk, hivatásuk mellett, mintegy privátim konzervatív értelmiségiek, míg akik elvileg hivatásosak, és ezért kapják a pénzüket (Békés, Megadja stb.), azok meg hát tudjuk, miféle konzervatívok.
De lehet, hogy a konzervativizmus már csak ilyen, mint a szex: pénzért, hivatásosként csinálni, hát hogy is mondjam, erkölcsileg kétes foglalkozás. És talán ott is megáll ez a hasonlat, hogy az általam ismert, igazi konzervatívok nagyon is szemérmesen, szinte a négy fal között konzervatívok csak. Pl. a főnökömet (egy kutatóintézetben dolgozom) idestova 15 éve ismerem, doktori témavezetőm is volt stb. és soha egy mondatot nem beszéltünk politikáról, konzervativizmusról – egyszerűen illetlenség, nem jön, hogy erről diskuráljunk.
@labrys: Önnek fogalma nincs a konzervativizmus mibenlétéről. Balos panelekkel dobálózik. Kb. Németh Szilárd szint, csak másik az előjel.
nincs mihez hozzászokni. nincsenek legalább egy pár generációt megélő viszonyok, azokból fakadó világlátás és reflexek, nincs folytatás, stafétabot (hagyomány)
(az egyedüli állandó mozzanat az utóbbi évszázadban a szabadság hiánya. és amikor meglenne, nem is tud mit kezdeni vele a magyar. mint a kerítésnél acsargó kutya, mikor elfogy a kerítés. visszasündörög, mert ahhoz a helyzethez van repertoárja.)
@fortin2: a „public intellectual” értelemben használom az értelmiségi kifejezést.
Mi az hogy „konzervatív értelmiség”? Leginkább egy manír. Ha megtalálod (márha erre időt vesztegetsz) és megcsiklandozod szíve vágyát, a legkonzervebb alanyból is kibújik a liberalizmus. Legfeljebb ügyesen takargatja. 😉 Ez van és ez így természetes. Megdőlne az Isten, ha nem így lenne.
@labrys: egy konzervatív elvileg lehet enyhén baloldali, vállaltan meleg. az egy hozzáállás a világhoz. szerintem őrülten macerás. az igazi konzervativizmusban munka van.
@billwilson: stumpf csak egy a sok közül, nem ő a legidegesítőbb. és hát a prostisrácokhoz képest egészen jó arc (nem hiszem, hogy gazember lenne, nekem nem ez jött le, buta, de azt hiszem nem gazember)
@ijontichy: egy konzervatív ember lehet politikai értelemben liberális. sőt, ez nem is ritka dolog.
@jotunder: Nem politikáról beszéltem. Mindenről. A világ – ebben a kérdésben – roppant egyszerű. Fölösleges bonyolítani. Persze – ebben a kérdésben! – roppant liberális és megértő vagyok. Ha valakinek az a jó, hogy a konzervzakót húzza magára, engem nem zavar. A lényegen nem változtat. Ha úgy alakult, hogy útjaink metszették egymást, nem találkoztam még olyannal, aki „megpróbálta” volna a szabált.
@jotunder: Egy konzervatív eleve kissé irtózik a public intellectual szereptől, ezért is nehéz őket arrafele feldezni. Főként egy olyan orszéágban, ahol a public intellectuel szinonímájává vált a teljesítménynélküli, pártpénzből kitartott, elképestően provimciális és garantáltan semmitmondó fecsegőnek, előbb a baloldalon, majd a jobboldalon is.
TGM állandóan az emberek egyenlőtlenségén rinyál.
Miközben ha az értelmiség ugyanúgy sorozatokat meg meccset néz mint a prolik, az maga a megvalósult egyenlőség.
Szóval nem értem mi TGM problémája…
Valószínűleg az, hogy valójában gőze nincs róla mit akar.
Olyan nincs, hogy a mondat első felében az egyenlőtlenségen sírok, a második felében meg hiányolom a minőségi embert. Vagy akkor tessen megmondani hogyan lehetne minden ember kötelezően minőségi…
anno decebal a konzervatórium blog segíccségével igyekesztem megérteni, miszerint – aki fésű és klozettpapír kombón el tuggya jáccani richard strtauss zarathustráját – az mér visel a holokán napszemcsit. méghogy óksott!
@jotunder: akkor ki a legidegesítőbb ? :))
hát igen a ps kb a legalja
@ingyenebed: TGM szerint a munkásoknak Marx műveinek kritikai kiadását és minőségi szépirodalmat kellene olvasniuk, és azt szerény, de kiadós vasárnapi ebédjük mellett meg kellene vitatniuk a feleségükkel, akik nővérként dolgoznak a városi kórházban és nemcsak franciául tudnak modern regényeket olvasni (mármint a nővérként dolgozó, de az orvostudományban széles tájékozottsággal bíró feleségeik) de nem adják el őket szlovénul és finnül sem. Mi ezzel a baj? Asimovot is szoktad kritizálni? TGM egy ilyen világot rakott össze a fejében. Nem tiltanák meg a programozó elvtársaknak, hogy mangóizű lattet igyanak és a baráti Egyesült Államok mozgóképművészetének lankásabb részén szórakozzanak, beleférnének ők is.
@ingyenebed:
a konzervatív nagy igasság az, hogy tgm lukakat rugdos, mijóta rájött, hogy a sétapálcája nem stimmel a hózentrágerjával, mitöbb, kockás mintás zsakett sincsen még föltalálva.
@ingyenebed: „valójában gőze nincs róla mit akar” Dehogy nincs. Egy kis vágott dohányt.
@jotunder: Szokás szerint elbeszélünk egymás mellett. Na jah, más a nézőpont. Azt írod: „A matematika egy őskonzervatív tudomány”. Szvsz. a matematika a legliberálisabb (egyébként a kétszerkettőig sem jutott volna). A konzervativizmus inkább a matematikusokból (azaz a matematikát művelő emberből) ered, ez az ő „igényük”. Tehát „manír” ;-).
@labrys:
„_ Mert persze – sajátosan vajszínű árnyalattal bíró – hivatalos „konzervatívjaink” már sok száz év óta nekünk is vannak. Elég csak ránézni a térség történelmére mondjuk Mária Terézia korától – hiszen az azóta eltelt idő nagy részében kimondottan „konzervatív” személyek/erők irányították az országot –, és máris fogalmat alkothatunk ennek a sajátosan hazai (valójában k-k-európai) „konzervativizmusnak” a jellegéről._”
Egyes rövid és ritka alkalmak kivételével így van.
Ellenben kéretik különbséget tenni és nem azonosítani a konzervatívot a korlátolt egyedekkel.
Különben pedig a korlátolt gondolkodásmód egyetemes, és minden politikai irányzatban jelen van. Időnként én is a saját korlátaimmal küzdők, és őszintén szólva nem mindig vagyok sikeres, de vannak pozitív esetek.
@ijontichy: a matematikához pont úgy jut el az ember, mint ahogyan a konzervatív ember kiépíti magát. a „Módszer” nem működik.
@incze:
„_(az egyedüli állandó mozzanat az utóbbi évszázadban a szabadság hiánya. és amikor meglenne, nem is tud mit kezdeni vele a magyar. mint a kerítésnél acsargó kutya, mikor elfogy a kerítés. visszasündörög, mert ahhoz a helyzethez van repertoárja.) _”
Ez több, mint jó. Tetszik.
A legnagyobb probléma a fenti érveléssel, hogy a konzervatívnak nem ellentéte a balliberális, mármint ezek nem egy kétosztatú tér egyik és másik részei. A balliberális ellentéte a jobboldali, a konzervatív nem egy politikai, hanem egy életviteli rendezőelv. Magyarországon alapvetően konzervatívak az emberek, ezért sikerült a látványosan tehetségtelen MSZP-nek olyan sokáig meghatározó pártnak maradnia, mert ők voltak a néplélek konzervatívságának a tárgya. Ebben a képletben a Fidesz nem egy konzervatív párt, mert amihez vissza akar kötni, tradíciót akar felépíteni, az nincs. Persze, van, de a konzervatívságnak, mint attitűdnek az elő hagyomány fontosabb, mint annak politikai színezete, vagy akár a történelmi megalapozottsága. Persze, ha elég sokáig nyomatja a saját narratíváját, akkor hamar átveszi a konzervatív tárgy szerepét a néplélekben, az emesz(em)pének is kb 20 év alatt sikerült, plusz 20-30 év volt, mire kihalt a generáció, amelynek még élő emléke volt az ántivilágról.
Ennek tükrében olyan sok minden meglepő nem lenne Vajda Misiben, bár én őt nem tartom konzervatívnak, maximum annyiban, amennyiben egy öreg ember ragaszkodik szokásaihoz. A fenomenológia, és általában a szolliptikus idealizmusoknak van némi antimaterialista színezete, de nála ez egy marxista alapról épül fel.
Találós kérdés: vajon egy ideológialag alapvetően balos filozófus lehet-e konzervatív? Hiszen ezek nem ellentétes dolgok, más síkon mozognak.
@jotunder: Hogy a matematikában ne működne módszer? Dehogynem, szerintem kellő energia befektetésével bárki eljuthat módszeresen odáig, mint egy átlag adjunktus. Zseni nem leszel módszeresen, de semmilyen más területen sem, ez nem a matematika sajátossága.
De hogy a témához is: hogy miért nincs magyar konzervatív értelmiség? Ennek azért több oka van, az egyik, hogy alapvetően le vagyunk maradva bizonyos tipikusan értelmiségi területeken, pl. a magyar filozófiából Amerika távolságából egy elmosódott pöttyként látszik Lukács, egy pontként Heller, aztán kifújt. A legjobb egyetemeink az első 600-ba épphogy beférnek, így aztán nem csak konzervatív értelmiségi nincs elég, de igazi értelmiségi sem.
A másik, hogy egy eléggé lemaradt helyen, akinek megvannak hozzá a képességei, az nem hagyományokat akar őrizni, hanem felzárkózni a nyugathoz.
@szazharminchet: az nem matematika… tényleg nem az. a matematika messze a „módszer” után kezdődik, amikor kicsit rád szakad a világ, amikor elfogy a levegő.
@jotunder: Az, ahol „elfogy a levegő”, az zsenialitás, de az a matematika épületének a csúcsa. Azzal egyetértek, hogy az túl van a módszeren, de pláne túl van a tradicionális értelmiségen (mindent elolvasok és meg is értem) is. A mai specializáció mellett ez nem is működne egyébként.
De hogy a tisztességes iparosmunka ne lenne matematika, az szerintem az elitizmusnak egy teljesen abszurd szintje. Egyrészt itt elfelejted azt, hogy a matematika egy csodálatos alkotás, de nem csak csúcsai vannak, hanem el is kell odáig jutni. Másrészt nem csak művészet, hanem alkalmazott és alkalmazható dolgokból is áll, és módszeresen elérhető tisztes iparosmunka nélkül az alkalmazás elég bajos lenne.
@szazharminchet: Bocs, példát is akartam mondani. Pl. a funkcionálanalízisben a kompakt operátor definiciója a határán van annak, ahol még nem fogy el a levegő. Utána az ilyen operátorok elméletének a nagy része már bőven a módszeresen kezelhető dolgok közé tartozik. Ha figyelembe veszed az alkalmazhatóságát (pl. sűrűségoperátor a kvantummechanikában, ami nem is kompakt, hanem egyenesen trace class), akkor kiderül, hogy ez nemhogy matematika, de kifejezetten fontos matematika.
@szazharminchet: az értelmiségnek az a fogalma, amit itt keleten használunk szerintem a nyugaton már hosszú ideje nincs meg. A mindenhez értő megmondóember, a vátesz, a programadó stb, ezek tipikusan K-Európai reminiszcenciák, nyugaton ezt felváltották egyfelelől a parciális témákban megszólaló és nem napi szinten megmondó szaktudósok, és a napi szinten mutogatott viszont távolról sem értelmiségi celebek. A keleti értelmiségi a kettő keveréke, mivel látszólag mindenhez ért, valójában semmihez sem igazán. Nem véletlen hogy idővel vagy már eleve pártok, ideológiák vagy konkrét mozgalmak szócsövévé válik, ezzel ellentmondva annak az egyébként is anakronisztikus ethosznak, amire tevékenysége egyébiránt alapulna. A filozófia nyugaton sem értelmiségi cucc abban az értelmben, hogy a széles nyilvánosságnak szólna, special azok a filozófiai cikkek amiket én szoktam olvasgati vezető lapokban, meglepődnék ha több embert érdekelnének minimális szinten is, mint a hasonló presztizsű matematikai vagy elméleti fizikai lapok cikkei.
@harmadikszem: Ebben is van igazság. A klasszikus értelmiségi szerintem egy olyan ember lenne, aki ért valamilyen értelmiségi szakmához, és általánosan jól tájékozott. Egyrészt valamiben valódi teljesítményt mutat fel (mert elég okos), másrészt sok minden érdekli.
Egyrészt a specializáció és a publikációs kényszer egyre kevésbé engedi meg a szaktudósnak, hogy értelmiségi legyen.
A filozófiát és a humán tudományokat csak azért emlegettem, mert a hétköznapokban a leginkább szem előtt levő értelmiségiek a jog- és politikatudósok voltak régebben, és azért ezeknek van filozófiai vonatkozása.
Az meg szintén az értelmiségi felelősség része lenne, hogy olyanról nem beszéljen nagyon magabiztosan, amihez nem ért.
@szazharminchet: ezért mondom én is, hogy a nyugaton ez majdhogynem ismeretlen manapság. Nekem nem nagyon jut eszembe senki, vagy aki igen az inkább égeti magát, mint mondjuk Chomsky, aki nyelvészként mérföldes zseni (volt), de politikai kommunikációban nyilvánvaló kókler. De ő legalább egyrészt háromezer éves másrészt nem mindenhez szól hozzá, szóval van tartása, inkább azt mondanám hogy érdekes hobbit választott.
@jotunder: Ha valaki ir egy jo cikket meresz allitasokkal, mondjuk hogy haboru lesz a ket Korea kozott, vagy 20 ev mulva mar gyogyithato lesz az autizmus, vagy hogy vilagbajnok lesz a magyar focivalogatott, vagy hogy P=NP, akkor elgondolkozom egy percig azon, hogy igaza van-e a szerzonek. De ha TGM ir egy cikket, amiben fura allitasok vannak (pl: Magyarorszagon mindenki hulye, csak o nem, a jo tarsadalmi rendszer nem polgari, de nem is proletardiktatura, Monus Illes ota nincsenek politikusok, stb), akkor az jut eszembe, hogy annyira nem erdekel, igaza van-e.
Úgy szerettem volna valami értelmeset hozzátenni, de mostanra képtelen vagyok megállapítani, miről/kiről van szó.
Talán nyitnék egy új (?) frontot: nem teljesen mindegy? Oakshott, ahogy arra @mafi mushkila: kollegina föntebb rámutatott, leginkább csajozóeszközként funkcionál, TGM a szénbányászok marxista olvasóköreinek föltámasztásában reménykedik, @Fuxos (ex bömis): szerint konzervativizmus az, ami nem az, amit @labrys: annak vél, aki viszont szerintem nem állítja az ellenkezőjét annak, amit @jotunder: mond a konzervatív emberről, aki azt is állítja hogy a konzervatív akár liberális is lehet, amiről, ha jól értem, @kameraman: hasonlóképpen vélekedik.
Ugyanakkor senki sem jelölt meg olyan magyar konzervatív értelmiségit, akiről tudható lenne, hogy kb. önazonos a róla széles körben kialakult ilyen képpel.
Az igaz, hogy sokaknak van Konzervatív Értelmiségi Barátjuk, és az rendes KÉB, nme olyan, mint _ezek_.
Mi az a ” jó értelemben vett előítéletesség”?
@metax: Ha szebb szavakat akarsz, tájékozottság, műveltség és tapasztalat. Az, hogy különböző helyzetekben, amikor nem lehet pontosan megjósolni, hogy mi lesz (mert túl komplex), azért van valami érzésed.
Konkrét példát az ellenkezőjére: amikor Kéri azt mondta, hogy nem lesz olyan rossz orbán kétharmada. Na ott kellett volna egy kis „jó értelemben vett előítéletesség”, az a történelmi tapasztalat, hogy amikor egy diktatórikus hajlamú, kisebbségi érzéssel teli, demagóg szánalmas kis fasz hatalomhoz jut, na az sok minden lesz, de főleg rossz.
Nincs rá igény. A magát jobboldalinak mondó kormány számára hívek kellenek, akik rövid jelmondatokkal mozgósíthatók. Itt nincs helye a kételynek, amit egy értelmiségi megfogalmazhatna. Ezért a kormány körül nem is alakult ki egy igényes, vitaképes konzervatív kör. Pedig nagy szükség lenne rá.
Azt elmúlt két-három évtizedet a bal-liberális értékrend uralta. Értelemszerűen a sajtót is áthatotta ennek a hatása. Ráadásképpen ez így volt helyénvaló. A kép épp most kezd változni. Ennek egyébként jele a baloldali értelmiség elridegülése kiürülése. A bal oldalon épp olyan hiány kezd kialakulni vállalható értelmiségi publicistákból, mint a jobb oldalon.
Szerintem Jótündér nagyon meg fogsz lepődni, amikor az új értelmiség előbújik majd. Konzervatív lesz? Nem tudom… viszont szinte biztos, hogy a legfontosabb értékük a józanság lesz. Az a fajta józanság, ami nem utilitarizmus, értékekre alapul, viszont a tetteket a következményeikkel, a jogokat az azokat létrehozó köteles cselekedetekkel együtt nézi.
A konzervatív értelmiség egy része sutyerák, az ún. „ballib” ellenzék meg a kádári csendestárs értelmiség szellemi örököse.
Olyanok mint régen a papok:
– érthetetlen nyelvet beszélnek
– nem tűrnek ellentmondást
– aki ellentmond azt keresztre feszítik
Itt elég jól elmondják (2 részes)
http://www.youtube.com/watch?v=9fLbxIhIbvQ&t=655s
http://www.youtube.com/watch?v=L02XFPXuDFc
A HV-sek közül egyedül a Dévényi vállalható. Vagy ő is sutyerák?
@jotunder: ” egy konzervatív ember lehet politikai értelemben liberális. sőt, ez nem is ritka dolog.”
A konzervativizmus és a liberalizmus épp úgy kizárja egymást, mint a baloldaliság és a liberalizmus. Ugyanakkor a konzervativizmus és a baloldaliság egyáltalán nem: sőt, a „progresszív” baloldal legnagyobb problémája éppen az, hogy megálltak úgy az ipari forradalom és a második világháború vége között, aztán onnan egy centire nem tudtak előre mozdulni, kb. annyira tudnak alkalmazkodni a világ változásához mint a T-Rexek a kihalásukat okozó meteorhoz.
Amúgy lehet ugyan valaki konzervatív értelmiségi, de kit érdekel ? Ma egy Pumped Gabó szava sokkal többet jelent a médiában mint az Akadémia elnökéé. A 80-as évek, amikor mindenki összerezzent az MSZ(M)P-ben ha 20 humánértelmiségi összegyűlt, már rég vége.
a mai jonzervativ ertelmiseg nagy problemaja ugyanaz mint a baloldaliake volt 56-ban. Ahogy akkoriban csak a legjobbak birtak kimondani, hogy a szovjetek gazemberek, ma csak az lehet hiheto aki hanyik a fidedsztol es a rezsiszilard fele taplo bagazstol. Aki, finoman fintorog a maganeleteben, nyilvanosan pedig tapsol es behuzzabaz x-et a szvazaskor, az ebben nem jatszik. Ilyen ertelemben a hiheto konzervativ magyar ertelmiseg halmaza ma ures.
@biobender:
Nem tudom, hogy a Heti Válaszosok milyen szinten konzik, de a CEU balhé miatt aligha hiszem, hogy bármelyikük is behúzza Orbánra az X-et jövőre. Legalábbis kurvára remélem, hogy nem teszik meg (úccse tudjuk meg)
@Barkalot: a Heti Valasz mint aranylag pozitiv pelda szerepel a posztban, ugye ez vilagos :))
@midnightcoder2: a konzervativizmus egy ut a vilaghoz, es majdnem teljesen fuggetlen a politikatol. a modszer, az elmelet helyett az erzekek kifejlesztesere helyezi a hangsulyt. Oakeshott is azon konzervativok kozott volt, aki nem tartotta ideologianak a konzervativizmust. Magyarorszagon a specialis kelet-europai szocialis konzervativizmust tartjak konzervativizmusnak, ami altalaban csak a kamuvallasossagban kulonbozik Kadar Janos es Tamaska Maria nezeteitol.
Szerintem Németh Szilárd egy igen nagy tudású politikus, akinek a szavaira nagyon oda kell figyelni.
Azt nem állítom, hogy Oakeshott szintjén van, de simán el fogj érni azt is.
Pontosan mit is jelent az a szó hogy ÉRTRELMISÉGI ?
Elég hülye szó egyébként, de mi a definíciója?
@Quadanium: ÉRTELMISÉGI. Sokat ittam már…. 🙂