Nemzeti közszolgálati elmebaj avagy a magyar rezsimtudomány
Eredeti szerző: jotunder
Kaptam egy videót, amin a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Belügyi Tudományos Tanácsának (anyátok) rendezvényén beszél régi kedves ismerősünk Prof. Dr. Bukovics István teológus-tábornok és gyakorló elme…. jogi képviselőnk nem tudom miért néz rám ilyen kétségbeesetten, mintha nem tudnék rendesen befejezni egy mondatot.
Bukovics admirális a valószínűségszámítást világítja meg a Nemzeti Közhülyeképző hallgatósága előtt. Csak sajnálhatjuk, hogy Orbán Viktor nagyherceg (aki részt vett a konferencián) már elhajtatott egyik kastélyába megnézni hány pingvint lőtt le a reggel Semjén Lajos, hány csengertomaj-létarátói eurómilliárdos fektetett be Kósa Zsolt intő útmutatása szerint. Ezért pont kihagyta a Poisson-eloszlást. Pedig.
Bukovics ellentengernagy az általános iskolai/emeltszintű óvodai valószínűségszámítástól némileg eltérő módon azt vélelmezi (19:00), hogy – idézem a professzort, az MTA doktorát (tényleg basszák meg az urak a sarkantyújukat) -„csomósódások” tapasztalhatók a Poisson-eloszlásban : ha egy esemény kétszer bekövetkezik, akkor vélhetően harmadszor is. Ez nagyjából annak az észrevételnek az általánosabb megfogalmazása, hogyha egy érmével egymás után háromszor dobtunk fejet, akkor vélhetően negyedszerre is fejet fogunk dobni, és, ez is kiderül a videóból, hogy utána sokáig írást fogunk dobni.
Nem tudom mikor készült a felvétel, vélhetően régebben, azóta fejlődött a rezsimtudomány, ma már ilyen Poisson nevű nyilvánmigránsokat nem idézünk, csak Gróf Zebegényi Tituszt, de az tény, hogy Bukovics marsall jelenleg is tagja a Nemzeti Közdilinyó Belügyi Tudományos Tanácsának.
Ezek fognak a magyar nép nyakán ülni még vagy húsz évig…. Gratulálunk.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518580-6ae511f70008d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518580&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518580-6ae511f70008d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518580-6ae511f70008d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Mondjuk ebben igaza van, kipróbáltam. Négy fej után tényleg jött három írás.
És ha előkerülne még pár írás ami után gurulna néhány fej, az is rendben lenne.
Fake probability
Az elso mondatban van ket grammatikai nonszensz meg egy focis pelda szoval az intro eros.
A jog szerint előbb írás kell a Bíróságtól, utána lehet nyakazni!
Valahol kimaradt, hogy itt egy teljesen új matematikai rendszer alapjainak lerakása zajlik. Ha a 2/3 az 75% (20-21 perc között), akkor ebben a rendszerben akár a Poisson is csomósodhat, nem?
Erős kétségeim vannak, hogy most a „gyarló elme” kifejezés veszélye, vagy a három pont okozott gondot a jogi képviselőnek? Amúgy sz@r lehet a kovbojnak (és társainak), de azért annyira nem tudom sajnálni őket. Ez van.
@ámbátor: Én az agyamat akartam eldobni…de rájöttem, hogy bukovics doktor fényében kár lenne érte.
@Bolygó Hollandi: Izé… szerintem a vér csomósodhat a doki agyában, szóval ez nem matematikai, hanem eü probléma. Az ilyen esetek viszont csomósodnak a ner-ben.
@ijontichy: úgy látszik mégiscsak ki kellett volna tennem a 😉 -t a kommentem végére 😉
Aki ezt a videót végig tudja nézni, hallgatni, az mazochista.
Elmebajos itt már majdnem mindenki fityesztől a békemeneten át Orbánig bezárólag Gengszterek ,maffiózók országa lettünk egy eszement fő istennel az élen.
Mi a gond az unortodox matematikával? Aki ügyes szemfényvesztő, az biztosan tud sorozatban több fejet dobni, Poisson pedig csak figyelemelterelés…
A Poisson clumpingról kicsit igazságtalan a kritika itt, mert elmondja pont azt, hogy ugyan előfordulhat, hogy rövid időn belül sok esemény van, de utána meg semmi, ahogy azt a folyamattól várnánk. Mindössze a Poisson folyamatot és a Poisson eloszlást keveri, de azért még egy Masters diák szintjén adnék rá egy 3-ast.
Három fej után pedig az írás valószínűsége mindössze 1/5 Laplace módszerrel számolva.
Police Academy 🙂
@Miki Telepi: Akkor nálad kellett volna valszámból vizsgáznom.
@Miki Telepi: hogy mi van?
Sietni kellene a mélyhűtő tartalmával, mert csak 18 hómapig bírja csak benne az étel.
Sportos felsőtestű fejér-megyei lábtengós az én olvasatomban most fenyegetett meg mindenkit, aki nem szopja realtime-ban a farkát, hogy választások után jön a fekete Skoda Superb. Nem lehet, hogy a 30.000 oldalas acquis communautaire-ben van
valahol apró betűvel olyan, hogy ő recept nélkül kaphat az EU bármelyik gyógyszertárában tablettát vagy kanalast?
@Jean Claude: Nem baj. Mennek tovább az útjukon, a fal, vagy a szakadék felé (ahogy tetszik). Úgy tűnik, hogy tényleg végig kell járnunk ezt az utat, amelynek a végén felbőszült emberek kergetik őket az utcán.
@ipartelep: Csak az a baj, hogy erre a 93.000 Km2-es vonatra nem mindenki szállt fel öngyilkossági szándékkal. Egy csomó család jó hangulatban vásárolta meg az Utasellátóban a bécsis zsemlét a jaffa szörppel és mielőtt felszállt, megnézte a műbőr bőröndben, hogy megvan-e a gyerek kedvenc macija, különben nagyon sírni fog.
A papa útközben elolvasta a Népszabadságban Kádár beszédét a XIII. Kongresszuson és eszébe sem jutott a fal vagy a szakadék. Azért később örült, amikor elhúztak a ruszkik. Senki sem gondolta, hogy ez csak átmenet, mint a szobatisztaság.
@Jean Claude: Jó, hát akkor baj. A „nem baj”-t itt a „nincs mit tenni”, az „ez van” szinonimájaként mondtam.
Egyébként ez a féreg most már konkrétan megfenyegette a saját népét: „A választás után elégtételt fogunk venni.”
Én meg azt mondom, hogy remélem, látni fogom, amikor a talpuk alatt fütyül a szél.
@ipartelep:Továbbra is azt gondolom, hogy OV, ellentétben egykori és mai példaképeivel, rendkívül tehetségtelen politikus.
Még Kádár sem egy autark országban volt a mindenható vezető. Nem az ő politikáján múlt az ország sikere, hanem mindez egy történelmi térben dőlt el. Egyébként Kádár történelmi kontextusban viszonylag tehetséges politikus volt. Az, hogy most éppen hány nyugdíjas vonul, elsősorban a felettük lévő levegőmennyiség pára és széndioxid-
koncentrációját befolyásolja. Valószínűleg nincsenek a légzés biokémiájával tisztában.
Sok más mellett.
Nem akarom OV irodalmi műveltségét firtatni. A monodrámában egy színész van a színpadon. A kamaradarabban legalább kettő. Ez utóbbi teljesíti is a beszélgetés minimális feltételét. Ja, és a színházban nem szoktak szotyihéjat köpködni.
@ipartelep: Hátugye, éppen most lett megfenyegetve cirka 6 millió ember…
@jotunder: Hehe? Csak próbálom védeni ezt a felkapaszkodott idiótát. []-ben az én interpretációm.
14:30 körül kezdi el fejtegetni, hogy mennyire fontos, hogy a jogszabálynak legyen értelme tudományos szemszögből. Az 1999-es katasztrófatörvény pedig úgy definiálja pl. a „katasztrófaveszélyhelyzetet” hogy az az amikor „egy katasztrófa okszerű bekövetkezésének van valószínűsége” [vagy ilyesmi, hadd ne tekerjek megint bele]. Meg hogy a katasztrófa az egy „helyzet vagy állapot.” Amikor az ő tudományterületén alap, hogy a katasztrófa az inkább egy relatív fogalom [társadalmi definíció], és a valószínűslge nem mindig létezik előre, mert sokszor csak utána derül ki hogy ilyen egyedi eset is van mint 9/11. Meg az ő tudományterületén azt tudják, hogy a katasztrófa vagy (a) kb. 60 ezer tömegjelenség egyike, mint pl. lakástüzek, vagy (b) egyedi katasztrófa mint 9-11. A tömegjelenségek előfordulásának peniglen vannak valószínűségi modelljei. A kifigurázott mese az, hogy rövid idő alatt volt 3 paneltűzeset különböző városokban, erre felfigyeltek az emberek, leváltották a helyi tűzoltóparancsnokokat, aztán utána meg nem voltak tüzek és gratuláltak maguknak, hogy de okosan döntöttek. Pedig ugye ezt Poisson valószínűséggel [folyamattal] szépen lehet modellezni, és bizony az csomósodik, és ki lehet számolni, hogy milyen gyakran lesz ennyi esemény egy időszakban. Aztán meg nem kell meglepoődni, hogy nem lesz egy se a következő időszakban [intenzitás * idő < 1]. De ahogy a magyar közmondás is mondja, ha volt kettő, akkor lesz harmadik is [tömegeseményről van szó]. Úgyhogy a profdoktor örül, hogy segíthet átdolgozni a jogszabályokat, hogy tudományosan megalapozott legyen.
Szóval ebben önmagában nem látok akkora problémát, és a fej-írás analógia igazságtalan, Nem mondta el annyira jól, meg pocsék előadó, de valamire azért gondolt és biztos aggódott, hogyan mondja el egy matematikailag analfabéta hallgatóságnak. [Persze van annyira negatív véleményem az NKE-ről, hogy nem lepődnék meg, hogy valami samesza írt neki egy beszédet, amit még el se tudott mondani rendesen, mert akkora idióta.]
A Poisson csomósodásról konkrétan lásd David Aldous számolós példáját, pont ugyanaz, mint amit Bukovics fejteget, csak normálisabban van elmondva [https://www.stat.berkeley.edu/~aldous/157/Lectures/lecture_6.pdf]: 8 nap alatt van 3 repülőgép-katasztrófa. Ennek kiszámolható a valószínűsége egyszerűen: ha átlagban 40 naponként vannak katasztrófák, akkor Pr{Poisson(8*1/40)=3} =1.1e-3 valószínűséggel van ilyen egy adott 8 nap alatt. De ilyen csomó keletkezik kb. 7 évente.
A 3-fej meg csak annyi, hogy ha nem tudja az ember, hogy milyen érme, akkor ugye a „felkel-e holnap a nap” problémát akarja megoldani. Laplace szerint a következő fej valószínűsége p = (3+1)/(3+2) = 4/5, azaz írás lesz 20%-kal.
@ámbátor: Lehet hogy pont nálam vizsgáztál 🙂
@Miki Telepi: O azt mondta, hogyha ket tuzeset bekovetkezik, akkor nagyon valoszinu, hogy egy harmadik is bekovetkezik hamarosan, de aztan sokaig semmi. Bukovics valoban annyira sotet, mint amilyennek latszik. alig hiszi el az ember, de igy van.
archiv.akk.uni-nke.hu/uploads/media_items/mta-doktori-ertekezes.original.pdf
ez itt a nagydoktori disszertacioja. es ez nem vicc.
@jotunder: Ja, megnéztem annak idején, amikor írtál róla, hisztérikusan jó. De hát tényleg vannak pl. sejtautomatás modellek kockázatra, meg hasonlók. Olyan lehet ez mint a fuzzy meg a Petri hálók meg a power-law. Sok kóklert és sok hülyét vonz. A doktorija meg az előadás között azért eltelt 6 év. Én abba gondoltam bele, hogyha a magyar átlagrendőrhöz viszonyítod, akkor ez a rendőrök tudományos elitje, amit magában ki tudott termelni. Na egy ilyen közegben előremenni, és valami értelmeshez eljutni azért megbecsülendő. Bukovics legalább nem forszíroz egy vérmagyar-nemzeti katasztrófatudományt. A rendőrakadémikus ezek alapján annyit tud mint egy gyengécske Masters diák – csak ne kelljen disszertációt írnia 🙂
@Miki Telepi: nem rendor, tuzolto 🙂
@Miki Telepi: szivesen fogadok veled, hogy bukovics ugy hasal el egy matekerettsegin, mint annak a rendje.
@ipartelep:
en.wikipedia.org/wiki/Benito_Mussolini#/media/File:Mussolini_e_Petacci_a_Piazzale_Loreto,_1945.jpg
@szazharminchet: Azért az nem szép dolog tőled, hogy azt feltételezed rólam (pont rólam?), hogy ne ismerném ezt a történetet, és a fényképet.
Szerintem ez a Bukovics a Poisson is csomót keres.
@ipartelep: Dehogy feltételezem. Csak jelezni akartam, hogy az is jó, ha a talpuk felett fütyül a szél. Nem kell olyan magasra köpni.
@Miki Telepi: Demostkomolyan!
Te is beleestél abba a hibába, hogy értelmezni próbálod azt a textust, aminek egyetlen egy mondata sem jelent semmit, minden mondat önmagában is teljesen értelmetlen, hátmég…
Ez úgy bla-bla, ahogy van, nehogy már jelenést (jelentőséget) tulajdonítsunk neki! A szerencsétlen(?) hallgatókat sajnálom csak, akiknek nyilván valami hasonló baromságból még vizsgázniuk is kell! Hogyan is lehetne egy ilyen katyvaszból bármit is „megtanulni”?
Mondjuk mellébeszélésből, hagymázas frázisokból, semmitmondásból, áltudományos halandzsából kiváló alapkészségeket sajátíthatnak el a prof. nyomdokain járva és még „sikeresek” is lehetnek a NER harcmezőin…Sajna.
Tényleg!
Figyelmesen végighallgattam, de nem találtam olyan mondatot benne, aminek bármiféle értelme, a fülétől a farkáig érő bármiféle logikai összefüggése lett volna.
Persze, ha nagyon akarnám, beleérthetném akár azt is, amit mondani szándékozott (de nem akarom), ám egyrészt az a megfejtés is baromság lenne, másrészt meg miféle előadó az, akinek egy, azaz 1db. épkézláb kifejezett gondolata sincs!?
@Miki Telepi: Megmagyaráznád hogy jött ki a negyedik fejre a négyötödös valószínűség? Vagy ez csak egy poén?
@balmoral: le Poisson sans boisson: c’est poison.
@volker: Nálunk Bermudán ezért készül a halleves rummal. (A szakács nem Levinnél, hanem Tuskó Hopkinsnál tanult…)
@jotunder: en csak a logika reszebe neztem most bele es az minosithetetlen. Kik voltak az opponensek?
@Bogomil: Vagy úgy számolod, hogy (n+1)/(n+2) vay úgy hogy n/(n+1). Attól függ, hogy mi az a priori valószínűséged. 4/5, ha fejre és írásra is adsz 1 pseudocountot: (3+1)/(3+2). #laplacesmoothing
@Miki Telepi: Kösz.
Előre is bocsánatot kérek a kissé (de csak nagyon kissé) offtocsikkoláshoz. Igazából nem is az, hiszen ez a téma szóban forgott a tocsikban.
@Miki Telepi: Sajnos én nem vagyok eléggé képzett ideológiailag, azért – ez eddigi magyarázatod ellenére – továbbra sem értem ezt: „A 3-fej meg csak annyi, hogy ha nem tudja az ember, hogy milyen érme, akkor ugye a „felkel-e holnap a nap” problémát akarja megoldani. Laplace szerint a következő fej valószínűsége p = (3+1)/(3+2) = 4/5, azaz írás lesz 20%-kal.”
Tehát, próbálom elképzelni a problémát, hogy miről van itt szó. (Ha rosszul képzelem, korrigálj majd!) Szóval, itt ugye arról beszélünk, hogy egy db pénzérmét dobunk fel, egymásután négyszer. Tegyük fel, hogy úgy sikerül a dolog, hogy az első három feldobás eredménye fej lesz (hiszen erről szól a feltevés). És az a kérdés, hogy (ekkor) a negyedik feldobás eredménye milyen valószínűséggel lesz fej, vagy írás. Ugye, ez a kérdés?
Azért vélelmezem, hogy tényleg ez a kérdés (és nem mondjuk a Nap holnapi felkelésének a valószínűsége), mert korábban ezt írtad: „Három fej után pedig az írás valószínűsége mindössze 1/5 Laplace módszerrel számolva.” Ebből is teljesen úgy tűnik, mintha itt egy egymás utáni négyszeres pénzfeldobásról lenne szó.
No most, akkor kérdezek, mert bizonyos dolgok megzavartak engem:
1. Az a szöveg mit jelent, hogy: „ha nem tudja az ember, hogy milyen érme,…” Milyen értelemben érdekes egy pénzérme feldobásánál az, hogy az az érme milyen? Milyen lehet egyáltalán, és milyen tulajdonságáról van itt szó? Az anyagáról? A méretéről? Az értékéről? Esetleg arról, hogy hamis a pénz, és mind a két oldalán fej/írás van? (Az nyilván elég radikálisan befolyásolná az eredményt.) Tehát, miért is érdekes egy pénzfeldobásnál az, hogy az amúgy normál pénzérme „milyen”? Mire gondoltál itt?
2. Írod: „ha nem tudja az ember, hogy milyen érme, akkor ugye a „felkel-e holnap a nap” problémát akarja megoldani.”
Vessenek a mókusok elé de én ezt nagyon nem gondoltam volna. Tényleg nem. Én eddig úgy tudtam, hogy a pénzfeldobás, amennyiben azt egy teljesen véletlenszerű-kimenetelű eseménynek tartjuk, márpedig ugye az ilyen példákban annak tartjuk, vagyis nem kezdjük el mikro-kvantumfizikai módszerekkel kiszámolgatni (amúgy se tudnánk), hogy az összes fizikai körülményt figyelembe véve mégis inkább ide-vagy oda kéne billennie az érmének. Hanem egyszerűen elfogadjuk, hogy ez egy véletlenszerű esemény. Viszont a Nap felkelése az nagyon nem véletlenszerű esemény, mondhatni semmi véletlenszerű nincs benne. Azt teljesen az ismert fizikai törvényszerűségek határozzák meg, és ráadásul még a valószínűsége sem hasonlít a pénzfeldobáséra, tekintve, hogy a Nap felkelésének valószínűsége (a holnapi) nagyon-nagyon közel áll az 1-hez.
Úgyhogy, a kérdés: mi köze a Nap felkelésének a pénzfeldobáshoz?
3. Végképp érthetetlen számomra az eredményed, mármint a három írás utáni fej 1/5-ös valószínűsége. Én teljesen elemi logikával azt gondolnám, hogy egy teljesen független esemény (mint amilyen a negyedik érmefeldobás) esetén a valószínűség ugyanúgy 1/2 lesz, mint bármelyik feldobás esetén. És ezt egyáltalán nem fogja befolyásolni az, hogy az előző három eredménye mi lett. Mi erről a véleményed? Miért nem tartod igaznak/helyesnek ezt az eredményt? Hogy nem tartod annak, az világos, hiszen feketén-fehéren leírtad, hogy 1/5 a fej valószínűsége, most már csak az indokra vagyok kíváncsi.
4. lehetséges lenne az is, hogy itt valami egészen másról van szó, mint ami szavakban, vagyis írásjelekben megjelenik itt? Hogy a „költő” nem is azt akarta mondani, csak véletlenül azt mondta? Tehát, hogy nem is egy érme, nem is négyszer feldobva, stb? Előfordulhat ez is, igen gyakori eset, hogy az emberek szeretnének valamit kifejezni, de valahogy egészen máshogy sül el…
És ismétlem, tényleg kíváncsi vagyok, nem kötözködöm. Lehetséges, hogy valamit nagyon rosszul tudok ebben az elemi valószínűségszámításban, és ha így van, akkor majd újra kijárom az általános iskolát.
Arra most rá sem akarok (merek) kérdezni, hogy a Bukovics et. voltaképpen milyen álláspontot foglal el ebben a kérdésben. Őszintén szólva, az nem is érdekel. A tiéd viszont igen. Nosza!
@ipartelep: nem tudod, hogy az érme szabályos-e, épp ellenkezőleg: megpróbálod megsaccolni, hogy milyen valószínűséggel lehet evvel az érmével fejet vagy írást dobni összesen annyi információból, hogy három dobás írás lett. ez ugyanaz a probléma, hogy föl fog-e kelni holnap a Nap, ha csak annyit tudunk, hogy három napon át minden reggel fölkelt.
en.wikipedia.org/wiki/Sunrise_problem
@dr Brcskzf Gröőő: Miért nem tudod, hogy szabályos-e az érme? Pénzfeldobásról beszélünk, ahol is alapból feltételezzük, hogy az érme szabályosak. Ezt azért tesszük, mert: Nem az a kérdés, hogy az érmének milyen mikrofizikai tulajdonságai vannak. hanem egyszerűen elfogadjuk azt, hogy egy szabályos érmét használunk, aminél a fej vagy írás valószínűsége egyaránt 1/2-1/2 lesz.
Ezt egyébként azért is tesszük így, mert az érmék túlnyomó többsége szabályos. Hol láttál te olyan érmét, amely nem szabályos? Mi értelme van egy pénzfeldobásnál azt feltételezni, hogy nem szabályos az érme, és egyáltalán ezzel foglalkozni? Azon felül persze, hogy megnézzük, hogy tényleg fej, meg írás van-e a két oldalán.
A Nap kérdésében viszont ezexerint változott a leányzó fekvése. Tehát, nem annyit tudunk róla, amennyit most tudunk, hogy kb 4.3 milliárd éve már mindig „felkel”, hanem csak három napnyi felkeléséről tudunk. És persze, gondolom, megint csak semmi mást nem tudunk róla, tehát nem tudjuk, hogy mi az, mi „mozgatja”, és mik a törvényszerűségei. Vagyis eszerint azt feltételezzük, hogy a Nap felkelése is egy olyan véletlenszerű esemény, mint hogy az érme melyik oldalára esik. Ez így persze nagyon erőszakolt hülye hasonlat lesz, de legyen. Hiszen mindent ki kell zárnunk, amit a Napról, a Földről, és a „felkelésről” tudunk. De mondom, oké.
De akkor még mindig itt a milliárd forintos (helyesbítek: 1300 milliárd) kérdés: a negyedik pénzfeldobásnál a fej esélye miért nem 50%?
@ipartelep: de ez most nem az alap; akkor természetesen nem hivatkozna senki se Laplace-ra. olvasd vissza Miki hozzászólását, ez az egész egy félig tréfás bekezdés, amit avval kezd, hogy „ha nem tudja az ember, hogy milyen érme”.
@dr Brcskzf Gröőő: Ja, akkor kapisgálom már. Tehát ezek a példák (melyek eléggé suták) nem a véletlenszerű jelenségek matematikai valószínűségére példák, hanem az induktív, tapasztalati valószínűségre. (Mondjuk így.)
A Nap felkel példája persze azért suta nagyon, mert nincs arra szükségünk, hogy csupán csak az eddigi esetek számából (hogy eddig már 4,3 milliárdszor mindig felkelt – most azt hanyagoljuk, hogy milliárd évekkel ezelőtt sem a „nap”, sem az év hossza nem annyi volt mint most), számoljuk ki ezt. Hanem mi ismerjük a felkelésének a fizikai törvényszerűségeit is. legalábbis olyan mélységig, ameddig itt elég (alapvetően nem tudjuk, mi az a gravitáció, de ehhez nem is kell tudni).
És ugye, az ilyen, csak számszerű indukción alapuló valószínűségszámítással (amely nem veszi figyelembe a fizikai mozgatókat) azért lehet nagyon melléfogni, mert az ez alapján számolt valószínűség az időben egyre nagyobb lesz, és a végén meg majd mégsem fog „felkelni”.
Hiszen az most pontosan (4.3E9+1)/4.3E9+2)=0,99999999 stb. lesz. Vagyis e szerint (is) rendkívül valószínű. Ugyanakkor, tudjuk (igen nagy valószínűséggel tudjuk, de ezt már fizikából), hogy valamikor 5-6 milliárd év múlva egyszer el fog jönni az a nap, amikor nem kel fel többé a Nap. Pedig éppenséggel az előtte egy nappal számolt valószínűség akkor már a mostaninak kb. a kétszerese lesz. Aztán meg „másnap” (nyilván nem másnap, hanem egy lassú folyamat lesz), egyszer csak ott a világvége.
Mi ebből a tanulság? Pl. az, hogy nagy melléfogások lehetnek, ha a fizikai világ eseményeit tisztán csak matematikai, statisztikai megfigyelések alapján akarjuk előre jelezni.
@ipartelep: „eddig már 4,3 milliárdszor mindig felkelt” – Évente egyszer? Alsó becslésnek elmegy… 🙂
@Watchdog: Igen, azt elfelejtettem hozzátenni, hogy nem földi napokkal, hanem az Oort-felhő egyik objektumának napjaival számoltam. De a lényegen ez mit sem változtat.
@ipartelep: Na a többit már elmagyarázták, de szerintem Bukovics erre azt mondaná, hogy lesz 4. fej is a 3. után valamikor.
„ha már lett 2 paneltűz, akkor nagyon figyeljünk oda, mert lesz harmadik is.” (Videón 19:10-19:20
. A paneltűz tömegjelenség-modellje az egy olyan fej-írás sorozat lenne, ahol véletlen (exponenciális) ideig vár az ember mielőtt újat dob.
@Miki Telepi: miről beszélsz ? világosan azt állítja, hogy korrelál a harmadik paneltűz gyors előfordulása az első kettővel.
@jotunder: Most komolyan érdemben elemzitek, mintha tudná miröl beszél?
@ámbátor: én nem gondolom, hogy tudja miről beszél, még abban sem vagyok biztos, hogy tudja, hogy beszél, amikor beszél.
@jotunder: Csak nem hagyjuk elaludni ezt a kommentsort. Valahogy egészen mást látunk a videón, én végigszenvedtem vagy 20 percet belőle. De nekem az jött le, hogy ez zagyvaagyú ember azért ágál, hogy a katasztrófatörvényt meg a hatósági intézkedéseket tudományos alapokra helyezzék, még ha azokat a tudományos alapokat nem is mondja el olyan jól. Poisson folyamat helyett Poisson eloszlást mond, meg nem tudom, honnan vette a „falkásodást”, de hát láttam én már elég őrült nyelvújítást szakzsargonban (node = „bog”).
Azt viszont nem találtam meg, hogy hol mondja, hogy korrelál a 3. az előző kettővel. Elmondja, nagyon helyesen, hogy egy csomósodás után (x idő telik el, definíció miatt). Meg, hogy ha valami megtörténik kétszer, az már nem egyedi esemény, lehet figyelni a folyamatot onnantól kezdve, amiben lesz 3., 4. stb.
Nekem a videó önmagában nem akkora gond, direkt meglepett, hogy tűzoltók egymás között így tudóskodnak (viszonyítási alap: Bakondi tűzoltó-határőr terror-migráns szakértő). A gond, hogy ilyen magasra fel tudott kapaszkodni meg a nagydoktorija. Az pedig a Hadtudományi Bizottságot, a IX. osztályt és a Magyar Tudományos Akadémiát minősíti. (Az NKE-t nem kell minősíteni, mocskos egy társaság azt tudjuk.)