A nemzetközi mércével mérve elégtelen teljesítményről
Eredeti szerző: jotunder
„Azok a világ élvonalába tartozó tudósok, akikért mindenhol két kézzel kapkodnak, nem bírják ezt a bizonytalanságot, és elmennek, a gyengék pedig itt maradnak. Azok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják. A sokat citált, szerencsétlenül fogalmazott mondat róluk szólt, és nem a kiváló, nemzetközileg is elismert társadalomtudósokról, bölcsészekről, akiket tisztelek és nagyra becsülök.”
A fentiek Freund Tamás professzor, MTA-elnökjelölt interjújából származnak. A kiemelt rész korábban megjelent, nem feltétlenül okozott osztatlan örömet, az az érzésem, hogy Freund maga kérte a teljes interjú közzétételét. Ezt a mondatot kontextusában érdemes elolvasni. Freund visszafogott volt, Palkovics egyik legtekintélyesebb és leghatározottabb kritikusáról, Somogyi Péter professzorról igen meleg hangon emlékezett meg, és az interjúban kimondta azt a mondatot, ami szerintem még KESMA-lapban nem jelent meg: a kormány téved.
Én azt sejtem, nem vagyok teljesen biztos benne, hogy lényegében a teljes kormánypárti „elit”-társadalomtudós/bölcsész/közgazdász tudósértelmiség teljesítménye is elégtelen nemzetközi mércével mérve, és most aztán tényleg itt lenne az ideje erről a lehető legnyilvánosabban beszélni.
Lehetséges, hogy bizonyos személyek megítélésében tévedek. Miért ne tévedhetnék. Egészen biztos, hogy vannak olyan tudósok, akiket nem szabad nemzetközi mércével mérni, mert a témájuk elválaszthatatlan Magyarországtól. Lehetnek olyan területek, amelyektől esetleg maga a mércsikélés is idegen.
Egyáltalán nem állítom azt, hogy Freund téved a kiemelt mondatban. Meg lehet hekkelni a nemzetközi publikációs rendszert, a lehető legmagasabb szinten is meg lehet hekkelni, igen, az elitfolyóiratokat is meg lehet hekkelni. Részben ideológiai, részben tudománymarketing módszerekkel történhet a hekkelés, mintha látnék is néhány példát bizonyos területeken. A kérdés persze az, hogy ez mennyire tekinthető gyakorinak. Nem én leszek az, aki ezt el fogja dönteni.
És bizony arról is beszélni kell, hogy bizony pár napja a magyar színművészet harmadik vonala (de nem kizárólag a harmadik vonala) mart bele a magyar színművészet első vonalába. Ma ez történik, a hatalom senkiket karol fel, a senkik érzik az életesélyt, hogy feltétlen lojalitásuk minden határon túli hangoztatásával, tehetségek eltiprásával, egzisztenciális tönkretételével olyan előnyöket szerezhetnek, amiről eddig nem is álmodhattak. Ez nem először történik meg Magyarországon, és volt, hogy a tehetségek útja- rosszabb esetben- a gázkamrába, -kevésbé rossz esetben- vidéki könyvtárak poros melléképületeibe vezetett.
Ezért a senkiket néven kell nevezni. Ez persze azzal jár, hogy azokat is néven kell nevezni, akiknek a teljesítménye nem tekinthető elégtelennek, mindenféle oldali teljesítményt el kell ismerni, éppen azért, mert csak így léphetünk ki a kultúrharcos őrületből.
Nem szabad a levegőbe beszélni, nem szabad belenyugodni a megváltoztathatatlanba, itt már a becsületünkről és az integritásunkról van szó.
UPDATE: Ferge Zsuzsa és Szelényi Iván akadémikusok nyílt levelet írtak a Mandiner-interjú miatt.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518084-6ae3ea0e25768' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518084&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518084-6ae3ea0e25768&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518084-6ae3ea0e25768' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Lefordítanám: Tehát, ha külföldi folyóiratban „kormánykritika” jelenik meg, akkor a szerzője nemzetközi teljesitményét bátran tekinthetjük elégtelennek, pusztán e tény alapján. Hát lófaszt, professzorkám.
@DarthVader: folyóirat alatt tudományos folyóiratot értett. vannak ideologically loaded cikkek, ez tény, magyar szerzőjűek is vannak, de szerintem sokkal kevesebben, mint freund gondolja. nem vagyok benne biztos, hogy szörnyen okos volt hozzátenni azt a félmondatot a kormánykritikáról, de nyilván meg fogják tőle kérdezni, hogy ki(k)re gondolt.
„Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják.” Azért én szívesen látnék erre példákat…
@Bogomil: de nem tőlem. kurvára nem fogok én most belekeveredni semmibe… a finálés posztom végét rohadtul komolyan gondoltam ám.
Igyekszem a dolog jó oldalára figyelni. 🙂 Eszerint még van MTA? Tök jó. 🙂
Egyszerű kérdésem, a TAO pénzeket miért nem lehet pl az MTA-nak adni?
Több fociakadémiánk van mint tudományos. 🙁 Biztos hogy ez a normális? Szerintem nem. 🙁
@jotunder: Párhuzamosan írtuk a kommentet (alig 28 másodperc különbséggel dobta fel a motor); persze hogy nem Tőled… De szerintem egyszerűen butaság ez a feltételezés Freundtól; kölcsönös szívességek, meghívások vagy éppen ideológiai-értékrendi rokonság (feltételezése)szerintem sokkal inkább szerepet játszhat abban, hogy egy közepes cikk esetleg megjelenik egy nagyon nívós folyóiratban, a kormánykritika szerintem semmiképpen.
@Bogomil: egy dolog biztos igaz (de erre nem feltétlenül érvényes az, amit Freund mondott). Magyarország alapból nem túlságosan érdekes ország, , de hála Orbánnak a Journal of Democracyban lehet publikálni róla. nem csak magyaroknak, bárkinek. a populizmus, az illiberális dilinyó olyan, mint 92-ben a transition to market economy.
444.hu/2020/07/04/ferge-zsuzsa-es-szelenyi-ivan-nyilt-levelben-tiltakozik-az-mta-elnokjelolt-freund-tamas-nyilatkozata-miatt
@jotunder: Várható volt…
” Mi idáig neki személyre szóló, nem a nyilvánosságra szánt levelekben hívtuk fel a figyelmét arra, hogy nem illetékes a társadalomtudományok értékelésére, meg kellene értenie, hogy a társadalomkutatásnak van fontos kritikai feladata s az MTA elnökének az akadémia különböző tudományágait kellő tisztelettel kellene kommentálnia… Az MTA elnökétől elvárjuk, hogy az MTA valamennyi nagy tudományterületéről, az elő és élettelen természettudományoktól a humán és társadalomtudományokig minden tudóst egyformán becsüljön és képviseljen. „, írta Ferge és Szelényi.
Pedig azokat, akik nem ütik meg a mércét, milyen alapon is kéne úgy képviselni, mint akik átlagon felül teljesítenek? Nem kubikosok talicska tologatásáról, hanem az értelmiség csúcsáról, tudósainkról van szó.
Magam részéről a társadalomtudományt egyébként is csak egy nesze semmi , fogd meg jól tudománynak tarom, mert kevés benne az objektivitás. Persze ezért most nem kell engem emiatt bekapni, nekem ez a véleményem.
Igaza van Jotundrnek, hogy ” … a senkiket néven kell nevezni.”.
Ezt olvassátok el a hsz-kel együtt, és el lehet gondolkodni FT kijelentésén:
cimlap.blog.hu/#bloghu/tortenetiro/2020/07/03/a_feltetelezett_magyar_oshaza_dzsungaria
Annyira nem ismerem a magyar társadalomtudományt, amennyire a világét sem.
De ha egy elismert magyar társadalomtudós, aki emigrált, sajnálja a megjelenést az itthonmaradottaktól, akkor annak nincs jó hangulata.
Ha meg csak az itthonmaradott – ellenzékieket – fosztaná meg a publikálás lehetőségétől, akkor már szaga is van.
Én elhiszem, hogy a minőségnél nincsen fontosabb, de a tudomány, amennyire én gondolom, nem egy túlélőtábor, ahol csak egy maradhat.
Valamiért fontos lehet, hogy odafigyeljenek az országra – a diktátoron kívül esőkre nyilván – ezen a téren is. Kíváncsiak is lehetnek rá, hogy mi lehet az igazság a propaganda mögött. Ahogy Észak-Koreából is hozzák a híreket, mert érdekel mindenkit, hogy hogy lehet egy hülye diktátor alatt élni.
És nem valószínű a nagy Freund Tamás nyugati minőségét keresnék, ha kíváncsiak ránk itt a prés alatt.
És tényleg nem kéne a mocskolásból kifelejtenie a kormányoldalt.
Főleg, mert nyilvánvaló, hogy egy bizonyos embert akart vele megsérteni, és mégis bemocskolt mindenkit, aki nem Orbán seggnyalója.
@látjátok feleim szümtükkel:
„Ezt olvassátok el”
Én elolvastam. 😀
(Természetesen az is teljesen érthető és jogos reakció,
ha valaki elsírja magát ezen az egészen.)
@látjátok feleim szümtükkel: Ferge és Szelényi azt várják el – joggal – hogy ne a tudományáguk szerint differenciáljon az MTA következő elnöke a tudósok között, sem ők sem más nem gondolhatja, hogy ez egyúttal a színvonalas és alacsony vagy közepes teljesítményű kutatók azonos megítélését jelentené.
Nem hinném, hogy a társadalomtudományok lebecsülése tekintetében védhető lenne az álláspontod. Ami pedig a belinkelt blogot illeti, ugye nem tekinted a posztot, még kevésbé a hozzászólásokat, történettudományi szakmunkának, illetve azt kísérő vitának?
@kemény keleti kommentelő: Szelényi – aki szociológus – pont az ellenkezőjét mondja annak, amit Freund. Freund nem társadalomtudós, és tudomásom szerint eddig nem is emigrált. A tudományos publikációk pedig nem híradások vagy publicisztikák, tehát közlésük kritériumai is teljesen mások.
érdekes mennyire mást lehet kiolvasni ugyanabból a szövegből…
@Bogomil: Azt hiszem, összekevertem a fickót valakivel. Bocs. Ez az agykutató.
Volt egy társadalomtudós, aki emigrált, és valamiért egyértelműnek vettem, hogy a saját tudományágát itéli meg valaki.
Arra nem is gondoltam, hogy egy agykutató szakért itt nekem társadalomtudományból.
@kemény keleti kommentelő: 1. Freund Tamás idegtudós, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatója. 2011-ben Somogyi Péterrel és Buzsáky Györggyel együtt megkapta az agykutatás egyik legnagyobb díjat a Brain Prize-t. 2. Semmi olyasmit nem mondott, hogy ő bárkit meg akarna fosztani a publikációs lehetőségektől, éppen arra célzott, hogy vannak, akik nem élnek a publikációs lehetőségekkel, és volt egy furcsa mondata, amiben azt állította, hogy magyar társadalomtudósok valójában kormánykritikát publikálnak vezető nyugati folyóiratokban. 3. Freund erősen kormánypárti ember, ezt nem is nagyon titkolja, valamikor jó viszonyban volt Orbánnal, most már talán nem annyira. És pont ez az, amit szeretnénk kikapcsolni a tudományos életből, hogy ki kivel van jó viszonyban. Itt van egy hallgatólagos megállapodás, amit nem egészen sikerült betartania Freund professzornak.
1. Ezek szerint (nem ritka) legalább 2x dokumentáltan megtörtént ez, a nemzetközi, elfogulatlan szakma szétcincálta az oda nem illő cikkeket, ugye? Biztos így van, ha ő mondja, csak én maradtam le.
2. A (tud.) kultúrharcnak kétféleképpen is vége lehet, megbékéléssel-elfogadással, vagy kinyírással. A tévedés jogát fenntartva hogy is mondjam, kicsit szkeptikusabban látom az első lehetőség esélyét FT alatt.
2A. Az utóbbi 10 évben volt-e olyan, hogy ha valaki a békülés, konszolidáció, békés egymás mellett élés szándékával, egy meritokrata utópiával közeledett, azt nem alázták szarrá, lehetetlenítették el, döngölték földbe, csinálták ki, mert a gyengeséget látták benne?
2B. Pontosan ezért tettek előtt szót elhinni veszélyes, azt meg ki-ki eldöntheti magában, kitől milyen tetteket várhat el realisztikusan és honorálja-e bizalmával.
3. Az előző pontnak semmi köze a jelölt mint tudós szakmai megítéléséhez.
@jotunder: Freund tudományos pályafutását meg se kérdőjelezve nem tűnik nekem túlságosan alkalmas akadémiai elnöknek. Éértéktelen de viszont kormánykritikus társadalomtudósokról nyilatkozik, nehogy véletlenül valaki azt higgye, Maróthra gondolt.
Én ha MTA-elnöknek indulnék, egy dolgot tuti nem csinálnék: nem kezdenék el nyilvánosan fikázni egész tudományágakat. Pláne nem vindikálnám magamnak a jogot és képességet, hogy más tudományterületek művelői közül megmondjam, ki mennyire jó tudós. Épeszű ember miért sértegeti a potenciális szavazóit? Miért mutatja magát egy jelölt felfújt hólyagnak?
@Podvinecz Marsall: Nézd, ha Freund balett táncos lenne, valószínűleg az Elefánt a Porcelánboltban címszerepét osztanák rá. Nem tudja magát megvédeni, egy perc alatt mutatnak ugye ötven orbánista „tudóst”, aki a kettes alától még mindig nagyon messze van, és amit mond, azt nagyon nehéz bizonyítani, ha egyáltalán. Az interjú egésze rendben van, de ezt rohadtul nem kellett volna.
@jan: és ha elolvasod a cikket láthatod, hogy ő ezzel gesztust akart gyakorolni a társadalomtudósok felé, gyakorlatilag bocsánatkérőleg mondta. képzeld, ha sértegetni akarta volna őket.
@jotunder: ez volt vele a minor problémám…
@jotunder: a propos, volt vhol a blogon szó SzE visszalépéséről? Az is kicsit olyan volt, mintha felhívták volna telefonon.
A senkiket néven nevezni?
Nem lesz egy egyszerű menet. Ahogy a dolgok állását nézem milliók, de legalábbis százezrek vannak azon a listán ebben az országban.
De nem is ez a fő probléma. Mi lesz azután?
Jól néven lesznek nevezve?
Épp ez a gond, hogy mindenki csak legyint a környezetükben is, sőt ott főleg. És ezt bizony nem írhatjuk a senkik számlájára, hiszen náluk ez a természetes reakció, de mi van a többiekkel? Mi történt azokkal a senkikkel, akik már néven lettek nevezve? Vannak azért páran. Elhatárolódott tőlük valaki a „nemsenkik” közül? Otthagyták már bármelyiküket is a „nemsenkik”, mondván, hogy többet ezt nem csinálom?
Nem, nem.
Próbáljuk meg, hátha menni fog! Üljünk le tárgyalni! Rosszabb is volt már/jöhetett volna. Csináljuk csak tovább, majd kibírjuk valahogy!
Halk kushadás behúzott nyakkal, idomulás az új körülményekhez lehetőleg minél kevesebb kellemetlenséggel.
Ez volt a reakciója a „nemsenkiknek”. Mármint azon részüknek, akiknek egyáltalán vannak (voltak) elveik (az erkölcsi tartás fogalma sajnos már ismeretlen). A másik részükről, a zsigerből simulókról most inkább szót sem ejtenék.
„Tetszettek volna forradalmat csinálni!”
@HaCS: Tárgyalni?
Kivel, miről?
@jotunder: Igen, de épp ezért árulkodó, ebből derül ki számomra, hogy mennyire realitásvesztetten beképzelt figura és/vagy konteós szinten kultúrharcos jobbos eszmék rabja. Nem fér a fejembe, hogy hogyan lehet ő Lovász választott utódja.
@jan: „Épeszű ember miért sértegeti a potenciális szavazóit?”
Gondolom bírja a Legfőbb Akarat ígéretét, hogy akkor is ő lesz az elnök, ha a programja abból a két tételből áll, hogy 2*2 egyenlő répatorta, és a víz -100 Kelvin fokon fagy meg.
(Engem már az is meg fog lepni, ha egyáltalán lesz másik név a szavazólapon)
Az elégtelen teljesitmenyueket minden oldalon sőt az oldal nélküliek oldalán is néven kell nevezni, ha mar.
@harmadikszem: ugyanmár, van olyan, állami kutatási pénzekkel bőven kitömött egyetemi tanszék, ami megszűnne, ha a néven nevezés konzekvenciákat is vonna maga után. Oldaltól függetlenül, ki szeretné ezt?
@velőtanya: Nekem már az is fura, hogy egy agykutató, aki a saját munkájában sikeres, … miért akar akadémiát elnökölni.
Nem talál már felderítetlen problémákat a saját területén ?
És miért kell neki politikai pályára lépni ? Diktátorokkal barátkozni ? Nyilatkozgatni másokról…
Ha az eddigi eredményeit is így kaparta össze, akkor még megérteném, hogy ez az érvényesülés útja nála. De ha képes értelmes munkát is végezni, akkor nem értem.
@flort: nem kéne megszűnjön de lehetne némi forgás a tagok közt. Vannak olyan doktoranduszaim akik jóval többet produkálnak mint néhány prof dr habil Dr phd gyp és eléggé idegesít hogy nem lehet nekik pozit szerezni. Amit nem lesz minőségellenőrző rendszer és annak méltó következményei addig politikai külső körülményektől függetlenül nem lesz komolyabb minőségi változás. Gondolj bele ha mostantól azt mondaná a politikai erő hogy oké nem szólunk bele semmibe megkapjatok a lovet évente és még be sem kell számolni mire ment….
@harmadikszem: a jóval többet produkálás azt jelenti, hogy (sokkal) magasabban jegyzett nyugati újságokban publikálnak. a konzervatív jobber freund tamás azt mondaná esetleg, hogy azért publikálnak magasabban jegyzett nyugati folyóiratokban, mert ezek a cikkek a hardcore progresszív-liberális ideológiát promótálják. mondjuk azt, hogy a globális észak kizsákmányolja a globális délt a tudományos életben, nincsenek harmadikvilágbeli doktorival a harvardon, stb stb. azt mindenki maga dönti el, hogy tudománynak tartja ezt vagy inkább politikának. ez ma a legsúlyosabb kultúrharc nyugaton. lehet, szinte biztos, hogy a baloldali liberális szelényi iván azt mondaná ezekre a cikkekre, hogy teljesen OK-k, freund, szerintem valami mást mondana. ha a tudomány érintkezik az ideológiával, annak lesz következménye. van aki a gender science-t nem tartja tudománynak, van aki a dekolonizációelméletet nem tartja tudománynak, van aki mindenre ugrik, mint a jordan peterson.
félreértés ne essék, ha hoztak egy szabályt, és hoztak, akkor ahhoz kell tartaniuk magukat. freund (és kicsit én is esetleg) moroghat magában, hogy így meg úgy, de a szabály az szabály.
@jotunder: és tegyük hozzá, miután én babráltam a pandora néni szelencéjével, nem lenne teljesen fair, ha pattogok, amikor kicsit kinyílt. 🙂
@jotunder: ha ezek mögött a szövegek mögött legit módszertannal végzett empirikus kutatások állnak akkor ez szerintem ugyanannyira tudományos mint bármi más a társadalomtudományokban. Itt nem arról van szó hogy kinek van harminc és kinek ötven cikke referalt lapban hanem hogy miért nincs a nagy többségnek egy sem.
@látjátok feleim szümtükkel: eh, akartam kommentelni a blog logikai bakugrásait, de beleolvastam a kommentekbe és inkább hagytam.
@harmadikszem: de ha már, az érdekelne azért hogy szerinted ha valaki akinek harmadik világbeli doktorija van ezzel együtt a teljesítménye olyan vagy kicsit jobb mint a harvardi department staff átlaga akkor jogos e nem adni neki állást egy nyílt kompetitiv versenyben pusztán azért mert onnan van a diplomája ahonnan? Szerintem rohadtul nem és a dekolon se mind mást hála istennek különben az összes csaló lusta tehetségtelen ember elkezdene elnyomásra hivatkozva nyugati egyetemekre pályázni.
@harmadikszem: ezt a jordan petersonnak és a freund tamásnak magyarázd, ne nekem. i don’t have skin in this game.
a tudományosság mércéje mindenkinél más és más. és ha valaki nem olyan nagyon keményvonalas, akkor nem a tudomány vs. nemtudomány dichotómiában gondolkodik. a kérdés az, hogy ezekben a társadalomtudományi területeken a progresszív-liberális ideológiának van-e szerepe. jordan peterson szerint kizárólagos szerepe van. de nem mindenkinek kell jordan petersonnak lenni.
@harmadikszem: megint a teljesítmény definíciója a kérdés. lehet, hogy jordan peterson szerint, amit te teljesítménynek nevezel, az nem annyira tudományos, hanem inkább ideológiai teljesítmény. minden erről szól, könyörgöm, minden, ez ma a nagy civilizációs vita. én nagyra tartok pár embert, aki szinte kizárólag gender science-szel foglalkozik, és nagyra tartok (más okokból persze) pár olyan embert, akik nem fogadják el a gender science-t tudománynak. és akkor én most mi a szart csináljak? nézek bele a levegőbe.
@Podvinecz Marsall: @aronsatie: @jan: @velőtanya: @kemény keleti kommentelő: @harmadikszem: +1
Freund ezzel a nevetségességig nyilvánvalóan az alkalmatlanságát bizonyította az MTA-elnökségre: ezt így pont nem lehetne csinálnia, és pont azért, amit Fergéék írnak. Amit mond, az ebben a formában gyanúsítgatás, általánosítás, sunyi inszinuáció. A posztból valahogy éppen ez maradt ki. Ha létezik a probléma – létezik -, akkor egész biztosan pont nem a kormánykritikusság a releváns szempont a megítélésében, ez színtiszta rezsimnyalonc kultúrharcos faszság. Príma MTA-elnök lesz a NER-nek.
@harmadikszem: te úgy gondolod, hogy egy magyar vagy egy nigériai X képzés (nem írom le melyik tudományágról van szó) pontosan olyan jó, mint a harvardon az X képzés. és ezt azzal próbálod alátámasztani, hogy bizonyos folyóiratokban publikáltak harmadik világbeli egyetemeken végzettek. ők viszont úgy gondolják, hogy valahogy rohadtul objektíve ezerszer jobbak az ő embereik, és az ő képzésük. erre te azt mondod, hogy de nem, ők meg azt, hogy de igen.
ha a hard science-t nézed, ahol a hard nem igazán minőségjelző, akkor azt látod, hogy a világ legjobb tanszékein tipikusan a világ legjobb tanszékein végzettek vannak. az én kicsi, de azért elég cool területemen szerintem mindenki top egyetemen doktorált, és még a témavezetőjük is tipikusan nagyember volt, iskolák vannak, és az iskolán kívülről nem nagyon lehet bekerülni. magyarország persze ezen a területen eléggé top országnak számít.
másfelől vannak hardnak nevezett területek, ahol bizony a science/nature cikkek jelentős részét kritizálják. olyan cikkeket, amelyeknek az idézettsége nagyobb, mint egy kisebb magyar egyetem összes oktatója összes cikkének idézettsége az egész történelmében. ez van.
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?: holnap lesz a közgyűlés, azt hiszem az MTA elnökválasztás is. szerintem sem fogja ezt a mondatod freund a „kiváló ötleteim” című kötetében publikálni.
@jotunder: nem érdekel a képzés pláne nem szoft területeken csak az eredmény és ezt lehet mérni. A többi ide értve a képzés minőségét csak szubjektív per anekdotikus jellegű szerintem. Sőt azt is mondom ha valaki egy szerinted rossz képzés után pontosan annyit vagy többet tud felmutatni mint egy szerinted jó képzést végzett, akkor egyértelműen az a tehetségesebb aki a rosszabb képzést végezte
@harmadikszem: szerinted igen, szerintük meg nem. jordan petersont meg jobb, ha meg se kérdezed. mi az, hogy „felmutat”, mi az, hogy „teljesítmény”. petersonék szerint száz darab Q1, D1, C1, M1-es cikk sem jelent feltétlenül tehetséget bizonyos peremfeltételek mellett. egész tudományterületekről állítják, hogy nem képeznek valóságos tudományt.
én nem tudom, hogy a tehetség definiálható-e egyáltalán abban a világban. azt tudom,hogy az én világomban az valami nagyon mást jelent, és én maradnék is a saját világomban.
@jotunder: Ne legyen már a jordan peterson egy referencia. Az ő tudománya ilyen, hogy „Anxiety sensitivity and self-reported alcohol consumption rates in university women” meg „Sources of openness/intellect: Cognitive and neuropsychological correlates of the fifth factor of personality”.
Kellő távolságból nézve ez is van olyan hard science mint a genderezés meg a dekolonizációelmélet. Talált magának egy piaci rést, ahol jól el tudja adni a nézeteit, de nehogy már ő legyen a mérce.
@ámbátor: nem mérce, és nem egy peterson van, hanem száz, csak mi a névadó petersont ismerjük, aki egyébként egy elismert pszichológus. én nem fogadom el azt, ami mond, de tisztában vagyok a létezésével.
@jotunder: Öh, ki tudja. Tök vicces tkp., hogy szentelsz egy rakat bekezdésből álló teljes posztot a tudományos kontraszelekció problémájának, abból az apropóból, hogy egy önmagától elszállt, korlátolt, kártékony, kultúrharcos orbánista faszkalap többedszerre – és immáron éppen az MTA-elnökké felkenetése előkészítéseként az állampárt propagandalapjában – adja bizonyságát annak, hogy ő maga lesz a megtestesült kontraszelekció ebben a pozícióban, amit te viszont úgy értékelsz, mint mellékes, nem különösebben jelentős tévedést a részéről. 🙂
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?: tekintettel a hétfői eseményekre, ez nem egy annyira mellékes dolog. az, hogy tévedés-e (szerintem alapvetően az) nem ideológiai kérdés. meg kell kérdezni tőle, hogy konkrétan kire gondol.
@jotunder: ja én leszarom mit gondol a jordan peterson a te véleményed érdekel. Nem értünk egyet, abszolút nem, de sokan képviselik amit mondasz (ha engem kérdezel túl sokan) és abban is van ráció. Az eltérő nézpont fontos, te egy jó képzettséggel adsz jó eredményeket, én egy gagyi képzéssel adok jó eredményeket, mindketten nemzetközi szinten. Az eltérő pozíciók eltérő narratívákat hoznak létre.
@jotunder: ja lemaradt, de már írtam korábban, hogy amit én problémaként érzékelek az neked nem probléma, mert te ebből a szempontból a kedvezett pozícióban vagy. Ez tök ugyanaz, mint hogy a nők elnyomását (leminősítését stb) elsősorban ők érzékelték problémaként, és nem a férfiak, akik számára a nők kiszorítása csökkentette a versenyt. Az akadémiai szférában tök ugyanez van, arányszámkkal meg lehet mutatni kiket vesznek fel az elit egyetemekre, és ebben a családi háttérnek szingifikánsan nagyobb szerepe van, mint bármi másnak (különösen mint a tehetségnek, akármit is jelentsen ez). S nyilván könnyebb a verseny ha abban csak 5 (vagy 50) egyetem végzettjei vesznek részt, mintha ez a szám 50.000 lenne. Folyóiratokba elvileg könnyebb bejutni mint departmentekre, mivel ott a cv-t csak a szerkesztő látja (igen, vannak helyek, nagyon elit helyek, ahova cv-t is kell küldeni a submission mellé, sőt az American Sociological Review esetében pontosan meg kell adni a PhD. fokozat megszerzésének a helyét, nyilván mert ennek jelentős szerepet kell tulajdonítani amikor egy kettősvakon bírált cikk minősítéséről van szó ja nem.