A nemzetközi mércével mérve elégtelen teljesítményről
Eredeti szerző: jotunder
„Azok a világ élvonalába tartozó tudósok, akikért mindenhol két kézzel kapkodnak, nem bírják ezt a bizonytalanságot, és elmennek, a gyengék pedig itt maradnak. Azok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják. A sokat citált, szerencsétlenül fogalmazott mondat róluk szólt, és nem a kiváló, nemzetközileg is elismert társadalomtudósokról, bölcsészekről, akiket tisztelek és nagyra becsülök.”
A fentiek Freund Tamás professzor, MTA-elnökjelölt interjújából származnak. A kiemelt rész korábban megjelent, nem feltétlenül okozott osztatlan örömet, az az érzésem, hogy Freund maga kérte a teljes interjú közzétételét. Ezt a mondatot kontextusában érdemes elolvasni. Freund visszafogott volt, Palkovics egyik legtekintélyesebb és leghatározottabb kritikusáról, Somogyi Péter professzorról igen meleg hangon emlékezett meg, és az interjúban kimondta azt a mondatot, ami szerintem még KESMA-lapban nem jelent meg: a kormány téved.
Én azt sejtem, nem vagyok teljesen biztos benne, hogy lényegében a teljes kormánypárti „elit”-társadalomtudós/bölcsész/közgazdász tudósértelmiség teljesítménye is elégtelen nemzetközi mércével mérve, és most aztán tényleg itt lenne az ideje erről a lehető legnyilvánosabban beszélni.
Lehetséges, hogy bizonyos személyek megítélésében tévedek. Miért ne tévedhetnék. Egészen biztos, hogy vannak olyan tudósok, akiket nem szabad nemzetközi mércével mérni, mert a témájuk elválaszthatatlan Magyarországtól. Lehetnek olyan területek, amelyektől esetleg maga a mércsikélés is idegen.
Egyáltalán nem állítom azt, hogy Freund téved a kiemelt mondatban. Meg lehet hekkelni a nemzetközi publikációs rendszert, a lehető legmagasabb szinten is meg lehet hekkelni, igen, az elitfolyóiratokat is meg lehet hekkelni. Részben ideológiai, részben tudománymarketing módszerekkel történhet a hekkelés, mintha látnék is néhány példát bizonyos területeken. A kérdés persze az, hogy ez mennyire tekinthető gyakorinak. Nem én leszek az, aki ezt el fogja dönteni.
És bizony arról is beszélni kell, hogy bizony pár napja a magyar színművészet harmadik vonala (de nem kizárólag a harmadik vonala) mart bele a magyar színművészet első vonalába. Ma ez történik, a hatalom senkiket karol fel, a senkik érzik az életesélyt, hogy feltétlen lojalitásuk minden határon túli hangoztatásával, tehetségek eltiprásával, egzisztenciális tönkretételével olyan előnyöket szerezhetnek, amiről eddig nem is álmodhattak. Ez nem először történik meg Magyarországon, és volt, hogy a tehetségek útja- rosszabb esetben- a gázkamrába, -kevésbé rossz esetben- vidéki könyvtárak poros melléképületeibe vezetett.
Ezért a senkiket néven kell nevezni. Ez persze azzal jár, hogy azokat is néven kell nevezni, akiknek a teljesítménye nem tekinthető elégtelennek, mindenféle oldali teljesítményt el kell ismerni, éppen azért, mert csak így léphetünk ki a kultúrharcos őrületből.
Nem szabad a levegőbe beszélni, nem szabad belenyugodni a megváltoztathatatlanba, itt már a becsületünkről és az integritásunkról van szó.
UPDATE: Ferge Zsuzsa és Szelényi Iván akadémikusok nyílt levelet írtak a Mandiner-interjú miatt.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518084-6ae3dd1cea3cf' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518084&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518084-6ae3dd1cea3cf&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518084-6ae3dd1cea3cf' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Freund kire, kikre gondol? Nem fogjuk megtudni. Állításában azonban a bennfenntesség (talmi) máza az érdekes, az, amit neves nemzetközi (társadalomtudományi) lapokról mond. Nem is értem, mért jut erről eszembe egy másik bennfenntnök, a mi össztudományi satrapánk: „Ott voltam a Harvard Egyetemen a genderoktatás bevezetésénél. Megkérdeztem, hogy erre a szamárságra miért van szükség, mire azt mondták, erre lehet pénzt kapni.”
hvg.hu/itthon/20190903_maroth_harvard_gender_studies_peto_andrea
@harmadikszem: mi nem ugyanarról beszélünk. én nem ismerem az X szakma lelkivilágát, nem tudom beleélni magam, amit én abból az X szakmából látok az tőlem nagyon távol áll. én nem állítom azt, hogy az nem egy tudomány, csak azt, hogy semmi köze ahhoz, amit mi csinálunk, az éthosza is más, minden más.
azt is állítom, hogy a mi szakmánk alapvetően rendben van. van egy probléma, tudod, hogy évekig gondolkozott rajta egy csomó komoly ember, aztán jön valaki, és hozza a megoldást. akkor azon mi a szart lehet vitatkozni? kit érdekel, hogy van-e az illetőnek diplomája, hány éves, nő vagy férfi, ha a bizonyítása jó?
értsd meg, nálunk mindenki ismer mindenkit. én nem azt tudom, hogy XY hány faszom q1-es lapban publikált, hanem azt, hogy mi volt a doktorijában, harminc körüli, néha alatti fiúk-lányok tételeit is ismerem. egyébként az én területem egyik híres eredményét egy olyan csaj csinálta meg, aki nem is publikálta, mert elege lett, és elment quantnak. soha nem is lesz publikálva, akit érdekel meg tudja keresni a neten a bizonyítást, és már bankvezér lesz, amikor még mindig arról lesz híres, hogy azt a tételt bebizonyította.
Akkor most lesz a mai alkalmatlan elnök [Lovász László] helyett egy újabb alkalmatlan elnöke [Freund Tamás] az MTA-nak.
A változás csupán annyi, hogy más miatt alkalmatlan az illető…:)
@Moin Moin: Miért alkalmatlan Lovász?
@jotunder: Pont ezért nem lehet a tudományágakat egyenlő mércével mérni.
Nagyjából a matek az egyetlen, ahol nincs tere értelmezéseknek, eltérő véleményeknek.
Elképedve nézem, ahogy itt különböző tudákosok, ki-ki a maga szakterületének szemellenzőjével vitatkoznak, hogy egy konferencia-cikk az valami, vagy semmi, hogy egy D1-es cikk az bizonyítja-e a szerző komoly tudósságát vagy se, hány Q1-es cikk szükséges vagy elégséges feltétele a minőségi tudóskodásnak.
Ha valami kiderült ebből, az csak az, hogy tudományterületenként, de még azon belül részterületenként is más a helyzet ezért nem kéne a kerítésen át osztani az okosságot.
Arra meg hogy mi tudomány és mi nem, előhúztam a gugli első két definícióját:
1. (wiki) „A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere. ” Ebbe például a végtelen gráfok meg ilyen izék nyilván nem férnek bele, mert olyanok a bennünket körülvevő világban nincsenek is.
2. „A tudomány az emberi tudás szisztematikus, igazolt ismeretekre épülő rendszere. ” Na ebbe meg minden belefér, ami legalább érintőlegesen tényekre alapoz és legalább hunyorítva nézve ellentmondás mentes.
@ámbátor: well said
@jotunder: ja a matek az ebben teljesen más mint szinte bármi. Társadalomtudományokban nincsenek evidenciak itt nincs egy formális nyelv, nincsenek levezetesek nincsenek axiomak. Ami van, az egy erős kompeticio néha három százalékos elfogadási ratakkal és aki ilyen helyeken el tudja magát fogadtatni rendszeresen, vagyis jobb anyagot küld rendszeresen mint a beküldők 97 százaléka az szerintem, még egyszer, szerintem objektíve jobb akkor is ha nem oxfordban végzett, ha nem mondjata rá faszomberg professzor, hogy egy zseni, azoknál, akik erre nem, vagy kevésbé képesek mégha a világ legjobb helyein is végeztek. Nyilván ennek semmi köze a freund tamashoz meg hogy mennyire igaz szelenyiek levele(semennyire) a magyar tarsadalomtudosokra. Itt többen neveket akartok. Én nem vagyok a freund Tamás de elég jól értem a tudomanymetriat és körülbelül kettő óra alatt le lehet futtatni egy keresést a scopusban (web of scienceben nem is mernek). Itt nem azért nem lehetne neveket mondani akiknek a teljesítménye full láthatatlan mert nincsenek. Sajnos jóval egyszerűbb lenne azoknak a nevét mondani, akiknek van, és nem feltétlenül ők ülnek olyan döntéshozó posztokban gazdag helyeken mint az otka bizottságok, akadémiai testületek vagy a mab. Amúgy itthon meg az én szűkebb teruleteimen is mindenki ismer mindenkit és jezusmaria, a kép így még rosszabb mintha publikációs outputban vagy citacioban ertekelnenk. De a nemzetkozi szinten nincs ilyen hálózat interdiszciplinaris lofaszok vannak tízezer fős konferenciakkal ami még mindig csak a szakma töredéke. S itt az a kérdés hogy ebből a zömmel ismeretlenekbol álló poolbol teljesítmény vagy pedigre alapján válasszanak embert a posztokba és én mindig az utóbbi ellen leszek. Ahol kicsi és átlátható a terület ott nyilván más a helyzet de hozzáteszem, ott is vannak világos érvek amikor valakit minositesz, ha ezek különböznek is mondjuk tudomanymetriai szempontoktol.
freund abban a mondatban nem „téved”, ez annál rosszabb, egy világszemlélet. ebben a világszemléletetben ott a főkipcsák, aki ellen az egész (sorosista) világ fenekedik, amely világösszeesküvés odáig terjed freund szerint, hogy még a szart is lehozzák kékvérű folyóiratok, ha benne a főkipcsák bajsza cibálva van. márpedig a főkipcsák bajsza mindig cibálva van, az egész nermandarin réteg a paranioás főkipcsák idegrendszereként fungál, lévén ebben tankönyvi diktatúra, a főkipcsák maga a rendszer, így minden kritika ad hominem támadás.
freund mindemellett skizofrén. miközben az interjúban a maga területén levezeti, hogy a főkipcsák és a fékpofás rettenetesen randán és hosszú időre szétbaszta a tudományos kutatás szervezetét („ha mégsem működne, térjünk vissza rá”, csippentett a főkipcsák), más területeknél (melyekről dunsztja sincs) azonnal kormányellenes politikai támadásokat vízionál. (hogy mi tudomány, mi nem, milyen különbségek vannak egyes tudományágak lehetőségei és módszerei között, azzal freund egy műveltebb ember szintjén sem látszik tisztában lenni, de ezzel messze nincsen egyedül.)
ilyen-olyan terülteken kimagaslót nyújtó emberek közt éppúgy akad szép számmal elborult csőlátó, mint a nullák közt, sőt. szóval, nincs itt semmi látnivaló. viszont azt nem gondolom, hogy freund a ner idején rosszabb mta elnök lenne, mint bárki más. a nerben az mta szerepe merőben dekoratív, akár kipcsák-fan áll az élén, akár nem. bennem az elmúttízév nem azt a benyomást hagyja, hogy a köztestület bármiben is különbözött volna az egyéb bedarált intézményektől – annak ellenére baszták szét, hogy különösebb okuk nem volt rá.
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Amiatt, ahogy kezelte az MTA szétcseszésével kapcsolatos dolgokat.
Nem igaz, hogy a jó matematikusok egyben jó vezetők is – Napoleon kivétel volt!:)))
@incze: ” viszont azt nem gondolom, hogy freund a ner idején rosszabb mta elnök lenne, mint bárki más.”
De azért a nemTA kutatóhálózatán belül egyes, már előre megnevezett tudományterületek kutatóinak jobb lesz megijedni.
@incze: Ne haragudj, de ez a Fidesz bázisa, ezzel áltatja/menti magát mindegyik híres személy/tudós, amelyik kiáll a kipcsák mellett: „az övén éppen minden nagyon rossz, de amúgy minden másban tök frankó a kormány”
Sportolók, politikusok, tudósok, mind.
Ő mindenben egyetért, minden területen nagyon jól haladnak a dolgok, csak éppen ezen a területen hozott valaki rossz döntéseket, de erről nem tehet a központi bizottság, neeem, dehogy. De majd ha ez meg az lesz, majd 5-10-20 év múlva minden nagyon f@sza lesz.
@Moin Moin: Bocsi, de nekem az egyik ismerősöm benne van az MTA tanácsában, első kézből tudom a dolgokat. Lovas küzdött keményen, csak a mocskos fideszesek semmilyen megállapodást nem tartottak be.
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Bocs – de épp az igazolja a totális alkamatlanságát, hogy nekiállt „megállapodni” azzal a Fidesszel, amely nem ismer kompromisszumot, tehát megállpodást sem tart be.
Itt nem hagyományos stratégiát kellett volna követni. Akkor lett volna esély a győzelemre, ha nem a maga kis, parciális pályáján próbál meg játszani.
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
15 év be nem tartás után aki még mindig betartani akar, az alkalmatlan
ez a blog is jó példa rá, a többség egyszerűen 15 év után sem érti, hogy mi van
Lassan az alapoktatásba fel kellene venni egy zártosztály látogatást, tanulmányút a nárcizmus/pszichopátia világába
Mindjárt jobban értené a magyar társadalom a magyar hétköznapokat
Amíg ez nincs, addig marad az ismételt pofára esés és csodálkozás.
És megint.
@rikitikitevi: és lehet, hogy az akadémikusok is megint csak pislognak egy év múlva, mint parasztbácsi a műrepülőgépen, hogy no erre azért már tényleg nem gondoltam. Pedig kellett volna gondolni rá, esetleg utoljára akkor, amikor elmerengtek az online szavazólap nevein. Pedig ha az utóbbi évek valamire megtaníthattak, az az, hogy nincs tabu, nincs fal, nincs semmi, amit ne döntenének meg, fel vagy össze. Nincs koegzisztencia, elnyomás, bedarálás, kicsinálás van helyette. Talán még van nem cinkelt szavazás, de ez csak egy peremfeltétel, önmagában szart sem ér.
Én azt sejtem, nem vagyok teljesen biztos benne, hogy lényegében a teljes kormánypárti „elit”-társadalomtudós/bölcsész/közgazdász tudósértelmiség teljesítménye is elégtelen nemzetközi mércével mérve, és most aztán tényleg itt lenne az ideje erről a lehető legnyilvánosabban beszélni.
és ez miből sejthető?
@rikitikitevi: na, ehhez teszek egy kiegészítést
többé-kevésbé normális pszichéjű és moralitású családban, oktatásban, társas kapcsolatokban szocializálódtam
amíg a saját életemben nem találkoztam, hatalmi pozícióban lévő pszichopatával (tényleges, orvosi diagnózis szerintivel), addig nagyon, nagyon, nagyon sok mindent elképzelhetetlennek tartottam
egy meglepődés nem volt elég, kellett több pofára esés mire megértettem, hogy itt a normális, megszokott életvitel nem játszik, az élet addigi tapasztalatai hasznavehetetlenek, egy párhuzamos univerzum jobban leírja a valóságot, és jobban segíti a megértést és a megküzdést is
azóta persze azt is tudom, hogy milyen sok, nárcisztikus/pszichopata ember van szerte a világban különböző hatalmi pozíciókban, a széles skála mindenféle elemét képviselve
ezzel talán csak annyit akartam mondani, hogy tudom, sokaknak ez a helyzet sokáig, talán soha nem lesz megérthető
az ember alapvetően mindig a rendelkezésre álló, korábbi világmagyarázatból próbálja értelmezni a történéseket, és azt ráhúzni a valóságra
és amíg nagyon nem törik, addig így is fog tenni
ami sajnos kódolja, hogy nem fognak tudni megküzdeni vele
a megszokott valóság felől megérthetetlen, idegen párhuzamos univerzum (pszichózis) mozgatja a történéseket
mintha egy földönkívüli, idegen gondolkodás lenne
hiábavaló az emberi fogalmakkal, mozgatórugókkal történő igyekezet
meglepődés és döbbenet az eredmény, újra és újra
@Moin Moin: @rikitikitevi: Sajnos részben igazat kell adnom. Ha pedig nem próbál kompromisszumot kötni, akkor most azért neveznék alkalmatlannak.
@kemény keleti kommentelő: azert van egy olyan statisztikailag is nagyjabol igazolt velemeny, miszerint a kutatok 40 eves korukig jutnak uj eredmenyre, utana mar csak temavezetokent, csapatvezetokent publikalnak, aztan tanitanak, aztan poziciokat toltenek be. onnan latod, hogy elindult lefele, hogy elkezd aktivan tanitani.
A Nobel dijat is egyre tobbszor 20-30-50 eves teljesitmenyekert itelik oda, hogy te vagy a kivalo kutato. Praktikusan ertheto, meg magyarazat is van moge, de azert megiscsak nevetseges.
qubit.hu/2020/07/06/nyilt-levelben-tiltakozik-66-magyar-akademikus-freund-tamas-kijelentesei-ellen?
@Diogenész Laertiosz: az ember fogja a Scopus-t, beüti az author search-be az illető nevét és lényegében semmi sem jön ki. tipikusan semmi sem jön ki. én erre alapozom a sejtésem, bizonyosságnak azért nem fogom nevezni.
Freunddal az a baj, hogy bár jó szakember, és a saját területén kiváló tudós, elsősorban pártpolitikai szűrőn át nézi a saját fajtáját is. Az ilyen emberek a FIDESZ fából-vaskarika figurái, akikre nem lehet azonnal ráfogni, hogy pártkatonák (mert relatív vagy semmilyen tudással kerülnek pozícióba), hiszen valamiféle igazi, számszerűsíthető eredmény áll a hátuk mögött. Ott van például Kásler, az dettó ugyanilyen, jó szakember, sőt szaktekintély aki rengeteget tett nem csak a betegeiért, hanem a szakma fejlődéséért is, ennek ellenére egy egész ország igen sokrétű ügyeinek (mert hát az EMMI alá lassan minden is odatartozik) intézése tekintetében teljesen dilettáns, ezen funkciója ellátására kb. alkalmatlan. Cserébe ha kell akkor balliberálisozik, meg bujtogatással, zsarolással, politikai játszmázással vádolja meg azokat akik a döntései és a kormány döntései ellenében kritikát fogalmaznak meg, vagy tettleg ellenállnak bizonyos utasítások végrehajtásának. Freund lehet ennél jobb lenne, de ez a nyilatkozata engem nem nyugtatna meg, mert aki már a nulladik lépésében azzal jön, hogy aki külföldön „kormánykritikus” tanulmányokat jelentet meg az csak azért ér célt, mert valamiféle Brüsszelita összeesküvés hatására a „FIDESZ szar” felvetéssel el lehet adni, az vagy nincs tudatában annak hogy miként működik a tudományos közösség, vagy – és ez az esélyesebb – tökéletesen tudja hogy megy ez, de tudja azt is hogy a plebsznek fingja sincs a dolog menetéről így nekik be lehet adni bármit, ami győzelem esetén jó pont (győzött a józan ész) vereség esetén pedig lehetőséget ad az MTA további darabolására (mondván külföldi ügynököket nem pénzelünk).
Sajnos a FIDESZ és a kinevezettjei olyan mértékben foglyai a saját abszolút szellemi felsőbbrendűségük képzetének, hogy az ő világukban a tudományos szempontból is bizonyított adekvát kritika is puszta provokáció, egyértelmű politikai aktus, miközben a saját alternatív tudományos think tankjaik semmi másra nem alapoznak, minthogy kész (kormányzati) válaszokhoz és elvárt eredményekhez találjanak rugalmas bizonyságot (új nyelvészeti, történelmi, társadalomtudományi, stb. megközelítéseket erőszakolnak be a tudományos közbeszédbe azért mert nekik ez-az politikai ideológiáját tekintve nem tetszik (finnugor vs. türk rokonság kérdése például).
A FIDESZ például teleharsogja Európát azzal, hogy itt nekünk a család az első és ez meg is látszik, mert nő a házasságok száma, illetve nő a vállalni kívánt (tervezett) gyermekszám – még ha a születésszám nem is – és az aki le meri írni, hogy ennek egyetlen oka a családtámogatási rendszer nagymértékű és sok tekintetben diszkriminatív az nyilvánvalóan valami Soros által pénzelt genderfasiszta aki migránsokkal akarja teleelletni a Kárpát-medencét (közben azért a keleti vendégmunkás jöhet – iszlám országokból is – mert bár itthon nincs munkaerőhiány azért csak van).
Én azt tudom, hogy ha most ebben a pillanatban beütöm a Lánczi Andrást a SCOPUSba akkor kapok 7 különböző találatot, ha Aczél Petrát akkor kapok két találatot, de ha beütöm Sík Endrét vagy Ludassy Máriát rájuk is két-két találatot kapok, Wessely Annára pedig csak egyet. Ha beütném magamat akkor kapnék kb. 10et, és én tudom magamról, hogy nemzetközi mércével mérve senki nem vagyok a magam szakterületén (miközben alacsony beosztásban dolgozom egy nem kifejezetten kutatásintenzív tanszéken).
Persze sok kérdés van itt, hogy mit mondhatnak vagy mivel függhetnek össze ezek a számok, gondolja tovább aki akarja, de ha nevek kellenek akkor tessék itt vannak.
@tonhalkonzerv reloaded (és mások): az eredeti kérdés nem az volt, hogy keressünk alacsony teljesítményű ballib tudósokat, hanem keressünk olyan ballib tudósokat, akik avval hekkelik meg a tudománymetrikát, hogy kormánykritikát publikálnak neves nyugati folyóiratokban és mást nem is tudnának, ezt viszont jelentős mennyiségben.
@dr Brcskzf Gröőő: az Aczél Petra annyira nem balos hogy kevesbe balos nem is lehetne
@dr Brcskzf Gröőő: ilyenek szerintem nincsenek, vagyis én nem találkoztam ilyennel bár elég sokat megnéztem. Van elég sok olyan ember, akinek a nemzetközi teljesítményében a közvetlenül vagy közvetetten NER kritikus cikkek elég nagy arányban vannak jelen (pl. mert kritikai demokráciakutatásokkal foglalkoznak és ezen belül a NER, vagy a közép-kelet európai újpopulizmus egyszerűen nem állhat pozitív szerepben), és vannak olyan cikkek amik relatíve, az adott folyóiraton belüll megszokotthoz képest nem túl erősek illetve inkább argumentatív esszék mint tényleges kutatások és feltehetőeg mellettük szólt, hogy a szerző magyar a cikk meg orbánekézős/demokráciaféltős. De olyat aki erre építené a pályafutását MIKÖZBEN semmi mást nem ír és nem is tudna írni, olyat én nem látok.
A kiindulópont ugyanakkor mégiscsak az, hogy vannak az MTAn belül nulla nemzetközi teljesítményű emberek alkalmazásban, pozícióban, nem kevesen, namost hogy ehhez képest ki ballib vagy jobbkonzi, és ki próbálja maszkolni ugy a teljesítményhiányát, hogy divattémákat vagy -ideológiákat meglovagolva juttatja be magát jobb helyekre az másodlagos. A Freund akkor is jól érzékeli a gyökérproblémát ha a konkrét kirohanása megalapozatlan, a Szelényi-Ferge levél pedig akkor sem foglalkozik a gyökérproblémával amikor ezt a megalapozatlanságot számonkéri.
@tonhalkonzerv reloaded: szerintem te nem érzékeled jól, hogy freund mit érzékel gyökérproblémának
@jotunder: Persze hogy nem ideológiai kérdés. Félreértesz: arról beszélek, hogy Freund megszólalását úgy értelmezni, hogy „tkp. igaza van, hát istenem, nem volt kellően diplomatikus”, több szempontból is …ööö… meghökkentő. Nincs igaza, mert így nem igaz, amit állít – a magyar társadalomtudósok homályosan körvonalazott halmazáról – akkor sem, ha elvben igaz, hogy „meg lehet hekkelni” a nemzetközi publikációs rendszert, sőt, akkor sem, ha vannak, akik meghekkelik (igen, nemi erőszakot is el lehet követni, de ettől még nem állíthatod bizonyítatlanul egy homályosan körvonalazott csoport tagjairól, hogy el is követték). Ezen játszi könnyedséggel lépsz túl, lényegében csak taktikai hibának minősítve a dolgot Freund szempontjából. Pedig pont az ordít belőle, hogy Freund alkalmatlan MTA-elnöknek – és mellesleg szar alak -, vagyis az lesz csak az igazi kontraszelekció, ha ő tölti be ezt a pozíciót. Őt pl. egész nyugodtan meg lehet nevezni senkiként ebből a szempontból, teljesen mindegy, hogy milyen eredményei vannak az agykutatásban (persze ki lehet egészíteni a megnevezést azzal a kínzó kérdéssel is, amit kkk tett föl, hogy ti. a kiváló tudományos eredményei mellett vajon milyen személyiségzavar okozza, hogy feltétlenül szeretne MTA-elnök is lenni :P).
@rikitikitevi: legyen akkor az, hogy belelátom a saját vágyaimat és valójában én érzékelem ezt annak, Freund pedig nem (nem hiszem h ez a helyzet, de tegyük fel). Mondjuk hogy Freund elkezdené kidobálni azokat, akiknek kizárólag NERkritikus cikkekből van nemzetközi teljesítményük és nem is tudnának mást, és a felülvizsgálat közben véletlenül ráakad arra a kósza 1-2 emberre akinek nemhogy csak NERszapuló cikke van, de semmilyen nemzetközi folyóiratos cikke nincs az elmúlt 5 évből. Nehezen tudom elképzelni hogy megsimogatja a fejüket, hogy jól van kolléga, igaz hogy nem sokat tett le az asztalra, de legalább nem próbál ugy tenni mint aki dolgozott is, keep up the good work.
Elvileg értelmes tudósok hogy a francba’ tudnak még a focialista illiberalizmus 10. évében is elvitatkozni/eltűnődni azon, hogy vajon Orbán csicskája azonnal az MTA elnöki székébe kerül, vagy a rezsimnek előbb rapid módon le kell járatnia/meg kell törnie valaki mást ebben a szerepben, és csak _aztán_ teszi a tavaly már sikeresen (és vazelin nélkül) megerőszakolt MTA elnökévé vonatkozó hívét a Seggfej?
…’Nem-hagy-gyuk! Nem-hagy-gyuk!’…? – No persze.
@labrys: Freundot ne nevezzuk csicskanak. Nagyonjobber, joban volt Orbannal, de o sajat jogon baromi hires agykutato.
@jotunder: Ez így nem koherens.
Mi köze ahhoz, hogy csicska vagy sem, hogy saját jogon mit csinált?
Nem híres agykutatónak lesz kinevezve, hanem Orbán MTA-ja elnökének.
Több mindenki több mindenére vonatkozik, ezért nem egyvalaki nevéhez fűzöm:
1. A Scopus – a bölcsészettudományokban (még a társadalomtudományoknál is inkább) nagyon félrevezető tud lenni.
2. A most kb. hetvenesek más világban szocializálódtak. A bölcsészek feltörekvő középgenerációja már lendületesen tudja scopus-konform, tizenkettő egy tucat cikkeit gyártani, business is blooming in the so-called arts.
3. A nemTA intézetei már nemTA-intézetek. Ott az akadémiai elnök nem tud rendet vágni. Legfeljebb kellően harapós (vagy csahos) tagokat delegálhat az ELKutHál szervezet élére.
4. Az akadémia levelező és ordinárirus tagjait nem lehet felülvizsgálni.
5. A köztestület tagjait sem.
@nickel head: re 3.4.5. – ezeket a szabályokat homokba írták. Ezt ne feledd.
Új elnök, új szelek. Kavarják a homokot, ahogy kell.
@nickel head: hogy tudna már lendületesen???? A történettudományi intézet öt éves átlaga scopus q1ben 0.05 per fő vagyis minden huszadik embernek volt ilyen cikke az elmúlt öt évben.
@harmadikszem: igen, de foleg magyar vonatkozasu cikket irnak, amelyeket magyar folyoiratokban kozolnek. es magyar vonatkozasban a vilag legjobb folyoiratai a magyarok. a legjobb jozsef attilas folyoirat is magyar. habsburg temaban lehet kicsit nyugatabbra menni, vagy esetleg hookauszt temaban, de hogy egy harmincas evekbeli forendi tag kapcsolatrendszere nem tarhato fel a Journal of Fancy Stuffban az zicher. ez a problema. gyakorlatilag egyeni szintig kell lemenni, hogy mi mennyit er, ha a terulet hipermagyar. es nem, egyaltalan nem igaz, hogy egy hipermagyar teruleten a vanity factoron kivul szamit a Journal of Fancy Stuff. matematikaban igen, huszadik szazadi magyar tortenelemben, irodalomtudomanyban, kulturatortenetben nem. ha nem hipermagyar a terulet, az egy masik ball game.
@harmadikszem: Ez a húsz az egyhez szép arány, innen lendületesen lehet majd előrelépni. Már ki is jelölték az előrelépés irányát: lapot kell gründolni, meg is gründolták: http://www.hunghist.org/
Már csak be kell juttatni a Scopusba. Ez cinikusan hangzik, de ez nagyon is (part of) the name of the game, máshol is így csinálták. (Szóbeszédből veszem: a Román Tudományos Akadémia külön laptámogatási rendszert működtetett ebből a célból, román és magyar nyelvű lapok számára is. Akárhogy is, se non è vero, è ben trovato.)
@jotunder: lyézus…
Én meg nemzetközi hírű gyors- és géprakodó vagyok, száznegyvenhárom DD-s (sőt, FF-es) cikkel (meg lehet nézni mindegyiket a PornHubon) meg három szívlapáttal, szóval nekem megengedett miniszteri titkos tanácsosig azt csicskázni, akit csak akarok.
(De Orbánt például csak az MTA mindenkori elnökének írásos engedélyével nevezhetném ‘börtönben elrohadni való gecinek’. – Kész szerencse, hogy feltalálták a zárójelet.)
…Egyszer tényleg a tekintélytiszteleted fog komoly bajba sodorni.
@jotunder: oké ugyanez az arány a politikatudományi intézetben 0.5 de ha a két legerősebb versenyzőt kivesszük akkor 0.23 vagyis minden ötödik versenyzőnek van q1 cikke az elmúlt öt évben nem számítva a közösen írtakat mert akkor minden hetediknek. A magyar társadalomtudományi kutatok döntő többségét nem látja a Scopus ide értve professzorokat is ami skandallum
@harmadikszem: Most Scopus, vagy azon belül Q1? A Scopus tartalmazza a Magyar Pszichológiai Szemlét, a Szociológiai Szemlét stb. egészen az Urológiai és Nephrológiai Szemléig. Abban persze egyetértünk, hogy ez még sehol sincs a nemzetközi tudományosságtól.
@harmadikszem: ez az, hogy nem tudom, hogy skandallum vagy nem skandallum. egy bizonyos h.ö, akit szerintem ismersz, egy darab tétellel van reprezentálva a scopuson, és egy számomra nagyon kedves személy mondta nekem, hogy mennyire egy barbár voltam, hogy ezt szóvá tettem, amikor ő igenis hasznos, tisztességes ember. ez egy ilyen ország, ez egy ilyen helyzet. meg kell keresni a valóban méltányos értékelési rendszert. amúgy, ha valaki elhatározza, hogy l’ q1 pour q1 fog cikket írni, akkor valószínűleg sikerülni fog neki.
@nickel head: ha egy matematikusnak nincs q1-es cikke negyvenéves korára, akkor ott valami nagyon nem stimmel. ha egy irodalomtörténésznek van q1-es cikke negyvenéves korára, akkor lehet, hogy ott valami nagyon nem stimmel 🙂
@jotunder: hö 1942ben született és gyakorlatilag magantanulokent tanulta amit tanult mert a bencés gimnázium miatt nem vették fel bölcsészkarra. Az egy nagyon más világ volt. Nekem van olyan doktoranduszom aki három q1es cikket írt és nem fogok tudni egy assistant prof állást szerezni egy olyan országban ahol otvenes professzorok is futkosnak nulla teljesítménnyel. Én pl legalább négy különböző területen rendelkezek top folyoiratos cikkel, ezeket a területeket nem lehet mind meghekkelni. Kurva kíváncsi vagyok hogy mi lesz amikor beadom a professzori palyazatom a mi mab bizottsagunkba ahol az összes 18 tagnak van összesen öt darab q1 cikke nekem meg idén eddig nyolc. Majd biztos azt mondjak hogy az ügy volt hogy meghekkeltem, mindet. Annyit akartam mondani hogy lehet a részletekről potyogni de itt még nem tartunk mert ami madártávlatból látszik az is borzalom ehhez nem kell távcső.
@jotunder: As per q1, nem fog sikerülni. Több egyetem fizet pár éve horribilis összegeket a q1 cikkekért és nem emelkedtek az arányok mert nem képes rá az állomány. Mondom, soc sciben a top lapok három öt százalékos elfogadási rataban dolgoznak és annyira nincs keuropai kvóta hogy azt el sem tudod képzelni. Ezekért a publikációs helyekért a top száz amerikai és top ötven angol egyetemmel versenyzünk jelentős lepeshatranybol és igen kevés kolléga tud a mondjuk nem annyira up to date módszertani képzettséggel bejutni. Erről sok vicces sztorit tudnék írni, mennyire nem sikerült módszertani kérdésekre választ talalni itthon meg MTA intézetvezető szinten sem. Fiatalok közt van sok jó, de nem jutnak poziba.
@harmadikszem: ugyan, mire hivatkozva lehetne elutasítani a pályázatod? ezek magas státuszú lapok. a hekkelés számomra azt jelenti, hogy valakit addig baszogattak a nyugati cikkekkel, amíg be nem mutatta a középső ujját egy jól megtalált niche-sel. meglepődnék ha nem lenne sima ügy.
@jotunder: Az kétségtelen, hogy a publikációs rendszer sem tökéletes, ki lehet cselezni, nem is csak egy-egy cikkel. De ki az, aki felülbírálja? Nekem úgy tűnik, hogy a kiváló agykutató magát tolta fel a peer review-nél kompetensebb ítélőbírává. És attól is tartok, hogy érdemben leginkább aszerint bírja ő megítélni egy cikk alátámasztottságát, hogy most báncsák-e a Viktorkát.
@jotunder: hehe majd annak idején visszatérünk rá.
@nickel head: q1 vagy q2 kell a professzorihoz elvileg kettő darab de mondom a gyakorlatban konkrét neveket tudok akiket most nevezték ki és lofaszuk nincs nem hogy q1-2. Igen a scopusban vannak full regionális lapok is q4-ben ami egyrészt tök jó másrészt ha nem angolul vagy spanyolul mennek akkor full értelmetlen.
@jotunder: ja várjál a legviccesebb kimaradt az ilyen ország nincs rovatból. Egy bizonyos prof dr habil phd akinek nem létező tudományos munkásságáról már legalább két posztot olvastam a Vincentes nos az ő professzori pályázatát kétszer utasította el a mab közel száz százalékos egyetertessel. Te is írtál róla anno. Notwithfuckin’standing ugyanez a mab választotta be bizottsági tagnak maga közé, meg egyszer, miután két ízben találta alkalmatlannak a professzori kinevezeshez. Ma ott ül és bírálja a benyújtott pályázatokat bazdmeg van ilyen? Van.
@harmadikszem: ez vicces, mert a mi szakmákban, ami egyféle történettudomány az Akadémiai Kiadó Acta-ja q2-es volt tavaly vagy tavalyelőtt. Alig írnak bele az intézeti kollégák, a szerkesztők szinte könyörögnek a kézirat ért.