Orbán Viktor új tudománya
Eredeti szerző: jotunder
Új közgazdaságtani paradigmát építenek a kecskeméti Neumann János Egyetemen.
Két ifjú rezsimértelmiségi leszámol a nyugati közgazdaságtudomány dogmáival és a Mandineren alapozza meg az orbánizmust. György docens a Századvég által alapított Nemzeti Érdek című jelentős tudományos folyóiratban bontakozott ki, Oláh Dániel a György docenssel közösen írt : A nettó bérhányad növelésének gazdaságpolitikai eszközei válság idején – a bérvezérelt növekedési modellre való áttérés Magyarországon: Means of increasing the net real wage ratio in crisis times – converting to wage-driven growth model című művével jelenik meg a nemzetköziség mocskától megtisztított ugocsai tudományos piacon.
György nemrég még a BME adjunktusa volt, és ha jógaoktató lett volna kisfütyike nélkül, már egyetemi tanár is lehetne a Neumann Egyetemen.
Engedjenek meg nekem egy megjegyzést: fentnevezett Neumann János, akit kénytelen vagyok John von Neumann-nak adresszálni, hogy eltávolítsam személyét a kecskeméti aromáktól, 1929-ben írta meg Zur allgemeinen Theorie des Masses című művét, amelyben megalapozta az amenábilis csoportok tudományát, és nem is tudom, hogy a György-Oláh duó ezt hogy tudja neki megbocsátani. John von Neumann pontosan azon a rémisztő, de mégis kiszámítható módon volt okos, ahogy Orbán Viktor holdudvari értelmisége buta, és ez az egyetlen dolog, ami összeköti őket. A múltkor említettem azokat a hipervéges gráfokat, amelyekről Lovász László tartott előadást azon a bizonyos nyári iskolán. A hipervégességet is John von Neumann alapozta meg a Murray-vel közösen írt On rings of operators című négy részes, leírhatatlanul nagy hatású munkájában. Az, hogy bömbifejűek az ő nevét használják fel a hülyeségeik terjesztésére, olyan mintha Magyarország az „Intenzív szarszag” című márkával reprezentálná magát a Givenchy tavaszi kollekciójában.
Nem tudhatom, hogy a Matolcsy-Orbán-Kerényi-Nógrádi-Lánczi rezsim meddig fog még elmenni, félő, hogy itt nincsenek határok. Nyilván meg kell semmisíteni a CEU-t, hogy a világ legjobb folyóirataiban publikáló amerikai elitegyetemeket végzett fiatalokat eltávolítsák az országból, de vajon meddig tolerálják a Magyar Tudományos Akadémiát. Annyira újszerű és olyan jellegű illatokkal terhes ez a rezsimtudomány, hogy nem nagyon engedheti meg magának, hogy életben hagyja azokat, akik az Uralkodó ruházatának ontológiai problémáit feszegethetnék.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518684-6ae55091d3e0c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518684&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518684-6ae55091d3e0c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518684-6ae55091d3e0c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@harmadikszem: igazából john henry newman-röl szerette volna dr. györgy elnevezni, de a másik gazdasági fenomén, a kertész-bakos nem adta. így maradt neumann, ami hangzásra majdnem newman.
@parti_giano: ja így értem, ráadásul le lefordítod szabadkőműves nyelvre akkor mindkettő azt jelenti hogy Matolcsy.
@Muad’Dib: én ezt nem tudom megítélni. azt gondolom, hogy ha ez a harvardnak OK, akkor nekem is OK. semmi sem kényszerít rá, hogy különösebb véleményem legyen róla. az, hogy maga a gender-jelenség tanulmányozásra érdemes, az nem kétséges számomra.
@Miki Telepi: főleg plurál
@Muad’Dib: @Janossz: tendenciózusnak találjátok a válogatást? Fikázó szándékot sejtetek mögötte? De ilyen „éles szemmel” azt ugye egy percig nem gondoljátok komolyan, hogy pl. ezen a blogon bármiféle szándék lenne mondjuk a Matolcsy-féle gazdaságpolitika objektív megítélésére? Ugye a hülye Orbán azt mondja, hogy nem az EU-s támogatástól fejlődik a gazdaság: holott nyilván a folyó fizetési mérleg évek óta tartó folyamatos pozitív egyenlege is az EU-s támogatások műve? És az, hogy korábban (2010 előtt) ez az egyenleg folyamatosan negatív volt, az sem a szocik gazdaságpolitikájának eredménye, hanem a véletlen műve, úgy alakult, na! A válság miatt volt, a válság előtt pedig valami más miatt. Lehetne erről értelmes párbeszéd, de a szándék erre itt (sincs) meg, csak zsigeri indulatok, az viszont bőven.
@Muad’Dib: azt írta, véletlenszerűen választott. (Lehet, hogy inkább lottóznia kellett volna aznap?)
@Breibef:
Gyorstalpaló: a folyó fizetési mérleg 2009-ben fordult át pozitívba. Kis egyszerűsítéssel a 100 napos program és a pénzpiaci hatásait kezelő jegybanki reakció vitte jelentős negatívba, majd a 100 napost eltörlő bajnai-csomag és a forint megroppanása (amit az IMF hitel segített túlélni) fordította pozitívba. Matolcsy legnagyobb érdeme, hogy az IMF és az EU nyomására nem döntötte be újra a költségvetést. Cserébe szétverte a nyugdíjrendszert, és a gazdaságot azóta is fékező különadókat vetett ki. Aztán szerencsére átment a jegybankba. Kárt ott is tud okozni, de most izgalommentes időket hozott ránk a világgazdaság.
@Breibef:
Bár sejtem, hogy erre a kérdésre sem vársz választ, azért elmondanám, hogy ezen a blogon bizony az „ellenzék” – és néhány prominens képviselője – is megkapta a magáét nem egyszer jótündértől. Szóval mielőtt sommásan kijelentesz valamit nem ártana utánanézni a dolgoknak.
Nagy hagyományai vannak az ostobaságnak kis hazánkban. Emlékszem, amikor Bence György, amúgy egy rendes ember (később), a világ kultúrfejlődését a tartályok, a tározás eszközeinek fejlődésével azonosította, Az volt a független változó, a többi csak követte valamilyen rejtélyes összefüggéshalmaz mentén. És ez doktori dolgozat volt, nem is tudom, átment-e !
@jotunder:
Éppen a harvard sem tévedhetetlen.
@NemodaBuda: ???? hogy mi? 😀
@NemodaBuda: Bence 1989-ben védte meg a doktori címét Kritikai előtanulmányok egy marxista tudományfilozófiához című dolgozatával. kételyeim vannak…
@jotunder: Az egy 1972-es disszertáció volt, csak kitiltották, számdékosan nem nyúlt hozzá, jól tette, a döntő része teljesne korrekt volt 1989-ben is. Hgy írt ifjabb korában hülyeségeket, azon ő nevezett a legnagyobbakat, a legokosabb emeberek egyike volt, akiket ismerni volt szerencsém
@harmadikszem:
Biztos a portás odatette a táblát a neve elé…..
( a sztori igaz:
az osztrák kórházban, az alkesz portás kitette a nevem mellé ügyeletben az OA táblát,nemsokára kineveztek főorvosnak
-a kórházi dolgozók tudják melyik orvos mit ér-)
@Janossz: „Jobb lesz nekünk két mezőváros kétes kapacitású „egyeteme””
Ha esetleg átaludtad a szocializmust, most szólok, hogy mindkettő már rég iparváros (már amennyire még vannak iparvárosok, de mezővárosok már annyira sincsenek).
És ezt most nem azért mondom, merthogy bármit állítanék a két egyetem viszonyáról (kb. semmi közük egymáshoz, területben legalábbis), hanem hogy dont go full retard.
@Breibef: „Matolcsy-féle gazdaságpolitika”
Contradiction in terms, ahogy a művelt svéd mondja.
@fortin2: én csak azt kétlem, hogy tartályokról lett volna benne szó.
@jotunder: most nincs időm újra elolvasni, lehet, hogy van benne tartály, de hogy amúgy alaovető tudományfilozófiai meglátások sora, az biztos.
@Muad’Dib: Ez igaz. 2016-ban az Obama-kormanyzat osszeallitott egy listat azon egyetemi kepzesekrol, amelyek hatalmas adossagba viszik a diakjaikat, allasok remenye nelkul. Es csodak-csodaja, a Harvard egyik, szinhazzal kapcsoalatos programja is rajta volt a listan. A Harvard elszegyellte magat, es harom evig nem vesz fel uj diakot oda. Nem erek ra rakeresni, de a New York Timesban volt egy hosszu cikk. Talan „repertory theather” a jo keresoszo.
@Breibef:
„Hát pofára estem a hazudozással, de bezzeg a nemtudommit ti sem nemtudommizitek!”
Hogyan lehet felismerni a fideszes komisszárt.
@Muad’Dib:
Hát vannak a dzsendersztádíznak olyan vetületei, amelyeket én is viccesnek tartok, de hogy egy egyetemen van (fél)évente ~12 darab heti egyórás „gyakorlat”, amelyek nagy része bárhol szerepelhetne az etnológia-, antropológia-, pszichológia-, történelem- vagy politikaszakok valamelyikén, talán még nem olyan hatalmas túlzás. 😉
@kiazmarmegint: Az, hogy valamivel nem lehet állást szerezni, még nem mércéje feltétlenül annak, hogy az adott kutatás/oktatás színvonalas-e.
Kutatásra elég jó példa, amikor egy relatíve ismeretlen alak nem tudott az elméleti fizikai tudásával kutatói állást szerezni, majd szabadalmi tisztviselőként, hobbiból átrendezte a fizikát. Utána már nem volt annyira ismeretlen. Sem Wigner, sem Neumann nem igazán kapott Magyarországon fizikusi/matematikusi állást, Wigner egy ideig bőrgyárban dolgozott vegyészként.
A Harvard esetében inkább arról lehetett szó, hogy felelős dolog-e akármilyen magas színvonalon hitelben tanítani a hallgatókat valami olyanra, amire ennyire nincs igény. Egy egyetemnek szerintem ilyenkor a felelőssége kettős, ha valamit tényleg színvonalasan csinál, azt át kell mentenie (azaz annyi utánpótlást azért képezzen, akiket majd fel is vesz), másrészt, ne hitesse el rengeteg hallgatóval, hogy majd ebből meg is lehet élni.
@szazharminchet: Ez igaz.
Me’g az exotikusabb szakok jelentos reszeben is viszonylag konnyu megmagyarazni, hogy a tarsadalomnak szuksege van n olyan tudasu szakemberre. De n^2-rol ezt mar nehezebb megmagyarazni.
En, mint temavezeto, nem tudnam elvarni a doktoranduszomtol, hogy negy-ot-hat evig teljes erobol dolgozzon egy teman, ha azt hinnem, hogy utana nem maradhat a palyan.
@kiazmarmegint: Igen, egyetértek. Amúgy pár éve volt erről egy cikke az Economist-nak, a PhD-képzés esetében, „The disposable academic” címmel, ha jól emlékszem. A konklúzió az volt, hogy a PhD school-ok esetében bizony az egyetemek eléggé átbasszák a hallgatóikat, mert baromi keményen dolgoznak 4-5-6 évig, abban a hitben, hogy egyszer ők lesznek azok a profok, akiknek így dolgoznak a diákok, közben egy pár százalékukra igaz ez, a többi meg cégeknél sosem fog a PhD-je miatt annyival többet keresni, mint amennyit 5 év szakmai gyakorlatért kapna.
De itt nem ezt akartam mondani, hanem hogy az, hogy a Harvardon is van olyan szak, amivel utána nem lehet elhelyezkedni, semmit sem (vagy nagyon keveset) mond arról, hogy az a szak szinvonalas-e.
@jotunder: az voltmár h DJ jeszy felvételiztet újságiró/politikus képzőbe? :))))
@billwilson: ujszo.com/online/kozelet/2017/09/11/indul-a-via-nova-elnok-akademiaja-fb
gratulálunk
@kiazmarmegint: biztos nagyon old school vagyok, de nehéz elgondolnom, hogy egy tudományos terület magas szintű műveléséhez szükséges motivácót ennyire a napi munkapiaci helyzethet kössem. nyilván ott van ez is valamennyire a láthatáron, de azért ez ez így csak ócska parraghizmus.
@incze: Tavaly voltam egy PhD védésen Barcelonában, ahol a jelölt (okos és jó munkát is végzett) a sikeres (s.c.l.) esemény után valamilyen adminisztratív állásban helyezkedett el. De neki már egy-két éve szóltak, hogy ez lesz.
Tudok viszont olyan magyar volt doktoranduszról, akinek a védés utáni napon szólt a professzor (amolyan itthon világhírű fajta, M.o.-n elég elismert), hogy ideje lenne összepakolnia, mert kell az asztala.
A magyar modell tehát egyrészt régiós összevetésben egyelőre csak igen gyengécske növekedést hozott, valamint a vágyott konvergenciát sem tudja belátható időn belül megteremteni, magyarán: semmiféle hozzáadott értéke nincs a standard, ortodox gazdasági modellekhez képest, sőt azok között a gyengébbek között van.
alapblog.hu/a-magyar-modell-sikere/
@incze: Eloszor is, felteteles modban mondtam, „ha nem latnam remenyet sem, hogy a diak a palyan maradhat, akkor nem tudnam elvarni tole a kemeny munkat”.
Masodszor is, szo sincs „napi” trendekrol. Tobb evtizedes trendekben gondolkodom.
Nalunk peldaul a tanszeken van 7-8 „Lecturer”, ami nalunk alacsony fizetest, nagyon magas oraszamot, es non-tenure statuszt jelent, bar a gyakorlatban hosszu idore szol.
Tizennyolc eve, mikor kezdtem, kozuluk egynek sem volt doktorija. Most mindnek van
(kicserelodtek), sot meg olyan is van, aki research postdoc is volt korabban.
@seol: „”Hát pofára estem a hazudozással, de bezzeg a nemtudommit ti sem nemtudommizitek!”
Hogyan lehet felismerni a fideszes komisszárt. „
Meg innen:
„Breibef
0 bejegyzést írt és 5 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.”
@közösperonos átszállás: Tőlem nyugodtan nevezheted a két porfészket akár a kultúra és tudomány fellegvárainak is. Nem lenne igazad.
Én ismerem mindkettőt.
@flort: @kiazmarmegint: egyfelől nem arról volt szó, hogy az ember ne tegye vlágossá a doktorandusznak, mik a várható elhelyezkedési lehetőségei a képzettségével (bár nehéz elképzelnem, hogy azt nagyjából ne tudná), hanem arról, hogy elvárható-e tőle a kemény munka, ha ezek után (ellenére) belevág a képzésbe.
másfelől a tudomány a termeléstől viszonylag elváltan, sok szempontból önállóan működik, gyakori hogy egyes területeknek ránézésre semmi gyakorlati hasznuk, sőt előfordul, hogy kimondottan társadalmi ellenszél fúddogál.
(amúgy nem nagyon tudok elképzelni olyan területet, ahol évtizedekre előre lehet ez ügyben – állás, megélhetés – gondolkodni, még olyat is alig, ahol évekre.)
@incze: biztosan igazad van bizonyos szempontból, bár van némi ellentmondás az „elvárható-e tőle a kemény munka” több éven át és a „nem nagyon tudok elképzelni olyan területet, ahol évtizedekre előre lehet ez ügyben … gondolkodni, még olyat is alig, ahol évekre” között.
Az általam tapasztalt létező világban azonban az egyetemen maradás / intézeti hely a sex appeal (aka mellméret) mellett némiképp a kontraszelekció eredménye, azaz ne legyen nagyon értelmes a kiszemelt, mert elhalványíthatja a prof fényét. Igaz, hogy nagyon hülye sem, mert akkor ki rakja össze az előadásokat vagy a cikkeket? Az ideális tehát a középszer, annak is inkább az alja.
Így adódhat, hogy egy fickó, akinek mondjuk 12 feletti az impakt faktora a disszertáció leadásakor (és 18 körüli a védés idején), nem kap itthon munkát – minek is egy ilyen ember a magyar tudománynak?
@flort: „egy fickó, akinek mondjuk 12 feletti az impakt faktora a disszertáció leadásakor (és 18 körüli a védés idején)”
Ez annyira félelmetesen területfüggő, hogy nincsenek rá szavak.
(Időfüggő is, CS-ben pl. az utóbbi ~5 évben kezdtek nőni az IF-ek, egy tudatos stratégia eredményeképpen.)
„nem kap itthon munkát”
Attól tartok, ez külföldön is hajlamos így menni (persze lehet, hogy ott más helyen „belföldön” el tud helyezkedni, de itthon is van harmadvonal, ahol tárt karokkal, csak hát persze minek).
Vigyázat! Ide vezethet, ha az ügyészség nincs a helyzet magaslatán:
index.hu/kulfold/2017/09/26/olaszorszag_egyetemi_korrupcio/