Legyetek jók!
Eredeti szerző: Pásztörperc
Vagy egy évtizeden át nyaranta gyerekeket táboroztattam, tíz napos turnusokban (volt, hogy egyben, volt, hogy háromban). Sok-sok táborlakó utáni tapasztalatom, hogy a legtöbb családban megpróbálják a gyerkőcöket afféle szabvány A/4 formátumra nevelni: nem sokat számít, hogy mit szeretne, mihez van érzéke: a szülő tudja, hogy milyennek kell lennie egy „jó” gyereknek, és ő bizony olyat is akar faragni belőle — ha nem sikerül, az kudarc. Szegény kölykök elképesztően keveset kapnak a tévén kívüli világból (itt most nem a társadalom alsó harmadáról beszélünk, hanem azokról, akiket be tudnak fizetni, és ha az ifjonc elég erőszakos, hajlandók is befizetni egy ilyen táborba). Volt tíz napunk, hogy ráébresszük őket arra: tömérdek dolog van még a világon azon kívül, amit a többi 355-ben látnak-kapnak, és e tömérdek dologból a legtöbbet érdemes kipróbálni: lesz köztük, ami tetszik, a többi helyett meg ki lehet próbálni még valami egyebet.
Heinrich Hoffmann (1809–1894) szórakozott, álmodozásra hajlamos gyerek volt, ezért apja úgy döntött, hogy rendszeres életvitelre és fegyelemre neveli.
A Rágalmazásellenes Liga felmérése szerint