96
Eredeti szerző: kakasos nyalóka
Ez a számosdi már a múltkor sem jött be, csak azért is 😛
Örülünk, Vincent?
A Vincent blog hazatér
A Vincent Tours ajánlata megyei elnököknek
Eredeti szerző: maroz
<
p class=”MsoNormal” style=”text-align: justify”>Nincs az a cigány ember, akinek ne dobbanna nagyot a szíve
arra a hírre, mely szerint Európa régiós szolgái a köznek kizárólag értük, az ő
ügyükért törték magukat pár hete, vállalván az Azori-szigetekre való oda-és
visszautazás, valamint az ott tartózkodással járó macerákat (négycsillagos
szállodában való tespedés, díszvacsorák az óceánra néző étteremben,
kirándulások, bevásárlások, stb.). Az ügy fontosságát jelzi, hogy nem egy
darab, nem is kettő, hanem egyenesen tizenkét megyei elnök utazott el. Pontos
információm nincs, de szerintem az lehetett, hogy a romastratégia melletti
lobbizásukat dalban adták elő, és ugye egy dalárda a megfelelő szólamok nélkül
féltorkú óriás.
A karmester Szűcs Lajos volt, állítólag ő szervezte a
vendégfellépést, gondolom az szólhatott mellette, hogy aki ekkora dalárdát meg
tud szervezni, az valószínűleg a romastratégiához is ért. Kicsi gellert azért
kapott az utazás, sokan berzenkedni kezdtek a költségek miatt, állítólag még a Főnök
dekrétumgyári művezetője is megszólta őket, emígyen:
–Balfaszkáim, ez van. Aki
nem tartja magát a tizenegyedik parancsolathoz, az úgy jár, mint én. Pofát
tehát súlyba, és tessetek valami dellát kicsengetni a tökömet se érdekli milyen
alapítványnak, és vigyorogni hozzá, ahogyan én is bazsalyogtam, amikor kirántották
a seggem alól az S8-ast! Tanuljátok meg végre azt a kurva tizenegyediket: soha
ne bukj le!
Vincent ahol tud, segít. Következzék Szűcs Lajosnak szóló
ajánlatunk, arra az esetre, ha újból felmerülne, hogy valami kellően egzotikus
és garantáltan élménydús tartózkodást nyújtó konferenciahelyszín után kellene
kutakodni. Irány Kiskapus!
Cselédek és disznópásztorok.
Eredeti szerző: jotunder Már megint kiadós együttlétet ajánlott a Mandiner mindenkinek, akinek nem az ezüstszervízzel hozta be a maracuja-mousse-t a francia nevelőnő. Annyira eltartotta a kisujját a sok kis gerófgyerek, hogy majdnem levet eresztettek. Igen, ismét Magyarország két legfontosabb problémájáról volt szó: a Nagy Francia Forradalomról és a Cseléd/Disznópásztor paktumról. Ahogy maga a türkizkékvérű Orbán Viktor fogalmazta meg a …
Coming out
Eredeti szerző: maroz
<
p style=”text-align: justify”>Maroz vagyok, középkorú férfi, és előítéletes. Huhh,
kimondtam.
Jól érzem magam a bőrömben, mint előítéletes. Meglepő?
Miért? Rossz dolog lenne az előítélet? Az, de erre mindenkinek saját magának
illene rájönnie. Az, hogy az előítélet rossz, az is egy előítélet. Ráadásul egy
rendkívül felületes előítélet. Mint minden ítélet, az előítélet is részben arról
szól, hogy lezárunk vele egy ügyet. És ha lezártuk, az le is van zárva, azzal
többet nem foglalkozunk, hiszen éppen pont ezért zártuk le ilyen hamar. Az
előítélet, egyik definíciója szerint arról szólna, hogy valakire (valakikre) nem
túl sok szeretettel gondolunk, és ezt pusztán azért tesszük, mert egy adott
csoport tagjának véljük az illetőt (illetőket). Például: a benzinkutak
kávéautomatás löttyeinél is jobban utáljuk az előítéleteseket. Az is egy
csoport, nem? És kik az előítéletesek? Akikről én, a felületesen, külsőségek
alapján (tehát előítéletesen) véleményt alkotó emberke azt gondolom, hogy azok. Magamat, mint minden
egészséges ember, szeretem jónak, bölcsnek, okosnak, szépnek (na jó, ne
túlozzunk, ezt az utóbbit visszavonom) látni, tehát ha az előítéleteseket nem
tartom helyesen gondolkodó csoportnak, akkor magamat sem tarthatom
előítéletesnek. Ha nem tartom magam annak, pedig valójában az vagyok, akkor nem
is tudok ezzel a tulajdonságommal foglalkozni.
Pedig kéne. Nekem. A saját előítéletességemmel, és nem a máséval.
Ha egy társadalomban mindig a más előítéletességével verjük a csalánt, abból
idővel bajok lesznek.
Móka, kacagás
Eredeti szerző: maroz Csak úgy, en passant, ahogyan a paraszt laza pár mozdulattal lerúgja a csizmájáról a disznószart, mielőtt belépne a 158-as számú Vendéglátóipari Egységbe. Nincs semmi, nincs bezzeg, nincs lám-lám, nincs tanulság. Pár idézet van, 2007-ből, az idézetek forrása: fidesz.hu, jó szórakozást mindenkinek! „Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és …
A lengyelek is
Eredeti szerző: zsazsu4
Megcsinálták a maguk Egyszer élünk-jét. Ezt mutatták be a Kamrában. A Katonától megszokott magas színvonalon. Sok munkával, szépen, tisztességesen megcsinált darab. Nem lett belőle — számomra — olyan, amire dobogó szívvel fogok emlékezni majd vénséges vénként. De őszinte szembenézés a mi nyomoronc kelet-európai létünkkel és a még marcangolóbb huszadik századi lengyel sorssal — ezt tökéletesen hozza. Az összes kusza és hazug pálfordulást, a kiszolgáltatottságot, a két mocsok nagyhatalom által rájuk/ránk kényszerített aljas kis megalkuvásokat.
A mi osztályunk minimál díszlettel készült, kicsit rám is kényszerítve azt, hogy képzeld oda a többit te, egyben arra utal, hogy ennek a hetven évnek a története sok más ország sok más osztálytermében is alakulhatott így. Egy kilenc fős csapat, amelyik úgy indul, hogy mindenki csak egy osztálytárs, aranyos, egymást kézen fogva szavalós, körtáncot járó édi-bédi kisiskolás. És jön a történelem, ami az osztálytársak közül előbb ezt, majd azt kiemeli, hatalmassá és/vagy pribékké teszi, aztán jön a bosszú, és a történet forog körbe-körbe, mint a körtánc az első osztályban. De ez a körforgás csak az osztálytársak, majd az egész osztály halálával érhet véget.
