Örülünk, Vincent?

Eredeti szerző: maroz

<

p class=”MsoNormal” style=”text-align: justify”>A tervek szerint ma tolják be az aláírógép elé, a nemzet
bohóca ideiglenesen felfüggeszti a munkaszüneti napot, pénteken nem érhetett
rá, biztosan Rómába kísérte a harangokat, keddig valószínűleg megromlana, nincs
mit tenni, két locsolkodás között be kell menni, de hát ez van, ha a haza
szólít az álamfőnek mennie kell, ünnepnapon is. Egyúttal jelzem az
elhatárolódásomat Kettes azon inszinuációjától, mely szerint a 2010-es
fülkeforradalmukat akarják úgy felplankolni, hogy a diadal évfordulójára
időzítették az aláírást. Ennek még a gondolata is rágalom, sorsszerű ez, ahogyan
Orbán mondta, most éppen ezt a dátumot dobta a gép, de ugyanígy dobhatta volna
a május tizenharmadikát is, szép pénteki nap, az is sorsszerű lett volna, de
mégsem azt dobta, mondom, ilyen ez a gép. Meg még azt is mondta Orbán, hogy rendeltetésszerű
a húsvéti aláírás, hiszen a húsvét afféle újjászületés-ünnep, és mikor sírjon
fel egy alkotmány, ha nem pont az újjászületés ünnepén.

Sokan sokféleképpen viszonyulnak a kisdedhez, bár a poszt
írója leginkább azt tapasztalta, hogy a legtöbb ember inkább sehogyan sem
viszonyul, kéretik figyelembe venni, hogy ez egy nem reprezentatív megfigyelés,
még akkor sem, ha sok és földrajzilag is jelentős területen szétszóródott
emberekről van szó. Tehát a leginkább tipikus viszonyulás a váll megvonása,
basszák meg az urak a sarkantyújukat, ilyen szarsággal tavaszhasadtakor nem
foglalkozhatunk. Egy másik reagálás a zsigeri elutasítás, ez kérem úgy szar,
ahogyan van, pusztuljon! Erre többnyire jön egy ellenreagálás: honnan tudod,
elolvastad te egyáltalán? És ezt egy enyhén kínos intermezzo követi, majd némi
maszatolás, hogy elolvasni ugyan nem olvastam el, de akkor is szar, mert csak!

(tovább…)