Perfect day
Eredeti szerző: jotunder
Nem ittam sangriát a parkban,
csak felsétáltam,
a rendelet megengedi,
ültem egy kicsit a padon,
néztem a tengert,
vettem a Sainsburyben egy nagy zacskó sárgarépát,
mindenből csak kettőt lehet venni, ez majdnem hat kiló volt, simán odaadták,
szétvághattam volna a zacskót,
de volt ott egy bolond fickó, mindenkihez odament, egy idő után ki is dobták a boltból,
inkább megvettem az egészet,
az indiai kasszás még meg is kérdezte a főnökét, hogy odaadhatja-e, szerencsére sárgarépájuk van bőven,
az indiai kasszás volt az első ember szerda óta, akivel személyesen beszéltem,
és szerdán is az indiai kasszással beszéltem,
hogy kérem-e a blokkot, és van-e nektárkártyám,
nem kérem a blokkot és nincs nektárkártyám,
úgyhogy hazamentem,
néztem, hogy mi van a vírussal,
mindig ugyanaz van,
meghalnak emberek,
gondolkozni akartam valamin, nem nagyon ment,
inkább elolvastam az Üvegbúra végét,
szeretem azt a mondatot a versenylóról az ügetőpályák nélküli világban,
a barbadosi rumból még van, ha elfogy, nem veszek többet,
majd iszom a koffeinmentes, starbucksízű kapszulakávét,
azt a fajtát, ami direkte nem olyan, mint amilyen az igazi starbucksízű, hanem enyhébb pörkölésű,
és ilyen perfect dayből még lesz vagy száz.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518140-67d7e5806ccba' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518140&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518140-67d7e5806ccba&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518140-67d7e5806ccba' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ott is szépen sütött a Nap? Elég sokat hozzá tud tenni a tökételességhez.
Nekem most a káposzta torzsa a répám – azt rágcsálom, a levele már savanyodik.
Igen … 🙁
Háromszor olvastam nerkártyának
Asszem, agyamra ment 🙁
„Költőnk nem nyelvtant tanul…” Javaslom a Gosling’s Dark Sealt. Két cent, plusz két deci Ginger Ale jéggel. De magában is kitűnő. Megjön tőle az időmérték.
Hat kiló répa? Szóval már a legrosszabbra készülsz, ha eldurvul a helyzet ott a szigeten.
pbs.twimg.com/media/EEG7OwFW4AAlosF?format=jpg&name=small
@ámbátor: nem akartam hat kiló répát venni. egy kiló répát akartam venni, csak a zöldséges résznél örjöngött az a fickó és nem volt időm szétvágni a nájlonzacskót és kivenni belőle egy vagy két kiló répát.
@ámbátor:
A kép linkje elé kitehetted volna a 18+ karikát. Ha egy tőr lett volna az OK, de az a répa nagyon durva.
@ámbátor:
Clive Owen répázott sokat az egyik filmjében, amiben Giamatti is játszott, abból van, nem ?
@szociál: ő az. Shoot ‘Em Up.
„Müller Cecília országos tisztifőorvos nem sokkal később cáfolta, hogy Mohács gócponttá vált volna, azt mondta, a koronavírusos betegek száma gyakorlatilag az ország egész területén egyenletesen oszlik el, és amennyiben bárhol gócpont alakulna ki, arról elsőként a hatóság értesül.”
Ivan JT Gyenyiszovics egy napja.
@Csingiz: az utolsó mondat, igaz?
@jotunder: Majdnem. Ez a vége:
Így telt el egy felhőtlen, szinte boldog nap.
Ilyen napja pedig, míg kicsengettek, volt háromezer-hatszázötvenhárom.
Azt a három nap ráadást a szökőévek hozták…
sangriát? A tinto de verano korában? Jelképe az a 2010es évek végének. Tinto spritettal. Ha belegondolunk, akkor ízlés szabadsága, de mégiscsak iszonyú ötlet. Pláne a sangira hazájából.
Itt nem ihatsz semmit a parkban
Nem sėtálhatsz a parton
Nem jöhetsz mehetsz csak úgy céltalan
De énekel a rendőr az utcán
Tapsolunk este a nővėreknek és fivėreknek
De eljön majd a vége
És majd másokhoz is szólhatunk
Teás vagyok vagyok, jóféle tajvani teáim vannak. Barátomnak van teaföldje, egyetlen darabka sincs belőle 2500 méter tengerszint alatt. Sajnálom fotóket nem lehet feltenni, de talán – ha lenne – mennyország, az kezdődhet így.
A cserjéket nem kell locsolni, permetezni, bármi emberi művi vackot rá- alászórni, csak a hajnali óceáni levegőből kapja a vizet minden. Annyit, hogy még a falvakba is lehet belőle levezetni csöveken.
Ezeket a teákat forrázom délutánonként. Jó pár tasakkal kapok ezekből, de most hogy lesz ez tovább, nem tudom.
A jadepiacokon van másféle tea is, 2-300 éves fekete kockák.
A taichungi nagy piacon, egy 6×2 méteres hatalmas őserdei gyökérből készült asztalnál ülnek öregek, és egy kisebb emelvényen ül a teamester. Mivel ezek a teák vagyonok, ezért a kiválasztottak kaphatják csak. Pár méterrel mögöttük egy fiatal nő, Er-hu hangszeren játszik szinte egész nap, felváltva egy idősebb hölggyel.
Az európai utcák kihaltak, de a sziget lakosai most is ugyanúgy élnek, mint amit itt leírtam. Bármennyit is láttam az életükből, valójában megfejthetetlen még számomra is, miért tud ott valami működni nagyságrendekkel jobban mint erre felé. Nyilván nem csak egészségügy kérdés, valahol az egymás tisztelete be kell ebbe játszani erősen.
Pedig állítólag arrafelé sem véletlenül sokat ássák fel az utcákat közpénzen óriási csöveket fektetve, de 3-4 nap múlva semmi sem látszik a legnagyobb felfordulásból sem.
Lehet hogy a teától működnek jobban?