Röptében a kecskét avagy Orbán a sztyeppén (rövidposzt)
Eredeti szerző: jotunder
” Mi vagyunk az egyetlen megmaradt, keletről nyugatra indult nép. Maradványok vagyunk, egy valaha volt hatalmas sztyeppei világ utolsó maradványai, akik bejelentkeztek a túlélésre. (Orbán Viktor nagykán)”
Szeretném megjegyezni, hogy egyre inkább etnikai kisebbséginek érzem magam, aligmagyarnak, aki egyre idegenebbül érzi magát a sztyeppeiek között. Ezeknek a sztyeppeieknek van valamiféle sztyeppei kulturája, erről is beszélt a nagykán, aminek nyilván nincs köze a pesti színházakhoz, az Akadémia volt intézeteihez, mert akkor nem támadtak volna rá a törzsfők. Ez itt most a Kárpát-Duna-Nagyhaza, vérgyepü, fajtisztaság, blut und boden, persze mangalicából.
„Walaſth vylagum tul
ſydou fyodumtul
eʒes urumētuul.”
Ez volt az Ómagyar Mária-siralom háromszáz évvel a honfoglalás után. A nyelvünknek alig van már köze ahhoz a nyelvhez, amin Prof. Dr. Árpádházyék a pizzát rendelték, aránylag ritkán nyilazunk hátrafelé, baromira kevesen nézünk ki úgy, mint a honfoglaló marconák, kulturálisan sem hiszem, hogy ősmagyarok lennénk, ugyanis ők nem támogatták össznemzetségileg a korrupciót. Orbán a magyar fajról beszél, a turáni vérről, miközben egy rendes fajturáni ránéz/kiröhögi.
Egy faszt bűnhődte meg már-e nép a múltat, ez igazából csak most kezdődik.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518101-6ae3e9cb0743d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518101&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518101-6ae3e9cb0743d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518101-6ae3e9cb0743d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ki beszélt itt rólad? „Mi a nép” egyedül az uralkodót jelenti. És ő tényleg keletről nyugatra jött nép fia, mi van ezen szégyellnivaló?
Bakker, állítólag az egész indoeurópai bagázs keletről jött, csak kicsit előbb.
Miért nem használja az egyes szám első személyt, mint szokta.
Lehet, hogy ő szteppei, de nekem semmi kötődésem a nomádokhoz.
én is begurultam,de Illyés Gy lecsendesített:
“Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal
Kellene: honnan jössz, – azzal, ecsém: hova mész!”
@lüke:
Hajaj! Rég volt, talán igaz sem volt. Amikor voltak olyan illúzióim, hogy Illyés disztichonja, ha soxor mondom, le tud csendesíteni – nem is annyira engem, mint másokat. Na de hová lett a tavalyi hó? – ha már verseket idézünk.
És akkor válaszul hadd idézzem egy másik jelentős magyar költő, Kiss József általam nagyon szeretett versének utolsó négy sorát:
Itt ülök némán, magamba rogyva,
Míg száll az óra, mint egy pillanat,
És félig ébren és félig álomba’
Piszkálgatom a húnyó parazsat.
(Mármint a valamikori Tüzek húnyó parazsát.)
@HaKohen:
Berek Katival a fülemben maradt
tavalyi,de a sztyeppén még nem volt
Kiejtve a Mária-siralom ennél sokkal érthetőbb lehetett. A XV. századi, jóval későbbi angol nyelvű Paston-levelek is körülbelül ennyire befogadhatóak, ha nem fonetikus átiratot olvasol.
@HaKohen: Németh Laci bátyánk 1943-ban találta meg Kiss Józsefet a Simon Judittal, pedig már vagy húsz éve halott volt.
„„A kultúrát, a nyelvet nem szabad soha háttérbe szorítani, mert az a magyar számára fontosabb, mint az élete. Van, aki ezt nacionalizmusnak fordítja.” Orbán szerint ez azonban nem az, hanem „megdönthetetlen erejű nemzeti identitás.”
tény, ami legelőször eszembe jut a Kedves Betegről és a rablóbandájáról, az mindenképp a kultúra.
Turáni átok?
hu.wikipedia.org/wiki/Tur%C3%A1ni_%C3%A1tok
Körbenéztem Turán. Nem láttam átkot. 🙂
https://www.google.com/maps/place/Tura,+2194/@47.6061711,19.5364353,12z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4741b3bf8b914eb1:0x400c4290c1e2400!8m2!3d47.6077064!4d19.6004032
Amit te művelsz, fiacskám, sztyepp címén, az felháborító, botrányos. Úgy rázod a lábad, mint az akasztott ember. Hát még ez a nyávogás… susu, meg dubidubi. Hogy lehet erre sztyeppelni. Na majd én mutatok valamit! Add ide azt a pálcát!
@Tehéntőgy: én a ma élő észak-angol embereket sem mindig értem. van úgy, hogy egy árva hangot sem értek abból, amit mondanak.
Árpád vezér a hadai élén (húszezer harcosról beszélünk) megérkezik a Kárpát-medencébe.
Megállítja Árpád a hadakat és mondta. Látok itt egy nyírfát, látok itt egy házat, legyen ennek a helynek a neve ezután Nyíregyháza! A jegyző lejegyzi, mennek tovább.
A Tiszán átkelve újra megállítja hadait Árpád. Mondta. Látok itt egy kecskét, látok itt egy métet, legyen ennek a helynek ezután a neve Kecskemét! A jegyző lejegyzi, mennek tovább.
Megérkeznek a Dunához, újra megállítja hadait a vezér és mondta. Látok itt egy nyírfát, látok itt egy házat, legyen ennek a helynek a neve ezután Nyíregyháza!
Mire a jegyző oldalba büki is súgja neki, hogy főnök! Ez a település név már volt.
Mire a vezér. Na jó, akkor legyen ennek a helynek a neve ezután Kőbánya alsó. 🙂
Biztos így történt. 🙂
Nekem a röptében a struccot kifejezés jobban tetszett. Azóta is ezen röhögök. Csak Így tovább! Keleti nagy hódító nép helyett menekülő kis keleti népcsoport voltunk, nem ok nélkül jöttünk el idáig. És nem ok nélkül álltunk itt meg. És az igazság, hogy egyből megalkudtunk és felvettük a kereszténységet (és gyakorlatilag leadtuk az identitásunkat) ahogy megérkeztünk. Csak nem pávatáncoltunk akkor is? Kettőt ide, kettőt oda. A nemzeti táncunk…
@jotunder:
Hát ezt nem tudtam, hogy egyáltalán megtalálta… (Köszi a közlésért.)
Viszont amikor én (de régen, hajh – hogy költői legyek) oskolába jártam vót, a Magyar nyelv és irodalom tankönyvemben benne volt Kiss József – a kor szellemnek megfelelően a Knyáz Potemkin-nel. Később, talán a Hét évszázad verseiben találtam rá a Tüzekre. Megtanultam kívülről az egészet (némi segítséggel ma is el tudom mondani), bár sohasem szavaltam ünnepségeken (mást igen).
Talán nem szorul magyarázatra, hogy késő felnőtt koromra tudtam meg Kiss József teljes nacionáléját, és igazán akkorra értettem meg fokozatosan a Simon Juditot, de még a Tüzeket is.
Na de jobb későn, mint soha…
Először komolyan azt hittem ez valami stand up comedy szöveg…
Engem ez a csávó még most is meg tud lepni a végtelen hülyeséggel.
@kisa: na ez az! Bátortalan próbálkozások voltak- Nagy Sándor, rómaiak – akik megpróbáltak nyugatról keletre IS, de hamvába holt. Még a varégok bírták legtovább. Na ők kilógnak a sorból. Na de hol van a tavalyi varég?
@Kettes: @molnarp11: Látjátok, ilyen az, amikor egy uborkafára felkapaszkodott felcsúti fickós páva sztyeppetáncol.
@Muad’Dib: valakik vevők erre a bornírtságra, mert különben nem tolná. nyilván egy szót nem gondol belőle komolyan. annyira megveti Orbán a magyar népet, amennyire csak lehet.
Mindehhez Matovič hozzátette, hogy Orbán Viktor tulajdonképpen „bepillantást engedett a magyar lélekbe”.
Én ezt csak most olvastam. Szólni kéne neki, hogy amibe bepillantott, az nem a magyar néplélek volt, és mielőbb forduljon szakemberhez, ha el akarja kerülni a PTSD-t. :-)))
@molnarp11: nem alkudtunk meg. Szilárdan tartottuk elveinket 955 ig.
Az oszmán törökök (de részben talán még a szeldzsukok is, akik nem voltak nagyon eltérőek) ilyen népség amúgy – a sztyeppéről menek a civilizáltabb Nyugatra, és megmaradtak egy jól körülhatárolható népnek.
Az arabok talán még érdekesebbek, mint példa, mivel a mai arabság túlnyomó részben egy kevésbé civilizált keleti vidékről jött hódító kisebbség által asszimilált régi népekből, néptöredékekből áll.
@HaKohen:
„Megtörtént azonban az a csoda, amelyre föltettem az életemet és amelyben bízni mégsem mertem: a hírnév eljött értem a kávéházba. Egy feltűnően kicsi termetű úr ült az asztalomhoz. Olyan volt, mint egy kisfiú, aki körszakállt ragasztott.
– Olvastam Öntől egy-két dolgot. Nem volna kedve a Hét-be írni? – kérdezte vontatott orrhangon.
Kiss József lapja volt a legelőkelőbb szépirodalmi hetilap. Szinte túl előkelő a kamaszkorát élő Budaopestnek.
Ettől fogva szorgalmasan dolgoztam a Hétbe… (itt most egy pár mondatot kihagyok, azt majd később, külön)
…
Mindig sajnáltam, hogy ennek a fülemüle lelkű gnómnak örökké lealázó anyagi gondokkal kellett küszködnie. Ez olykor finom helyzeti komikumot teremtett. Sokat emlegették egy időben az ő dinnye-kalandját. Néhány száz forintot kért és kapott kölcsön a magyart pénzpiac dalai lámájától. A vezérigazgató (vagy elnök?), mikor délben hazakocsizott, megállt az útjába eső csemegekereskedés előtt, hogy megvásárolja azt a korai dinnyét, amelyet reggel látott a kirakatban. De reggel még sokallta érte a tíz forintot. A kereskedő sajnálkozott, hogy időközben elkelt a dinnye, az egyetlen, amely a boltjában volt. Kiss József nagyságos úr vette meg – ő nem sajnálta érte a tíz forintot.
Ezen sokat nevettek a pestiek. Pedig a dolog rendben folyt le, mert ha a dinnye lelkes lény és szabad választást engednek neki,ki egye meg, alkalmasint a költőre és nem a bankárra szavaz. Hogy a költő a bankár pénzével fizetett? Ugyan kérem, hát a bakár kinek a pénzével fizetett volna?”
@Tehéntőgy: Én a Lúdas Matyi eredeti, teljes szövegében is találtam eléggé homály strófákat, pedig az csak 200 éves.
Szerinted amúgy mi lehet az a legrégebbi időpont, amikorra visszautazva az időben, esélyesen megértenénk (az) akkori magyarok beszédét?
(A határozott névelőt szándékosan tettem zárójelbe, mert az is érdekel, hogy miféle akkori magyarok beszéde volna érthető a legnagyobb eséllyel? Parasztok, vitézek, papok, városi emberek, előkelő népség?)
@velőtanya: Az élet túl rövid ahhoz, hogy Herczegh Ferencet olvassunk.
@velőtanya: Na jó, közben kiderült, hogy mégis fent van a neten, én meg kézzel gépeltem be az eddigieket:) Akkor viszont a kimaradt részt is bemásolom, ami egy külön szálat jelent:
„A szerkesztő szerette kurta elbeszéléseimet, azt hiszem, főleg azért, mert olyan társaság rajzát találta bennük, amelyhez egész szívvel vonzódott, ő a költészet aranyhídján akarta összehozni a zsidóságot a magyarsággal. Ez az asszimiláció reménydús korában volt.
…
Kiss József, akiben dávidkirályi önérzet buzgott, hűbérúri jogokat igényelt a pesti zsidók fölött. Mivel azonban jobbágyai, régi rossz szokásukhoz híven, igen engedetlenek voltak, sokat szidta őket. Előttem soha senki sem tett olyan antiszemita nyilatkozatokat, mint ő, igaz azonban, hogy rossz néven vette, ha udvariasságból igazat adtam neki.”
@balmoral: Ha nem haragszol, ezt szeretném magam eldönteni.
@velőtanya: Pl. ez érthető, bár nem egykönnyen.
Nádasdy Ferenc Pálffy Miklósnak, Csejte, 1585. december 3.
Szlovák Állami Levéltár, Bratislava, St. Úsr. Arch., Arch. rodu Pálffy,
A. I. L. 3. Fasc. VII, fol. 13.
Generosae ac Mag[nifi]co D[omi]ne ac fr[ater] plurimum observan[dissi]me Servitioru[m] meorum paratissimam Commen[dationem]
Hogi az ur isten keteket: szep fiu magzattal latogatta megh, bizoni zivem zerent örwlöm: engegie w Zent fölsége hogi ked: nagi boldogul őrőmet erhesse, es algia megh az io isten keteket: ezutannis minden kivanta iokkal Amen. Ertem az ked: leveleből hogi Kara Behramot az Passa el bochatta, es hogi io lovatis zerzet, az io hirt megh szolgalom kenek: chak immar hozna hamar megh hogi ne kesnek vele: Tovabba az ked: parancholattia zerent ez iövő heten el megiek kedhez: es isten azt advan ernem stőb dolgokrulis lezen kedel: bezedem. Isten sokaigh io egesseghel eltesse kedet: mind Azzoniommal w kegmevel: es zep fiaval egietemben.
@kisa: De meghallgatnám eredeti felolvasásban:)
@velőtanya: Én is. Nyilván akkoriban a helyesírás szabályai még nem voltak meg, a betűkészlet is eseteleges, mindenki úgy írt, ahogy jónak látta, ebben a levélben erős a latin hatása is (a jó-t következetesen ió-nak írja), de szerintem másoknál ugyanígy lehetett német befolyás. Sőt, a talán a felvidéki nemességnél meg az (akkori) szlovák nyelv, bár ezt csak sejtem. És egészen biztos vagyok abban, hogy másképp beszélt a nemesség, a polgárság és a parasztság. Sőt, mintha valahol olvastam volna, hogy a nemesség szívesebben beszélt németül, a magyart a parasztok nyelvének tartották.
@velőtanya: Bessenyei vagy Szabó Gyula hangján tudom elképzelni, még akkor is, ha ők az én ízlésemnek kicsit túl pátoszosak. 🙂
@kisa: mivel a latin betükészletet használták, amiben jó pár mogyeri hangalaknak nem volt megfelelője (hosszú magánhangzók, ö, ü, kettős mássalhangzók – cs, ty, stb, )- igy ezeket megpróbálták valahogy helyetteseiteni. Ha ezeket a karaktereket akár mai magyar hangokkal behelyettesíted, akkor simán érthető. „Látjátuk, feleim, szümtükkel, mik vogymuk. Isa, pur és hommu vogymuk. ”
„zivem zerent örwlöm: engegie w Zent fölsége hogi ked: nagi boldogul őrőmet erhesse, es algia megh az io isten keteket: „
„Szivem szerént örülöm: engeggye ő szent fölsége, hogy ked nagy boldogul örömet érhesse és álgya meg az jó isten keteket.”
„Tovabba az ked: parancholattia zerent ez iövő heten el megiek kedhez: es isten azt advan ernem stőb dolgokrulis lezen kedel: bezedem””Továbbá az ked parncsolattya szerént ez jövő héten elmegyek kedhez és isten azt adván érnem s több dolgokrul is lészen kedel beszédem.”
@DarthVader: a halotti beszéd idején a latin nem nagyon használta a k betűt irásban, vagy c-t vagy kemény h-t (ch) használt. De az ejtése k volt.
@DarthVader: Igen, így van. Meg lehet fejteni, ha az ember rászán egy kis időt. A nehézséget fokozza az akkori szövegek mai szemmel nézve dagályos mivolta is. Ilyen szövegek olvastán – vessetek a mókusok elé – a Mézga család MZ/X-e jut eszembe…
Orbán térjen csak vissza a sztyeppei gyökereihez és felejtse el a romlott kapitalista labdarúgást, nem kell elszórni a tízmilliárdokat…
@velőtanya: Erre nagyon nehéz lehet szerintem is a válasz, biztos függene a társadalmi rétegtől és a tájegységtől is.
És pont régi irodalmi szövegek olykor kifejezetten félrevezetőek lehetnek ebben a tekintetben – pl. a Károli-féle bibliafordítás nagyon gördülékenyen olvasható ma is, hiába 16. századi, de ebbe valószínűleg belejátszik, hogy annak a szövegét ugye rengeteget használták a reformátusok az egész magyar nyelvterületen, és emiatt maga a szöveg befolyásolta, hogy mi vált általánosan megszokottá. Ezzel szemben mondjuk Bornemisza Elektrája kifejezetten nehézkes olvasmány, pedig az is 16. század.
@Online Távmunkás: Nekem speciel lesülne a bőr a pofámról, hogy tíz év de jure 2/3-os (de facto 98%-os) vezetésem után, még mindig csak sztyeppei maradvány vogmuk :-/. Mo. mindenesetre meggazdagodna, ha a fityeszes arcbőrt sikerülne mondjuk az űrkutatásban hasznosítani 😉
@Tehéntőgy: Az eredeti betűhű leírás azért megizzaztja az embert
Az nekem sem világos, milyen szempontból vagyunk a „sztyeppei világ utolsó maradványai”. Származásilag/vérségileg semmiképp sem, és kulturálisan sem – elvégre a keresztény kultúrának és a nyugati civilizációnak nincs sok köze a ‘sztyeppei népeknek’.
@velőtanya: Nem haragszom. Élj hosszú életet!
@Muad’Dib:
1. hu.wikipedia.org/wiki/Turanizmus
2. Nem lehet 20 éven keresztül büntetlenül Demokratát olvasni.
Én személy szerint sosem értettem miért nem mindegy kikből szakadtunk ki 2500 éve. Amúgy a finnugorokból. Arra legyünk büszkék, amit a honfoglalás óta elértünk.
@Kettes: Az a baj, hogy lassan már nem csak Orbánt nézik bolondnak…
Ezen a Mester által emlegetett „egyetlenségen” tűnődtem. Biztos lesz itt, aki nálam jártasabb a témában, de ha már az idézet logikája alapján a dolgot etnikai alapon kéne nézni, akkor pont ilyen sztyeppei túlélők a bolgárok is, nem?
Jut eszembe: most már hivatalos, hogy Magyarország szegény ország, ezt a főtáltos mondta a saját szájával. Eddig ugyan mást mondott, de az 10 perce volt, emez meg 5 perce. (Persze ha úgy gondolta, hogy az EU-nak többet kell áldoznia a válságkezeléshez a szegényebb országoknak, mint a gazdagoknak, ÉS ehhez Magyarország kész hozzájárulni, akkor én kérek elnézést.)
@Aegopolis2:
meg is vonnám ez alapján a feltűnő párhuzamot a bolgárok meg a magyarok európai helyzetének és objektív gazdasági és egyéb mutatóinak feltűnő hasonlósága között csak nem akarok cigányozni
az én őseim valahonnan a fekete erdő mellől jöttek, orbánéi meg kb. pandzsábból, mégis mindketten magyarok vagyunk
mi a faszom az a sztyeppe ?
A Nagykánunk felverhetne egy jurtát a kahovkai sztyeppén.Térdig ér ott az árvalányhaj.A baj csak az lehet, hogy ott nincsen ílyen csicsás országház,ami nélkül semmi az élet.
@kisa: erről nekem valamiért az a szakállas vicc jut eszembe, mikor az egyszeri cseh polgár szemvizsgálatra megy.
@jotunder: ha már: a szlávok keletről, vagyis a sztyeppékről érkeztek Európába, mintegy 500 évvel előttünk. Igaz, lovas íjászatban sehol se voltak – de ők tanították meg a földművelést az ideérkezőknek.
Egyes parasztoknak nem terjed eddig a figyelme…