Satufék, visszakettő

A költségvetés júliusi gyorsjelentése alapján meg lehet vizsgálni néhány közkeletű politikai mítoszt a hiánycél realitásáról, arról, hogy milyen állapotban adta át a Bajnai-kormány költségvetést és hogy milyen költségvetési politikát követett az Orbán-kormány a megalakulása utáni első két-három hónapban.

A hiány alakulását a gyakran a hiánycélhoz viszonyítva vizsgálják. Ezeket az adatokat nézve elszörnyedve állapítjuk meg, hogy az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya májusban már elérte a 85%-ot, júniusban pedig a 119%-ot (a 2009-es megfelelő adatok 62% és 85% voltak). Ezzel a módszerrel két baj van: egyrészt a hiány nem időarányos, így egy időszakos hiányt nem extrapolálhatunk lineárisan, bármennyire is csábító az ötlet (azért sokan megpróbálják). Másrészt a hiánycél mint vetítési alap pont annyira használható, amennyire hiszünk a kormányzat iránta érzett elkötelezettségében.

A magyar költségvetés 2009-ben demonstrálta, hogy képes a hiányt a GDP 3,9%-án  tartani. A 2010-es 3,8%-os hiánycél realitását a 2009-es pályához viszonyítva  ellenőrizhetjük. (Jobb lenne persze a havi előirányzatokhoz viszonyítani, de ezek nyilvánosan nem hozzáférhetőek.)

A következő grafikonon a központi alrendszer hiányának szerkezete látható.

A központi alrendszer (másképpen az államháztartás az önkormányzatok nélkül) a központi költségvetésből, az elkülönített állami alapokból és a társadalombiztosítási alapokból áll. Mivel a kormányzat ezekre hathat közvetlenül, ez a halmaz a legmegfelelőbb a fiskális politika értékelésére.

A központi alrendszer hiánya áprilisig többé-kevésbé a 2009-es pályán haladt (aminek a vége egy 3,9%-os hiány volt). Májusban az elmúlt évek tapasztalatai alapján csökkennie kellett volna a hiánynak – de az nőtt. Júniusban és júliusban a korábbi évek patternje szerint alakult az egyenleg: júniusban nőtt a hiány, júliusban stagnált.

2010 júliusában tehát a hiány a GDP 3,8%-a volt, szemben a 2009. júliusi 3,1%-kal. Nagyjából ezzel a 0,7%-kal (180 milliárd forinttal) tért le a költségvetés májusban a tavalyi hiánypályáról. 300 milliárd forintos lyuk ugyan nem látszik a költségvetésen, de a kormányváltás hónapjának kisiklását érdemes közelebbről megvizsgálni.

A következő ábrán a bevételek és a kiadások előző évhez viszonyított eltérését látjuk a GDP arányában.

Feltűnő, hogy az év első négy hónapjában GDP-arányosan mind a bevételek, mind a kiadások nagyobbak, mint 2009-ben. Májustól a bevételek fokozatosan visszasimulnak a 2009-es pályára, a kiadások viszont látványosan elszállnak, aztán júliusban meredeken visszaesnek. Ha a májusi 0,9%-os eltérés helyett csak a bevételi eltérésnek megfelelő 0,25%-os deltát produkált volna a költségvetés, akkor a júliusi korrekcióval még mindig a 2009-es hiánypályán lennénk.

Nézzük meg közelebbről, hogy alakultak a központi költségvetés fontosabb bevételeinek és kiadásainak deltái a GDP-hez képest.

2010-ben a gazdálkodó szervek és a lakosság GDP-arányosan végig kevesebbet fizetett be a költségvetésbe, mint 2009-ben. Ez egyértelműen az szja és a társasági adó január elsején életbe lépett csökkentésének következménye. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók (amelyek mintegy háromnegyede az áfa) és a saját bevételek viszont a 2009-es pálya fölött haladtak, jelentősen ellensúlyozva az szja és a társasági adóbevételek kiesését.

Az áfa-bevételek tavalyit meghaladó pályájának oka, hogy az áfa-kulcsot 2009. július 1-től 20%-ról 25%-ra emelték, így a bázisban még az alacsonyabb kulcsú bevételek szerepelnek. A második félévben az áfabevétel várhatóan visszatér a 2009-es pályára.

A saját bevételek növekedése az uniós támogatások növekedéséből adódik.

Dől a lé: Magyarország 2010 első hat hónapjában 60%-kal több uniós támogatást hívott le, mint 2009 első félévében, 2008 első félévéhez képest pedig 3,7-szer annyit. Persze az uniós támogatásokat nem hiánycsökkentésre kapjuk, ezek a tételek előbb-utóbb megjelennek a kiadási oldalon is, és csak átmenetileg javítják a pénzforgalmi egyenleget.

Összességében tehát a bevételi oldalon semmi gyanús: a bevételek az adóváltozásoknak megfelelően átrendeződnek a jövedelmi típusú adók felől a fogyasztási adók irányába, az adóztatás mértéke az első félévben megfelel a tavalyinak, azzal, hogy az adóbevételek a GDP-hez képest a gazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelően, tervezett módon csökkennek.

A főbb kiadáscsoportok deltáinak időszakos alakulásából megállapítható, hogy a szociális kiadások, a lakástámogatás, az adósságszolgálati kiadások és az uniós befizetések a tavalyi évnek megfelelő pályán, illetve annál alacsonyabban alakultak. A központi költségvetés hozzájárulása a társadalombiztosítási alapokhoz márciustól  egyre gyorsuló ütemben tért le a 2009-es kiadási pályáról. A másik elszabadulónak látszó kiadáscsoport költségvetési szervek (és fejezeti kezelésű előirányzatok) kiadásai. Nézzük meg ezeket közelebbről!

A központi költségvetés évek óta kipótolja különböző jogcímeken a társadalombiztosítási alapokat. Tavaly a központi költségvetés havi 58 milliárd forinttal járult hozzá a tb alapokhoz: ebből havi 30 milliárd a magánnyugdíjpénztárba átlépők után adott hozzájárulás, havi 26 milliárd forint az egészségbiztosítási alap támogatása. A nyugdíjbiztosítási alapot féléves ciklusban támogatták: alkalmanként 87 milliárdot adott át a központi költségvetés és decemberben további 44 milliárd forintot. Ezek a tételek (az apróval együtt) elérték a 918 milliárd forintot, ami a központi költségvetésben kiadásként, a tb-alapokban bevételként, a központi alrendszer szintjén eredménysemlegesen jelent meg.

A magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti támogatást, mintegy 354 milliárd forintot, azaz a GDP 1,4%-át szeretné Varga Mihály kikönyvelni – az ő kifejezésével „elszámolni” – a maastrichti kritériumhoz figyelembe veendő hiánykategóriából.

2010-ben viszont a központi költségvetés minden tétel esetében havi egyenlő részletekben adja át a hozzájárulást, ami a nyugdíjbiztosítási alap esetében azt jelenti, hogy június végéig 14%-kal többet adott át az idén, mint tavaly az azonos időszakban. Ez egy időbeli eltérés, ami az év végére kiegyenlítődik, így a hiánycélt igazából nem veszélyezteti. Jelentősebb strukturális eltérés ugyanakkor az egészségbiztosítási alap támogatása, mely a tavalyi havi 26 milliárd forintról 51 milliárd forintra nőtt. Ez az egy tétel önmagában 300 milliárdos többletkiadást eredményez a központi költségvetés számára, és a munkadói egészségbiztosítási járulék január 1-től hatályos csökkenését hivatott kompenzálni.

„Az 5 százalékpontos munkáltatói járulékkulcs csökkentés összességében 0,8 %-kal emeli a foglalkoztatás szintjét normál esetben. Ugyanakkor a válság miatt erőteljesen romló vállalati jövedelmezőség hatására a vállalati szektor jelentős létszámleépítésre kényszerül, amit a kb. 300 milliárd forintos járulékkönnyítés érdemben tud tompítani.” (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításának általános indoklásából)

A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadáscsoport a központi költségvetés kiadási oldalának magasan a legnagyobb súlyú tételeként a főösszeg negyven százalékát teszi ki. A Pénzügyminisztérium – illetve utódja, a Nemzetgazdasági Minisztérium – államháztartási tájékoztatói szerint a költségvetési szervek áprilisban 4%-kal, májusban 10%-kal, júniusban pedig 5%-kal költöttek többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül jellemzően nem a személyi kiadások, hanem a dologi kiadások és az intézményi beruházások nőttek meg: a második negyedévben a dologi kiadások 10%-kal, a beruházások pedig 19%-kal voltak magasabbak, mint 2009-ben. A legnagyobb növekedés májusban történt, amikor ezen a kiadáscsoporton 10%-kal többet költöttek, mint tavaly.

A költségvetési szervek kiadásainak elszállásával kapcsolatban Bathó Ferenc helyettes államtitkár a féléves államháztartási jelentés közzétételét követő interaktív tájékoztató (OMG) során a következőt mondta:

„A költségvetési szervek kiadásainak előirányzatai az elmúlt év hasonló időszakához képest jelentősen magasabbak. Ennek döntő oka, hogy az uniós programok kiadásai jelentősen növekedtek és kisebb mértékben nőttek a költségvetési szervek dologi kiadásai is. (…) A kiadási oldalon a legjelentősebb elmozdulás a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatoknál történt, de ha nettósítjuk a költségvetési szervek kiadásait – tehát korrigáljuk a saját bevételi növekedésekkel – akkor az érték már nem olyan jelentős.”

A dologi kiadások megugrása összefügg a kormányváltás körül személyi és szervezeti bizonytalanságokkal. A Bajnai-kormány bevezetett egy úgynevezett kincstárnoki rendszert, amelyben a Pénzügyminisztérium kijelölt hivatalnokai (a kincstárnokok) felülbírálhatták a kormány hatáskörébe tartozó intézmények kiadási döntéseit, ezáltal a PM szoros cash controlt tudott alkalmazni év közben. A kormányváltás átmenetileg szétzilálta ezeket a viszonyokat, így a költségvetési szervek vélhetően kihasználták az interregnumot és kifizettek olyan szállítói számlákat, amelyeket egyébként még görgettek volna maguk előtt. A fellazuláshoz hozzájárulhatott, hogy a kormány május folyamán még a hiánycél megemelésére törekedett. Ennek kudarca után a kormány júniusban zárolta (1132/2010. kormányhatározat) az irányítása alá tartozó fejezetek fejezeti kezelésű előirányzatait és az intézmények dologi kiadásait, felfüggesztette a jutalmak kifizetését, a szellemi tevékenységekre irányuló szerződéseket, bútor, informatikai és autóbeszerzési stoppot rendelt el, leállította a Magyar Államkincstár informatikai nagyprojektjét, befizetési kötelezettséget írt elő a saját bevételből gazdálkodó szervezetek számára és megtakarítást rendelt el az állami vagyonnal kapcsolatos kiadási előirányzatokon.

Au, ez fájhatott.

Ezzel a csomaggal mintegy 120 milliárddal fékezték le a központi költségvetés elfutását és júliusra remélhetőleg visszaterelték a központi költségvetést a tavalyi kiadási pályára.

Innen lehet folytatni.

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517183-6a7b0be921e14' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517183&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517183-6a7b0be921e14&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517183-6a7b0be921e14' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>