Schmidt Mária esete a Soros Alapítvánnyal és az amerikai történelemmel
Eredeti szerző: jotunder
Írok egy kicsit komolyabb posztot is…
Háttér 1. 1948. márciusában egy bizonyos Whittaker Chambers azzal vádolta meg Alger Hiss-t az amerikai külügyminisztérium vezető munkatársát, hogy a Szovjetunió javára kémkedett. A vád a hírhedt Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló képviselőházi bizottság előtt hangzott el. Alger Hiss tagadta a vádakat. Egy frissen megválasztott kaliforniai képviselő ellentmondást vélt felfedezni Hiss vallomásában, és mindent elkövetett, hogy Hiss-t bíróság elé állítsák. Ez meg is történt. Kémkedésért ugyan nem tudták elítélni, de azért igen, mert a bíróság szerint eskü alatt tett vallomásában hazudott arról, hogy információkat adott át Chambersnek. Hiss három és fél évet töltött börtönben. Az ifjú képviselő karrierje viszont szinte példátlanul ívelt felfelé, először szenátor, majd pár évvel később Eisenhower alelnöke, 1969. január huszadikán pedig az Amerikai Egyesült Államok elnöke lett. Richard Nixont végül elérte Alger Hiss átka, szédületes karrierje egy félelmetes bukással ért véget.
Az amerikai liberálisok és konzervatívok közötti ideológiai háborús csataterek egyik legkülönösebbike a McCarthy-korszak és ezen belül az Alger Hiss-ügy.
1993 őszén megjelent egy cikk a New York Times-ban egy Sam Tanenhaus nevű újságíró tollából. Tanenhaus, aki Whittaker Chambers életrajzírója ( a hatszáznegyven oldalas kötet 1997 februárjában jelent meg, ennek a könyvnek az alapvető felvetése az, hogy Chambers igazat mondott, Hiss pedig hazudott) egy fiatal magyar történészről írt, aki megdönthetetlennek tűnő bizonyítékot talált Alger Hiss bűnösségével kapcsolatban.
A történész Schmidt Mária volt.
Háttér 2. 1949-ben a csehszlovák állambiztonsági szervek letartóztattak egy amerikai állampolgárt, Noel Field-et. Noel Field az amerikai külügy alkalmazottja volt és Chambers azt állította a vallomásában, hogy Hiss be akarta szervezni Field-et egy kommunista sejtbe, csak éppen kiderült, hogy Field már régen kommunista volt. Noel Field-et Magyarországra szállították, ahol egészen 1954-ig volt börtönben, ahol többször is megkínozták. Field személyét használták fel a kommunista országokban a párton belüli „ellenséges elemek” leleplezésére, bebörtönzésére és időnként kivégzésére.
Schmidt Mária egy olyan vallomását találta meg Noel Fieldnek, amelyben az Alger Hiss-t szovjet kémként azonosítja.
Schmidtnél jóval korábban Dubcek egyik munkatársa, a csehszlovák Slansky-ügyet feltáró Karel Kaplan is látta Field vallomását, erről a CIA már 1977-ben készített egy anyagot.
Schmidt Máriával egy időben a Soros Alapítvány egyik akkori vezetője, egy Ethan Klingsberg nevű jogász is átnézte a magyarországi Field-aktákat. Ő azt a következtetést vonta le, hogy Noel Field kétségbeesetten próbálta menteni sajátmaga és felesége Herta életét. Mint azt megjegyzi, ebben az időben volt egy kihallgatott személy, aki háromezerötszáz állítólagos kapcsolatát „tárta fel”, és egy magyar költő adott ponton még egy William Shakespeare nevű írót is megnevezett összekötőjeként. Field és a kihallgatók érdeke egybeeshetett abban, hogy Field minél több ellenőrizhetetlen személyt nevezzen meg.
Klingsberg ezt írja: “What I saw turns out to provide a case study in why this new game of using uncritical readings of Communist secret-police files to make definitive historical pronouncements is misguided and does not serve the interests of truth.”
Ez lehetett Schmidt Mária és a Soros Alapítvány első nagy ütközése, egy olyan ügy kapcsán, amely megalapozta Schmidt karrierjét. Ezt nem árt tudni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518644-6ae5372ecde8a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518644&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518644-6ae5372ecde8a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518644-6ae5372ecde8a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
William Shakespeare-t (Klingsberg cikke szerint) egy magyar költő nevezte meg összekötőként.
@dr Brcskzf Gröőő: jézusom, javítom. remélem most rendben van.
@dr Brcskzf Gröőő: Ez gondolom Faludy György történetéből nemesedhetett legendává. És talán azért lett Shakespeare az eredetiben szereplő Whitman és Poe ügynökökből, hogy mindenki _tényleg_ megértse a poént:)
(Pokolbéli víg napjaim)
SZŐRHAS: Helyes! Kikkel találkozott ott?
ÉN: Az OSS két titkos ügynökével.
SZŐRHAS: Írja le őket!
ÉN: Civilben voltak, de később megtudtam a rangjukat is. Az egyik akkoriban mintegy negyven esztendős lehetett. Erősen őszülő, bajszos, magas homlokú, ovális arcú, alkoholistának tűnő, középmagas férfi. Álmodozó tekintetűnek mondanám, mert…
SZŐRHAS (a gépírónőhöz): Az álmodozó tekintetet ikszelje ki! Folytassa!
ÉN: Bostoni nyelvjárásban beszélt. Edgar Poe százados a neve. (A gépírónőhöz) Po-e-nak írják. Két szótag.
SZŐRHAS: És a másik?
ÉN: Kissé hajlott vállú, kerekded arcú, zömök, fehér-szakállú, jóságos külsejű…
SZŐRHAS (a gépírónőhöz): A jóságost hagyja a fenébe!
ÉN: … idősebb férfi. Öltözködése hanyag és régies. Neve Walt Whitman őrnagy.
SZŐRHAS: Miről tárgyaltak a droksztorban?
ÉN: Leszerződtettek kémnek.
@jotunder: Schmidt Máriának nem kötelessége tudnia az AVÓ (KGB, stb) módszereiről és eszközeiről, hiszen ő csak egy történész és a korszakot bemutatni szándékozó intézmény igazgatója…
@Geo_: Na, szép is lenne, ha mindenki értene ahhoz a dologhoz, amit csinál! Pláne, ha miniszter, intézményvezető meg ilyesmi az ember! Hová jutnánk!!!!!!!!!
Tényleg nem akarok ideológiai vitát generálni, de nem érzitek, hogy van valami fura abban, hogy egy állítólagos nyilas/fasiszta/náci esetében világraszóló konszenzus van abban, hogy szovjet/magyar/csehszlovák/stb. kihallgatásokat teljesen hiteles adatként elfogadhatjuk, miközben más ügyekben ezt teljesen elutasítjuk? Persze ezt nem feltétlenül jogi értelemben értem, de számtalan cikkel/véleménnyel találkoztam már a neten, ahol ez a kettős mérce vígan élt. Én azt gondolom, hogy egyéb háttéranyagokból azért elég jól el lehet dönteni pro, vagy kontra, hogy komolyan vehető az adott vallomás, vagy nem (például kiket nevezett még meg, stb.). Erről a konkrét ügyről amúgy nincs információm, hogy itt milyen egyéb háttéranyagok lettek vizsgálva.
@Muad’Dib: Mit csodálkozpl ezen? A történelem átírása folyamatos, minden oldalról.
@Fuxos (ex bömis): Whittaker Chambers egészen biztosan szovjet kém volt, aztán ő lett a konzervatívok bálványa és megkapta az egyik legnagyobb amerikai kitüntetést. az nem kérdés, hogy Hiss iratokat adott át Chambersnek, az ő kézírása volt néhány papíron. Hiss azt állította, hogy ezzel szemben a gépelt szövegek nem tőle származtak, hanem azt Chambers hamisította. és azt gondolom, hogy Hiss valóban szolgálatokat tett a szovjet katonai titkosszolgálatnak, de talán nem ő volt az ALES fedőnevű szovjet ügynök. a teljes ártatlanságát nagyon nehéz lenne elhinni.
@Fuxos (ex bömis): nem, nem igaz, hogy a történelem átírása folyamatos, ez egy bulvárhülyeség. ebben az esetben szerintem Schmidt Máriát sem lehet megvádolni semmivel, egyszerűen csak érdekes a történet.
@jotunder: A történelem mindig a pont aktuális mainstream (hatalom) szempontjából van értelmezve. Bődületes mértékű az ideológiai indoktrináció.
Erről a konkrét esetről annyit tudok, amit itt elolvastam. A megjegyzésem nem erre vonatkozott.
@Fuxos (ex bömis): ez egyszeruen nem igaz, a demokratikus orszagokban a hatalom semmit sem tud „indoktrinalni” a tortenettudomanyban. Magyarorszagon talan, de egy nyugati allamban ugyan megis milyen eszkozokkel.
@jotunder:
A 6té’6alom keze oda teszi be lábát, ahova akarja, tudhatnád már ennyi idő után. 😉
@jotunder: „a demokratikus orszagokban a hatalom semmit sem tud „indoktrinalni” a tortenettudomanyban.” Dehogy nem tud. Ahogy az idő múlik, úgy értékelődnek át a történelmi események. Mindenhol….azt nem vitatom, hogy valahol jobban, valahol meg egy kicsit kevésbé….de mindenhol jelentősen.
@Fuxos (ex bömis): te voltal mar nyugati egyetemen? hogy a jo francba tudna az allam befolyasolni a torteneszprofesszorokat? most komolyan?
@Fuxos (ex bömis):
A hatalom indoktrinál, hiszen átértékelődnek különböző történelmi események. Azt hiszem, nincs is mit hozzátenni. 😀
— Sakk-matt! — burukkolt a galamb.
@Fuxos (ex bömis): Az időnkénti átértékelődéseket normális országban (kb=a Lajtán túl) nem a hatalom indoktrinációja eredményezi, hanem új adatok napvilágra kerülése, vagy egyszerűen a történelmi távlat. A menekültekkel teli Drezda terrorbombázását minden nyugati egyetemen annak nevezik, ami volt: szörnyűségnek. Ezzel szemben a katyini tömeggyilkosságról Oroszországban mindmáig kockázatos nyíltan beszélni, Magyarországon pedig a hatalom tenyeréből evő történész kockázat nélkül idegenrendészeti intézkedésnek nevezhetett egy tömeggyilkossághoz vezető deportálást.
Nyugaton a hatalomnak legfeljebb bizonyos adatok ideiglenes titkolására van lehetősége. (Pl. a JFK elleni merénylettel kapcsolatban.)
Ha tudsz ellenpéldát, oszd meg, kérlek.
Egy pillanatra azt hittem, hogy egy újabb jótündéri misztifikációt olvasok. Már fogalmaztam a megfejtést…
@jotunder: Nem feltétlenül az állam teszi. A nyugati egyetemek történészeinek is lehetnek ideológiai elfogultságai, vagy akár érdekei, amelyek változhatnak az idővel. Megtörténhet az is, hogy a „szakma” (ami időnként a hatalom egy megjelenési formája) tesz az azért, hogy az ellenvélemények kevésbé legyenek hallhatóak.
Az állami beavatkozással zajló történelemhamisítás egy szélesebb jelenség szélsőséges változata. Ebben Mo. valahol félúton lehet Törökország és a nyugat között…
@jotunder:
Pedig van benne valóságalap. Nem a hatalom, hanem a mindenkori politikai korrektség és társadalmi elvárás tudja erősen befolyásolni a történelemszemléletet. Pont nemrég ment fel 250-re a vérnyomáson, amikor a – a’sszem – bbc history magazinban valamelyik történész kifejtette, hogy black panther mozgalom így-úgy és ugyan az alelnökük bevallottan fehér nőket erőszakolt meg faji lázadás címszó alatt (amiért mellesleg nem határolódtak el tőle a párducok), de menyire szemét már a mainstream média, hogy ez alapján ítéli meg őket. Ahhham. Történész rulz…
@Muad’Dib: te mekkora tippet adtál nekem most, uramisten… :))) Eldridge Cleavert meg kell írnom. Most.
@Muad’Dib: pikkpakk meg is írtam.
@jotunder:
Látom, jó lett. Örülök, hogy segíthettem. 🙂
@Muad’Dib: Köszönöm írástudó kommenttársam. Így már nem kell nekem megírni.
@jotunder: Csak látogatóban voltam nyugati egyetemen, egyszer egy abszolvensi kirándulás keretében. A részletekre nem igazán emlékszem….pont akkor józanodtam. 🙂
@Muad’Dib:
Igen, ha az lett volna a khm, felvetés, hogy „vannak hülye történészek mindenhol”, ez tökéletesen releváns példa lehetne. A „hatalom indoktrinál”-hoz viszont úgy hozzávetőlegesen kábé nagyjából semmi köze. 😉
@seol: pontosan
Ezt a két dolgot összemosni (vannak hülye történészek és a hatalom indokrtinál) és úgy tenni, mintha ugyanarról lenne szó, pont olyan, mint amikor a moderálást cenzúrának tartják.
@aritus: @seol:
Nem is lenne semmi bajom, ha ezek a dolgok nem egy széles tömegeknek szánt, mondjuk „mértékadó” (bbc history) magazinban jelennének meg (sajnos nem egyszer vannak hasonlóak). Kb. olyan ez, mintha a bbc history teret adna a Holokauszt tagadó történészeknek is, mondván: hát hülyék na, de elfér. Nem nehéz észrevenni, hogy manapság pl. az afroamerikaiakkal kapcsolatban bármiféle blődség bárhol megjelenhet, ha az pozitív színben tünteti fel őket. A black panther mozgalom erre eklatáns példa. Immár ott tartunk, hogy egy bbc histroy szerint az tulajdonképpen pozitív dolog, hogy a fekete büszkeséget ők sokkal inkább felszították, mint a többi polgárjogi mozgalom. Döbbenet. Mintha azt mondanám, hogy a náci eszmék ellen úgy kellett volna küzdeni, hogy azt mondjuk nem is a germán faj a felsőbbrendű, hanem az angolszász.
De írtam, nem hinném, hogy ennek hatalmi okai lennének. Ennek emberi természetbeli okai vannak. Az aktuális társadalmi elvárást a csoportösztön alapján igyekszenek követni a népek. Miből gondoljuk, hogy pont a történészeke ez nem vonatkozik? Nem is azt mondom, hogy hazudnak, vagy ferdítenek, hanem azt, hogy a világnézeti mainstreem-et/világnézetüket alátámasztó dolgot jobban figyelembe veszik, mint a többit. Nem újdonság ez, kutatásmódszertanból kifejezetten oktatják, hogy milyen módszerekkel kell megpróbálni elkerülni, hogy mindenképpen olyan eredményt kapjál, amilyet szeretnél.
@Muad’Dib:
Szóval megjelentetni azt a _véleményt_, miszerint az X szervezetet nem alelnökének bűncselekményei alapján kellene megítélni, valami olyasmi, mint teret adni holokauszttagadó fröccsenéseknek?
Egyébként az igaz, hogy bizonyos túlmozgásos környékeken divatos „bármiféle blődséget megjelentetni, ha az pozitív színben tünteti fel” valamelyik ilyen-olyan kisebbséget, és az is, hogy az ilyesmi be-beszűrődik a „mértékadó” médiába is (ez utóbbi bosszantó, de amíg megvitatható, anyukájába elküldhető ésatöbbi, talán belefér), de hogy ez általános helyesléssel találkozna, az csöppet talán túlzás, azt hiszem.
Az meg — engedelmeddel — természetes, hogy történészkörökben különböző műhelyek alakulnak ki, különböző világnézetekkel és az azokat dédelgetni próbáló különböző módszerekkel. És igen, ez sokszor khm, érdekes és nem ritkán röhejes dolgokhoz vezet, ugyanis ‘a történész is ember’. 🙂
De eredetileg arról volt szó, hogy a „(politikai) hatalom mindenhol indoktrinál”, ennek alátámasztására meg nem igazán jók a példák, amelyekben „nem a hatalom és nem igazán indoktrinál, bár talán kicsit igen”. 😉 Még akkor sem, ha abban, amit írsz, lényegében igazad van.
@seol: Illetvehát az is van, hogy a történelemtudomány deklaráltan nem egy objektív valami. Mivel vannak a tények, csak hát önmagukban azok nem sokat érnek, arról nem is beszélve, mennyire baromira unalmasak; ha viszont az ember egy történetbe/interpretációba ágyazza azokat, az már nem tény, csak, nos, egy interpretáció.
(És hát ahogy az lenni szokott mindenhol, a közösségben egy idő után lesznek elfogadott és kiröhögött interpretációk is.)