Spiró esete Zsótérral avagy a színház feladata
Az alábbi idézetek Spiró György egy Witkacyról (Stanislaw Ignacy Witkiewicz)-ről szóló 1974-es tanulmányból származnak. Na, most veszítem el az összes olvasót, ebben nem lesz Orbán, az világos. Tegnap láttuk a Kamrában Witkacy Vízityúk című darabját, ami számomra az utóbbi idők legrosszabb előadása volt, én úgy éreztem, hogy a színészek is szenvednek tőle, de mivel nem vagyok színházológus, nem kell ezt komolyan venni ( és nem fogok lengyelkedni, fura betűket írni, OK?).
“Azt szerettem volna jelezni, hogy a drámaírónak és a színházművésznek – mint minden művésznek – műalkotás létrehozása a feladata, tevékenysége tehát nem merülhet ki elméletek, filozófiák, pamfletek, paródiák gyártásában. Attól, hogy valakinek – mint Witkacynak – úgynevezett sajátos stílusa van, még nem feltétlenül jelentős művész. Attól sem lesz valaki nagy művész, ha bizonyos fogások feltalálásában és egyes kérdések tudatosításában előtte jár fejlettebb gazdasággal rendelkező országok művészeinek. “
“Amikor Witkacy a saját komolyan művelt filozofálásait is nevetségessé hajlandó tenni a drámai kontextusban, csak látszólag jár el önkritikusan, mert minden érvelésénél, minden furcsa metafizikai kategóriájánál fontosabb az, hogy kritikája mélyén csupa romantikus banalitás, gyermeteg, végiggondolatlan, elavult szélsőség rejlik.”
“Bár tisztelői nem fognak örülni neki, ki kell mondanom: Witkacy egyműves író. A Suszterek-en kívül nem alkotott értékeset. “
Tegnapig nem hallottam Witkacyról. Egyáltalán nem gondolom, hogy mindig jó darabokat kell nézni, sőt, azt kezdem gondolni, hogy igenis volt értelme megnézni a Vízityúkot, annak ellenére hogy borzalmasnak tartottam az egészet. Olvasgattam Witkacyról és eleinte azt hittem, hogy őt valamikor a hatvanas években találták ki Gomulka Lengyelországában. A külföld számára egy Daniel Gerould nevű amerikai színháztudós fedezte fel a hetvenes évek elején (ő fordította le a darabjait, és ő lett a Witkacyológia főtudósa). 1975-ben Tadeusz Kantor, a lengyel színház legendája rendezte meg a Vízityúkot Edinburgh-ben, erről az előadásról megmaradt egy rövid felvétel. ) Amennyire tudom ebben az edinburgh-i előadásban, ami egy kávéházban játszódik, Witkacy eredeti szövege csak kiindulópont volt, talán nem véletlenül. Érdemes megfigyelni, hogy milyen gyors volt a magyar színházi élet reakciója, mennyire képben voltak, és mennyire komolyan vették a színházat. Egyébként az első magyar Vízityúkban is játszott Újlaki Dénes és a tegnapiban is.
Witkacy 1920-as években írt darabjai (a Spiró által egyetlen jó darabnak nevezett Susztereket 1934-ben fejezte csak be) nagyon hasonlóak voltak, volt egy férfi főszereplő, aki bűnt követ el, megkínozzák, megöl egy nőt, aki feltámad, ezt szférikus nem-euklideszi szerkezetnek nevezte. A jelen még csak-csak rendben van, mínusz a pozitív görbület, de a múlt és a jövő hajlamos kissé összekeveredni, az ideális formát kereste (mindent gondosan leírt) és általában nem volt túl sikeres, az egyik drámáját a színészek egyszerűen nem voltak hajlandó előadni (éreztem valami hasonlót tegnap este).
Kinyilatkozás jő a néző szempontjából. Be lehet vállalni Witkacyt, de tudni kell, hogy ő nem Beckett, nem Ionesco, akit már megszoktak, hanem egy fényképész-festő-teoretikus furaember, akit ki kell találni a néző számára. Zsótér semmit sem talált ki, én nem hiszem, hogy ez a darab ebben a formájában sokáig játszható. Meg kell teremteni Witkacyt, bele kell nyomni a néző arcába, de ehhez először meg kell érteni belőle valamit, és hát a fiatal Spiró szerint ez nem lesz könnyű, mert Witkacy darabjai hagyományos színházi értelemben nem jók. Akkor viszont jó darabot kell csinálni a Vízityúkból. Ahogy jó darabot csináltak Térey Káli holtak című regényéből. Térey nagyszerű író volt, Witkacy egy különös egzaltált művész, akit a darabcsinálásban leginkább az írás zavart. Térey magyar volt, a kortársunk, aki el akart mondani valamit Magyarországról, Witkacy száz évvel ezelőtt akart elmondani valamit Lengyelországról. Ez nem egyszerű feladat. Witkacy nem volt jelen tegnap a Kamrában. Azt hiszem, és fogalmam sincs miért, nagyon gyorsan kellett pár darab a Katonának, és borzasztó nagy szerencséjük van a Tarnóczi Jakabbal.
“
A vízityúk lengyelül kurka wodna. Pont úgy hangzik, mint egy káromkodás. A lengyelek nem faszoznak meg bazdmegolnak, hanem kurváznak, méghozzá igen gyakran. (Mármint kimondják ezt a szót, nem a szolgáltatást veszik igénybe.) A “kurka wodna!”, mint szitokszó pont megfelel az olyanoknak, akik kerülik a trágár szavakat, de éppen elégedetlenek a sorssal. Nem tudom, hogy a drámának ehhez van-e köze, csak gyanítom.
A vízityúk lengyelül kurka wodna. Pont úgy hangzik, mint egy káromkodás. A lengyelek nem faszoznak meg bazdmegolnak, hanem kurváznak, méghozzá igen gyakran. (Mármint kimondják ezt a szót, nem a szolgáltatást veszik igénybe.) A “kurka wodna!”, mint szitokszó pont megfelel az olyanoknak, akik kerülik a trágár szavakat, de éppen elégedetlenek a sorssal. Nem tudom, hogy a drámának ehhez van-e köze, csak gyanítom.
Bizisten csak egyszer küldtem el.
.
@vattablz:
.
Ne is tagadd! Bizisten a Soros bérelt föl. (Esetleg Brüsszel.)
.
@hakohen: Mindkettő. Ők juttattak be a vattagyárba is. Basszuskulcs (ez a kurka wodna magyar fordítása), kérhettem volna valami jó kis prüsszeli hivatalt!