Stumpf András esete a nőkkel (gyors reggeli poszt)
Eredeti szerző: jotunder
Lovas Zoltán óriási botrányt kavart azzal, hogy leszajházott pár nőt, konkrétan Vajna Tímeát, Rogán Cecíliát és Szalay-Bobrovniczky Alexandrát. Esetünkben ún. men’s accessories-okról van szó, kalap, kabát, pénztárca, és valóban, ki látott már olyat, hogy valaki leszajházott egy nyakkendőt.
Tény, nem túl szerencsés dolog pont nőket leszajházni, amikor a FIDESZ környékén százszor annyi férfira használhatnánk ezt a kifejezést és pl. sokkal viccesebb lekurvázás helyett lestricizni a fél jobboldalt kitartó, magát történésznek képzelő hatalmár nénit.
Stumpf András nem szajházza le Papp Réka Kingát, csak diszkréten hápézi, így mutatkozik be a rezsimblogban, amelyik tényleg csak éppen az ízéért finanszíroztatik Orbán Viktor két felcsúti futballdrukker cimborája által és talán ha egy évtizede szolgálja a FIDESZ és környéke náluk kissé idősebb férfiúit, és itt én most abba is hagynám a mondatot, bár Stumpf sohasem hisztizne, minket (engem) is alig jelentett csak fel a blog.hu-nál, amikor mókásabb metaforába csusszantunk(-tam) bele a kelleténél.
Papp Réka Kinga híres arról, hogy szereti szóvá tenni, ha valahová egyedüli nőként hívják. PRK a mai magyar társadalmat hímsovénnak írja le, amely hímsovén társadalomban a nők egyenlősége csak álom. Tekintve, hogy a magyar társadalom hímsovén társadalom, ahol a nők egyenlősége csak álom, és ezt mindenki tudja, aki egy heroinfüggő csivavánál komolyabb megfigyelőkészséggel rendelkezik, nem értem, hogy miről írom ezt a posztot. A magyar társadalom az elállatiasodásig elbutult stumpfokat értékeli, nekik szabad hápézni, ha őket kurvázzák le, akkor kihívják a rendőrséget.
PRK bűne nem az, hogy nő, hiszen azt még elnézik neki a felvilágosodottabb konzervatívok, ha leszülte a penzumot és tudja, hol a helye. PRK sajnos túlballer nő, feminista beütéssel, és azért mindennek van határa. Valakinél begyűlt egy jó pont PRK-ért, ebből is lesz jutifali, simipuszi a rezsimbaby-nek. PRK pedig marad minimálbéren, mert nem talált magának egy fideszes tolvajt, aki venne neki gyémántkötőtűt, agyimplentátumot, fősintérhelyettesi széket. Tetszett volna Svédországba születni (amely országról Stumpf András pontosan annyit tud, hogy van benne egy olyan iskola, ahol az egyik vécén állva pisilhetnek a lányok, vagy valami ilyesmi, valószínűleg gender tanszék is van az egyetemen, hányinger).
@jotunder: Ugye láttad, hogy nem állítottam, kérdeztem? 🙂
@közösperonos átszállás: ha szempont, hogy pont nő ne legyen, akkor is baj van, persze. és nyilván van baj, bár én nem szeretek magyaugarozni.
@közösperonos átszállás: én nem tagadom a más szempontokat, csupán rangsorolom.
@jotunder: ez is egyfajta kurziválás.
@sárospataki lány: ez egy butaság. egy olyan világban, ahol meglepi, ha egy nő magas rangú vezető (sirimavo bandanaraike vagy indira gandhi a lehető legmagasabb rangú vezetői voltak az országuknak), ott bizony érdekes az, hogy igen, simán betöltik a honvédelmi miniszteri funkciót nők. ahol egy olyan fasiszta idiótára, mint julius evola lehet hivatkozni nőügyben, ott kifejezetten kötelező anyag :)))
@jotunder: evola gyula valóban fasiszta volt (nem náci, a nácikat utálta), de ugyanakkor viszonylag rutinos pinabubus, valamint elég sikeres alpinista is, tehát mondjuk tamás gáspár miklóssal ellentétben, aki nem fasiszta, mégis az ő tanácsait fogadnám el a k2 vagy a kancsendzönga megmászásával kapcsolatban (j.e. sem mászta meg, de megpróbálta). gyk. http://www.fallacyfiles.org/adnazium.html
a magas pozíciót elért nők listázása lehet akár érdekes is, információnak mindenképpen információ, de attól még teljesen felesleges pozitív diszkriminációt erősít, ugyanis a nők nem kisebbség, hanem.
@sárospataki lány: Node most ott tartunk, hogy ne PRK legyen a honvédelmi miniszter, akinek az egyetlen érdeme a témában, hogy nő, hanem Hende Csaba/Szekeres Imre/Juhász Ferenc, akiknek még ez az egyetlen érdemük sincs. (A témában, persze.)
“ugyanis a nők nem kisebbség, hanem.”
Miben?
@Virág et.: “A valódi indok ennél prózaibb. Amikor az átkosban ezek a szakmák kialakulóban voltak, kialakult a szocialista államrend a különböző pozíciókkal, akkor a nők inkább a biztosabb, otthonról, a gyerek mellől is végezhető munkák felé orientálódtak, míg a férfiak a nagyobb bevétellel kecsegtető, talán mozgalmasabb, de mindenképp rizikósabb ügyvédséget preferálták. Ezek a folyamatok aztán berögzültek és évtizedek alatt ilyen torzuláshoz vezettek. “
Ha összefoglalhatom, most azt mondtad, hogy nem is igaz, hogy a bírói szakma alulfizetett, és azért vannak rajta többségben nők; a valóság ezzel szemben az, hogy a bírói szakma (relatíve, az ügyvédséghez képest) alulfizetett _volt_, akkor lettek rajta többségében nők. Szóval most csak vakarom a fejem, ez nem tűnik azért olyan ütős ellenérvnek, viszont ebben elrejtve nyilván van egy, valahol.
@közösperonos átszállás: énszerintem ne legyen szekeres imre stb se, bár honvédelmi miniszternek valszeg nem a legokosabb emberek kerülnek. aki lesz, annál ne elsődleges szempont legyen a neme.
a nők eleve számszerűen többen vannak, de nem erre utaltam, hanem arra, hogy ne vegyük egy kalap alá a nemzeti kisebségekkel, mondjuk, pozitív diszkrimináció szempontjából.
@sárospataki lány: “aki lesz, annál ne elsődleges szempont legyen a neme.”
Na, gondolkodtam ezen, aztán arra jutottam, hogy nem nekem volt igazam, hanem neked. Ugyanakkor előtte meg nem neked volt igazad, hanem csársznak. 🙂
Ugyanis az, hogy hány miniszter (képviselő, főosztályvezető, államtitkár, polgármester, bíró, CEO stb.) nő, az nem elsősorban cél, hanem indikátor. Ha juszt is csinálunk női minisztereket, az olyan, mint bemagolni a matekpéldák eredményeit: valójában hamisítás, mert látszólag érteni fogunk a matekhoz, csak hát mégse.
És hát ma Magyarországon teljesen elképzelhetetlen egy női hadügyminiszter, pedig a föntiek példájából látszik, hogy kábé egy keményebb éjszaka alatt elsajátítható a témaspecifikus tudás, ami a rendben levő igazságügy-miniszterből rendben levő hadügyminisztert farag (a Magyar Néphadseregben letöltött sorkatonai szolgálatot azért nem minősíteném releváns háttértapasztalatnak).
“hanem arra, hogy ne vegyük egy kalap alá a nemzeti kisebségekkel, mondjuk, pozitív diszkrimináció szempontjából. “
Amúgy tényleg, a nemzeti kisebbségeknek szerinted miért “jár” pozitív diszkrimináció?
@sárospataki lány: ahhoz kepest, hogy utalta a nacikat, a naci Nemetorszagba szokott es Himmler elmebeteg csoportjanak dolgozott.
@közösperonos átszállás: a pozitív diszkrimináció, meg a női kvóták ártanak a nőknek, éppen mert azt sugallják, hogy a nő nem lehet elég okos, felkészült, stb. ahhoz, hogy pozitív diszkrimináció nélkül labdába rúgjon, pedig de. Ha pozitívan diszkriminálódnék, sose lehetnék biztos abban, hogy személyes érdemeim jogosítanak fel az elismerésre (értsd: az állásban, fizetésben, pozícióban megnyilvánuló elismerésre), vagy csak kipipálandó kvótanő vagyok.
(a nemzeti – meg egyéb – kisebbségeknél általában ugyanezt gondolom)
A “nemzeti szajhaverseny dobogós helyezettjei ” kifejezés tökéletesen ráillik a három nőre, megnézve azt a három kretént,és undormányt akikhez nyilván pénzért hozzá mentek.
Mi a gond?
@Érvsebész: Most meg a férfiak nem tudhatják, hogy tényleg annyira jók, vagy csak férfiak.
@Érvsebész: egyáltalán nem így van
a kvótának, illetve a a pozitív megkülönböztetésnek köszönheti a világ azt, hogy Angela Merkel a német kancellár és Obama az amerikai elnök, és mindkettő nagyon előre vitte az élhetőséget
szerintem összekevered azt, hogy abban a helyzetben, ami – bár stumpfidióta állítja és sárospataki fiú is szeretné, hogy így legyen – nem létezik Magyarországon, vagyis ha egy sokkal okosabb nő csak úgy az okossága révén érvényesülhetne (például Papp Réka Kinga) egy síkhülye férfival (például Hende Csabával) szemben, akkor igazad volna, de például Merkel a közelébe se kerülhetett volna a politikának, ha nem kellett volna megfelelő számú nőt használnia (milyen szörnyű szó és helyzet, és milyen jóhoz vezetett!) a pártjának, de mert kellett, hát bekerült , és ott már érvényesült a tehetsége és okossága (ott sem könnyen, de ez más kérdés)
mondhatod, hogy ez nem helyes, de a statisztika nem téged igazol
a kezdő lépést adja meg a kvóta és a pozitív megkülönböztetés, aztán ha már kialakul az egészségeshez közelítő helyzet, akkor már tényleg döntsön a rátermettség (amiben még mindig nagy szerepe lesz annak, hogy mit gondolnak a helyzetről a választók, például az amerikaiak, hogy “most már tényleg kellene egy női elnök”, és megválasztják Ms Clintont)
és az, hogy olyan 30 százalék körüli kvóták nyomán egyes helyeken 50 százalék fölé került a nők aránya, mutatja, hogy nagyon is rátermettek, kevésbé korruptak és sokkal empatikusabbak lévén
(nem azt mondom, hogy a nők eleve ilyenebbek, hanem a társadalmi státuszuk miatt alakult így, könnyen lehet, ha beletanulnak a politikába igazán, ők is elmennek a korrupció irányába, de ez megint egy új kérdés)
@közösperonos átszállás: Tényleg ezt írtam volna? Mert nekem úgy rémlik, hogy azt írtam: az ügyvédség a legjobban és egyben legrosszabbul fizetett jogászi szakma is. Mivel az ügyvéd vállalkozó, a többi jogász meg lényegében nem, még a közjegyző sem igazán. Az ügyvéd úgy halhat éhen, mint lehet milliárdos, akárcsak egy bármilyen más vállalkozó. A rendszerváltás előtt jóval kevesebb ügyvéd volt, így az éhenhalók-gazdagok aránya az utóbbiak javára dőlt inkább el a verseny hiánya miatt, de rizikómentes már akkor sem volt a pálya. Az ügyvéd nem “kap fizetést” senkitől, maga termeli ki a saját bérét, ha tudja és van elég jól fizető munkája. Ez bizonytalan, mint a kutya vacsorája és régen is az volt, bár ma ha lehet még bizonytalanabb.
Ha átlagot számolnánk a bírák bére konzisztensen magasabb, mint az átlagügyvédeké. Csakhogy senki nem úgy vág bele egy vállalkozásba, hogy majd valahogy lesz, hanem hogy majd ő is a sikeresek közé fog tartozni. Ezt hívják vállalkozási kedvnek.
A “nagyobb bevétellel kecsegtető” nem egyenlő a nagyobb bevételt biztosítóval. Ha az emberek soha nem kockáztatnának, nem lenne egyetlen vállalkozás sem a Földön, mindenki fix bérért az államnak dolgozna. Szerencsére nem így van.
@Virág et.: Nem tudom, mennyire van igazam, de nekem úgy tűnik, hogy a bíróságokon bírók rokonai kapnak munkát, a közjegyzőséghez is protekció kell, az ügyészséghez meg pláne.
Akinek meg kezdésnél nincs erős támogatója, vagy ajánlója, az megy ügyvédnek, hogy a piacról éljen.
Szerintem sok a nő az ügyvédek között is, ahogy a kisvállalkozók között is.
@jotekony koc: Jól látod, ma már az egész pályán nagy a nők aránya. Ami nem meglepő, ha körbenézünk a jogi karokon – ott is a nők vannak többségben a hallgatók között.
Azon is érdemes elgondolkodni, hogy ha valóban kapcsolat kell a bírói, ügyészi és pláne a közjegyzői állásokhoz, míg ügyvédnek lenni lényegében egyéni döntés, akkor melyik is a jobban jövedelmező? Ha ügyvédnek állni a könnyű és biztos meggazdagodás első lépése lenne, akkor mi a fészkes fenének mozgatnának az emberek kapcsolatokat, hogy bíróságra tudjanak menni dolgozni? Nem lenne inkább értelmesebb döntés ügyvédnek menniük – több pénz és ahhoz még kapcsolat sem kell.
Nyilván a valóság az, hogy a bírói, ügyészi pálya biztos bevételt és tisztes megélhetést jelent. Nagy gazdagságot nem, de nyomorgást sem. 4-500 ezer forintos havi bruttó fizetések egy frissen kinevezett bírónál nem irreálisak. Ennyiből azért meg lehet élni. Sok ügyvéd, pláne vidéki ügyvédek soha nem tudják ezt az életszínvonalt elérni.
@Virág et.: Azért ez ennél bonyolultabb is lehet. Szerintem a rokon ( és földi ) nem csak azért kerül be, mert annyira jövedelmező valami.
A nepotizmus nem csak azért van, mert a csórók be akarnak kerülni a pénzért, hanem azért is, mert ha valaki bekerül egy nagyobb szervezetbe, akkor kellenek neki a támogató rokonok, földik, a minél nagyobb hátország. Felvesz még egy rakást a faluból meg a családból. Ezek a klántagok egymást támogatják, és minél többen vannak egy szervezetben, annál erősebbek mások érdekeivel szemben.
És ez az ország az aljától a tetejéig ilyen.
@Virág et.: “A rendszerváltás előtt jóval kevesebb ügyvéd volt, így az éhenhalók-gazdagok aránya az utóbbiak javára dőlt inkább el a verseny hiánya miatt”
És ezt mondtad a múltkor is, amit beidéztem. Kár volt most még egyszer a mostani helyzetre reflektálnod, a beidézett rész, meg amit írtam rá, az is az “átkosra” vonatkozott, meg hogy aztán berögzültek a folyamatok. Ez így tényleg az, amit összefoglaltam: rosszabbul fizetett -> nők -> berögzülés.
(Egyébként hogy mitől nőiesedik el egy szakma, azt se felejtsük ki. Általában időben előtte ott van a csökkenő fizetés.)
@jotunder: ez már a godwins law, vagy még nem? 🙂
túrtam neked egy evolát: “A hitlerizmus legnegatívabb aspektusa az volt, hogy alapvető és végzetes szerepet játszott benne az irredenta etnikai nacionalizmus radikalizmusa. Ez Hitlernek valóságos rögeszméje volt, és olyan kalandokba sodorta őt, amelyek eleinte sikeresek voltak, de végül – a határok és a reális lehetőségek iránti érzék hiányának következtében – katasztrófába torkolltak. Minden németet minden áron egyetlen birodalomban – a Harmadik Birodalomban – és egyetlen Führer alatt kell egyesíteni. Hitler meg volt győződve arról, hogy ez az a feladat, amelynek elvégzését a Gondviselés rábízta. A Volk ideológiája itt összeolvadt a modern nacionalizmus antitradicionális ideológiájával. Ez antitradicionális volt Németország vonatkozásában is, hiszen sem az Első, sem a Második Birodalomban nem merült fel semmi olyan gondolat, amely akárcsak emlékeztetett volna erre az agyrémre.”
evola tipikus un. balkézutas tradicionalista volt, tehát nem kötődött egy bevett tradícióhoz (pl. kereszténység, stb.), saját gondolatai voltak, mégis sikerült elkerülnie a nyúédzsnek még a látszatát is. de az ilyen balkézutas arcok elég veszélyesek tudnak lenni, ha óvatlan, vagy felkészületlen ember olvassa. hesse is nagy rajongója volt pl., de ezzel együtt ő is veszélyesnek tartotta.
@Érvsebész: az elsővel egyetértek, a másodikkal nem, magam is nemzeti kisebbség tagja voltam (vagyok?) erdélyi magyarként. a kulturális, netalántán területi autonómia pl a pozitív diszkrimináció tipikus példája, létszükséglet a fennmaradáshoz, de úgy egyáltalán, a minőségi élethez.
magyarországon a cigányság pozitív diszkriminációja pl. oktatás területén elengedhetetlen, mert anélkül mindenkinek szar lesz (hogy egy többségi álláspontot is felsoroljak). a melegek szexuális identitásával is kell kiemelten foglalkozni, mert anélkül általában elég nyomorult életük van. az intravénás drogosoknak is kell ingyen tűt adni, mert különben hepatitis c járványgócok alakulnak ki, sorolhatnám a pozitív diszkrimináció példáit.
DE nagyon fontos, hogy sem a cigányság, sem az erdélyimagyarság, sem a homoszexualitás önmagában, mint másság, nem érték. ha valaki azért pozitív diszkrimiálja egy kisebbségi csoport tagjait, mert a másságot támogatni jó, modern, liberális álláspont, akkor rettenetes hibát vét.
@közösperonos átszállás: “Ugyanis az, hogy hány miniszter (képviselő, főosztályvezető, államtitkár, polgármester, bíró, CEO stb.) nő, az nem elsősorban cél, hanem indikátor.”
minek az indikátora? de tényleg érdekel, a felesleges pozitív diszkriminációé, a nők elférfiasodásáé, a férfiak elnőiesedéséé, a férfiak engedékenységéé, vagy mié?
“Amúgy tényleg, a nemzeti kisebbségeknek szerinted miért “jár” pozitív diszkrimináció?”
lásd eggyel feljebb.
@sárospataki lány: mikor is irta??? az SS hazi ideologusa lett, azert nem lett haborus bunos, mert teljesen ertelmetlen marhasagokat talalt ki az SS ideologiajanak… plusz eltalalta egy bombaszilank es elete vegeig kerekesszekben volt. elkepeszeto baromsagtomkeleget irt ossze, teljesen hihetetlen, hogy a tradicionalista elmebetegek ezt kajaljak.
@sárospataki lány: “minek az indikátora? de tényleg érdekel”
Hogy ha akarják, mennyire tudnak magasra jutni. Mondom, a pozitív diszkriminációval ilyenkor csalunk (a “felesleges” meg ugye a magánvéleményed, itt csak félrevisz).
@jotunder: talán a hatvanas években, de nem vagyok biztos benne (annyit nem ér, hogy guglizzak, de nyilván a háború után). evola nem az ss-nek “talált” ki ideológiát, hanem a ducsénak és az olasz fasizmusnak. németországi tartózkodása alatt, ami talán egy év volt, a szabadkőművességről írt. evola egész megközelítése arisztokratikus, antinacionalista és demokráciaellenes volt, tehát eleve lehetetlennek tartotta, hogy egy párt (nemzetiszocialista) alatt kiépüljön egy tradicionalista államforma.
én nem akarom védeni evolát, összességében engem taszít, ha tradicionalistát akarok olvasni, akkor guénon nagyságrendekkel hitelesebb és komolyabb, de az tény, hogy a magyar tradicionalisták imádják.
ettől függetlenül a szexus metafizikája egészen jó mű.
@közösperonos átszállás: hát ezaz, a “ha akarják” + “meddig tudnak eljutni” típusú dolgokat nem mérünk együtt, mert nem lehet szétszálazni, melyik is a releváns adat.
@sárospataki lány: “magam is nemzeti kisebbség tagja voltam (vagyok?) erdélyi magyarként. a kulturális, netalántán területi autonómia pl a pozitív diszkrimináció tipikus példája, létszükséglet a fennmaradáshoz, de úgy egyáltalán, a minőségi élethez.”
Ez oké, csak kevés; ha mondjuk a rendőrök szinte mind románok, akkor valami gáz azért van, nem? Pedig ez nem a kulturális autonómia tárgyköre (meg nem is feltétlenül a területié, az erőszakszervezeteknél pont érthető, ha központi kézben maradnak, anélkül az nem területi autonómia, hanem már majdnem egy külön ország).
(Egyébként a Monarchiára, meg utána a nemzetállamokra is jellemző, hogy az állami állásokat próbálták a saját nemzetiségűeknek adni, aztán nevesíteni, hogy lám, a magyar kultúrfölény. Én spec. azt mondom, hogy az állam próbálja az alkalmazottai körében is poz.diszkriminálni pl. a nemzeti kisebbségeket (tehát ügyeljen rá, hogy legyen elég magyar rendőr, tanító stb. Szerbiában meg Romániában is), viszont ebből jön az, hogy legyen (elég sok) cigány rendőr meg tanító Borsodban, csak ezen logika alapján mi a gond a női kvótával?)
@sárospataki lány: “hát ezaz, a “ha akarják” + “meddig tudnak eljutni” típusú dolgokat nem mérünk együtt, mert nem lehet szétszálazni, melyik is a releváns adat. “
Ilyenkor segíthet a nemzetközi összehasonlítás. 🙂 Nyilván nálunk sokkal kevésbé akarnak a nők felsővezetők lenni, mint Nyugaton, azért van, hogy “Magyarországon jelenleg 5,3 százalék a női felsővezetők aránya – az Unióban ez az arány átlagosan 13,7 százalék.”. 🙂 Ejnye, ez a félázsiai mentalitás!
@közösperonos átszállás: Akkor nem jött át, ami írni akartam.
Tényszerűen már az átkosban sem volt igaz, hogy az ügyvédség átlagban jobban keresne a bíráknál, csak akkor a kevesebb ügyvéd-kisebb verseny miatt még jobb esélyekkel indultak az ügyvédek, hogy ők is a felső kereseti sávba tartozzanak a szakmán belül. Átlagban azonban nem volt jobban fizető az ügyvédség, az átkosban amúgy sem voltak olyan óriási fizetési különbségek, mint manapság. A szempont akkor sem a pénz volt, hanem a kiszámítható stabil jövedelem és a több szabadidő. Ez a bírák mellett szólt – az ügyészekre a szabadidő már nem volt jellemző, ezért bár a pénz ugyanannyi, mégis több nő ment bírónak, mint ügyésznek.
Ennyit írtam. Valamit nagyon bele akarsz olvasni, ami nincs ott.
@Virág et.: Azt kihagytam, bocs, hogy persze, hogy jó észrevételnek találom az “és berögzült, és így maradt” hozzáadását a (valóban és nyilván túlegyszerűsítő) “mer’ a pénz” indokláshoz, csakhogy ezzel nem cáfoltad azt, hanem kiegészítetted, pontosítottad.
@Virág et.: “Valamit nagyon bele akarsz olvasni, ami nincs ott. “
Itt pont te olvasol bele valamit nagyon az én hozzászólásaimba, nem? 🙂
Igen, az eltérő (nyugisabb, gyerekkompatibilisebb) munkakörülmények szerepét is kár lenne tagadni (ezek sokszor meglátszanak a fizetésen is amúgy, de nyilván nem mindig). Viszont azért a megkülönböztetésedért, hogy nem fizetett jobban, csak azt hitték az emberek, tényleg kár volt — nyilvánvalóan az utóbbi alapján döntenek az emberek, és van, hogy tévednek. Ha a magasabb fizetés reményében váltok munkahelyet, és pofára esek, akkor is a pénz motivált a váltásban.
@sárospataki lány: “De nagyon fontos, hogy sem a cigányság, sem az erdélyimagyarság, sem a homoszexualitás önmagában, mint másság, nem érték. ha valaki azért pozitív diszkrimiálja egy kisebbségi csoport tagjait, mert a másságot támogatni jó, modern, liberális álláspont, akkor rettenetes hibát vét.”
kedves fiúlány, csak ezért kezdem megint, mert ez a szokásos taktika, állítani valamiről, hogy állítják róla, aztán megpróbálni cáfolni egy nem létező véleményt
nincs az általad leírt hasonló liberális álláspont, hanem olyan van, hogy
a másságot csak azért, mert másság, nem kell elvetni
hozzám képest a jobbikosság másság, de eszembe sem jut emiatt jónak tekinteni
ami pedig azt a véleményedet illeti, hogy a honvédelmi miniszterséghez Papp Réka Kingának csak annyi előnye van, hogy ő nő, tulajdonképpen egyetértek vele: igen, igen, ma nagyon fontos volna, ha nő volna a honvédelmi miniszter
az egyik legfontosabb érvet már pedzegette itt @közösperonos átszállás:, eddig szóba sem jött, hogy nő legyen a hadügyminiszter, vagyis fő kritérium volt a férfisága, tehát semmi kifogásod nem lehet az ellen, hogy ha most fordítanak rajta
inkább az a kérdés, hogy miért ne legyen férfi, és szerintem te magad nagyon sok érvet találnál, ha akarnál
már az is közelebb hozná Magyarországot a világhoz, ha a legközelebb a magyar miniszter is rajta volna ezen a képen:
nol.hu/data/cikk/1/44/90/63/cikk_1449063/213-000_DCD64BA6BF477721A6C6A38854B108C5A9527B4D-nol.jpg
Balról: Mimi Kodheli albán, Jeanine Hennis-Plasschaert holland, Ursula von der Leyen német, Ine Marie Eriksen Soreide norvég és Roberta Pinotti olasz védelmi miniszter
@rainy day woman: ++++))))
@csársz: hozzászólásod minden sor arany, de tényleg 🙂
azt mondod:
“kedves fiúlány, csak ezért kezdem megint, mert ez a szokásos taktika, állítani valamiről, hogy állítják róla, aztán megpróbálni cáfolni egy nem létező véleményt. nincs az általad leírt hasonló liberális álláspont, hanem olyan van, hogy a másságot csak azért, mert másság, nem kell elvetni”
majd ezt magad cáfolod két soron belül:
“ami pedig azt a véleményedet illeti, hogy a honvédelmi miniszterséghez Papp Réka Kingának csak annyi előnye van, hogy ő nő, tulajdonképpen egyetértek vele: igen, igen, ma nagyon fontos volna, ha nő volna a honvédelmi miniszter”
🙂
majd felveted, hogy:
“inkább az a kérdés, hogy miért ne legyen férfi, és szerintem te magad nagyon sok érvet találnál, ha akarnál”
találnék, de mindegyik szexista lenne, és nem tetszene a feministáknak 🙂
szorgalmazod a felzárkózást a világhoz:
“már az is közelebb hozná Magyarországot a világhoz, ha a legközelebb a magyar miniszter is rajta volna ezen a képen:”
elég sok dolog bajt okozott már idáig is az, hogy pl. egy imaginárius nyugathoz hozzá akartuk társadalommérnökösködni magyarországot, átugorva az organikus fejlődés lépcsőit. figyelem, ez nem jelenti azt, hogy az elérendő cél rossz, vagy jó, egészen egyszerűen csak a módszer szar.
a végére vettem egy gyönyörű szofizmust:
“az egyik legfontosabb érvet már pedzegette itt @közösperonos átszállás:, eddig szóba sem jött, hogy nő legyen a hadügyminiszter, vagyis fő kritérium volt a férfisága, tehát semmi kifogásod nem lehet az ellen, hogy ha most fordítanak rajta”
tegyük fel, hogy kifejezetten nőellenes volt a hm-kinevezési gyakorlat. ez természetesen rossz, ebben egyetértünk, nem? amennyiben ez rossz, akkor a kifejezetten női hm kinevezése csak abban az esetben indokolt, ha a nőség hadügyminiszterség szempontjából nagyobb értékkel bír, mint a férfiság. ez két módon lehetséges: 1. a női karakterológia jelentősen eltér a férfitól, olyannyira, hogy a nőség előny bizonyos szakmák betöltésénél 2. a nőség, mint a férfiságtól eltérő valami, önmagában érték.
az egyest kizárhatjuk, mert ha ez igaz, akkor két lépésben ott tartunk, hogy indokolt a karakterológia alapú szegregáció a nők és a férfiak között, amit ugye hamis állításnak tartunk. marad a kettes 🙁
kérdés?
@sárospataki lány: ha valamit nem értesz, miért nem gondolkodol rajta
ráadásul direkt csúsztatsz: pontosan megírtam, hogy melyik nem létező véleményt fogalmaztad meg, hogy cáfolhasd
amit ellentmondásnak látsz, azt szánt szándékkal írtam úgy, hogy magad gondolkodhass rajta, és ha csak szexista érveket tudnál felhozni, az egyfelől jellemzi a gondolkodásodat, másrészt mutatja, hogy nem nagyon érted, mi a szexizmus
ha a nemek közötti természetes különbségeket érvekkel alátámasztva bemutatod, az ellen senkinek sem lehet kifogása
ha a honvédelmi minisztérium célja valóban a hon védelme, akkor nemi szempont nem játszhat szerepet a rátermettség kérdésében, a politika azonban sokkal szélesebb dolog, nagyon is fontos lehet olykor, hogy a társdalom érzékelje például ezt, ezért, ha eddig mindig férfi volt, most pedig nő lesz a hadügyminiszter, ennek fontos szerepe lehet a nemi semlegesség társadalmi elfogadottságában (szólj, ha ezt sem érted!)
a nyugathoz való tartozásról írt zavaros mondatoddal ellentétben, eddig csak az okozott bajt, hogy nem tartoztunk hozzá, nem hiszem, hogy egyetlen konkrét esetet is tudsz említeni a sok baj közül, amit szerinted okozott (az organikus társadalomfejlődés lépcsői pedig éppen a társadalommérnökök kitalációi közé tartoznak)
de mindegy is: szerinted nyilván nagyon helyes, hogy nálunk csak férfi lehet miniszter mostanában, és vagy nem tetszik neked, hogy másutt nem így van, vagy úgy gondolod, hogy az organikus társadalomfejlődés lépcsőin messze elébünk vágtak
mindkét eset eléggé szégyenletes
@rainy day woman: hát akkor legalább tudjuk, mi az oka annak az elbizonytalanodásnak, amit valaki fentebb feszegetett
@csársz: “ha egy sokkal okosabb nő csak úgy az okossága révén érvényesülhetne (például Papp Réka Kinga) egy síkhülye férfival (például Hende Csabával) szemben” – azért nem érzem relevánsnak a felvetést, mert szerintem nem az a baj, hogy egy miniszter férfi, hanem hogy síkhülye. Engem semmilyen megelégedettség nem töltene el attól, ha helyette egy síkhülye nő lenne a miniszter (szerintem akadna ilyen a kormánypárti padsorokban), ahogy pl. az előző kormányban a Lászlóné szereplésétől sem éreztem úgy, hogy kis lépés a vietnami rattanbútornak, de nagy lépés a nőmozgalomnak az ő minisztersége.
Egyébként a te meg a @sárospataki lány: kommentje nyomán némileg kész vagyok finomítani a véleményemen, lehetnek helyes és előremutató pozitív diszkriminációs helyzetek, alighanem túlságosan meghatározó volt a saját személyemre vonatkozó attitűdöm (jelesül, hogy csakis a teljesítményemmel akarok érvényesülni). Ráadásul, amikor egy fiút és egy lányt is nevelsz, abban a meggyőződésben, hogy alapvetően egyformán értékesek, amikor mindkettőben nap mint nap azt erősíted, hogy bármit becélozhatnak mindketten, és előbb-utóbb mindkettőnek tudni kell villanykörtét és pelenkát cserélnie is, akkor nem tudod tiszta szívvel azt mondani, hogy a lányodnak pozitív diszkriminációt akarsz (minek? bármire képes). De ez persze megint szubjektív, és nem érv, hanem magyarázat.
@Virág et.: @jotekony koc:
A nők magas aránya a bírák között nyilván nem mond sokat a nők lehetőségeiről *általában*. Kb. 2800 bíró van Magyarországon, ennek 68 %-a nő (adatok innen: http://www.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/obh/elnoki-beszamolok/obh_beszamolo_2014.pdf)
Azt, hogy miért több a nő a bíróságokon, mint az ügyészségeken, (szigorúan szubjektív és semmivel sem alátámasztott feltételezésem szerint) a munka különbözősége magyarázhatja: ti. az ügyészségeken viszonylag kisebb jelentőségű a civilisztika, és meghatározóbb a büntető jogalkalmazás, ami a férfiakat jobban vonzza.
Ha pedig igaz, hogy a bírósági állásokat az aktív bírák retyerutyáinak van esélye elnyerni, akkor a bírósági genderprobléma néhány generációval később megoldódik, mert a retyerutyák neme nyilván kb. fele-fele arányú.
@Érvsebész: csak arra reagálok, amivel nincs vitám, ezért nem is állítottam
a síkhülye mindegy milyen nemű
de a helyzet ma az, hogy HCS a miniszter, és ezt egyszerűen semmi más nem magyarázhatja, mint a pozitív diszkrimináció a síkhülye férfiak iránt
de még egyszer: ha az esélyek egyenlőek vagy az egyenlőség felé tendálnak, akkor állatság bármilyen megkülönböztetés
ezért is törölte el nemrég (néhány éve) az amerikai legfelsőbb bíróság a törvényt, hogy ha két egyenlően megfelelő jelölt van egy felvételin (állásinterjún), akkor az afroamerikait kell felvenni
mert ez a szabály csak akkor volt értelmes, amikor még a gyengébb nem afrót is előnyben részesítették általában
most úgy érzik, ez már nincs így (jellemző, hogy tudtommal éppen akkor változott a szavazati arány, amikor egy afro került egy nem afro helyére a bíróságon: saját példája sugallta neki a helyzet változását, és éppen ezért gondolom, hogy nem biztos, hogy igaza volt)
feminfo.444.hu/2015/03/12/feminizmusban-eloz-minket-az-allamtitkar/
@Érvsebész:
azért egy dolgot ne feledjünk (én véleményem itt most irreleváns):
nyugaton az emancipációs törekvések már inkább a
nem-fehér
nem-férfi
nem-heteroszexuális
nem-közép és felsőosztálybeli
(stb.)
kategóriák köré szerveződnek, persze ezek jobbára elméletek.
vulgo: feminizmus kortárs verziója nem egyenlő azzal, hogy fehér, közép vagy felsőosztálybeli hetero nők állítólag nem tudnak olyan könnyen karriert építeni, mint fehér, közép vagy felsőosztálybeli hetero férfitársaik. ez a verzió a múlt, a 20. század második fele.
@Érvsebész: “és előbb-utóbb mindkettőnek tudni kell villanykörtét és pelenkát cserélnie is, akkor nem tudod tiszta szívvel azt mondani, hogy a lányodnak pozitív diszkriminációt akarsz (minek? bármire képes).” írod.
De ha a lányod, akit úgy neveltél, hogy mindenre képes, szembetalálja magát egy nagyon is szexista társadalommal, amelyik összekeveri a biológiai nemi különbségeket a társadalmi szerepekkel, és ebből levezeti, hogy a nő előbb szüljön 4-5-öt, utána akarjon karriert és egyébként is így biztos nem fogják verni otthon.
Szóval akkor kérdés, hogy mire megy azzal, hogy bármire képes.
papprekakinga.tumblr.com/post/113158481217/elmult-a-nonap-johetnek-a-csokrok
Sorry, hogy eltűntem, aztán most meg már kissé tán elkéstem, de azért ezt az egyet hadd, hátha jár erre valaki még.
@sárospataki lány: “elég sok dolog bajt okozott már idáig is az, hogy pl. egy imaginárius nyugathoz hozzá akartuk társadalommérnökösködni magyarországot, átugorva az organikus fejlődés lépcsőit. “
Bizony, sokat okozott. Ugyanakkor az “organikus fejlődés”, akármi is legyen az, szintén sokat okozott (hogy messzire ne menjünk, az az őskáosz, ami egyre jobban elharapódzik a honi közigazgatásban, bizony teljes mértékben organikusan kifejlődött ööö, gyomnövény), én azért azt mondanám, inkább a Nyugat-romantika. (De persze ha lehet nem a szélsőségeket nézni, akkor csekkoljuk le, Nyugaton mi működik és hogyan, és próbáljuk meg adaptálni, az mégse majmolás azért. Meg ideológiai alapja is csak mérsékelt van, felőlem nézhetünk keleti példákat is, csak hát ugye, működjenek, meg az se árt, ha az ország meg a társadalom hasonlít.)
A másik a társadalom-mérnökösködés, amire harapok. Az utóbbi hónapban már legalább kétszer írtam, hogy ez nem terminus technicus, hanem baromság: gyakorlatilag olyan kormányzást értünk rajta, ami nem hűbelebalázs módjára történik. Szent István, mint társadalommérnök? Idejön oszt delirál nekünk egy keresztény Nyugatra hasonlító keresztény Magyarországot, há’ nem?