Szilvay Gergely és Békés Márton tananyag a Pázmányon
Eredeti szerző: jotunder
Kommentelőnk hívta fel a figyelmem erre a kurzusra.
………………………………………………
Kortárs politikai ideológiák
Sop110
péntek 10.15-11.45
Hörcher Ferenc
Alt-right, populizmus, forradalmi konzervativizmus
Ebben a félévben egy kortárs ideológiai jelenségcsoporttal fogunk foglalkozni: azzal, amelyik idehaza Orbán Viktort segítette negyedszer hatalomra, az Egyesült Királyságban a Brexit szavazást győzelemre vitte, és az USÁ-ban Trump elnök megválasztásához vezetett.
Módszerünk egyszerű lesz: a Kommentár című, közéleti és kulturális folyóirat 2018/3-4. számát fogjuk olvasni, az ideológiai tartópilléreket keresve.
Tematika
1. Békés Márton: Az új Európa itt születik, Békés Márton: Rendszer és korszak (+ Türelem és elszántság)
2. „Bátran és szabadon” – Beszélgetés Schmidt Máriával
3. Karácsony András: Döntés és hagyomány
4. Lánczi András: A teljesség arcai: a konzervatív keletkezése
5. Frank Füredi: Az európai kulturális háború és a populizmus (+ Czopf Áron: Szekuláris vallásháború – Frank Füredi: A célkeresztben: Magyarország)
6. L. Simon László: Ki viszi a puskát?
7. Egy hiányzó szerző: Szalai Zoltán
(Szalai Zoltán: Az elitképzés jelenéről és jövőjéről, In: Szalai Zoltán (szerk.) Elit, képzés, trendek: Nemzetközi példák és minták a magyar elitképzés megújításához. 412 p. Budapest: Mathias Corvinus Collegium, 2014. pp. 9-13.; Szalai Zoltán „Ahol sírásó van, ott valahol egy hullának is kellett lennie”: Ernst Jünger és Carl Schmitt kapcsolatának margójára, KOMMENTÁR 5-6: pp. 19-29. (2014)
8. A fiatalok: Szilvay, Szánthó, Veszprémy, Czopf
Hörcher egy amerikai diák (nem doktorandusz, diák) dolgozatát adja meg a szakirodalom egyetlen tételeként, a címe: The Rise of the Alt-Right Movement. Nice touch.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518439-6987a34b2b392' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518439&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518439-6987a34b2b392&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518439-6987a34b2b392' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
az nagyon helyénvaló, hogy ez a kurzus van, csak remélni lehet, hogy az ELTE TáTK-n is van ilyen kurzus. az természetes, hogy nincs szakirodalom, de a tárgy előadójaként Horkay-Hörcher tökéletesen alkalmas a Békés – Szilvay – Schmidt … tünetegyüttes elméletileg is igényes bemutatására.
@tamtkr: ez így van. ez most (sajnos) egy teljesen megkerülhetetlen téma.
Kevésbbé lihegve de a Atlantic is sorozatot indított kb egy hónapja a világban végbemenő változásokról, bár nem hiszem, hogy a sorozat címe tetszeni fog. Izlelgetem a „forradalmi konzervatizmust”.
http://www.theatlantic.com/projects/is-democracy-dying/
Láttam a diák munkáját (egy nyári tudományos projekt eredménye): egy elég könnyen olvasható, kicsit elbeszélő jellegű esszé. Talán Hörcher ennyit gondolt bevállalhatónak a PPKE-s diákok számára.
Amúgy a téma szerintem mindneféle alapvető társadalomtudományi jelenségek és tudományos dilemmák megértése szempontjából is rendkívül izgalmas lehet.
Pl. azt gondolhatja az elsőéves diák, hogy a leíró jellegű társdalomtudományi kutatás (implicit feltevésként!) egymástól függetlenül létrejövő, kialakuló, létező jelenségeket próbál bizonyos jellemzőik alapján klasszifikálni. Azonban
ezek a politikai mozgalmak sokkal inkább a poszt-68-as liberális demokrácia dogmái ellen megfogalmazódó – kicsit megfoghatatlan – protest-hangulaton alapulnak, és egy-egy divatosnak tűnő ember vagy csoport ideológiáját vették át, a saját meggyőződéseik és igényeik, meg a helyi kontextustól aránylag függetlenül
(a mainstream republikánus/konzervatív és demokrata/liberális csoportokban is egre erősebb az ideológiai igazodás).
Szóval a társadalmi jelenségek nem egyszerűen ‘vannak’, amiket aztán lehet a tudomány objektív eszközeivel tanulmányozni. A jelenségek komplex módon, egymás hegyén-hátán alakíják saját magukat. Amikor a hírekben megjelenik valami, hogy ez meg az a mozgalom milyen cool, akkor sok más elkezdi utánozni.
Hasonlóképp, fontos általános felismerés lehet a diákok számára az, hogy a mozgalmak saját irányított kommunikációja akár egész más lehet, mint a tagok meggyőződései. Aztán: az ilyen meg olyan sajtóban, tanulmányokban leírtak igen erősen torzított képet adhatnak (forráskritika!)
@Grrr: nem tudom, hogy doktoranduszok felvehetik-e a kurzust, mert azért az nem akármi lenne, ha Szilvay sajátmagából vizsgázna.
@jotunder: Csak a legnagyobbakból lehet tananyag még mielőtt ledoktoráltak volna
@jotunder: Ismerek olyan egyetemi tanárokat, akik hamarabb oktattak egy szakon, mint ahogy elkezdtek a képzésre járni…
@Online Távmunkás: Remélem, azért valami más szakon már ledoktoráltak…
@jotunder: Legalább nyugodtan mondhatná, hogy a költö arra gondolt…
Mi ezeket már jóideje használjuk illusztrációként, nincs ezzel gond, mondjuk ennél kissé tágabb kontextusba helyezve, mert nem árt, ha a hallgatók megismerik a tudományfilozófiai, szociálkonstruktivista és Carl Schmitt-előzményeket, valamint a „morális többség” kampánystratégiai fordulatot és a huszas évek német srumunddrangját a „Fényes Szelek” folyamattal együtt.
@fortin2: nem nagyon latok a kozepszeru kategoriat elero magyar alt-right (forradalmi konzervativ, hehe) figurat. Franciaorszagban meg az alkesz alt-right troll kategoriaban is vilagsztart tudnak inditani. mindazonaltal, ez most tortenik, es jol tanulmanyozhato.
@jotunder: Persze meg kéne nézni, hogy eredetiben mi hangzott el (sajnos nekem nem indul el), de így a magyar leirat alapján ezt kb. a salgótarjáni fidelitas helyettes szóvivője is mondhatta volna:
„KR: Azt mondta, hogy ellenzi a cenzúrát illetve a sajtótermékek betiltását.
SB: Igen, de azt gondolom… Nézze, személy szerint nekem… Vegyük azt, amit a színpadon is mondtam. Magyarországon egy nagyon különleges helyzet alakult ki. Szerintem rögzített keretek között történnek a dolgok. Ami manapság történik… Én nem gondolom, hogy konkrétan elnyomnák a sajtót, érti? Szerintem azt teszik, amire szerintük jelenleg Magyarországnak szüksége van. De remélem, hogy a problémák idővel megoldódnak. Ahogy mondtam, nem ismerem a pontos részleteket. De ez egyáltalán semmilyen mértékben nem ingatja meg az Orbánba vetett bizalmam vagy támogatásom.”
rtl.hu/rtlklub/hirek/steve-bannon-orban-olyan-mint-trump-szuletett-tehetseg
Alt-right, populizmus, forradalmi konzervativizmus”
helyesen :mai/kortárs/21.századi (nem-náci) szélsőjobboldal
Ami itt forradalmi konzervativizmusnak neveztetik, azt a magyar tudományos hagyományban (eszmetörténetben) „jobboldali radikalizmus” néven ismerjük, esetleg „újkonzervatív jobboldali radikalizmus” címszó alatt. Strukturális/funkcionalista értelemben szinte semmi olyasmi nincs ma, mint ami eddig tudható volt. (A felszín és a külcsín persze mindig más, ahogy nem lehet kétszer a folyóba se, de itt állítólag társadalomelméletről akar szó lenni.
Egyszerűbben John Olivertől
time.com/5458295/john-oliver-declares-war-on-authoritarianism-on-last-week-tonight/
Konzervativizmus, a tököm
@nerángass: Végre lett időm megnézni, köszönöm!
@jotunder: A pártkomisszárok irományai már a Kádár-rendszerben is tananyag voltak. A jelenlegi Orbán-rendszerben sincs másképp. Csak itt a NER-komisszárok adják a tananyagot.
Na, nézzük a „tanár urakat”:
Békés Márton, L. Simon László – jó tollú szerzők, olvasható esszéisták, de sosem tekinteném őket pl. Max Weber-pioritású szakembereknek. Már csak azért sem, mert a világ eseményeit a saját nézeteikhez (meg a NER aktuális politikájához) hajlítják.
Horkay-Hörcher Ferenc szerintem szintén egy jó tollú szerző. Meg ő legalább időnként fel mer vállalni némi konfrontációt a NER-rel.
Schmidt Mária – Karsai László szerint az egyik legrosszabb történész a szakmában. Számomra az írásai egyszerű közhely-halmazok. Nem ülnék be egy órájára sem.
Czopf Áron szélsőjobboldali bloggerként kezdte, akinek az életcélja a királyság visszaállítása. Amióta felfedezte a NER, elég hamar sutba vágta a royalista elveit. Amúgy a blogra feltett írásai dögunalmasak, tele történelemhamisítással. Francio a példaképe.
Szilvay Gergely egyrészt a legközépszerűbb jobboldali újságírók egyike, másrészt számorma a stílusa száraz és unalmas. Ilyen konzervatív Nemere István, már ami az ismeretterjesztést illeti. Minden szava „arany”.
Lánczi András – ugye, ő volt sokáig a nagy durranás. A kommentárok kommentárjainak kommentárjaihoz írt kommentárt. Meg ilyesmik. Nem filozófus, bár annak állítják be a tisztelői (talpnyalói). Dögunalom, Békés stílusa jobb.
Karácsony András, Frank Füredi, Szalai Zoltán – semmit nem olvastam tőlük. Szánthó, Veszprémy – szintén ismeretlenek.
Ezek a NER-komisszárok nem kifejezetten izgatnak engem intellektuális szempontból. Nekem ilyen TESCO-gazdaságos Molnár Tamások. (Szegény Molnár Tamás!)