TGM esete a szólásszabadsággal (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Tamás Gáspár Miklós a 444.hu-ban közölt cikket Kurta szó a szólásszabadságról címmel. Tézise szerint a rendőrség helytelenül járt el, amikor előállította dr Gődény Györgyöt, akit általában és joggal koronaszkeptikusnak szoktak nevezni.
Nem vagyok jogász, ezért csak nagy vonalakban merek írni a jogi környezetről, bár értelmezésemben Tamás professzor a szólásszabadság számára helyesnek tekintett értelmezéséről ír, nem a konkrét törvényről.
Magyarországon a 478/2020 (XI.3) kormányrendeletben hirdették ki a veszélyhelyzetet, és a BTK 337 § (2) szerint
„Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Az Alkotmánybíróság még a nyáron vizsgálta a törvénnyel kapcsolatos alkotmányjogi panaszt és azt végül elutasította. Mindazonáltal világossá tette, a rémhírterjeszés bűntettét csak szándékosan lehet elkövetni, a hülyeség nem büntethető, akkor sem, ha esetleg valóban felmerül az, hogy akadályozza a védekezés eredményességét.
Tamás professzor alapvető érve az, amit John Stuart Mill a On Liberty című munkájában írt körül, és amit az amerikai alapítóatyák is elfogadtak, az Államnak nincs igazságmonopóliuma. A tévedések, sőt hazugságok ellen a legjobb védekezés az igazság kimondása, és ez vitában derülhet ki, nem kényszeríthető ki adminisztratív eszközökkel. Érdekes módon az Alkotmánybíróság indoklásában is szó van erről
A krízisből kivezető út evolutív és nem nyílegyenes, elkerülhetetlenül hibákkal és visszaesésekkel terhelt, bonyolult gondolkodási folyamat. Ezen úton legoptimálisabban akkor lehet végigmenni, ha a krízishelyzettel kapcsolatos eszmék, információk a lehető legszabadabban áramolhatnak. „
TGM legérdekesebb gondolata talán az, hogy a modern társadalomban veszedelmesnek tűnő hazugságok egész erdeje veszi körül az embert, és ezen hazugságok ellen sem lépünk fel a jog eszközeivel. Persze, megint az a probléma, hogy esetünkben egy nagyon speciális hazugságról volt szó, egy nagyon speciális helyzetben, ezért az, hogy női magazinokban lúgosítással gyógyítanák a vándorvesét, illetve celebritások kedvenc jósnői magyarázzák el, hogy miért veszélyes, ha Halak Skorpióval házasodik (bigámia?) nem tűnne jó analógiának. Azonban az alapgondolat, hogy az államot hagyjuk ki az igazságbusinessből és csak „clear and present danger” esetén korlátozzuk a szólást, lényegében azonos a Mill-i érvvel („harm to others”). Amíg nem okoz világosan kárt egy beszéd, addig az a szabad vita részének tekintendő. És igen, Mill nem volt hülye, pontosan tudta azt, hogy vannak azért nyilvánvaló ostobaságok, amelyek semmiféle szabad vita részének nem tekinthetők, de ha erre hivatkozva az államot beengedjük a szabad viták terébe, akkor az állam, hogy úgy mondjam: odaszokik. A magyar állam, valljuk meg, annyira rászokott már igazságai monopolizálására („egy állítás igaz, ha azt Szájer József egy nemzeti érzelmű fehér, heteroszexuális, keresztény férfi az IPadjén beírja az Alaptörvénybe”), hogy addiktológust kellene hívni rá.
Nehéz ügy. Nem vagyok doktríner liberális, én, kissé félve, Robert Jackson bíró nézeteit vallom: „the Constitution is not a suicide pact”, nincs az a Rawls vagy Dworkin, akinek a formalizált ideái kedvéért kockáztatnám a kollektív testi épségünk. Huszonnyolc éve, abban az amerikai kollégiumban, még maradéktalanul hittem a „clear and present danger” elvben, ma már vannak kételyeim. De a Mill-i alapgondolattal továbbra is egyetértek. Érdemes lenne ezekről a dolgokról beszélni, ha nem is feltétlenül dr. Gődény kapcsán (akit már régen hazaengedtek).
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517918-6ae3412ea8f7b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517918&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517918-6ae3412ea8f7b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517918-6ae3412ea8f7b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@labrys: aha, csak nem hiszem el, hogy a ‘merev, bináristól erősen eltérő’ szerepek aránya kitenné a 30%-ot, és nagyon gyanúsnak tartom, hogy ez legalábbis részben az úgynevezett érzékenyítés következménye, mert ez utóbbi erősen befolyásolja, hogy milyennek érezzük magunkat.
@Bayaz: Nem is arról van szó, hogy a fidesz es Orban itt es most hitleri fasisztoid alatok lennenek, hanem a korabbi tortenelmi tapasztalatok alapján láthatjuk, hogy amennyiben tovább haladunk az ‘illiberalizmus rögös útján’, akkor a jövőben oda jutunk (ha nem oda, akkor valami ahhoz hasonlóhoz).
@Bayaz: az. hogy te személy szerint mikben _hiszel_, teljesen indifferens a valós világ tényei (és a vonatkozó tudományterületek) szempontjából.
Ráadásul nagyon úgy tűnik, mintha eleve negatív dolognak tartanád azt, ha valaki vagy valakik nem a _szerinted_ megfelelő nemi viselkedést/identitást mutatják/preferálják. És e hajmeresztő álláspontod megideologizálásaként báboznál folyamatosan ezzel az ‘érzékenyítés’ nevű álfogalommal (aminek mellesleg gyanúsan propagandisztikus íze már-már altrighti mentális mélységeket ostromol).
@labrys: és még képzavar is 😀
@labrys: É., figyelsz? Hónap képzavara érdemérem?
@Bayaz: Na jó, ha akarod. Vannak a hülyék meg a nem hülyék.
@mafi mushkila:
legokosabb a brendel mátyás
@labrys: 😀
Abszolút győztes!
(El is képzeltem az érzékenyítés fogalmával bábozó olvtársat, aki egy kötélhágcsőn ereszkedik alá az altright mentális mélységeit ostromolva, ahonnan a mélység hős védői* forró szurkot öntenek fel rá.)
(Vö. „miniszoknyás ördöglányok”)
@Érvsebész: kötélhágcsÓn, természetesen.
(Habár újabb kori tapasztalataink szerint a néplélekhez kétségtelenül jobban illeszkedik a csőn ereszkedés)
azonnali.hu/cikk/20201225_a-toke-kozerthetobb-mint-az-en-cikkeim-ne-vicceljunk-mar-tamas-gaspar-miklos-az-azonnalinak
Nagyon-nagyon mást gondolok egy csomó dologról, és ennek a csomó dolognak a nagy része szépen össze lett szedve ebben az interjúban. Ebből a megerősítési szempontból megnyugtató olvasmány.
@Podvinecz Marsall:
megerősít—abban hogy mennyire mást gondolsz mint TGM????
mást gondolsz, mint TGM vagy mást mint gondolni szokás azaz inkább azt gondolod mint TGM?
@Podvinecz Marsall: Nem jók a kérdések. Nekem legelső kérdésem az lenne, hogy melyik újságokat olvassa. Mármint magyar nyelven.
Félelmetes, hogy Gödény gondolatait elolvassa, de tévét még életében nem nyitott ki.
Hogy meglepődik a zombifilmes fiatalok filozófiai gondolkodásán.
Hogy templomjárás, népdal és sanzon az mehet, de a popkultúrát elutasítja.
Felmerül a kérdés, hogy mit érthet popkultúrán ezek után.
Amikor meg a fideszeseket urainknak nevezi, minket meg cselédeiknek, akkor rákérdeztem volna, hogy milyen személyes viszonya volt és van a fidesszel.
Mert hogy itt ez lenne a kérdés.
Hogy milyen üléspontból ez az álláspontja. Sosem mindegy.
Ha tényleg alapító tagja volt a Magyar Narancsnak, amiről ír a kriterion, akkor azt Kövér László idejében tette.
A börtönt megjárt munkásmozgalmi szülőkre meg nem lehet mindent ráfogni. Főleg, hogy a Wikipédia szerint színházigazgató volt az édesapja.
@Nolwell: hogy nem kell revideálnom a vele kapcsolatos gondolataimat.
@kemény keleti kommentelő: mit fog rá a szülőkre? Hogy munkások voltak a barátaik?
@Podvinecz Marsall: Inkább, hogy tőlük eredeztethető a saját baloldalisága. A munkásmozgalmi alapállása, vagy képzetei.
@Bayaz: A jövőheit lottószámokat légyszíves.
És valami forrást arra az elnöki kijelentésre – mert erősen alternatív jobbos íze van.
@Podvinecz Marsall: Sztem két TGM van: a „realista” (a jelenleg létezö világ kompromisszumait a megnyilatkozás pillanatában elméletben, keretként elfogadó) meg a „távlatos”. A realistával gyakran egyet tudok érteni, a távlatoshoz én tul „konzervatív” vagyok, meg valszleg együgyü.
@frissen regisztrált troll: hát, nem nehéz TGM-hez képest konzervatívnak lenni… 🙂
Én az életben nem fogok talán tizedannyit sem elolvasni, mint amennyit ő, pláne nem ugyanazokat, meg esze is nyilván sokkal több van neki, mint nekem, de, de, de.
Ha nem abba a miliőbe születik és filozófus lesz belőle, vajon hol kötött volna ki? Ugyanitt?
@frissen regisztrált troll:
nincs realista tgm. ő mindig mindent valamiféle eszmén-mánián keresztül látott, ami realizmusnak tűnik az nem több mint az éppen kedves eszme népszerűtlensége és megvalósíthatatlansága miatti melankólia, nem sokkal több.
@Podvinecz Marsall: A vincenten biztos nem. Nem olvasunk más baloldali filozófust, ha jól emlékszem.
@kemény keleti kommentelő: háde lehet, hogy nem is baloldali lett volna…
@Podvinecz Marsall: Az attól függ. Úgy hallottam, a fejlett világ egyetemein a filozófok baloldaliak. Kínában is tuti. Szerintem többségében baloldaliak lehetnek mindenfelé.
De most nézek egy sorozatot, ahol az amerikai filozófus hallgatóból sztendapos lett, ahogy kapott egy fuvart New Yorkba, és egyből szervezett is magának egy sztendapklubot a mosodában.
@kemény keleti kommentelő: Mi a címe?
@megunom: hbogo.hu/sorozatok/megborulva
@kemény keleti kommentelő: Kösz.
TGM fontosnak tartja a tévedés jogát. Ebben nagyon egyetértünk: tévedés nélkül nincs emberi lét. Legapróbb döntésünk is magában hordozza a tévedés kockázatát. Aki nem tanul meg, és nem mer hibázni, az nem mer dönteni sem. Aki a „hibázni tilos” légkörében nő fel, a döntéseket másokra hagyja, életében csupán sodródik, jobbágylélekké satnyul.
einsteinw600.jpgEgy elég jól informált, racionális egyedekből álló közösségben, ahol minden szereplő nagyjából hasonló hozzáféréssel bír a közlés lehetőségéhez, a tévedés szabadsága elsőrangú érdek, amely együtt jár a tévedésre való rámutatás szabadságával, a racionális érveléssel (mint a vita legfontosabb eszközével) és a tévedés elismerésének jogával is. Ilyen pl. a tudományos közösség, amelyhez tartozás a közösség tagjainak számára presztízs. A szabályok megsértése (adatok hamisítása, vagy akár adatok célzott válogatása az érvelés során, netán a szándékos hazugság) a közösségből való kizárás kockázatát hordozza*.
Ha egy közösségben nem teljesülnek a fenti, igen szigorú feltételek, a tévedés jogát ÉRDEMES valamennyire korlátozni. És hát a legtöbb közösségben nem teljesülnek. Érdemes, abban az értelemben, hogy sikeresebb, életképesebb az a közösség, amelyben a döntéshozók — raconálisan gondolkodó, elég jól informált döntéshozók, akiknek nagyjából hasonló hozzáférése van a közléshez — gondosan mérlegelt, racionális korlátokat szabnak.
@labrys: „az. hogy te személy szerint mikben _hiszel_, teljesen indifferens a valós világ tényei (és a vonatkozó tudományterületek) szempontjából.”
Nem csak arról van szó hogy én mit hiszek, hanem hogy még maguk az LGBTQ szervezetek is 10% köré becsülték az LGBTQ személyek arányát, és ez ettől eléggé eltér.
Emellett az az állítás sem tűnik igazán tarthatónak (bár korábban én is elhittem), hogy a homoszexualitás elsősorban genetikai alapú.
De sajnos az ilyesféle témákról szóló kutatások is jellemzően ‘egy oldalra húznak’ a kutatók nagy részének balos elfogultsága miatt:
twitter.com/ZachG932/status/1344527036644257797
„Ráadásul nagyon úgy tűnik, mintha eleve negatív dolognak tartanád azt, ha valaki vagy valakik nem a _szerinted_ megfelelő nemi viselkedést/identitást mutatják/preferálják. És e hajmeresztő álláspontod megideologizálásaként báboznál folyamatosan ezzel az ‘érzékenyítés’ nevű álfogalommal (aminek mellesleg gyanúsan propagandisztikus íze már-már altrighti mentális mélységeket ostromol).”
Ez akkor szerinted álfogalom? sokszinusegoktatas.hu/temak/erzekenyites
Nyilván nem értékelek adott embert többre/kevesebbre, ha a normáltól eltérő szexuális identitású/orientációjú, viszont azt társadalmi szempontból károsnak tartom, ha ezek aránya (különösen a transzneműeké) jelentősen megnő az érzékenyítés hatására.
@Bayaz: Most, hogy Szájer csimpaszkodott az ereszcsatornán és homofób fideszes törvényhozóból homokos apuci lett, a társadalomban megnőtt a homokosok száma a heterók kárára ?
Nincs már ott mindenhol a nagy pofája, hogy bujkáló homokosként törvényeket hozzon a hetero felsőbbrendűség nevében.
Ennyit jelent az igazság felszínre kerülése a hazudozás helyett.
Meg a fidesz brüsszeli – jókapcsolatai – szenvednek a hiányától. De már van másik, szerencsére.
@Bayaz: Buzikvótát!
@kemény keleti kommentelő: Nagyon vicces…
Ha észrevetted volna, az USA-ból hoztam példát, ott 20-30% körüli a magukat a normálistól eltérő szexuális orientációjúnak/identitásúnak vallók aránya a fiatalok körében, sokkal-sokkal nagyobb, mint a melegjogi szervezetek által korábban emlegetett 10%, és ez bizony arra utal, hogy az az állítás, miszerint az, hogy valaki meleg, az szimplán genetika és az érzékenyítés csak abban segít, hogy ezeket az embereket elfogadják és teljes életet élhessenek, nem igaz (pedig én is örülnék, ha az
lenne).
@Bayaz: meg még vagy egymillió magyarázat a van a két adat közti eltérésnek, kezdjük pl. hogy a 10%-os adat esetleg másra vonatkozik, mint a 20-30%-os… mindkettőnek meg kell nézni a pontos forrását, a hozzá tartozó definíciókat, mintát stb. és akkor lehet egyáltalán mondani valamit arról, hogy van-e ellentmondás… és onnan még sok lépés az, hogy mi az „igaz”…
@Bayaz: „Emellett az az állítás sem tűnik igazán tarthatónak (bár korábban én is elhittem), hogy a homoszexualitás elsősorban genetikai alapú.”
Akárki mondta azt neked, hogy a homoszexualitás (vagy a heteroszexualitás) _elsősorban_ genetikai alapú, nagyon meredeket gurított, vagy udvariasabban: igen erősen szimplifikált. Az emberi szexuális viselkedést természetesen erősen meghatározzák a gének, de legalább ugyanolyan mértékben befolyásolják az epigenetikai hatások, a (véletlen) környezeti tényezők (az anya viselkedése, betegségei, szokásai, étrendje, immunrendszere stb. következtében módosuló hormonális/méhen belüli folyamatok), a magzati élet során a megfelelő rendszereket érő – genetikailag kódolt ÉS külső eredetű – hatások, továbbá természetesen a megszületett személy teljes szocializációja, valamint nyilvánvalóan a kultúra és a társadalom.
.
„Ez akkor szerinted álfogalom?”
Valószínűleg csak rápillantottál az általad belinkelt oldal anyagaira. Sokkal szerencsésebb lett volna, ha bele is olvasol némelyikbe. Akkor ráébredhettél volna, hogy az ottani anyagok alkotói nem pusztán a másság, a (szexuális vagy etnikai) sokszínűség ELFOGADÁSÁRA és emberséges kezelésére szeretnék érzékenyíteni a tanulókat, hanem (például) az emberi jogok iránt és a minél nagyobb társadalmi tudatosságra is fogékonyabbá szeretnék tenni őket.
Azaz az egésznek semmi köze ahhoz az „érzékenyítéshez”, amit te ismételgetsz állandóan, és ami nem létező dolog. Próbáltuk már páran megmutatni neked, miért álfogalom a te „érzékenyítésed”, de mivel továbbra is makacsul ismételgeted, csak arra tudok gondolni, hogy valamilyen félelem vagy szorongás késztet erre. Hogy tartasz attól, esetleg „érzékenyíteni” lehetne téged olyasmire, amit nagyon nem szeretnél. – De nyugodj meg, teljesen fölöslegesen rettegsz ilyesmiktől! Az embereket nem lehetséges olyan szexuális preferenciákra „érzékenyíteni”, amelyekre nincsenek eleve inklinációik. Nem lehetséges heterókat meleggé „érzékenyíteni”, mint ahogy homoszexuálisokat sem lehetséges heteróvá „nevelni”.
.
„…viszont azt társadalmi szempontból károsnak tartom, ha ezek aránya (különösen a transzneműeké) jelentősen megnő az érzékenyítés hatására.”
Nem mintha elő lehetne ilyesmit idézni az általad erőltetett „érzékenyítéssel” (lévén nemlétező dolog), de egyébként miért tartanád károsnak társadalmi szempontból a transzneműek arányának megnövekedését?