Vérvád a Mandineren (jelentéktelenapróságposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Tegnap még a tudományos kutatók ellen uszított a rezsimportál, ma a leggusztustalanabb nyilaskeresztes mémet hozták le.
„Igen, ne felejtsük el, hogy Gábor Andor miként hozta létre a Ludas Matyit! Hazajött Moszkvából, s feladata az volt, hogy a kisgazdákat minden eszközzel alázzák meg, s mielőbb töröljék el a föld színéről. Ezért a Lúdas Matyiban tulajdonképpen a magyar falusi emberre jellemző tulajdonságokat pókhasú gonoszfejű démonokra, mint valami máglyára hajítandó kiszebábukra húzták rá – rajzokon és szövegekben. A későbbi rádiókabarék erre rétegződtek rá. Itt már nem is a nagygazda, hanem a falusi ember volt a célpont. A tájnyelv, a viselet, az eredetiség minden jele gúny tárgya lett, melyen idővel már a falu maga is kacagni kezdett.”
A Ludas Matyiba olyan zsidó szerzők írtak, mint Szép Ernő, Heltai Jenő és Örkény István, a Ballada a költészet hatalmáról először ott jelent meg. Gábor Andor zsidó volt és egy idő után kommunista is, de azért a Csárdáskirálynő eredeti librettójának magyar verzióját is ő írta. Igen, a kommunista rendszer nagyjából mindent felhasznált a céljaira, a Ludas Matyit is, de itt most nem erről van szó, hanem a klasszikus, böllérbicskás antiszemita mémekről. Az a félelmetes a mai világban, hogy a Mandiner debilis hazugsága az évi több százezer cseh tudományos publikációról és a migránsűző mondókákat dúdoló derék magyar nép nyakán miniszteri fizetésből urizáló tudósbrigantikról, sokkal veszélyesebb, mint a nyilaskeresztes törzsközönségnek szóló baromságok.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518269-6ae4352e955b6' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518269&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518269-6ae4352e955b6&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518269-6ae4352e955b6' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Nem hiszem, hogy ez vérvád lenne. Egy monokultúrás, gangon okoskodó vén szamár és egy vonalas rezsimribi dolgoznak Kövér László aranyerén. Egyszerűen hülyék ahhoz, hogy nyilas mémeket idézzenek meg.
végigolvastam, és szó sincs vérvádról. egy sértett vidéki paraszt monológját láttam ki a szövegből, akire ügyesen rákérdez egy háziszolga.
@Kettes: kis rezsim, kis vérvád. amúgy ma már ez passzé, az igazi vérvád az, hogy görbeorrú, kaftános elméleti fizikusok sütik bele a pászkába a fajmagyar innovációról álmodó hun-türk-turáni gyermekeket.
Én ismerem Berecz Andrást. (Kit nem?) Jelentős művésznek tartom, és szerintem nem rasszista, és el tudom képzelni, hogy még csak nem is antiszemita, bár utóbbiról nem folytattam vele eszmecserét. Azok közé a „nemzeti érzelmű”, antikommunista polgárok közé tartozik, akik még nem jöttek rá, hogy a fidesz nem az ő világukat képviseli, csak kihasználja a naivitásukat. Emlékeim szerint azon az ominózus 2002-es orbáni igehirdetésen ő is ott ült a nagyszínpadon a vezér biodíszleteként, és talán még mindig nem jött rá, kit támogatott. Ha így van, kár, mert végre találtunk egy igazi művészt azon az oldalon is.
@Secnir: ráhúzta a máglyára hajítandó kiszebábura a magyar falusi ember tulajdonságait a tabi lászló, meg a gábor andor. khmmm… sőt, megint khmmm. én ezt így dekódolom, te másképp. kettes szerint meg idióta vadbarmok. én látok lehetőséget a kompromisszumra…
@jotunder: Jajaja, meg a tudós az új zsidó.
Ugyan már.
@jotunder:
időben keveri a dolgokat. a gábor andor-féle megújult ludas matyi lehet, hogy hordozott magával ilyet, de annak kb. az ’50-es évek felé vége volt. a parasztsággal viccelő rádiókabaré úgy markos-nádas-bonczékkal kezdődött a ’80-as években, amikor szó szerint azt adták vissza, amit a magyar falvakban hallottak.
ő maga ’57-es, tehát nem hallhatta a ’30-as évekbeli rádiókabarét, nem olvashatta az andor-féle ludas matyit, csak a ’80-as években hallhatta a rádiókabarét. ebből vont le naivan tanulságokat.
azt se felejtsd el, hogy volt a kérdés (kérdés? így volt felkérdezve, szó szerint):
„A magyarországi „népi demokrácia” is kidolgozott néhány stratégiát az „eredetiség” megszégyenítésére, lebontására. A kommunizmus üldözte és megsemmisítette a parasztságot.”
erre vette alapul a rádiókabarét, meg a ludas matyit, ami neki, a népi tréfamondónak vegytiszta konkurencia volt…
@Secnir: ez csurka szövege volt. a ludas matyit zsidólapnak tartották csurkáék. és az igaz, hogy 45-ben a szerzők többsége a gettóból, haláltáborokból, munkaszolgálatból hazajött zsidó volt, de nem kizárólagosan, meg fogom keresni Márai Sándor írását.
@Secnir: Egyébként a második mondat úgy, ahogy van, baromság. Kivéve, ha úgy érti a „parasztság megsemmisítését”, hogy dédszüleimmel ellentétben én valóban nem a földet művelem főállásban, de akkor meg máshogy baromság.
@közösperonos átszállás: Illetve ha jól tudom, dédapám is a vízelvezető árkokat tartotta rendben a kisvárosban a komenisták alatt, pedig előttük meg a földet művelte jól — mégis, azt hiszem, bár ettől valóban megszűnt „parasztnak” lenni, inkább mégse hívjuk megsemmisítésnek.
„parasztsággal viccelő rádiókabaré úgy markos-nádas-bonczékkal kezdődött a ’80-as években”
Én még emlékszem az 55-60 közötti Falurádióra. Igen gúnyos hangnemű kabarészámok is elhangzottak benne, általában Bikádi György játszotta a félig-meddig felvbilágosult, de kissé „egyszerű” TSZ- vagy tanácsi vezetőt, Tompa Sándor, Völcsei Rózsi a buta, babonás „ingadozó középparaszt” házaspárt… Nem „Hugyos Józsi” fia volt az első kigúnyolt paraszt a rádióban.
@renitencs: magyarorszagon eroszakos teeszesites volt, kulakellenes pogromok, es mindenfele remiszto szornyuseg. pont a gabor andornak es a tabi laszlonak volt ehhez aranylag keves koze 1945-ben. mindazonaltal, a pusztak nepet nem 45 utan irtak meg, a magyar videk borzalmas allapota nem 45-ben kezdodott, es a hatvanas evekben mar nem nagyon lehetett parasztellenessegrol beszelni magyarorszagon. a parasztpart gyakorlatilag benne volt az mszmpben. erdei ferenc, szabo istvan, feher lajos. kadar igenis baromira nepszeru volt a hetvenes evek falusi tarsadalmaban. relative turheto volt a helyzet (abszolut ertelemben meg szovjetszoci rezsim volt)
@jotunder: Most meg orbán népszerű baromira a falusi társadalomban. A helyzet is relatíve tűrhető, épülnek a stadionok a libalegelőkön, térkövezik a központot, állítják a szebbnél szebb Trianon emlékműveket, sőt, a falu neve rovásírással is fel van vésve a táblára, az egyetlen iskola egyházi, ennélfogva több lóvét kap, mintha nem egyházi lenne, van cba, kórház is akad 100 km-en belül, ahova 40-nel száguldva pár órán belül be is kerülhet a beteg, szóval…
A „Tücsök és bogár” rovatban voltak jó dolgok a Matyiban. Egy fényképen egy fodrász üzlet, „Disznóvágást is vállalunk” táblával. 🙂
berecz andrást nem a tisztánlátásáért szeretjük, és zagyválja is a dolgokat, de az archaikus paraszti kultúra, amit ő valamennyire ismer, szerett és terjeszt és valamennyire szépít, valóban eltűnt, és ez fáj neki. látott pár parasztos karikatúrát a ludas matyiban (hol másutt, csak az volt, és feljebb is volt, hogy a kora miatt nem is először a gábor andor-korból), és a kettőt ok-okozati viszonyba rendelik az ösztönei. kicsit olyan, mint cigány/zsidó/néger viccbe egyből rasszizmust látni.
@vizitor: Berecznek semmi köze a Ludas Matyihoz. Szilvay erőltetette bele a szövegbe, hogy visszautalhasson egy korábbi „rendkívül fontos” cikkére.
@Ra13: akkor megnyugodtam, a forrást sajnos nem vagyok hajlandó megnyitni pár éve, pedig amikor indultak, kedveltem őket (szilvay már akkor is erős volt)
@Ra13: Ez azért erős feltételezés. Az interjúban ezek Berecz szavai, és semmi nem utal arra, hogy ne valóban ő mondta volna. (Talán Gábor Andor nevének behúzása lehet Szilvay „hozzáadott értéke” – de ebben se vagyok biztos, ebből a korosztályból a „népnemzetiek” általában fejből vágják az összes zsidó nevét, aki valaha a magyar közélet vagy kultúra közelébe merészkedett – de a Ludas Matyira vonatkozó rész szerintem Berecz saját szövege)
@velőtanya: egyszerűen van egy link a szövegben, ami egy régebbi Szilvay cikkre vezet át. Ami csak erről szól sok-sok peldacskaval… Ettől persze feltételezés, de ismerve egyes riportok kapcsolatát a szó szerinti valósággal. Jobban szól ez Szilvayrol, mint a nagy magyar mesélőről.
De voltaképpen mindegy is. Annyi értelme volt elolvasni, hogy ratevedt a szemem a kommentekre. Valahogy ezekkel az emberekkel nincs kapcsolatom. Ilyenkor látom, hogy más univerzumban élek. És valóban létezik egy másik valóság. Ilyenkor elkeseredek.
@balmoral: Tévedsz, Berecz az a fajta fideszes, akihez közel áll a Kövérhez hasonló nacionalista magyarkodás.
@Ra13: Az én tippem az, hogy ők már találkoztak korábban, ismerték egymást, Berecz olvasta a Lúdas Matyi-cikket, és – részben udvariasságból, figyelmességből – felhozta az interjúban.
@Online Távmunkás: Berecz tehetséges, nagy művész, aki letett már egysmást az asztalra. Kövér meg egy állat. Ettől még persze lehet számos közös vonásuk.
@jotunder: A magyar vidéket fél évszázad alatt két megsemmisítő csapás érte. A téeszesítés, majd a téeszek szétverése.
Mondjuk a „kedves” és ellenséges parasztábrázolás először nem a kulákellenes propagandával jelent meg a magyar humors lapokban és rovatokban, hanem évtizedekkel korábban, amikor az első világháborús városi közellátási válság tetőzött és a városi lakosság körében igen csak terjedt a faluellenesség. Néha még a zsidókkal is szépen összehozták a parasztokat, pl. egy karikatúrán itt:
adtplus.arcanum.hu/hu/view/BorsszemJanko_1918/?query=paraszt&pg=503&layout=s
Cím: Körkép 1918-ból. Négyen táncolnak vidáman, összekapaszkodva, a gazda, a zsidó kiskereskedő, a kofa és egy kövérebb, cilinderes alak, aki talán a spekulánst személyesíti meg. A szöveg: Száll az áru kézről-kézre, száll az ára hétről-hétre.
Vagy egy kis színes, vicces a Borsszem Jankóból, 1918 augusztusából:
„Az árdrágító, kegyelmes uram, nem is olyan ellenszenves lény, mint ahogyan ezt ön gondolja. A Julcsa nénit például, aki Pécelről naponta tejet hoz, — literjét öt koronáért — valósággal dédelgetik a szomszéd méltóságosék. A Panna néni Palotaújpestről két koronájával adja a tojás darabját, az Örzse néni hatszáz koronát kér egy libáért, de higyje el, nagyon szeretik őket. Tovább megyek: a postát is becsüljük, pedig minden héten ötfillérrel árdrágit és a leveleket nem kézbesíti, a vasutat sem ócsároljuk kelleténél jobban, noha minden hónapban új, fölsrófolt tarifával kedveskedik és nem akar utast fölvenni, a trafikosomat se inzultálom, bár sűrűn jelenti be: kérem, máma megint drágább lett a dohány, ami nincsen. A Panna nénik, a postások, a vasutasok, trafikosok, illetve az utóbbiak helyett a magas kincstár nem érzik a gyűlöletnek azt a forró leheletét, amely például a kaftános, pájeszos árdrágítók felé csapkod.
Miért? — kérdezem én, aki gondolkodó ember vagyok és nem m. kir. kormány. Mert a kaftán és a pájesz az árdrágítás uniformisa, ahogy a katonát a sapkájáról meg a parolis zubbonyáról ismerem meg. Aki generális- stráfot hord a nadrágján, az jó irodista, akinek tintás az ujja és görbe a háta, az jó katonaanyag, akinek villamos kalauz-sipkát nyomnak a fejébe, az használható mindenesleány, aki nem csinál cipőt, az suszter, aki nyári színdarabot ir. az is suszter, — szóval az embereket a külsőségek után lehet megítélni és fölismerni. […]
A kaftán és pájesz pedig az árdrágító, árúhalmozó ismertetőjele.
Ennélfogva ajánlom, öltöztessenek föl minden parasztot és kofaasszonyt, aki élelmiszerekkel jár a piacokra, ilyen kaftánokba és növesztessék meg rendeletileg a hajtincseiket. Azután adják ki újra azt a bölcs rendeletet, hogy minden kaftánost és pájeszost össze kell fogdosni, a pénzüket elvenni és jól megadóztatni. Ez lesz a megoldás, kegyelmes uram. Csak arra kell vigyázni, nehogy a levetett parasztiködmönöket, pruszlikokat és bőszoknyákat az igazi kaftánosok vegyek fö!. Mert ezek abban a pillanatban immunissá válik.
Molnár Jenő”
És van új paraszt dal is a Bolond Istókból 1918 októberbéből
Csöpög a hajamrul a zsir,
Nem vagyok már rongyos pasasir,
Az én helem első osztói,
Hej, de sokakat kifosztál,
Én két jó kezem!
A manézom ügön finom,
Válogatott a külcsinom:
Selyöm gatya, özbür csizma,
Királyjány is megpuszizna,
Hogyha akarnám.
Az természetem ideges,
Azér rózsám ne hitegess,
Mer ha engöm hitegetől,
Mint fogász, ki ideget öl,
Úgy megöllek.
De dög lesz a legszebb lobul,
Béke e szép háborúból,
Ződ bokorbul zörgő haraszt,
Beliilem meg büdös paraszt,
Úgy, mint azelőtt.
Itt egyébként egy karikatúra is látható, Bajuszdvat címmel, egymás mellett az 1917-es, felálló, hegyesre suvickolt és az 1918-as kétoldalt lelógó parasztos.
adtplus.arcanum.hu/hu/view/BolondIstok_1918/?query=paraszt&pg=436&layout=s
*vizékizés, nem vidékiség:)
@Grrr: Legyen