Sárkány a garázsban
Eredeti szerző: szempontpuska
Ma tizenöt éve halt meg Carl Sagan. Ehelyütt is több ízben megemlékeztünk már munkásságáról. Kivételes képességű tudós, csillagász, planetológus, asztrobiológus és meghatározó szkeptikus gondolkodó. Tudományos ismeretterjesztő tevékenységét meghatározta, ahogyan a hétköznapi emberekhez közelebb vitte a tudományt, és ahogyan az áltudományok ellen küzdött.
Megvolt az a kivételes képessége, hogy tudását közérthetően is meg tudta osztani nagy tömegekkel.
Egyik fő ismeretterjesztő műve, a Kozmosz gondolkodásom egyik meghatározója volt. Azt hiszem, ő tanított meg arra, hogy legyünk szkeptikusak és egyben toleránsak más nézetei, gondolkodása, vagy akár a hite iránt.
Útravalóként sok mondata visszhangzik bennem, ezek egyike számomra nem csak a tudományos gondolkodásra korlátozódik:
A tudomány egyik parancsolata így szól: „Ne higgy a tekintélynek!”
Életünk során nap mint nap, a legkülönbözőbb területeken találkozunk hitelvű érveléssel, ami önmagában nem baj. Az már inkább, hogy — amint Carl Sagan mondta — másokon számon kérni, tőlük elvárni az én hitemet legalábbis udvariatlanság.
Carl Sagan másutt sokat ismertetett életműve, önálló gondolkodásra és ítéletalkotásra tanítása óva int attól, hogy bármilyen eszközzel alávessük magunkat mások akaratának.
Az egyik kedvenc rajzfilmemben az átverésre kiszemelt gyanútlan áldozat jóshoz fordul, aki — miután gondosan tanulmányozta a tenyerét — aggodalmasan közli vele: „Ön rendkívül hiszékeny”.
Számomra ez Sagan egyik legfontosabb hagyatéka.
Életműve előtt tisztelegve a Korok és Démonok című könyvéből idézzük egy tanulságos tanmeséjét a hit és a kételkedés viszonyáról:
Sárkány a garázsban
— Tűzokádó sárkány lakik a garázsomban — tegyük fel, hogy egy nap ezzel a hírrel lepem meg a barátomat. — Nem vicc — teszem hozzá.
A barátom természetesen szeretné látni a sárkányt a saját szemével. Évezredek során számtalan sárkánytörténetet meséltek már, de valóságos sárkányt még senki nem látott. Micsoda lehetőség!
— Mutasd meg! — kérlel. Odavezetem a garázshoz. Bekukucskál. Egy létra, egy üres festékesdoboz, egy régi háromkerekű bicikli — a sárkány sehol.
— Hol a sárkány? — kérdi csalódottan tőlem.
— Természetesen itt van — válaszolom bizonytalanul körbemutatva. — Elfelejtettem mondani, hogy láthatatlan.
A barátomnak az az ötlete támad, hogy hintsünk lisztet a padlóra, abban meglátjuk a lábnyomait.
— Nem rossz ötlet — ismerem el — de sajnos, repül a levegőben.
— Infravörös érzékelővel akkor is ki tudjuk mutatni a tüzet, amit okád — jegyzi meg még mindig lelkesen.
— Sajnos ez sem megy. A láthatatlan láng, amit okád, jéghideg.
— Akkor szórjunk rá festéket !
— Logikus, de a probléma az, hogy ez egy testetlen sárkány, a festéknek nincs mire rárakódnia.
És így megy tovább a párbeszéd. Akármit javasolt a barátom, mindig van rá magyarázat, miért nem alkalmas a sárkány kimutatására.
De mi a különbség egy láthatatlan, testetlen, levegőben lebegő, hideg tüzet okádó sárkány és egy nem létező sárkány között?
Ha az állításomat semmilyen elképzelhető kísérlettel nem lehet megcáfolni, akkor mit értek azon, hogy a sárkány „van” ?
Logikai gondolatrendszerem nem engedi, hogy ha egy állítást semmilyen módon nem lehet megcáfolni, akkor az az állítás igaz. Annyit jelent, hogy az állításnak nincs köze az igazsághoz, akárhogyan is ébreszti fel intellektuális érdeklődésemet.
A barátomtól tulajdonképpen azt vártam el, hogy bizonyosság nélkül, becsületszóra higgye el, amit mondok.
Abból, hogy korábban olyan makacssággal ragaszkodtam a garázsbéli sárkányhoz, barátom legfeljebb arra következtetett, hogy valami nincs rendben velem. Ha egyszer nincsen rá bizonyíték, mégis mi győzhetett meg a sárkány létezéséről?
Barátom fejében bizonyára megfordult, hogy én álmodtam vagy hallucináltam. De akkor miért kötöm az ebet a karóhoz? Mi az, ami nekem bizonyosságot, neki pedig kétkedést ad? Hol a logikai választóvonal két egyforma felépítésű emberi lény között?
Annyi biztos, hogy a tévedés lehetőségét mértéktelenül alulértékeltem.
De barátom meg akarja őrizni a nyitottságát még azután is, hogy a sárkánynak nyomát sem látta. Ezért mindezidáig nem mondott olyat, hogy a sárkány nem létezik. Várakozó álláspontra helyezkedik el.
A dolgok jelenlegi állása szerint a sárkány léte nagyon valószerűtlen, de ha új tények merülnének fel, kész megvizsgálni mennyire meggyőzőek.
Elfogadom, hogy teljesen igazságtalan lennék vele… ha megsértődnék, vagy lenézném, vagy kigúnyolnám mert fantáziátlan tuskó, amiért bizonyítékok hiányában nem hozott ítéletet az én javamra.
De van egy másik forgatókönyv:
A barátom még rajtam kívül más ismerőseitől is hallja, hogy sárkány van a garázsban. Ráadásul pontosan tudja, hogy ezeknek az embereknek a többsége nem is ismeri egymást. De az ő állításaik is megfoghatatlanok. És velem együtt ők is kényelmetlenül érzik magukat, hogy egy ilyen bizonyíthatatlan meggyőződés hatalmában állnak. Egyikünk sem holdkóros, teljesen normális és kiegyensúlyozott életet élünk.
Összejövünk és spekulálni kezdünk, hátha a világ összes garázsában már régóta ott tanyáznak a sárkányok, de erre csak most kezdünk ráébredni.
— Én azért jobban örülnék, ha nem így volna — jegyzem meg — de akkor mégis mi magyarázza meg azt a töménytelen mennyiségű ősi európai és kínai mítoszt a sárkányokról…?Egy napon aztán valaki azzal a hírrel áll elő, hogy megjelent egy nyom a garázs padlóján széthintett lisztben. Hamarosan többen is megerősítik. Sajnos a kételkedők jelenlétében ilyesmi sohasem fordul elő. Nyilvánvalónak látszik a magyarázat: a lábnyomok hamisítványok. Igen ám, de ekkor valaki, aki szintén sárkányt tart a garázsában, megmutatja megpörkölődött mutatóujját — a tűzokádó tette. Van azonban más magyarázat is. Nem szükséges tűzokádó sárkány ahhoz, hogy valaki megégesse az ujját. Bármilyen fontosak a bizonyítékok a sárkányhívők szemében, nem meggyőzőek.
A barátom számára így nem marad más lehetőség, mint hogy egyelőre megint elvesse a sárkány-hipotézist újabb tények felmerüléséig.
De feltesz magának egy új kérdést is:
Mi a magyarázata annak, hogy ennyi megfontolt ember, láthatóan mind épelméjű és a mindennapi életben következetes, áldozatul eshet egy ilyen különleges illúziónak ?…és ezzel a kérdéssel máris közelebb került azok megértéséhez….
<
p style=”text-align: justify”>
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521534-6ae41c3c68b73' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521534&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521534-6ae41c3c68b73&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521534-6ae41c3c68b73' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A Kozmosz sorozatot éppen egy hete kezdtem el újra nézni, immár 7, és 10 éves fiaimmal. A világ legnagyobb élménye.
Nem lehetünk elég hálásak Carl Sagan munkájáért. Valahogy úgy alakult, hogy soha nem voltak igazi példaképeim, de aztán megismertem a könyveit és szerintem ő az egyetlen, igazi, őszinte példaképem. (meg Vonnegut, de ő másképp) Tananyagot lehetne készíteni a munkájából, mit lehetne – kellene. Általános iskolásoknak. Annyira őszinte és tiszta és igaz, hogy a gyerekek biztosan könnyebben megértenék.
„A tudomány egyik parancsolata így szól: „Ne higgy a tekintélynek!”
– Ja, persze! Próbálja meg valaki tudományos körökben a termodinamika 2. főtételét megkérdőjelezni – aminek nincs is bizonyítása – aztán majd megnézheti magát mennyire tartják be a tudósok ezt az intelmet. :-((
Hát, tényleg jókat mondott. De ezek nagyon megfoghatatlan dolgok.
A hitet sohasem lehet majd elmagyarázni. Valaki vagy hisz valamiben vagy nem. A hitnek, mint a pillanatnak pont az az érdekessége, hogy megfoghatatlan.
És az emberek, mióta léteznek folyton alárendelik magukat egymásnak, így vagy úgy. Enélkül nincs is társadalom meg semmi, az nagyon fontos, hogy mennyire élnek vissza ezzel az emberek. Ez egy társas kapcsolattól a politikáig terjed és minden társas kapcsolatra. A toleranciát, meg hát egy életen kell gyakorolnunk, hogy minél elfogadóbbak legyünk, és próbáljuk megérteni a másikat. Az olyan embertől, viszont óvakodom, aki toleránsnak vallja magát, mert én még ilyen emberrel nem találkoztam, csak olyannal, aki próbál nyitott maradni, azokat az embereket nagyon tisztelem. Sajnos ez nálunk ma itthon nagyon hiányzik, ha valaki másképpen gondolkozik nálunk, az biztos náci meg komcsi meg stb. Sokat kéne tanulni az ilyen és a hozzá hasonló emberektől…
@belekotty:
A természet tudományokban semminek nincs bizonyítása. Csak sok százezer kísérlet van, ami nem mond ellent neki és egy sincs, ami igen.
@Malachi: Amíg az általad említett két fazon életműve nem épül be a társasdalom többségének személyiségébe, addig baszhatjuk az egészet. 🙂
A tudomány egyik parancsolata így szól: „Ne higgy a tekintélynek!”
Jókora baromság. Ember nélkül nincsen tudomány, így belátható, hogy a fenti „parancsolat” egy emberi parancsolat. Mi van ha jön majd egy másik ember és azt mondja „Higgy a tekintélynek!” Ilyenkor mi dönt? Az, hogy ki az okosabb?
@belekotty: megkerdojelezheted, ha tudod bizonyitani a kerdojelek jogossagat…:-)
aztan szepen osszemerik az erveidet, bizonyitekaidat azokkal az ervekkel es bizonyitekokkal, amik alatamasztjak a jelenlegi tudomanyos alapteteleket.
igen, ez nehez.
pont ettol kiemelkedoek azok, akik felul tudtak irni koruk tudomanyos torvenyeit.
mert nehez feladat. de nem lehetetlen.
@szempontpuska nincs meg neked véletlenül a cosmos sorozat dvdn?
@tyto: Khmmm, ha valakinek kell én tudom hol lehet okosba megszerezni.
@El Topo (Sgt. Elias): meg lehet rendelni elvileg egy pár helyen, csak nem gyorsan lesz kész.
elküldöd a te helyedet nekem? tyto.tyto.alba@gmail.com
@tyto: De „véletlenül” megvan 🙂
@szempontpuska: és nem tudnád valamikor…… egyszer….majd…..lemásolni nekem?
@aeidennis: Dehogy baromság!
A tudományos gondolkodás egyesíti a képzelet szabadságát a logika szigorával. A tudomány akkor is a tényekre apellál, amikor azok ellentmondanak még a saját várakozásának is.
A tudományos megismerés meg akarja érteni milyen a világ és nem azzal foglalkozni, hogy milyennek szeretnénk látni.
Lényege a kritika és a kételkedés. Nem ismer el sem tekintélyt, sem megcáfolhatatlan alapvetéseket Nem ismer indiszkrét kérdéseket, sem megszentelt igazságokat. Mindent alávet a kritikai gondolkodásmódjának. Nincs helye hivatkozásnak felsőbb rendeltetésre és az sem elegendő ha valami önmagában nyilvánvalónak látszik. Az igazság sokszor rejtélyes és egyáltalán nem nyilvánvaló. Ősi beidegződéseket tehet kétségessé. (Sokáig nyilvánvalónak látszott, hogy a Föld lapos, a súlyos testek gyorsabban esnek, mint a könnyűek, a Föld az Univerzum közepe, a levegőnél könnyebb testek nem repülhetnek)
Éppen ez teszi minden vallásnál sikeresebbé és hatékonyabbá a körülöttünk lévő világ megismerésében
@tyto: Inkább Sgt Eliast javasolom, mert nekem gyári és azt nem tudom hogyan lehet másolni…
@szempontpuska: ok. akkor próbálom amúgy :)))
@Lord_Valdez: Ez igy nem teljesen igaz. A termodinamikanak vannak modelljei. Ezen modellek eleg nagy pontossaggal leirjak a fizikai jelensegeket. Van egy Fluktuacios Tetel (fent van a neten, Advances in Physics, 2002, Vol. 51, No. 7, 1529±1585, rohadt hosszu a link) ami azt szamolja ki, hogy ha kicsi a model vagy rovid az idoskala mennyire serulhet a Masodik Fotetel.
P.S En nem vagyok fizikus, nagyon nem. Ami engem ebbol erdekel, az az entropia mint olyan letezese termodinamikai limeszkent, nagyon fura dolog, hogy az teljesen fizikatol mentesen is elojon a matematikaban.
Tehát nem létezik szeretet, szépség, barátság.
Ó, szent ostoba materializmus. Ami nem bizonyítható tételesen, kísérletileg, bármikor megismételve, az nincs.
Nem is csoda, hogy szingli bulizósfiatal a legtöbb materialista.
@endike: Ez mekkora butaság volt, már ne is haragudj. Csak neked egy újabb Carl Sagan idézet:
„Az olyan parányi teremtményeknek, amilyenek mi vagyunk, a mérhetetlen teret csak a szeretet teszi elviselhetővé.”
@tyto:
Írtam.
@szempontpuska: én nem hiszek a tekintélynek. Attól, hogy Carl Sagan mondja, még nem lesz igaz. Mi bizonyítja ezt az állítást?
@szempontpuska:
Szórakoztató Valláskritika megosztotta
Nevetés a legfőbb szentség. Valláskritika mítoszirtás és hit-eltérítés.
http://www.facebook.com/szorakoztato.vallaskritika
@szempontpuska: a vallasnak ehhez valojaban nincs sok koze.
egy katolikus egyetemen pontosan ugyanazt a fizikat tanitjak mint egy allami egyetemen. amerikaban van par vicces evoluciotagado felsooktatasi intezmeny, de senki sem veszi komolyan oket.
a tekintely fogalmanak ertelmezesen nagyon sok mulik.
en azt gondolom, hogy a tudomanyban a tekintelynek nagyon komoly gyakorlati szerepe van. nem lehet minden hulyeseget ezerszer elmagyarazni. vannak bizonyos vitak, amelyek valoban nem donthetoek el tekintelyervekkel, de azert nagyon jo tudni, hogy nagyjabol melyek azok.
a hires kvazikristaly ugy, ahol ugye most kiosztottak egy igazi Nobel dijat, ugy kezdodott, hogy valakit rendesen kinevettek. es nagyjabol ez volt a helicobacteri pylori versus gyomorfekely ugyben. az a lenyeg, hogy nem szabad rettenetesen merevnek lenni, es tudni kell engedmenyeket tenni. de alapvetoen a tudomany, a tekintelyre epul, de az persze nem ugyanaz a tekintely fogalom amirol Sagan beszel.
@trolololol: A hatékonysága. Ne azért fogadja meg senki, mert Sagan mondja, hanem mert a tekintélyek önmagukban nem bizonyítanak semmit. Nem tévedhetetlenek (incl: maga Sagan)
Szabadgondolkodás? Mi is az?
„A szabadgondolkodó olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a hagyománytól, a tekintélytől és az elfogadott hittől (vakhittől) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag egy valamilyen zárt és kötött gondolatrendszert szentírást, vallást vagy megváltót követ.”
Itt azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a taoizmus, zen, vagy a buddhizmus bizonyos ágai.
A kezdeti még el nem ferdített buddhizmusban sok szadadgondokodó elem lelhető fel. Buddha [Siddhartha Gautama] (?563-?483 B.C.E.) indiai misztikus és a buddhizmus alapítója mondta:
„Ne higyjetek semmiben barátok, csakis azért, mert monták nektek… vagy mert hagyomány, vagy mert magatok úgy képzelitek. Ne higyjétek, amit a tanítótok mond nektek csupán a tanár iránti tiszteletből. Azonban kellő vizsgálat és analízis után eljutsz mindenek javához, hasznához és jólétéhez – ebben az állításban higyjél, és ragaszkodj hozzá, és fogadd vezetődül.”
Magam is érdekes, és már több mint öt éve tartó kísérletnek, vizsgálatnak tartom, hogy létezhet-e a szabadgondolkodásnak vallása és egyháza? Erről a P-DOX honlapon lehet bővebbet megtudni.
Ezenkivül még szóbajöhetnek az újkori New Age bizonyos részei. Illetve, ha valaki képes több vallás elveit egyszerre és elfogulatlanul szemlélni, akkor az ettől még szabadgondolkodónak nevezhető. Továbbá, aki tulzottan és a tények ellenére ragaszkodik akár valamelyik tudományág területén, vagy határterületén lévő tekintélyelvenek, az sem nevezhető szabadgondolkodónak.
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy „véleményüket pusztán az ésszerűségre alapozva kell kialakítaniuk, mivel a kinyilatkoztatásokat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az igazság garanciája. ” A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a tudományos módszertant követik, de a tudományt, mint egy felépült intézményrendszert nem tekintik minden egyes esetben hibátlannak.
Szabadgondolkodó például sok ateista, agnosztikus, szekuláris humanista és a racionalista, de messze nem mindegyik.
Ne felejtsük el, hogy egyáltalán nem mondható el, hogy minden ateista automatikusan szabadgondolkodó is. Sőt az ateistáknak csak nagyon picike hányada lehet csak szabadgondolkodó. Továbbá sokan összekeverik, hogy a hasonló nevű szabadkőművesség eleve nem szabadgondolkodás. Az gyakorlatilag az egy eléggé kötött és tekintélyelvű vallás.
Számámomra Carl Sagan az, akit most példaértékü szabadgondolkodóként megemlíthetek talán. Carl Sagan például, minden elméletet tudományosnak nevez, ami nem tekintélyelvű, alávetik kritikai próbának és kiállja a kritikák próbáját. Mert szerinte a tudomány nem ismer megszentelt igazságokat. Tehát a szabadgondolkodás talán annyi lehet röviden, hogy …
ne tisztelj semmiféle tekintélyt!
vilagnezet.blog.hu/2007/05/04/szabadgondolkodas_mi_is_az
@tyto:
amúgy ha nem dvd minőségben kell, az fenn van:
extratorrent.com/torrent/786126/A+Kozmos+1-13+(Cosmos+1-13)+Carl+Sagan+sorozata+(Magyar+nyelven)+Avi.html
mármint ha ez az.
@jotunder: Akkor ha úgy fordítom le: a tudományos gondolkodásban a tekintély nem érv és nem bizonyíték – akkor ugyanazt mondjuk?
@vilagnezet.blog.hu: ezt most lájkolnám ha tudnám… örülök, hogy idetaláltál!
@szempontpuska: Így leírva sokkal jobban esett. Köszönöm a te írásaid elismerése mellett.
@szempontpuska:
a tekintely semmikeppen nem bizonyitek, de bizony ervnek nagyon hasznos. en azt mondom, a tekintely nem lehet vegso erv. a rendszernek hagynia kell egy kis rest a tekintelyen, ami eleg kicsi ahhoz, hogy a crackpot ne ferjen bele, es ne trollkodja szet az egeszet, de a valoban unortodox gondolkodasu kreativ figuraknak legyen lehetosege arra, hogy verekedhessen a rendszeren belul.
itt nem arrol van szo, hogy jon az idiota, es perpetum mobilevel hazal. hanem valamifele established dolgot ugy kerdojelez meg, hogy az elso pillanatban teljes hulyesegnek tunik (lasd kvazikristaly).
a klimatologiaban eleg erdekes tudomanyos vitak vannak…. es most akkor hol a konszenzus, mennyit er a konszenzus.
itt van a fenysebessegnel gyorsabb neutrino.
a string theory megitelese egy masik ugy.
A Korok és démonok alapmű. Azért tisztelem tán Sagant leginkább.
És igen, megvan a vinyómon a fotó a halványkék ponttal.
off
Szia, Topo!
back
Ne higgy akkor pl. apádnak se? Ja persze, manapság ő már nem is tekintély… ahogy a tanárok se. Miért is lennének, amikor mindenki a világ közepeként, uraként, legfőbb tekintélyeként jön a világra, így semmi szüksége, hogy tanítsák, neveljék, oktassák. Ki ha ő nem?!
@pHérték: Ezt véletlenül telibe találtad. nekem három gyermekem van és nem tekintélyelvű nevelést kaptak.
Tanuljanak meg racionálisan érvelni, visszakérdezni, érvelni.
A két nagyobbik immár 16 és 17 évesek. És remekül működik, talán a legjobb dolog amit csináltam az életben.
Persze itt a tudományos gondolkodásról van szó, de azt hiszem efölött elsiklottál.
@szempontpuska: egy állításnak („Az olyan parányi teremtményeknek, amilyenek mi vagyunk, a mérhetetlen teret csak a szeretet teszi elviselhetővé”) tud lenni hatékonysága? Azt hittem, csak igazságtartalma van. A fenti állítás igazságtartalma ellenőrizhetetlen, tehát egyenlő a láthatatlan sárkánnyal. Hinni attól még lehet benne, meg szép gondolat is.
Ha tényleg nem kellene a tekintélyt tisztelni, akkor mi motivált téged arra, hogy pont Sagantól idézz, és ne mondjuk Józsibácsitól a sarki krimóból?
Én jótündérrel vagyok egy állásponton, a tekintély nagyon is hasznos dolog, egyfajta „szellemi rasszizmus”, aminek a célja, hogy általánosságban ne kelljen mindig mindent minden alkalommal megvizsgálni.
Egyébként ez nyilván evolúciósan előnyös is, hiszen máskülönben miért így alakult volna, hogy az emberek legtöbbje tiszteli a tekintélyt? :p
@aeidennis: Pontosan. Miért fogadjam el, hogy „ne higgy a tekintélynek”? Előttem e felszólításnak, sem a forrásának semmi tekintélye.
A tekintéllyel szembeni lázadás mögött alapvetően a bizalmatlanság áll és a rosszhiszemű gyanakvás. Ez pedig egy ponton túl kóros, de azon a ponton innen is alaposan hazavágja az emberi kapcsolatokat. Nem azért kell megkérdőjelezni valamit, mert azt egy tekintély mondja.
(A tekintéllyel való visszaélés kezelése is más eszközt kíván.)
@trolololol: Én tanácsként fogadtam el, hamvas ifjúkorom legfogékonyabb időszakában, mint életstratégia, rendezőelv. Nem azért mert Carl Sagan mondta, hanem azért amivel alátámasztotta, amivel és ahogyan rávilágított, mennyi tévútra vezethet ez és mennyi tévedést, fals utat megtakaríthatok vele.
A tapasztalatom olt az, amitől megérintettem, megláttam a sárkányt 🙂 és ez tanít meg arra, hogy elfogadjam persze, ha mások nem érzékelik.
Az evolúciós értéke valahol a tisztelet, alfahím között van. Nagyon érdekes felvetés 🙂
@szempontpuska: Üdvözöllek! A tudományos gondolkodásról nekem az a véleményem, hogy nem izolálható el egy elefántcsont toronyba a világ, az élet egészétől, nem tehető öncélúvá.
És bizony a tekintélyi rend nemhogy az ördögtől való lenne, sőt inkább ellenkezőleg: egy alapvetően fontos törvényszerűség, ami a világot működteti, meghatározza.
Attól tartok, hogy sokaknak a tekintéllyel kapcsolatos ellenérzéseit az önkényuralmi, diktatórikus rendszer váltotta ki, ami érthető. De már ideje lassan meggyógyulni.
Istenkáromlás (Carl Sagan) magyar felírattal
http://www.youtube.com/watch?v=Efje8ZrpBaw
@pHérték: Ne fogadd el, fontold meg! 🙂
Ez nem felszólítás.
Amúgy érdekes lenne ha egyszer mérlegre tehetnénk mi vágta jobban haza az emberi kapcsolatokat, a tekintélyelvűség, vagy az érvelés/ellenérvelés
@pHérték: Viszont gondolj bele, ha az egyes tudományos vitákat nem az ok-okozati összefüggések, hanem a tudósok tekintélye döntötte volna el!
Évszázadokig – többek között – ez tartotta fenn a Ptolemaioszi világképet
@szempontpuska: „Én tanácsként fogadtam el, hamvas ifjúkorom legfogékonyabb időszakában, mint életstratégia, rendezőelv.”
Értem én, és nem is állítom, hogy nem helyes.
Csak kérlek gondolkodj el rajta – valószínűleg nagyon sok sommás „életfilozófiát” hallhattál – ilyet, olyat, meg még olyanabbat. Miért PONT ezt fogadtad el? csak nem azért, mert ennek volt előtted a legnagyobb… (*dobpergés*) tekintélye?
Nyilván a dolgok nem ennyire egyszerűek, fekete és fehér, stb. Nyilván eleve közel állhatott hozzád ez a gondolat. De tartom magam ahhoz, hogy ebben a döntésedben Carl Sagan tekintélye is szerepet játszott.
Értem én, hogy a tekintélytiszteletet is lehet túlzásba vinni, sőt. Meg amit egyszerű ellenőrizni, azt akár ellenőrizhetem is. De tudod én olyan vagyok, hogy ha a doki mond valamit, azt elhiszem, nem pedig jelentkezek az orvosira, hogy azt elvégezve meg tíz év tapasztalatot szerezve rájöhessek, hogy tényleg igaza volt.
Tudom, túlzok, csak arra célzok, hogy amennyire a tekintélytiszteletet túlzásba lehet vinni, annyira túlzásba lehet vinni a szkepticizmust is. És ez a „ne tisztelj semmi tekintélyt” bizony túlzás.
@szempontpuska: Mint doktorandusz mondon, hogy nagyon szép amit gondolsz a tudományról, de nem igaz, A tudományt emberek csinálják, és tévedhetnek. Leginkább tévednek. A tudomány pedig nem megérteni akarja a valóságot, hanem magyarázni. Sokszor egy tudós nácibb a nácibbnál, ha azt nézzük mennyire tiszteli a „másként gondolkodó” tudóstársait. Sajnos amit én látok a tudományból az Hamvas Bélával szólva szcientizizmus és tömény szívidiotizmus (A Bor Filozófiája, szívből ajánlom mindenkinek) Mert attól, hogy valaki borzasztóan okos(nak képzeli magát) még nem biztos, hogy érti miről szól az élet.
@trolololol: „A hajszából az első kivezető utat a vallás mutatta, melyet a hagyományos nevelő-oktató gépezet minden gyermekbe beleplántált. Így lettem én is – noha vallástalan (zsidó) szülők gyermeke voltam – mélyen vallásos, ez azonban 12 éves koromban hirtelen véget ért. A népszerű tudományos művek olvasása során hamarosan meggyőződtem arról, hogy a bibliai történetek jó része nem lehet igaz. Ennek következményeként szinte fanatikus szabadgondolkodóvá váltam, amihez az az érzés társult, hogy az állam szántszándékkal hazudik az ifjúságnak. Ennek az élménynek az lett a következménye, hogy bizalmatlan lettem minden tekintéllyel szemben, szkeptikussá lettem a mindenkori társadalmi környezetben élő meggyőződésekkel szemben”
vilagnezet.blog.hu/2007/03/13/einstein_csak_12_eves_koraig_volt_vallas
@szempontpuska: Nem felszólítás? Nyelvtanilag márpedig az.
No, látod én sem vagyok tekintélyelvű! De a tekintélyt elismerem és tisztelem is. Azt, amelyről tudom jó forrásból ered és tartalom, súly van mögötte.
Az elismerés pedig alap építőköve a jó emberi kapcsolatoknak.
@aeidennis:
A tudományosság az nem emberek, hanem egy módszertan.
@IGe: Most arra apellálsz, hogy Einstein olyan tekintélyes, hogyha ő nem volt vallásos, akkor vallásosnak lenni hülyeség? :p Azt hittem, itt nem menő tekintéllyel érvelni :p
@trolololol: magamat illetően meglehetősen autentikus forrás vagyok. 🙂
Nem tekintélyből fogott meg, hanem lenyűgözött a a tiszta racionalitás, az önkritika és a tolerancia benne.
„a „ne tisztelj semmi tekintélyt” bizony túlzás.”
Az bizony! nem is mondott Carl Sagan semmi ilyesmit
@aeidennis: Azt hiszem pontosan ezt a jelenséget „ekézte” Sagan.
De ez nem a tudós-, hanem az emberi mivoltunkból következik és miért pont a tudósok lennének mentesek ezektől a hibáktól?
@trolololol: Sárkány ellen sárkányfű. Sem Eintein, sem én, sem Sagan nem tekintélytisztelő, de akik igen, azokra ez is hat. Mérnök vagyok. Ami működik, az múködik.
@szempontpuska: Sok esetben az döntötte el és sok (akár általad is elfogadott) tudományos dogma igencsak megalapozatlan és csak úgynevezett tudományos hipotézisekre épül.
Most sem vagyunk bölcsebbek, mint régen és ezen a megnövekedett ismeretanyag sem sokat segít. Sőt inkább, az a sok ismeret csak felfuvalkodottá, kevéllyé, gőgössé tett sokakat és noha mondják mint a gerlék: túúúdom, túúúdom, a bölcsesség fényévekre távozik tőlük.