7végi retro – XXV.
Eredeti szerző: szempontpuska
Barangolások a múltban. Képek az internet rejtett zugaiból. Merre járunk?
Tippeket a kommentekbe kérünk, megfejtés majd ugyanott…
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520344-6ab3fc70d1186' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520344&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520344-6ab3fc70d1186&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520344-6ab3fc70d1186' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Oktogon?
Nekem is az Oktogon ugrott be elsőre, de lehet még a Kodály körönd, talán.
Szerintem is az Oktogon, méghozzá a belváros felé eső része látszik az Andrássy útnak.
igen, Oktogon, az Andrássy út a liget felé.
nade mikor készült?? talán 1919-ben
Román katonák az Oktogonon 1919 augusztusában?
@Wolff: nyertél
Igen, a jellegzetes kandeláberről felismerhető az Andrássy út.
Egyébként meg nem szólt senki ezeknek a puliszkazabálóknak, hogy ez nem Bukarest hanem Budapest?!
@huzzadneki shakespeare: Azzal – a képről jól láthatóan – nagyon is tisztában vannak, hogy hol vannak. Amúgy meg miért nevezed puliszkazabálóknak őket? Ettél már Csángóföldön, pl. Klézsén juhtúrós, pirított szalonnás puliszkát?
Jó kép! 🙂
@ATCG:
Tökéletesen igazad van, a szóban forgó szomszéd nép autentikus megnevezése a „szőröstalpú”!
És puliszkáért nem kell olyan messzire utazni, én a székelyudvarhelyi és csíkszeredai rokonoknál szoktam a fentemlített fölséges étket fogyasztani.
@huzzadneki shakespeare: tudták, és örültek neki, hogy odavághattak a magyar földesuraknak, a Tiszáig akarták a magyar területeket annektálni, addig is még a mentőautókat is elvitték Budapestről, amikor itt kellett hagyniuk…Volt már itt minden, csak az emlékezet rövid és mítoszoktól homályos.
@ATCG: @alte trottel: Valóban belevittem a kommentbe egy kis (finom) intrikát azzal, hogy puliszkazabálók.
Nem hiszek egy nemzet kollektív bűnösségében, de a történelem folyamán Románia nem először hagyta cserben szövetségeseit.
Trianonban anno, a román küldöttség azzal érvelt, hogy kell nekik még a Bihor-megyei Dibricin (Debrecen) is, mert ott mindenki román, csak a csendőrök magyarok.
Egyébként, a kulináris élvezetekben nem látok semmi kivetni valót, legyen az bárkinek is a nemzeti eledele (egyébként ettem már én is miccset, brinzát, csorba de burtát, meg a jó ég tudja, hogy mi mindent még).
@huzzadneki shakespeare: „Trianonban anno, a román küldöttség azzal érvelt, hogy kell nekik még a Bihor-megyei Dibricin (Debrecen) is, mert ott mindenki román, csak a csendőrök magyarok.”
Ez egy olyan mondat, ami már önmaga elárulja, hogy nem igaz. De kapsz egy jó pontot, ha megmondod miként derül ki belőle.
@Wolff: csendőrök?
@Wolff: A románok akkortájt már elhurcolták a csendőröket és a felszerelésüket??
De gondolom, hogy Verseilles-ban úgy beszéltek, hogy az nekik legyen kedvező.
Egyébként a szerződés aláírásánál nem voltam jelen, mint ahogyan senki a ma élők sorából. Ettől függetlenül azonban nagy valószínűséggel valóban elhangzottak ezek a szavak (akkori jegyzőkönyvek, beszámolók alapján).
ennyi erovel a luxemburgok is puliszka (polenta) zabalok. mondjuk errefele inkabb lazaccal fogyasztjak, abbol is tobbnyire a vad fajtabol.
nem rossz dolog.
Nekem az tetszik, hogy e gyerekek rövidgatyában jártak. Aki nadrágos volt, az már felnőtt. 🙂
@alte trottel: Én a „szőröstalpú” elnevezést sem használnám, pedig az apám székely volt. Az ilyen jelzőkkel semmire se megyünk. Felsőbbrendűségi tévképzeteink csak zavarják tisztán látásunkat. A székelyzászló-ügy kezelésében is lenne mit tanulni honi politikusainknak Pontáéktól.
@huzzadneki shakespeare: Nem túl sok tanácskozás volt Trianonban, nrá csak azért sem mert ez a földrajzi hely nem létezik, csak a Kis- és a Nagy Trianon paloták. Az utóbbi csak a szerződés aláírásának helye volt. Ezen felül Debrecen köztudomásúan Hajdú vármegye székhelye volt, nem Bihar vármegyéjé, és ezt a „románok” is tudták. Részben mert voltak térképeik (annyira, hogy a román vezérkar különböző utasításai még a húszas évek elején is magyar földrajzi neveket használtak, mivel a régi katonai térképeiken még ekkor is ezeket tüntették fel), részben mert a „románok” egy része a magyar parlamentben vagy megyegyűlésekben politizált és elég jól ismerték az ország keleti részének politikai és közigazgatási földrajzát.
Ahogy az etnikait is. Amikor pl. Békéscsabát mégis csak szerették volna megszerezni, akkor Párizsból azt javasolták a nagyszebeni kormányzótanácsnak, hogy szervezzenek egy szlovák nemzetgyűlést és azzal deklaráltassák, hogy Romániához akarnak tartozni. Pedig a te érveid alapján ott is szervezhettek volna román nemzetgyűlést.
@Wolff: Tisztában vagyok azzal, hogy a két Trianon az „csak” egy-egy épület (volt szerencsém személyesen látni mindkettőt).
A politikára a mellébeszélés mindig is jellemző volt (ez vagy bejött, vagy nem), és hogy a románok (finoman szólva) nem voltak szégyenlősek, azt ma már mindnyájan tudjuk.
Én arra sem tenném rá a nyakam, hogy az akkori hatalmasságok közül valaki elkezdte volna aprólékosan ellenőrizgetni a vitatott területek etnikai összetételét.
@huzzadneki shakespeare: leemelem a polcomról Ablonczy Balázs Trianon legendák című könyvét, és mit látok:
10. fejezet : Tudatlan szakértők legendája.
(vö.: Én arra sem tenném rá a nyakam, hogy az akkori hatalmasságok közül valaki elkezdte volna aprólékosan ellenőrizgetni a vitatott területek etnikai összetételét. )
illetve a 8.fejezet a Hajózható patakok legendája: a csehekről, de amit mondasz a románokról, a nyakamat teszem rá, hogy az is akkori publicisztikai kitaláció.
Ha valaki látott mostanában román filmet vagy színházat, és még mindig azt hiszi, hogy fölülről beszélhet róluk, az Matolcsy-kórban szenved: buta. Egyáltalán kinek jó bármelyik népről rosszat gondolni vagy lenézően beszélni?
Egyelőre maradjunk a saját hülyéinknél.
@csársz: mondjál focit, azt jobban értik: CFR Cluj.
(És a Pászkány Árpád megmondta, hogy nem fog magyar játékost venni Kolozsvárra csak mert magyar a játékos:)))
@volker: Az eredete viszont olasz, és a 19. sz. végén a kohászatba meg az építkezésekhez bevándorolt olaszok hozhatták magukkal.
Inkább pacalzabálók: http://www.sou-schmaacht-letzebuerg.lu/rezepte-7.html
😉
@huzzadneki shakespeare: Teleki vitt nekik térképet.
Amúgy a Vyx-jegyzék valóban többet követelt, mint ami a végleges határ lett. Ezt nem vállalta be a Károlyi-kormány (se az elutasítást, se az elfogadást).
A román seregek meg Horthyt hozták Magyarországra.
@csársz: „Dunának, Oltnak egy a hangja.” [Ady]
Volt idő, amikor az öcsém és Nicu (egy román srác, aki húst lopott ki nekünk a vágóhídról 75-ben) egymást átölelve ( magyar vörösborral telt pohárral kezükben) kiabálták ezt bele – Kovászna fölött az erdőben – az éjszakába.
Jó egy hét múlva az öcsém innen Magyarországról tüntetni megy Erdélybe a székelyföldi autonómiáért. Nicu meg lehet, hogy az ellentüntetők között lesz (elnézést kérek tőle most gondolatban, hogy a hatáskeltés miatt ezt feltételezem róla; szinte biztos, hogy ő nem lesz ott az ellentüntetők között).
Tavaly Húsvétkor a székelyföldi autonómiáról beszélgettünk az öcsémmel. Lelkes, szenvedélyes tervezgetését egy kis közbeszúrással szakítottam félbe, amikor arról beszélt, hogy a székelyföldi autonóm terület fővárosa Marosvásárhely lenne:- megjegyeztem az a baj, hogy megint többet akarunk, mint amit reálisan el lehetne érni. Marosvásárhelyt és ezzel együtt Marosszéket semmiképpen sem engedik majd a románok, hogy az autonóm terület része legyen, meg kellene maradni a valóban magyar többségű területek számára történő autonómia követelésénél.
Közbevetésemre élesen nekem támadt, hogy kishitűségünk miatt nem érünk el soha semmit. Ha vérnek kell folynia az autonómiáért, akkor vér fog folyni, mondta.
@ATCG:
A rokonokkal való áfonyapálinkázós évődés közben valamennyien „Te bozgor” vagyunk.
Na und?
Honi „politikusaink” pedig magasról ámde annál vastagabb, fröcsögős sugárban ignorálnak bele a „székelyzászlónál” (hány éves is? öt? hét?) fontosabb ügyekbe.
@alte trottel: Egy alkalommal erdélyi unokaöcsém kolozsvári nagynénénknél – annak férjével és fiaival – együtt nézte a TV-n azt a román-magyar válogatott
selejtező meccset, ahol mi nyertünk (Romániában volt a meccs).
A magyar gólnál nagynénénk román férje (amúgy vendégszerető, áldott jó ember volt, foglalkozására nézve rendőr) mérgesen így kiáltott föl:
-Na gólt lőttek a bozgorok!
Unokaöcsénk erre felugrott és majdnem kipakolta az egész családot a második emeleti ablakon keresztül az utcára.
Ő bolond, hevesvérű székely volt.
Sajnos már egyikük sem él.
A megfejtés, helyes. Bár a kép eredeti felirata szerint román katonák az Oktogonon 1920-ban, valószínűleg az 1919-es és ősze a helyes dátum.
Aki esetleg nem látta (önreklám), Tiranonról olvashatja egy tavaly nyári posztunkat ezen a címen:
orulunkvincent.blog.hu/2012/06/04/a_trianoni_diktatum_alairoi
@Wolff:
„Ahogy az etnikait is. Amikor pl. Békéscsabát mégis csak szerették volna megszerezni, akkor Párizsból azt javasolták a nagyszebeni kormányzótanácsnak, hogy szervezzenek egy szlovák nemzetgyűlést és azzal deklaráltassák, hogy Romániához akarnak tartozni. Pedig a te érveid alapján ott is szervezhettek volna román nemzetgyűlést.”
Ezt a Jadviga párnájában is feldolgozták.
@ATCG:
„a székelyföldi autonóm terület fővárosa Marosvásárhely lenne”
Miért egy román többségű város legyen a székhely? Ja, történelmi okokból? Hát voltra nem ad a zsidó (boltos) sem! 🙁
@Kuviklacz:
Nem számítottak az etnikai határok.
A Nyugat úgy gondolta, hogy a török birodalom meggyengülése miatt nincs már szükség az Osztrák-Magyar Monarchiára. Felosztásánál az új szövetségeseiket (csehek, szerbek, románok) támogatták a volt ellenségeik (magyarok) ellenében.
Vasútvonalakról, védhető határfolyókról, ipari létesítményekről, ásványkincsekről, mezőgazdasági létesítményekről volt szó, hogy a szövetséges Csehszlovákia, Jugoszlávia, Dákórománia erős, életképes legyen.
Gondolták, ahogy a szlovákok stb. elmagyarosodtak a magyar államban, úgy a magyarok is bele fognak olvadni az új államnemzetekbe.
@Askeladden: Ez mind igaz. A románoknak Erdélyt megígérték, amikor beléptek a háborúba. A Tiszántúlt viszont nem, és azt etnikai okokból nem. Amúgy a természetes határok és az etnikaiak közül mindig azt alkalmazták, amelyik Mo-nak kedvezőtlenebb volt. Érdekes elolvasni J. Taylor könyvét (Harc a hatalomért), mert pontosan leírja, hogy milyen szerepük volt többek között a magyar-délszláv ellentéteknek abban, hogy a központi hatalmak belesodródtak a háborúba.