Georgij Oszipovics és a tollnok
Eredeti szerző: jotunder
1943. szeptember elseje egy szerdai napra esett. Georgij Oszipovics a filozófiai tudományok doktora, pontosan kilenc óra harminc perckor lépett be a Szovjet Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetébe, ahol Germanova asszony, aki sokkal több volt, mint egy egyszerű portás, egy bögre Glantz márkájú cikória kávéval fogadta. A kávé hadizsákmány volt, Georgij Oszipovics még Berlinből ismerte a Glantz márkát. Már mert Berlinről álmodni, a kis kávéházról, ahová Gertrúddal jártak.
Georgij Oszipovicsot két évvel korábban tartóztatta le a komisszariátus, két hónapot töltött a Lubjankában. Engem agyon fognak lőni- mondta egyszer neki Buharin, és igaza lett, mármint Buharinnak, Georgij Oszipovics sokat gondolt erre a beszélgetésre és arra az éjszakára, amikor az összes Buharin-kötetét bedobta a folyóba. Egy Povar nevű újságíró akarta kiigényelni a lakását, ő írt róla egy cikket az Állambiztonsági Figyelőbe, még 1938-ban. Georgij Oszipovics sohasem értette meg, hogy miért nem tartóztatták le azonnal, miért vártak a háború kitöréséig. Povar eredetileg házbizalmi volt a Cskálov utca 21-ben, ahol Georgij Oszipovics lakott. Nem volt szép lakás, nem is értette Georgij Oszipovics, hogy miért akarta Povar kiigényelni.
Amikor Georgij Oszipovicsot kihallgatták a Lubjankában, előkerült a cikk az Állambiztonsági Figyelőből, amelyben Povar azzal vádolta meg Georgij Oszipovicsot, hogy Berlinben belépett egy szabadkőműves páholyba. Mi az a szabadkőműves? – kérdezte Kirillov hadnagy Pusenko alezredest. Nem tudom – de a proletárdiktatúrától nem idegen a kőműves elvtársak szabadsága, bár a páholy burzsoának tűnik, jobb lett volna ha egy dácsába lépett volna be, egy olyan kis dácsába, mint amilyen a nagybátyámnak volt Szmetykovóban, ő is kőműves volt, még a munkaversenyben is részt vett, pedig sántított az egyik lábára – válaszolta az alezredes. Talán Pusenko alezredes nagybátyja miatt nem lőtték agyon Georgij Oszipovicsot, akit pedig az 58-as cikkellyel vádoltak meg.
Már befejezte a Glantz márkájú cikória kávét, és egy darab kekszet is vehetett a dobozból, mert Germanova asszony szerette Georgij Oszipovicsot. A fiatal Hegelre gondolt, aki az objektív idealizmus győzelméért harcolt Schellinggel. Bihovszkij professzor ígért neki egy kéziratot, tizenegy körül bent lesz, és estig majd dolgozni fog az objektív idealizmus győzelmén. Tizenegy körül azonban, nem Bihovszkij professzor érkezett meg, hanem Konsztantyin Fjodorovics Szuszlin a kommisszariátus ezredese.
Maga erről soha senkinek nem fog beszélni! Értve vagyok, Georgij Oszipovics? Értve van a Szuszlin elvtárs – válaszolta Georgij Oszipovics.
Üljön le- mondta Sztálin Georgij Oszipovicsnak. Azt hallottam, hogy szereti a kávét! Pleskov, hozzon egy kávét Georgij Oszipovicsnak! – utasította Sztálin a tisztiszolgát. Nem ostromkávé, nem cikória, igazi kávé, igazi tejszínnel, igazi csészéből.
Marx elvtárs azt mondta, hogy a vallás a nép ópiuma – mondta Sztálin. Ismeri maga az orosz nép lelkét, Georgij Oszipovics? Lehet, hogy egy kis ópium nem árt meg neki, mit gondolna erről Marx elvtárs, kedves Georgij Oszipovics?
Georgij Oszipovics pedig elmagyarázta Sztálinnak, hogy rendkívüli körülmények között, mind Marx, mind Lenin elvtársak elfogadnának egy kisebb mennyiségű ópiumot az orosz nép lelke számára. Pár nap múlva, három orosz pópa találkozott a szovjet állam vezetőjével, aki elmondta nekik, hogy esetleg újra megnyithatják a moszkvai papi szemináriumot és szeptember nyolcadikán a püspöki tanács megválasztotta Szergejt, Moszkva új pátriárkájának.
Maga tényleg szabadkőműves volt, Georgij Oszipovics? – kérdezte Sztálin mikor elbúcsúztak egymástól. Igen, az voltam Joszif Visszárionovics, szabadkőműves – hazudta Georgij Oszipovics, és nem tudta, hogy miért. Sztálin elnevette magát és intett Szuszlinnak, hogy vigyék vissza Georgij Oszipovicsot az Intézetbe, majd utána valamit még az ezredes fülébe súgott.
Povart két héttel később a Lubjanka börtön folyosóján lőtte tarkón Konsztantyin Fjodorovics. Georgij Oszipovics végül nem írta meg, hogy miért is harcolt a fiatal Hegel Schellinggel együtt az objektív idealizmusért és arról a másfél óráról soha senkinek sem beszélt, még Gertrúdnak sem.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518067-6ae3d0ca6c9cb' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518067&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518067-6ae3d0ca6c9cb&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518067-6ae3d0ca6c9cb' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Talán még az bekerülhetett volna a krónikába, hogy a letartóztatásakor Nyikanor Ivanovics Povar – ekkor már a Cskálov utca 21 számú ház lakóbizottságának elnöke – valutával is üzérkedett, és a 35-ös számú lakásban, a vécé szellőztetőjében négyszáz dollárt rejtegetett újságpapírba csomagolva.
De persze megértem, hogy minden szála nem férhetett most el itt ennek a szerteágazó történetnek:)
@velőtanya: 1943 szeptemberében nem lehetett a Szovjetunióban valutával üzérkedni, nem nagyon volt értelme a dolognak. az is csoda, hogy 1942 decemberében, amikor már folyt a sztálingrádi csata, kevesebb, mint egy évvel Moszkva ostroma után a filozófiai intézetben Georgij Oszipovics meg tudta védeni az értekezését a fiatal Hegelről. elképesztő, teljesen elképesztő, az egész.
Georgij Oszipovics sose tudta meg, hogy Povár valójában Sztyepán Bojlovics volt, akivel egyszer egy gőzfürdőben találkozott, még a békeidőben, Budapesten, de hogy a Lukácsban, vagy a Rudasban azt nem tudta volna megmondani ő sem.
@ámbátor: ezt szeretem, amikor valaki dolgozik egy kicsit 🙂
@jotunder: Tényleg elképesztő… De az sokat segíthetett Georgij Oszipovics helyzetén, hogy Pável Fjodorovics központi feladatának tartotta a Filozófia Története harmadik kötetének megírását, melyben a német filozófiának a fasizmushoz kialakulásában játszott szerepére különösen nagy hangsúlyt szeretett volna fektetni. Némileg megnehezíthette a munkát, hogy Pável Fjodorovics viszont Moszkvában maradt miután a filozófiai intézet nagyját Alma Atába evakuálta (mármint annak a felének a nagyját amelyik nem a frontra ment). Ebben a helyzetben küldött a Taskentbe evakuált Georgij Oszipovics, az intézet volt munkatársa, Alma Atába egy cikket a fasizmus ideológiájának kialakulásáról, amit nagyra értékeltek az intézet megmaradt munkatársai miután sikerült lefordítaniuk németről.
Ezekután térhetett vissza 42 júniusában Georgij Oszipovics Moszkvába és vették vissza az intézet munkatársainak sorába, miután Pável Fjodorovics kezdte elveszíteni a türelmét az alma atai társaság alacsony produktivitása okán, hisz nekik csak egyszer kellett költözniük Moszkvából, míg a moszkvaiaknak háromszor is a német bombatalálatok okán.
Ezekután Georgij Oszipovics 42 decemberi moszkvai védése a „business as usual” kategóriának tűnik.
Sztálin csak nem sokkal a halála előtt értesült róla, hogy Georgij Oszipovics édesanyja született Schwarzberg lány volt a híres odesszai zenészdinasztiából. Arról már csak évekkel halála után szerzett tudomást, hogy a család nem volgamenti német vallású volt, hanem… Itt a kézirat megszakad.
@jotunder: érdemes elolvasni (mármint az eredetit)? Gyorsan végezhettél Lánczival 🙂
Ez a történet nekem egyelőre bonyolultabb mint Hegel logikája.
@ikaruss: nem minden megy át. ma amikor beütöttem a georgij oszipovicsot a keresőbe, már a vincent posztom jött ki első találatoknak (gondolom azért ennek köze van ahhoz is, hogy én kerestem), de azért ha lejjebb görget az ember, látja az eredeti forrásokat.
@jotunder:
Köszönöm, ezzel a válasszal és az új poszttal tisztul a kép, de azért még akad rágódni való.
@ikaruss: egy orosz szótár nem árt 🙂
Nekem a póvár megvolt, a Georgij Oszipovics nem volt meg, de éreztem, hogy van valami a sztoriban, amit nem tudok összerakni.
@jotunder: FYI, itt csak Г.О. így valószínűleg nem is találtad, pedig talán ez részletezi legjobban az „elképesztő” korszakot: iphras.ru/iph_vov.htm
@Csingiz: Csak egy technikai jellegű helyesbítés: Kolimán nem a GULAG működött, hanem a Sevvostlag, ami a önálló szervezete volt az OGPU-nak, majd az NKVD-nek, s végül a Dalstroj alá rendelték. A Dalstroj az NKVD Messzi-északi építő és termelő trösztje volt, tehát családban maradt.
Egyébként a GULAG 30,000 táborából több volt az európai oldalon, s valószínűleg több embert is vezényeltek oda a hatalmas építkezésekre. Kolima és Magadan hírhedt helyek voltak, sőt, most is azok, de nem GULAG és különösen nem a „központja”.
@Bolygó Hollandi: WIKIPEDIA „in March 4, 1938 Sevvostlag was resubordinated to the NKVD GULAG. In 1942 it was resubordinated back to Dalstroy. In 1949 it was renamed to the Directorate of Dalstroy Corrective Labor Camps (Управление исправительно-трудовых лагерей Дальстроя). In 1953, after the death of Joseph Stalin, with the reform of the Soviet penal system, it was again resubordinated to Gulag and later reformed into the Directorate of Far Eastern Corrective Labor Camps Управление Северо-восточных исправительно-трудовых лагерей, УСВИТЛ (USVITL).”
Kellemes vizsgakérdés lehetett a GULAG volt-e a Sevvostlag…
@jotunder: Igen, ez tréfás kérdés, és meglepően komplikált. Az biztos, hogy Kolima egészen különleges volt ebből a szempontból (is). De a lentiek alapján a GULAG-nak nem volt beleszólása a kolimai táborok életébe még akkor sem amikor adminisztratíve egy darabig oda is tartoztak. Az 1938-40(42)-es oda-vissza csatolás összefügghetett a Dalstrojt felépítő Eduard Berzin 37 decemberi letartóztatásával (miután Eduard Petrovicsról is kiderült, hogy szovjetellenes kémkedéssel és szabotázzsal foglalkozó terrorista szervezetet vezetett szabadidejében).
Kicsit tisztább forrásból: https://ru.wikipedia.org/wiki/Севвостлаг
Таким образом, на определённом этапе (октябрь 1938—1940 гг.) Севвостлагерь имел двойное подчинение — ГУЛАГу и ГУ СДС НКВД СССР, то есть «Дальстрою», что, на первый взгляд, нарушало схему единоначалия.
Однако, во-первых, Севвостлаг, который предоставлял объектам «Дальстроя» рабочую силу […] по линии производственно-хозяйственной деятельности подчинялся «Дальстрою», а не ГУЛАГу. И во-вторых, по вопросам лагерного сектора Севвостлаг с момента создания в 1932 году подчинялся напрямую ОГПУ, а после 1934 года — непосредственно НКВД СССР.
В результате, компетенция ГУЛАГа в отношении Севвостлага даже в плане лагерного сектора была ограничена вопросами режима и содержания заключённых. Так, ГУЛАГ «…кроме данных об общей численности заключённых … никакой информации о состоянии дел в СВИТЛ до 1939 г. не получал». К концу 1940-х гг. даже по вопросам лагерного сектора лагерные подразделения Севвостлага официально подчинялись «Дальстрою».
В этом плане показателен следующий момент: в сводных статистиках ГУЛАГа при приведении данных по всей лагерной системе нередко и в разные моменты встречаются двойные указания: «все ИТЛ МВД» и «все ИТЛ, включая Севвостлаг». Подобных указаний больше нет по отношению ни к какому другому лагерю.
@Bolygó Hollandi: Hah, köszi, ezt mind nem is tudtam. Tulképpen a GULAG szót csak azért kevertem bele, hogy a magyar olvasó tudja hova tenni Kolimát, és értékelhesse annak az iróniáját, hogy 2010-ben két pópa a Kolimán egy Sztálin kép előtt villog. Oroszul ez felesleges is lenne: elegendő a helységnév, Kolima vagy Szolovki (ld. M&M), és mindenki tudja miről van szó.
Itt a kép, egy kis illusztráció a poszthoz, de érdemes az egész szetet végiglapozni.
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=3165420696837131&set=a.3165354846843716&type=3
@Csingiz: Oroszországot, ész, el nem éred;
méter, sing sose méri fel:
külön úton jár ott az élet –
Oroszországban hinni kell!
Ahogy ezt Tyutcsev már 150 éve megállapította 😉
De attól tartok, hogy a pópásat leszámítva a képek jó részét Borsodban is lehetett volna lőni kis igyekezettel. Csak nem hirtelenszőkék lennének a kölykök.
@Bolygó Hollandi: @Csingiz:
@Csingiz eredeti posztja (ami a GULAG-ot belekeverte a dologba) hová lett? Puszta kíváncsiságból kérdem.
@AdvocatusDiaboli: semmi titok, egy elbénázott személyes link volt benne, amit kiszedtem csingiz kérésére.
@jotunder: Akkor ezt nem a cica vitte el
@mafi mushkila: Én láttam, ahogy a Paul Newman szalad vele elfele:)
@mafi mushkila: ez figyelemreméltó… az egyik eszközön egy jókedvű sárga cicát látok, a másikon meg egy fekete macskát. Józan vagyok amúgy.
@mafi mushkila: @Podvinecz Marsall: ez egyszerűen nem ér
@labrys: natessék, elszaladt
@Podvinecz Marsall: Akkor tényleg éjjel jönnek a dolgokért. Az eszközökkel normális, ez nekik az egyéniségük, hogy azonos kód másik ikont jelenít meg. (Hát egyébként nekünk is 🙂
@jotunder: Köszi. Megnyugtató.
@AdvocatusDiaboli: Mindig jó ha az embert megnyugtatják a „puszta kíváncsiságból” feltett kérdésekre adott válaszok 😉