TGM esete a mitoménmivel (megjegyzésposztsem)
Eredeti szerző: jotunder
TGM ma elmagyarázta, hogyan kell helyesen gondolkodnom valamiről. Jelentős igényem van arra, hogy TGM intőleg világítsa meg nekem a dolgok állását. Kora gyermekkoromtól kifejezetten vágyakozom arra, hogy aszázalékszámítás áltudománya által meg nem fertőzött entellektüellek ereszkedjekek le hozzám és pallérozzák az én lelkem.
Tézise szerint : 1. Nem helyes, hogy Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor fenyegető hangnemet használ Orbán Viktorral kapcsolatban, sőt dehumanizálják. 2. Azonban el kell ismerni, hogy Orbán Viktor konkrét pusztítást végez, megsérti az alkotmányt, a törvényeket és valószínűleg kétszer is rosszul idézte Kierkegaardot.
Amit nem értek, mert nem érthetek mindent, az a következő.
Tamás professzor úr állítása szerint Orbán konkrét pusztítást végez. Ez innen is pont így látszik.
A saját érdekes illatú Alaptörvényét is megsérti. Ja.
Törvényeket is sért. Gondolom ez így van, mert a manifeszt tolvajlást általában nehezményezni szokták a törvénykönyvek.
Az ember azt gondolná, hogy amikor egy miniszterelnök lábbal tapos mindent, amit egyáltalán lehetséges lábbal taposni, akkor talán nem minősül dehumanizálásnak ha én legnúzom, legvombatozom, leokapizom az adott miniszterelnököt. Ha kicsiny levendulácskámnak, édes illatú kikericsemnek, aranyló pöszmétémnek nevezném Orbánt, akkor ugyanúgy elvonatkoztatnék attól, hogy homo sapiens is lehetett volna belőle. Akkor meg ugye….
Ennél talán még fontosabb az, hogy amikor egy miniszterelnök Tádzsikisztánba lopja vissza az országot, és főkincstárnoknak nevezi ki a teniszedzőjét, akkor nem fenyegetésnek minősül az a kijelentés, hogy egyszer ezért rohadtul szét lesz rúgva a segge, hanem az egyetlen tisztességes megközelítésnek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518584-6ae511673e9b3' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518584&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518584-6ae511673e9b3&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518584-6ae511673e9b3' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Manchmal: Ha érvénytelen a népszavazás, az annyit jelent, hogy a b. népet nem izgatja annyira a téma, hogy kellő számban kinyilvánítsa a véleményét.
Lefuthatunk ezen még pár retorikai kört, de a lényeg úgyis az, hogy ha egy ügydöntő népszavazás érvénytelen, akkor semmiféle „legitimitási” vonzata nincsen. (Akár dönthetne úgyis egy teoretikus helyzetben az ogy., hogy mondjuk érvénytelen volt a töltöttkáposzta törvénybe foglalandó hungarikummá nyilvánításáról szóló népszavazás, de a 100 %-os igen szavazatarány alapján egy elkötelezett kisebbségnek nagyon fontos az ügy, úgyhogy akkor legyen, ahogy ők szeretnék.)
Semmi értelme ilyen önbecsapó dolgokban hinni, hogy egy 2004-es érvénytelen ügydöntő népszavazás miatt ne lehetett volna meghozni a kettősállampolgársági törvényt, merthogy az illegitim. Csúnya, cinikus, hatalomtechnikai megfontolásokból hozták meg? Igen. Örültem neki? Nem. Ettől illegitim, vagy antidemokratikus húzás volt? Nem.
Lényegi építőköve ez valójában a NERnek, ahhoz képest, hogy milyen nehéz lenne megváltoztatni, és milyen tök fölösleges és kellemetlenül xenofób ízű konfliktusokkal járna, és milyen további évtizedeken át mérgező traumákat teremtene egy ilyen jogfosztás? Hát…
Szárazon :
A helyzet az, hogy – legalábbis Erdélyben – az árnyalt alkotmányjogi fejtegetésekre sajnálatosan érzéketlen itteni magyarok szerint nekik Orbán „adta meg” a honosítás ( wtf ) által a magyar állampolgárságot és a szavazati jogot, ezért sokukban illendő viszonzás és hálát rebegés késztetése mocorog, amit ugye a véglegesen ( és céltudatosan ) ellenőrizhetetlen szavazati eljárás folytán abszolválnak is. Azon nagyon kevesek közé tartozom, akik ezt mindenféle szépelgés nékül mocskos húzásnak tartom és hajlok arra, hogy a néplelket hírhedten ismerő Orbán előtt a fenti röviditett huzalozás lebeghetet, amikor meglépte a dolgokat. Hogy a hatalom szemében mennyire komolyan nemzeti töltésü maga az eljárás azt abból is lehet látni, ahogy hagyták bizonyos vidékeken – főleg Ukrajnában – kihasználni ezt a lehetőséget olyanok által akik nem hogy magyarul nem tudnak, hanem sokan közülük bünözők és boldogan csaptak le a schengeni kedvezményekre, természetesen jó pénz ellenében. Itt is, mint a migránsok hullámai elleni harcban az ezzel párhuzamosan zajló nagy pénzekért eladott állampolgárság bizniszébe , valahogy mindig besírül a folyamatokba a lukratív szempont, ami olyan, mintha az egész honfiúi érzelgést leöntenénk egy vöröd nyállal, viszont kizár minden kétséget affelől, hogy mik is az igazi szándékok : hatalomtehnika és pénzszerzés. Mellesleg, egyszer érdemes lesz kideríteni, hogy a határontúlra utalt milliárdokból ( egyházak, „demokráciaközpontok”, civil szervezetek !! ) mennyit csorgattak vissza a feladónak.
Ez a csúnya ügy megtörtént és mindenféle utólagos visszarendezés csak rontana a helyzeten, a dolgok menthetetlenül érzelmi töltéséből kifolyólag. A “másik oldalnak” ezzel az üggyel kapcsolatos gesztusaiban mindig is ott volt valamiféle internacionalista felhang, a “népek közti barátság” semmitmondó és rosszemlékű lózungja, amit nehezen felejtenek azonos anyanyelvüek. Ha kívülről figyelem magamat, meglepődve fedezek fel egy olyan katyvaszt, amely az elvi és érzelemmentes síkon szükséges megoldások sikerét féligmeddig kétségbe vonva egyben beteges gyanúval él az etnikai alapról inditott “rendezések” őszinteségével szemben. Szar ügy.
@nerángass: Szerintem, föleg néhány visszaélés felmutatása után, nyugodtan lehetne a választások tisztasága érdekében személyes megjelenést követelni a szavazáshoz. Ha az angliai magyarok Londonba mennek, az erdélyiek is elmehetnek mondjuk Kolozsvárra. Ez részben valóban csökkentené a csalások lehetöségét, másrészt jelentösen csökkentené a választási hajlandóságot. Akár még azt is mondanám, hogy aki veszi a strapát, az megérdemli, hogy szavazhasson.
@ámbátor: Egyetértek, pontosan így gondolom én is. De ne Kolozsvárra, hanem Bukarestbe!
Épp azon gondolkodom, hogy mi lenne, ha a MÁK-nak benyújtanám a számlát arról a nem kevés költségről, amely az állampolgári jogaim gyakorlása közben felmerülnek, úgyis mint vonatjegy, városi közlekedés ára Bernben, továbbá nekem ezzel kiesik egy napom a munkából – igen, pont vasárnap is… – szóval sokba lesz nekem (is) ez a szavazás.
Egy csomó helyen meg tudják oldani pl. neten is.
@Tehéntőgy: „Az a népszavazás (amin én amúgy nemmel szavaztam, de ez mellékes) 1. érvénytelen volt 2. az igenek voltak többségben. Az eredménye senkit nem kötelezett semmire, minden más csak szómágia és metafora.”
A népszavazás eredménye az abban a pillanatban érvényes jogi szabályozás szerint nem kötelezett senkit semmire – így igaz. És érvénytelen volt – igaz. És a kevés szavazó körében az igenek voltak többségben – igaz. (Mellesleg csak kb. 150 e – 140 e arányban…)
…Tehát „az ország népessége” _támogatta_ a hatumák állampolgársági jogát? 🙂
Nem. Nem támogatta. Ha egészen kicsit is támogatta volna, akkor egy érvényes szavazáson az igenek győznek (méghozzá jelentős mértékben).
De az ország népessége – ahogy te is írtad – annyira leszarta a hatumák állampolgársági jogának megadását, hogy még érvényes szavazást sem prezentált e kérdésben. És nagyon is explicit módon tette ezt. Ennél explicitebben nem is fejezhette volna ki a véleményét.
Milyen értelmezés szerint jelenthető ki mindezek után, hogy a népesség „támogatta” a törvényt? A „leszarom” az _nagyon_ markánsan különbözik a „támogatomtól”.
Márpedig ha nem támogatta, akkor, ugye… nem támogatta. (Akármilyen okokból is tette ezt.)
.
„…úgy próbál tenni, mintha itt tényleg valamiféle puccs, vagy „lopakodó puccs” zajlott volna le, és Orbánék oligarchakapitalizmussal kombinált szoftautoriter széljobbos rendszere nem teljesen organikusan nőtt volna ki a 89-ben született rendszerből.”
Ez amúgy egy tök izgalmas kérdés. Abban egyetértünk, hogy az Orbán-rezsim teljesen organikusan nőtt ki a 89-es rendszerből. Amiben – talán – nem értünk egyet, azok a következők:
~ szerintem minden társadalmi rendszer teljesen organikusan nő ki az előző rendszerből, legfeljebb az egyéb rendszerváltozatokhoz történő bekövetkezésének esélye csekélyebb(nek tartatik);
~ ebből következően az összes (nem külső hatalmak által generált) puccs is teljesen szervesen nő ki az adott rendszerekből – ám ettől még egy puccs nagyon is puccsnak számít;
~ valóban, nekem meggyőződésem, hogy Orbánék lopakodó parlamentáris puccsot hajtottak végre – de nagyon kíváncsi vagyok az ellenérvekre;
~ szerintem keverednek az érvelésedben a „legális” és a „legitim” fogalmak.
.
„Semmiféle Alkotmánybíróságon nem menne át. Ehhez teljesen új alkotmány kell, ahhoz meg kétharmados felhatalmazás. Vagy erőszakos hatalomváltás és az elmúlt negyedszázadot kukázó fehér lap.”
Szerintem az elmúlt negyed század (jogi/társadalmi/stb. struktúrájának) _egészét_ nem kellene ahhoz a kukába dobni, hogy az Orbán-rezsimtől meg lehessen szabadulni. Szerintem teljesen szervesen 🙂 át lehetne konvertálni a rendszerüket egy demokratikusabba (és egy olyanba, amelyben életük végéig börtönben ülnek).
(Mármint elméletben – hogy a gyakorlatban mi lesz, az persze más kérdés. Saját tipp: nem lesz ilyesmi.)
A „teljesen új alkotmány” kérdésében: Orbánék alaptörvénye is „teljesen új” alkotmányszerűség volt, amit mellesleg illegitim módon (jogi kiskapukat kihasználva) erőltettek az országra. Viszont, mondhatni, szervesen 🙂
Igaz, hogy ehhez a törvény (tökéletlen) betűjével meg kellett erőszakolniuk a törvény szellemét. (Sólyom László és a ’89-es jogi berendezkedés egyéb atyjai, plusz a „láthatatlan alkotmány” nagyon nem likes this… – ennyit a legitimitásról.)
.
„Aki politikus, miközben a témában kampányol, ezt [az új alkotmány, kétharmad szükségességét] elhallgatja (Gyurcsány Ferenc), az szvsz vagy nem tudja, mit beszél, vagy cinikusan hazudik.”
Egyetértünk. (Mondjuk azt nem tudom, konkrétan Gyurcsány elhallgatja-e ezt, de nem is érdekel, mivel az Orbánék választásain induló egész kibaszott hivatalos „ellenzéket” nem tartom sokra.)
@labrys:
„…Nem. Nem támogatta. Ha egészen kicsit is támogatta volna, akkor egy érvényes szavazáson az igenek győznek (méghozzá jelentős mértékben)…”
Ez így téves megfogalmazás az ügydöntő népszavazás intézménye alapján. Valójában ha egy ügydöntő népszavazás érvénytelen akkor inkább az a helyes megfogalmazás, hogy az emberek a választott parlamentre bízzák az dolog eldöntését. Hiszen sem pozitív, sem negatív értelemben nem nyilvánultak meg.
@kisa:
Lehet, hogy a MÁK erre azt válaszolná, hogy „Tisztelt Kisa! A lakcímnyilvántartás adatai szerint Ön balassagyarmati lakos, a lakóhelyétől 200 méterre lévő Petőfi Sándor általános iskolában élhetett volna állampolgári jogaival nulla forint költséggel. Az az Ön magánügye, hogy épp a választás napjára szervezett svájci kiruccanást. (Mert ugye nem feltételezzük, hogy valójában nem is Balassagyarmaton él, hanem Svájcban, és a törvényt megszegve nem jelentette be balassagyarmati lakóhelyének megszűnését és külföldi letelepedését. De ha netán mégis elfelejtette volna, ügyfélkapun bármikor megteheti, és máris szavazhat levélben – igaz, csak listára). Tisztelettel: MÁK”.
@fáskerti elvtárs: Nem vagy köteles bejelenteni, minden további nélkül lehet több országban állandó lakcímed. Csak TB jogviszonyod nem lehet egyszerre két úniós országban.
@ámbátor:
Ha a „külföldi letelepedés szándékával” hagyod el az országot, akkor be kell jelentened. Ha ideiglenesen, akkor nem. Azon persze lehet rágódni, hogy egy-egy konkrét eset melyik csoportba tartozik.
Amúgy bejelentési kötelezettségtől függetlenül egyéni választókerületi jelöltre a „magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár” szavazhat. A lakóhely a törvény szerint annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. Tehát az a magyar állampolgár szavazhat egyéni jelöltre, aki Magyarországon él, függetlenül attól, hogy Kecskeméten született vagy Kolozsváron. Aki meg nem él Magyarországon, az nem szavazhat egyéni jelöltre, függetlenül attól, hogy Kecskeméten született vagy Kolozsváron. Más kérdés, hogy a nyilvántartásnak van-e bármi köze a valósághoz, ahhoz, hogy ki az, aki ténylegesen Magyarországon él.
@Tehéntőgy:
Szerintem az „illegitim” és a(z) „(anti)demokratikus” általad vázolt fogalmának a kritériumain is lenne mit vitatni (mert pl. mi van, ha a népszavazás tárgya nem a töltöttkáposzta, hanem a kötelező hittan bevezetése, amelyet bizonyára egy elkötelezett kisebbség támogatna), de idő híján részemről most csak annyi, hogy igen, szvsz az Orbán „Hájas Valag” Viktor és Semjén „Égszínkék Heregolyó” Zsolt által szorgalmazott „határokon átívelő nemzetegyesítés” lényegi építőköve a NER-nek. Etnikai nacionalizmus, ennek minden velejárójával, ami a hülyítést és a heccelést illeti, permanens mérgezés. Üres délibábozás, a szomszéd országokban élő magyar kisebbségek érzelmi alapú félrevezetése és szembefordítása az ottani többséggel ahelyett, hogy a kisebbségi jogok és a kulturális autonómia valóságos megerősítésében segítene a magyar állam.
@fáskerti elvtárs:
A „magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár” mást jelent, mint a „Magyarországon élő választópolgár”, szóval ha ennyi szerepel fő szempontként…
Nem mintha túlságosan meglepő lenne, hogy kedves vezetőink nem igyekeznek a külföldön élők/tartózkodók szavazását megkönnyíteni.
@Manchmal:
De legalább mindenki boldog lehet, a kettős állampolgárságos izé lényegében biztossá tette, hogy Szíkelyfőd soha ne kapjon bármiféle autonómiát. Csak a szokásos ügymenet ugye, hőzöngés, az arra fogékony ugrál, és képtelen felfogni, hogy nemcsak átverték szép jelszavakkal, de még meg is szívatták. 🙂
@Muad’Dib: egy fenét. A „leszarom” véleménybe próbálod beleerőltetni a „a parlamentre bízom, mer’ ők jól tudják” értelmet. Az, hogy valakit nem érdekel egy népszavazás, korántsem jelenti azt, hogy pl. az adott kormánnyal bármiben egyetért. (Csak azt jelenti, hogy következetlen és nemtörődöm az adott honpolgár.)
Az ignorancia nem legitimál.
@seol:
Az érzelmek sokat számítanak. Olyan családoknál ahol 1-2 generáció emlékezetében még élénken élnek a családi történetek arról milyen is volt az amikor egy tollvonássál úgy döntöttek, hogy ők mostantól nem magyarok hanem románok, szlovákok, stb. ez sokat számít. És meg is értem őket. Ilyenkor a racionalitás nem minden. Azt már kevéssé értem meg miért gondolják azt, hogy kizárólag a fityesz az, akire szavazni lehet. Sőt már eleve azt gondolnám, hogy az lett volna az ideális, ha a határon túli magyarok más listára szavaznak, mint az itteniek.
@labrys:
Amennyiben a többségi ignorálás illegitimmé tesz egy utólagos döntést, akkor tulajdonképpen a kukába dobhatjuk pl. az EU parlamentet hiszen legtöbbször 50% alatti részvétellel zajlanak a választások a tagországokban.
@Muad’Dib: a ‘rábízás’ aktivitást jelent. Én pl. tüntetőleg maradtam távol attól a népszavazástól, éspedig azért, mert azt akartam, hogy érvénytelen legyen.
Amúgy különösebb rábízás nem kell, amennyiben a parlament alapértelmezésben a népszuverenitás letéteményese, és általában eldönti, hogy érez-e szabályozási kényszert a kutyatápok fehérjetartalmát, a járási hivatalok illetékességi területét vagy a földmérési jel megrongálása nevű bűncselekmény büntetési tételének megváltoztatására.
Az ügydöntő népszavazás közjogi érvénytelensége azzal jár, hogy az olyan, mintha meg sem tartották volna, ekként legitimációs bázisul az „eredménye” nem szolgálhat a törvényhozás során. Nincs ugyanis eredménye, semmilyen joghatás nem fűződik az érvénytelen népszavazáshoz.
Ettől eltérő kérdés, hogy a parlameent kb. arról alkot törvényt, amiről akar, olyan tartalommal, ahogy akar – de érvénytelen népszavazásra nem hivatkozhat, azaz az érvénytelen népszavazás nem jelent nagyobb felhatalmazást a törvényalkotásraa, mint ami amúgy a parlamentnek van.
Az EU választás közjogi érvényességének feltételei enyhébbek, de ettől függetlenül egy választás vagy érvényes vagy nem a rá vonatkozó szabályok szerint, és nyilván nem lehet rajta számon kérni egy másik választásra/szavazásra vonatkozó szabályozást
@Érvsebész:
„…Az ügydöntő népszavazás közjogi érvénytelensége azzal jár, hogy az olyan, mintha meg sem tartották volna, ekként legitimációs bázisul az „eredménye” nem szolgálhat a törvényhozás során…”
Nem is állítottam ilyet. Arról volt szó, hogy @labrys arra utalt miszerint a többség nem támogatta az állampolgárság megadását (mert nem lett érvényes a népszavazás), így a fityesz kvázi illegitim törvényt hozott.
Szerintem viszont az érvénytelen népszavazás – ahogy állítod – olyan mintha meg sem történt volna, nem hatalmaz fel sem pro sem kontra semmire.
@ámbátor: ”Szerintem, föleg néhány visszaélés felmutatása után, nyugodtan lehetne a választások tisztasága érdekében személyes megjelenést követelni a szavazáshoz. ”
Azon túl, hogy messzemenőleg egyetértek veled abban, hogy hajszálra ugyanolyan szabályokra lenne szükség a hatumák ( fúj !! – borzalmas betüszó ) és a „nyugaton” élő magyarok szavazatának leadásához, szerinted kinek az érdeke „ a választások tisztasága érdekében” ilyesmit követelni ?
Pontosan, az ellenzéknek. Tudtommal még ahhoz sem vettek fáradtságot, hogy végigmenve az újdonsűlt magyar állampolgárok szavazati procedúráin fölfedjék azokat a csűrkapukat, amelyek masszív csalásokra adnak lehetőséget. Egyébként, ne legyenek illuzióink, a ”demokráciaközpontok” és egyéb szervek által központilag összegyűjtött ( a „leadott” szavazatokat tartalmazó ) boritékok helyett, busszal szállitanák a kijelölt városba a lelkes szavazókat. Pontosan úgy, ahogy a békemenetre szállitották őket.
@seol: A „magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár” mást jelent, mint a „Magyarországon élő választópolgár”
Épp arról van szó, hogy ugyanazt jelenti. A törvény szerint az szavazhat egyéni jelöltre, akinek van magyarországi lakóhelye (az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 12. §). Akinek nincs, az csak listára. A törvény 1. §-a megmondja, mi az a lakóhely: az 1992. évi LXVI. törvény szerinti lakóhely. Ez a törvény meg azt mondja az 5. § (2) bekezdésében, hogy a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él.
Tehát a Magyarországon lakóhellyel rendelkező bizony azonos a Magyarországon élővel.
@fáskerti elvtárs:
Jogos(nak tűnik), meg kellene szoknom, hogy a jogi szövegekben mást jelentenek a mondatok, mint amit. 🙂 Mondjuk rengetegen élnek — Magyarországon belül is — más lakcímen, mint a ‘bejelentett’, de most hirtelen nem tudom, ez számít-e bármit.
Ettől még persze nem kerülne sokba biztosítani, hogy a választás napján BÁRMIÉRT külföldön tartozkodók szavazhassanak levélben. És azt se indokolja túl sok minden (a „csak”-on túl mármint), hogy a „határon túliak” nem kell elmenjenek egy (2-3-…) kijelölt külképviseletre.
@fáskerti elvtárs:
Plusz még az általad említett törvényben is van olyan, hogy „tartózkodási hely”, ahol élsz és ami más, mint a lakóhely.
@seol: Egy indok van a hatumák külképviseleti szavazása ellen: a némely országban létezö kettös állampolgárságot tiltó törvények. (Mondjuk az ukránok állítólag úgyis inkább átjönnek az itteni „állandó lakcímük” szerinti választókörzetbe szavazni.)
@ámbátor:
Egyrészt ha az adott országban meg akarják tudni, hogy X kettős állampolgár-e, megtudják (annak figyelése, ki ad fel levelet egy bizonyos címre, nem sokkal bonyolultabb, mint azt megnézni, ki megy be egy külképviseletre), másrészt rendben, ahol ez van, ott levelezzenek. 🙂 De pl. Romániában nincs ez.
@Muad’Dib:
Én a magam részéről sosem értettem azt a nemzeti vagy akármilyen identitáskodást, amely adminisztratív baromságokhoz köti magát, sőt, valahol a „nemzeti érzés” (hagyjuk, mi az, ha kérhetem 🙂 ) megcsúfolásának tartom — én ugyanolyan magyarnak éreztem magam román, román-magyar, magyar és magyar-román állampolgárként (azt hiszem, összejött mindegyik 🙂 ). Persze tudom, hogy vannak olyanok, akik fogékonyak az ilyesmire, én a magam részéről igyekszem tartani tőlük a távolságot. Tudom, nem szép dolog és a párbeszéd.
Azzal az alfajjal pedig, amely nemcsak ‘fogékony’, de még a jobbágyi hála is eltölti annak ellenére, hogy kedves kondukátoraink rengetegszer elszólták magukat, hogy magasról tesznek a határontúliakra és csupán üres gesztusokkal (illetve pénzzel) irányítható barmoknak tekintik őket, végképp nem tudok mit kezdeni.
@seol:
De azért említsük meg azt is, hogy mennyire undorító az is, ahogy a fideszes betegállatkák meggyőztek a nyomorult propagandájukkal több ezer egyszerű és khm, nem túl értelmes határontúlit, hogy csak akkor Igazi Magyarok, ha van róla papírjuk. Mondjuk azóta sikerült emellé még összeszedni több tucat hasonló nyomorult féregséget, még rosszabbakat is.
@seol:
ízlések és pofonok. Ez egy gesztus a magyar állam részéről. Azoknak, akiknek a családja önhibáján kívül szűnt meg magyar állampolgár lenni.
@Muad’Dib:
Sőt, igazából több mint gesztus, hiszen nagyon is kézzelfogható pl. egy nem schengeni ország lakójának, hogy magyar állampolgárként már a schengeni övezet része.
@Muad’Dib: úgy van. Vegyük csak például az orosz maffiózókat, vagy az FSZB ügynökeit. Feléjük irányuló szép gesztus – nem az állam, mint teljesen hibásan írod, hanem – az Orbán-kormány részéről. (Remélem, nem gondolod komolyan, hogy a mindenkori kormány egyenlő az állammal…)
@Muad’Dib:
Senki nem vitatta, hogy gesztus. 😉 Sőt, önmagában még különösebb gondom sincs vele; viszont a rárak(ód)ott végtelenül hamis máztól és attól, hogy sokaknak nem is jelent annál többet, kiráz a hideg. (Fun fact: a 2004-ben elkezdett fideszes agymosás előtt lényegében egyszer se hallottam olyat érintettektől, hogy anno „egy tollvonássál úgy döntöttek, hogy ők mostantól nem magyarok, hanem románok, szlovákok”; persze Trianon családi traumái máig élnek, de az, hogy ennek hatása lenne nemzeti identitásra, véletlenül sem. Épp ellenkezőleg.)
És igen, a Schengen-szempont azt hiszem, jó példa, ha nem is feltétenül „jó jó példa”. Jól tippelem, hogy csak azoknak számít ez, akik mondjuk határontúli magyarként Nyugat-Európába mennének? Tehát semmi érdemi köze magyarsághoz, identitáshoz, viszont egy jól kihasználható adminisztratív izéke? (Alighanem az a pár ezer ukrán, orosz stb. maffiózó is örül a dolognak, hogy egy percre Degóg fia legyek.)
@seol:
„de az, hogy ennek hatása lenne nemzeti identitásra” helyett „de az sosem merült fel korábban, hogy ennek hatása lenne nemzeti identitásra”
@seol: Ez pontosan így van! Nem egy embert ismerek (Szerbiából), akik kizárólag azért kérték a magyar állampolgárságot, hogy Németországban dolgozhassanak.
Olvasgatom a ner sajtóját (a kommentelő híveket is beleértve) a bécsi késelés nyomán. Nem nagyon van ott már mit dehumanizálni. Aki 2018-ban fideszes, az nagyjában-egészében már elvesztette ember jellegét.
@velőtanya: Emberi jellegét a virtuális térben…ez inkább így pontos.
@velőtanya: @ATCG: Járulékos haszon…szomorú
index.hu/belfold/2018/03/06/soros_propaganda_gyerekek_abcug/
@nerángass:
Annak ellenére, hogy a propaganda ezerrel dübörög, azért az ilyen cikkeket mindig hangyányi szkepticizmussal olvasom. Az ismerősi körömben elég sok gyerekkel rendelkező egyén van , de esküszöm még senkitől nem hallottam, hogy ilyen gond lenne. Ettől persze még lehet, de tény, hogy én nem találkoztam vele általánosan.
@Muad’Dib: én sem hiszem el, hogy ez valódi. ami úgy hápog, mint a fake news az valószínűleg fake news.
@jotunder: Én viszont élőben hallottam egy beszélgetést, ami pontosan ebből az iskolai helyzetből következett, itt mesélem : orulunkvincent.blog.hu/2017/07/05/az_orban-fasizmusrol/full_commentlist/1#c34734186
„Itt kell élned, hogy elhidd.” Én pl. emlékszem, hogy az atomtámadástól féltem aktívan gyerekkoromban, mert akkor az volt megmondva. A gyerekek fogékonyak a mesevilágra, a mesevilág rémisztő elemeire, és még csak fel sem róhatjuk nekik, hogy mért nem tudják jobban, mert csak gyerekek.