#Icanstandwith avagy rasszista-e a matematika
Eredeti szerző: jotunder
Egy Rochelle Gutierrez nevű amerikai professzorral van tele éppen az angolszász média, főképp, de nem kizárólagosan, a jobboldali sajtó.
Prof. Gutierreznek megjelent egy tanulmánya egy „Building Support for Scholarly Practices in Mathematics Methods” című kötetben „Challenges in Mathematics Teacher Education from a (Mostly) Constructivist Perspective” címmel, és ezt szemlézte az alt-right mozgalomhoz kötődő Campus Reform. A szerző Toni Airaksinen szélsőbalos LGBT-aktivistából lett az alt-right média kedvence, elég „érdekes” dolgai is vannak, nagyon erősen nyomja a pedált, de a reakciókból ítélve az az érzésem, hogy maximum kiemelte kontextusából Gutierrez mondatait, de nem hamisította meg azokat.
Rochelle Gutierrez nem a gender studies-ból csinál politikai aktivizmust, hanem a matematikából. Egy tanulmányában leírja (ezt sikerült megtalálnom eredetiben), hogy nem nagyon támogatja (és amikor Prof. Gutierrez nem támogat valamit, azt általában erősen ellenzi) azt, hogy adatokat publikáljanak a fehér és fekete(illetve latino) diákok tanulmányi eredménye közötti különbségről. És úgy tűnik valóban sikerült leírnia azt, hogy „a matematika olyan módszerekkel ért el érdemtelen privilégiumokat a társadalomban, mint a Fehérség(Whiteness)” és hogy a „dolgokat nem lehet objektíven, csak is szubjektíven megítélni”. Előadásaiból kitűnik, hogy a posztmodern halandzsát kiválóan építi be a saját matematika-oktatási vezérelvei közé.
Számos youtube videót találtam, amelyen Prof. Gutierrez ad elő, és valóban ijesztő (nem Rochelle Gutierrez, ő egyáltalán nem az, csak az, amit mond) . Ars poeticáját elég jól összefoglalja ez az előadásvázlata.
Megjelent a #IstandwithRochelle és rettenetesen súlyos baromságokkal tetézik Rochelle Gutierrez munkásságát.
Az illinois-i egyetem rektorhelyettese nagyon helyesen azt nyilatkozta, hogy a tanszabadsághoz tartozik az, hogy Rochelle Gutierrez professzor kontroverzális nézeteket képvisel. Gutierreznek azonban esze ágában sincs vitatkoznia azokkal, akik nem értenek vele egyet, nem válaszol az újságírói megkeresésekre és úgy lobogtatja a progresszió zászlaját, mint Krupszkaja a barikádon (tudom, hogy Krupszkaja sohasem volt a barikádon, valójában Gutierrez sem). Azt is gondolom, hogy a radikalizálódott politikai aktivizmus könnyen felzabálhat valóságos tudományos területeket, és ez a falatozás már el is kezdődött. IcanstandwithCEU, de ez nem jelenti azt, hogy amikor Hercsel Adél újságírót CEU-s professzorok és diákok próbálják szétszedni, akkor nem HA oldalára kell állnom. Egyáltalán nem vagyok hajlandó balos hülyeségekre bólogatni csak azért, mert a sok szilvaymegadja rázza rájuk az öklét. Ellenségem ellensége nem a barátom.
Sajnos erről beszélnünk kell. Nemcsak Schmidtmari és Lánczibandi debilségeiről, hanem erről is. Akkor is ha a barátaink barátai, vagy esetleg egyenesen a barátaink szájából jön a radikális progressziónak becézett manifeszt hülyeség. A józan észt minden körülmények között meg kell védenünk a támadóitól.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518659-6ae544aea0851' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518659&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518659-6ae544aea0851&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518659-6ae544aea0851' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@szazharminchet: Ebben inkabb az a problematikus, hogy a szakertok torzitasai a racionalisan gondolkodokat is a „megerzeseik” melle allitjak, ha epp ez a cel. Egy komplexebb terulet pontos leirasa szamadatokkal pedig mar alig ertheto. Most pl. ez a mat. prof. no mit is allit pontosan, mi az ami igazolhato es mit lehet megkerdojelezni? …
@TG69: Nem mat. prof., sőt, BA-je humánbiológiából van (azt nem értem, hogy akkor miért nem BSc), MA-je és PhD-je „Tanterv és instrukció”-ból (Curriculum and instruction). Ennek megfelelően az állításai sem matematikaiak. Elvileg ahhoz valami olyan a szakterülete, hogy hogyan kellene tanítani (de ha a saját oktatásának a minősítését nézed meg a ratemyprofessors-on, akkor nem nagyon).
@szazharminchet: Ugy van. Tehat nem csak hogy matematikabol semmilyen fokozatana nincs, hanem me’g Mathematics Educationbol sem. Azert ahhoz eleg nagy batorsag kell, hogy valaki igy magyarazza el, hogyan kell matekot tanitani.
(Steve Colbert vicce tegnap Trumprol: addig nem vadolhatod Hillaryt uraniumkeresekedessel, amig nem tudod elmondani, mi az az uranium, es itt jon egy video Trumprol, „oxygen good, uranium bad”.)
Megnéztem néhány klippjét. Nekem a http://www.youtube.com/watch?v=RQADxuZVIg0 video alapján lett nyilvánvaló a mostanában divatos megvezetés… az, hogy jó darabig csak arról beszél, ami valóban probléma (eddig teljesen rendben van), és amiket nyilván meg is vitatnak a tanárszagosak az egyetemeken, de konklúzióként nem a valódi megoldási alternatívákra tesz javaslatot, vagy a problémákon való gondolkodásra buzdít, hanem csak egyfajta, neki tetsző irányultságú (politikai) aktivizmusra hív fel. Ez nem egyéb hangulatkeltésnél… Gordiuszi csomót átvágó megoldást nem tudunk (mert nincs is, _a_ megoldás valójában fáradságos, összetett, egyik napról a másikra látványos eredményt nem hoz, és sokirányú és állandó erőfeszítést követel), de egy olyan álmegoldás érdekében üssük a tamtamot, ami az utca népének a tetszésével vélhetőleg találkozni fog… hosszútávon esetleg tetemes károkat okozva. Ahelyett, hogy a problémák megfelelő szinten történő megoldásán ügyködne, kvázi politikai aktivizmust javasol, méghozzá az iskolákban. Nem értem, hogy miért nem a (nagy egyetemek szintjén biztosan létező) oktatásfejlesztési központok szintjén lobbizik? Ott már kimerültek a megoldás lehetőségei? Vagy valódi megoldási ötletei nincsenek, és ott labdába se rúg? Amit csinál, az ahhoz hasonlatos, amikor komoly társadalmi-gazdasági problémák megoldását kiviszik az „utcára” (internet)… mert ott mindenki nagy tudós… és persze nem azért, mert az utca népének a megvezetése által akarnak célokat elérni… á, nem.
@szazharminchet: „a világ bizony úgy működik, hogy matematikával lehet megérteni.”
ha ezt így pár nap után visszaolvasod, azért kicsit belepirulsz, hogy képes voltál leírni ilyen világraszóló ostobaságot?
@szazharminchet: rengeteg olyan tudástípus van, ami nem (valós) „szám”-jellegű (magának a matematikának a nagyobb részét sem ilyen jellegű tudás teszi ki, sokkal inkább szól a struktúrákról, és az azokban lehetséges viszonyokról).
az adatok és a statisztika világa (amit, ha jól értem, te matematikának nevezel) is nagyon érdekes, ám a (matematikai) statisztika gyakorlati alkalmazása nem matematika (jó esetben korrektül felhasznált matematikai tudás), az interpretációja meg aztán végképp nem az, akár korrektül történik, akár nem.
‘A számok soha nem hazudnak, csak akik használják.’
Felmerül egy axióma: Amíg szólás szabadsága korlátlan, addig cáfolás lehetőségei korlátozottak. Ez pedig gátlástalan gutierrez-eket eredményez.
Akár tetszik, akár nem.
[„A világon évente körülbelül 1,3 millió tonna rágót vásárolnak meg az emberek összesen.
Ha az USA-ban egymás mögé tennék az egy évben eladott rágócsíkokat, az 5,6 millió km hosszú lenne. Ez a Föld és a Hold közötti távolság hétszerese, és az Egyenlítő hosszának 150-szerese.”
Azt már én teszem hozzá, hogy ez az épített környezet egyik legnagyobb sunnyogó környezetszennyezése. Olyan, mint Gutierrez a campuson. A vállalkozás szabadságának kereteibe bőven beleférő amerikai találmány.
Ez is-az is jól elterjedt a világban. Mármint a rágógumi és a halandzsaérvelés. Az, hogy ez most megérintette a matematikát, a metematika oktatás világát is, talán majd arra sarkallja az okos emberek sokaságát, hogy megfogalmazzanak és el is fogadtassanak a világgal néhány igen fontos premisszát. (Ha másért nem, hát a károkozás felmérhetetlen pusztítása valamint a kármentés és kármentesítés eget verő veszteségei és költségei miatt)]
@incze: @jaegtoer: Élő példa…
http://www.theatlantic.com/science/archive/2017/10/how-a-focus-on-rich-educated-people-skews-brain-studies/544499/
világéletemben csodáltam a matekot, és azt a részét is, hogy tobzódik a fura nevekben, azaz valóban egyesíteni tudja az embereket, nemzetiségtől, nyelvtől, bőrszíntől, vallástól függetlenül. időrendben is lehet követni, ahogy a görögökhöz betársulnak az arabok, aztán olaszok, franciák, angolok, németek, aztán lengyelek, oroszok, magyarokcstb., aztán indiaiak, kínaiak, afrikaiak stb. is. és valószínűleg ez nem a népek okosságsorrendje, hanem a hullám frontja akkor ért oda. lehet, hogy a (meleg, rabszolgatartó) görögöktől indult, de nem tudom úgy látni, hogy az eredményeken kívül más is kellene az érvényesüléshez. ahol egyszerre megbecsülik erdős és neumann, valamint teichmüller és nevanlinna _eredményeit_, és leszarják, hogy otthon négy fal között mit gondoltak egyébként a világról.
szóval ezért is tartom hülyeségnek a professzorasszony nézeteit, mert kevés jobban szín- és egyébvak terület van világon, csak rontani lehet a helyzeten.
@incze: Nem is mondom, hogy minden tudás valós szám jellegű. Annyit mondtam, hogy az elméletek és a valóság összevetése történik számokon keresztül (kvalitatív jóslat esetén is, hogy hány mérésből hányszor teljesült).
@vizitor: Hogyha a professzorasszony tényleg valami hasznosat akarna csinálni, és nem politikai karriert építeni, akkor nem is a matematikáról mondana valamit, hanem arról, hogy kinek hogyan kell oktatni.
Ha higgadtan annyit mondana, hogy mondjuk bizonyos esetekben több sikert lehetne elérni, ha a matekórán kevesebb szó lenne a matematika történetéről, és a kör kerületének és átmérőjének hányadosát nem pi-vel jelölnénk, hanem q-val, és ez esetleg valahol tényleg beválna gyakorlatban is, akkor esetleg lenne értelme.
@nerángass: Csak az nem derült ki a cikkből, hogy azon kívül, hogy hatékonyan érvelt amellett, hogy adjanak neki pénzt arra, hogy megismételjen már elvégzett kutatásokat változatosabb mintán, talált-e bármi különbséget, vagy az eltérések a különböző hátterű emberek agyának fejlődésében bőven finomabbak, mint a képalkotás.
@szazharminchet: addig oké, hogy más kultúrkörben másképp kell esetleg leadni az alapokat, eleve az „egy – megérett a meggy” számlálás minden közösségben más. de magát a felépítményt lefehérezni az ugyanolyan ízléstelen, mint a relativitáselméletet lezsidózni.
@vizitor: mármint ezt egyetértőleg írtam 😉
Ez most benne van a levegőben…
aeon.co/essays/why-the-western-philosophical-canon-is-xenophobic-and-racist
@vizitor: Csak hogy egy lépéssel továbbmenjek, én azon is gondolkodtam, hogy a matematikát emberek csinálták, akiknek többnyire az a jutalmuk ezért, hogy róluk van elnevezve. Ez jár nekik, és akkor is jár nekik, ha esetleg valakiknek enélkül könnyebb lenne megtanulni. Nekem is könnyebb lenne Porschéhoz jutni, ha nem kellene kifizetni.
(Amúgy azért annyival rosszabb volt a relativitáselmélet lezsidózása, hogy akkoriban a zsidók amúgyis elég rosszul álltak. Most azért alapvetően a fehéreknek nem sok félnivalójuk van, nem sok káruk származhat abból, ha a matematikát lefehérezi ez a tyúk. Sokkal inkább azoknak lesz majd belőle kára, akiknek miatta nem tanítják.)
@nerángass:
A kenyérgyártásról nem is beszélve. Fehér kenyér, barna kenyér, fekete kenyér?! Még a látszatra se ügyelnek!
Át kell szépen nevezni mindent, ami sértő. Kezdjük az ‘afro-amerikai lyuk’-kal.
@nerángass: Ez egy teljesen értelmes cikk, némileg bombasztikus címmel ellátva.
@Tehéntőgy:
Igaz és jogos — bár a „teljesen értelmessel” lehet, vitatkozhatnánk, akadnak azért a cikkben érvelési hibák –, érdekes, mennyire tudja árnyalni a véleményt, ha az ember konkrétan elolvassa a konkrét cikket, nem csak az idióta címből indul ki. 😀
@Tehéntőgy: azért akármennyire is határátkelő a prof ő sem tud szabadulni attól az egyébként szintén tipikus nyugati képzettől hogy tulajdonképpen mindenért Kant a hibás 😉 Miközben nem gondolom magam kantiánusnak azért elég erősnek sőt tán a rossz értelemben posztmodernnek érzem a rasszizmus (főleg a tudományos rasszizmus) ráolvasását valakire aki főként az 1700-as évek vége felé bontakozott ki, és ha lehet hinni az életrajzíróknak, ide érte az autobiográfiát is, soha nem hagyta el lakóházának 5km-es sugarú körét.
@harmadikszem:
Hát nem tudom, ha Kant valóban ‘elsütötte’ a cikkben szereplő „gondolatokat”, akkor szerintem nyugodtan nevezzük rasszistának. (Annak, hogy khm, nem szeretett utazgatni, nem biztos, hogy van bármi köze a kérdéshez. 😉 )
@Tehéntőgy: hát én nem vagyok ilyen jó véleménnyel a cikkről, sőt szerintem egy filozófustól ez van akkora baromság, mint egy matematikustól a rasszista matematika. lehet pl. heideggert, vagy derridát az adott kérdésben egyáltalán nem érteni, de nem illendő célzatosan (és elég ostobán) félremagyarázni. kant idézett álláspontja pedig nem filozófiai természetű, egyáltalán arra a korra rávetíteni a rasszizmus kérdéskörét, ahogy az a ma politikai klímájában megjelenik, elég nevetséges.
hogy a művészet, a tudomány ezen vagy azon ága-boga speciálisan egyik vagy másik civilizációban gyökeredzik, annak terméke, neadjisten a nyugatié (pl. a nyugati szimfonikus zene, fodbal, szonett, nyugatias, a matematikai axiomatizmust kvázi eszményként használó tudomány), ebben az égilágon semmi meglepő nincs, ahogy abban sem, hogy noha hasonló jellegű és funkciójú, de lényeges jegyekben eltérő kultúrális produktumok más civilizációkban is vannak, ezek nem feltétlen fognak egybeolvadni, és nem lenézés, alá-fölérendelés miatt, hanem mert nagyon mások a módszereik, mások a kérdéseik, mások a hagyományaik.
a nyugati ember amúgy igenis elég lelkesen rávetette magát a távolkeleti gondolkodási teljesítményekre, attól, hogy konfuciusz, a tao, vagy mao, vagy a zen nem tekinthető nyugati filozófiának, nincsenek lenézve, vagy lesajnálva.
@seol: ezzel az a baj hogy akkor Platón is rasszista volt Arisztotelész és Descartes hímsoviniszta és még egy csomó olyan predikátumot el tudunk sütni filozófusokara amelyek akkor még szemantikailag nem léteztek. Ez a fajta anakronista ítélkezés szerintem egy filozófustól nevetséges akinek pontosan tudnia kellene kontextualizálni ezeket a dolgokat. Például Descartes azt írta, hogy azért írja az Értekezést franciául hogy még a nők is értsenek belőle valamit. Ha ezt ma mondja valaki akkor az egy soviniszta disznó, de Descartes idejében ez meglehetősen profeminista progresszív dolognak számított.
@harmadikszem:
Értem. Tehát Kant nem volt rasszista, csupán valahogy úgy tartotta, hogy a „fehér ember” magasabbrendű, a többi rassz pedig állatias és ostoba. Tudtommal akkoriban a „sorozatgyilkos” fogalma se igazán létezett, akkor azt se használhatjuk a kor embereire?
A „franciául írom, hogy a kor francia női — akik legtöbben nem ismer(het)nek más nyelvet — is megértsék” nem pont ez a kategória. Pontosabban pont nem ez a kategória.
@incze:
Abban teljes mértékben igazad van, hogy annak, ha a „nyugati filozófia” és a „keleti filozófia” (ez utóbbi legyen minden, ami nem nyugati most) nem keverednek, adott esetben lehetnek teljesen ‘normális’, pragmatikus okai.
Viszont az idézett versenyző arról ír, hogy sok helyen (értsd filozófusközegben) mereven elzárkóznak még a keleti filozófiák releváns beemelésétől is, mert azok csak „játékok hülyéknek”, vagy valami ilyesmi. Ez persze nem azt jelenti, hogy a filozófia rasszista, de — részben az általad is említett szempontok alapján — igazából még azt sem, hogy a ‘filozófiai kánon’ lenne az, legfeljebb annyit, hogy bizonyos filozófuskörök azok.
(Csak mellékesen jegyezném meg, hogy értelmes emberektől valahogy sokkal arcfacsarítóbb a ‘kultúrális’, én meg nem szeretem ha az arcom facsarod’. :-p )
@harmadikszem: @seol: Szvsz az két teljesen külön kérdés, hogy ítélkeznünk kell-e felemelt mutatóujjal történelmietlen és némileg pitiáner módon Kant rasszizmusa (vagy korai rasszizmusa) felett, hogy ejnyebejnye, hát mennyire nagyon nem volt PC meg progresszív ilyeneket gondolni az indiánokról meg a kínaiakról Königsbergben a 18. században, illetve hogy releváns-e figyelembe venni a kanti rasszizmust, mint filozófiai kánonképző faktort. A cikk némileg zsurnalisztás leegyszerűsítésekkel, de inkább azért az utóbbit teszi.
@seol: nem mindenben, de egy sor dologban most már maradok az alapelvnél (mármint hogy a magyar ortográfia a kiejtést követi). merthogy szép dolog, ha valaki tudja, hogy kulturáltan, de kultúrátlan, kulturál, de kultúros, etc.. szóval, ahogy ejtem, úgy puffan (az persze lehet, hogy nem szépen ejtem). ez a „kultúrált, kultúrális” az egyik leggyakoribb ún. helyesírási hiba, talán nem véletlenül, és valószínűleg vesztett kultúrharc (igen, ez hivatalosan is hosszú). a teljes szabályrendszer meglehetősen mesterséges, a kiejtést hol követi, hol nem követi, amit ragozásokon, képzéseken összetételeken keresztül kell átverni. sokat tenne az esőerdőkért a helyesírási vének tanácsa, ha ez ügyben (is) megengedő lenne, és elfogadná mindkét írásmódot.
@incze: kant „rasszizmusának” éppúgy nincsen köze a filozófiai kánonképzéshez, ahogy egy esetleg rasszista matematikusnál sem az fogja meghatározni, mit tekint a matematika részének, mit nem, hogy milyen a bőrszíne annak, akitől a kérdéses teória jön. ezt a matematika módszertana kizárja. holmokegyenest ellenkezőleg, ami kant munkásságában kánonképző, az kurvára szembemegy mindenféle rasszizmussal.
másfelől kant megállapítása konfuciuszról nagyjából megáll akkor is, ha nem állítjuk mögé a keleti emberről szóló általánosabb tézisét. kant nem azt kifogásolja konfúciuszban, hogy kínai, hanem észrevételezi, hogy bizonyos típusú kérdésfelvetések (amelyek a nyugati filozófiában központiak) egyszerűen nem jelennek meg. kant megteszi azt az ugrást, hogy azért nem, mert a keleti ember ilyen. ha ezt az ugrást nem tesszük meg (elégséges magyarázat lenne, de nem szükséges), attól még az észrevétel konfuciusz munkájával kapcsolatban megmarad, és aki ilyen vagy hasonló indoklással nem tekinti konfuciuszt a nyugatias filózófiai diskurzus részének, egyáltalán nem kell hozzáértse kant okoskodását általában az egyes emberfajták képességeiről.
@incze: +1 ráadásul megjegyzem hogy Kant életművében eme inkriminált részek nem hogy nem tartoznak a fősodorhoz vagy a filozófiai kánonhoz, hanem gyakorlatilag nagy összeget mernék rá tenni hogy bármilyen ország bármilyen _filozófia szak_ elvégezhető úgy, hogy az ember nem akad rá ezekre a cuccokra. Nyilván aki Kantra specializálódik annak elébe kerülhet, de ennek szerintem egyáltalán nem volt akkor jelentősége a filozófiatörténetben, mint a szerző láttatni szeretné.
emellett innen nézve már kevésbé látszik alapvetőnek de nyilván a nyelvi kérdések rettentő sokat számítottak abban, hogy mi tudott a filozófiai kánon résévé válni. Nem is kell Kínáig menni, hiszen elég ha belegondolunk hogy például a görög nyelvű filozófiai irodalmat is évszázadokig kizárólag a sokszor nagyon rossz latin fordításokon keresztül érték el a nyugat legnevesebb filozófusai is, félre is értelmezték amit csak lehetett. Vagy hogy milyen nagy fokú problémát okozott (néha még ma is) a filozófiai distinkciók magyar nyelven való reprezentációja, egy olyan történelmi kvantumban amikor a művelt népek egyáltalán nem használták a magyart tudományos (pláne nem filozófiai) nyelvként.
A legérdekesebb kérdés szerintem az lenne hogy Kant mennyit tudott (tudhatott) egyáltalán a kínai filozófiáról ide értve Konfuciusz műveit. Szerintem rettentő keveset és azt is rosszul, ezen egy mai, a területre szakosodott filozófus vagy filológus nyilván betegre röhögné magát Kant kínaifilozófia értelmezésén. Ezek az értelmezések nyilvánvalóan főként magáról a kanti filozófiáról szólnak és csak érintőlegesen és/vagy eszközként bukkan fel benne a keleti filozófia (a la Hegel filozófiatörténete ami szintén rém vicces olvasmány ebből a szempontból).
@incze:
Egyrészt az „ahogy ejtem”-módszer adott esetben tud vicces helyesírást szülni (lásd a közhelyeket: ‘eggyik’, ‘bakkancs’), másrészt én nem tudom a kulturálist hosszú úval ejteni. 😉 Vagyis tudom, de érdekes-furcsán érzem magam közben. De lehet, eltértem a poszt témájától csöppet.
A vének tanácsa meg szokott megengedő lenni, pont rögzítettem fejecskémben pl., hogy a búra ‘bura’, erre összegyűltek és elrontottak mindent.
@seol: „másrészt én nem tudom a kulturálist hosszú úval ejteni. 😉 Vagyis tudom, de érdekes-furcsán érzem magam közben.”
Ezek ilyen tájjellegű izék, én ezt csak hosszúval tudom/tudnám mondani alapvetően, miközben élő embertől még soha nem hallottam, hogy köppeny vagy bakkancs (vagy hogy kőrut, pedig abból itt Szegeden is akad egy pár), mert az meg pesti tájszólás.
@incze:
Azért a „human element” a filozófiai kánon kialakulásában sokkal nagyobb szerepet játszik (sőt, talán megkerülhetetlent), mint a matematikáéban. És még teljesen máshogy is építkeznek.
Az meg állhatna, amit a második bekezdésben írsz; de ahogy elnézem Kant a kérdésben idézett mondatait, az, amit pl. Konfuciuszról írt, inkább csak öncélú és önigazoló kinyilatkoztatás, nem pedig megfontolt, elfogulatlan vélemény. Annak alapján, amit látok, az előítéleteiből vezette le a véleményét, nem fordítva. Persze lehetett még millió mondata a kérdésben, amelyekből megfontolt és hozzáértő véleményalkotás rajzolódik ki. 🙂
Plusz ha igaz lenne az, amit ír róla, vagy az, hogy „hiányoznak ‘onnan’ bizonyos típusú kérdések”, önmagában az sem indokolná a mellőzést, sőt: a „nem kell törődni vele, mert másképp gondolkodik” vagy a „csak azzal kell törődni, ami ilyen és így” épp amolyan szegénységi bizonyítványok, pláne ezen a területen.
@harmadikszem:
A cikk szerzője nem azt akarta kihozni szerintem, hogy Kant idézett mondatai alakították volna a filozófiát, hanem arról írt, hogy egy lám, rasszista gondolatokat pedzegető filozófusnak volt az egyik legnagyobb hatása a filozófiai kánon ésatöbbijére.
Az meg, hogy egy „natyfilozófust” azzal mentegetünk, hogy azért volt olyan sommás-buta véleménye valamiről, mert keveset tudott a témáról… 😉
@közösperonos átszállás:
Köppenyt és kőrutat én se nagyon hallottam, még Pesten sem. 😉
De mondjuk a „kőrút” egy jó szó, ‘Pistinek nincs barátnője, mert kőrút’. 🙂
@seol: szerintem ha valakinek kevés tudása van egy témáról ám kategorikus véleménye akkor az jó eséllyel sommás-buta lesz. Így volt ez Kantnál is, ezen nincs mit mentegetni, csak hát nem pont ezért szeretik, akik épp.
@harmadikszem: @seol: Kant idejében senkinek sem volt „tudása” a témáról. Voltaire, Hume és Locke is írt arról, hogy a feketék alsóbbrendűek, Hume konkrétan azt írta, hogy egyetlen egy intelligens fekete sem létezhet. Kant Hume-ot és az akkori legismertebb biológusokat Linné és Buffon idézi, óriási irodalma van a kanti rasszizmusnak, kicsit utánanéztem. Kant jó eséllyel nem látott nemfehér embert az életében, hiszen sohasem hagyta el Königsberget, az egyetemi könyvtár jelentette számára a világot. Amit idézni szoktak tőle az az „Emberi fajok különbözőségéről”, 1775-ben jelent meg, tehát hat évvel a „Tiszta ész kritikája” előtt. Fogalma nem lehetett arról, hogyan jött létre a mai ember, Darwin öt évvel Kant halála után született. Abban az időben Amerikában a feketék 99 százaléka volt rabszolga. Ezzel szemben Németországban a tizennyolcadik század első felében volt egy fekete professzor, aki Wittenbergben doktorált és valamilyen ghanai törzsből származott. Anton Wilhelm Amo-nak hívták. Az orosz hadseregnek pedig volt egy fekete tábornoka Abram Petrovics Hannibal, Puskin dédapja.
@seol: ez nem volt buta vélemény, sőt nagyjából a kor tudományos színvonalán állt.
arisztotelész pl. úgy vélte, hogy minden anyag a négy alap, föld víz, levegő, tűz elegye, és erre egy elég zseniális fizikát épített, mechanikai jelenségek, és a látható univerzum magyarázatával, nem hülye volt, hanem elképesztő koponya. az nem egyszerűen a kor színvonaln állt, hanem kimagaslott, és csodáljuk mai is, noha a megállapításai nem jól használhatók.
nem nagyon látom, hogy kant idejében, mikor a tudományos magyarázot épphogy elkezdik keresni az emberfajták megtapasztalt különbségeire, mitől ne lett volna többé-kevésbé elfogadható irány („tudományosan megalapzott”), hogy a kultúrák megfigyelt civilizációs, technikai és tudományos különbségei az egyes emberfajták képességeiből adódnak (amely rasszokat statikusnak tekintett, ahogy a „fajokat” akkortájt mindenki), amelyeket kant klimatikus és egyéb anyagi tényezőknek tulajdonított. egyáltalán nem tűnik, összehasonltva a kor egyéb produktumaival e téren különösebben színvonaltalannak (en.wikipedia.org/wiki/Scientific_racism#Immanuel_Kant ).
kant korában még igazából nem volt semmiféle indikáció arra, hogy mi lesz itt, ha ezek a rasszok elkezdenek keveredni, és hogy egyáltalán elkezdenek keveredni, nem volt még darwinizmus, ami a faj statikusságát relatívvá tette volna, etc.
rasszizmusról én igazában onnantól beszélnék, hogy amikor már túlnyomó tudományos tapasztalat sorakoztatható föl amögé, hogy a fiziológiai és történeti-faji civilizációs különbségek nem húznak határvonalat a rasszok közé, maga a rassz fogalma cseppfolyós, sőt a faji különbség bizonyítékai sorra válnak egyre tarthatatlanabbá, akkor tartja fönn valaki ezt az álláspontot. azt gondolom, hogy kant idején a rasszok egyenlősége tudományos szempontból inkább alátámasztás nélküli hit lehetett (ha volt ilyen, amúgy a japánok is barbárnak és tisztátalannak látták a fehéreket), manapság meg a rasszizmus az, ami támaszték nélküli hitkérdés.
továbbá mindez egyáltalán nem kant filozófiai munkásságához tartozik, attól teljesen független. ahogy goethe színelmélete sem tartozik a költészetéhez, és goethe irodalmi követői aligha osztották, ha egyáltalán ismerték és értették a színelméletét.
@jotunder: @incze: ezért bátorkodtam mondani hogy nem volt „rasszista” a szó mai értelmében és nem is lehetett az.