A konzervatív értelmiségről szóló megjegyzésposzt
Eredeti szerző: jotunder
Megadja doktorandusz a közpénzből fenntartott revolverlapban értékelte a gendertudomány helyzetét. Ezen történetünk szempontjából ugyan ennek különösebb jelentősége nincsen, miután történetünk nem Skócia keleti partjain játszódik, hanem Írország nyugati partjain. De azért ott is elég rossz idő volt. A poszt a magyar konzervatív értelmiségről szól, olyan végtelenül mérsékelt, szinte empatikusnak mondható formában, ami még engem is meglep.
Megadja doktorandusz témavezetője Karácsony András jogfilozófus, egyetemi professzor, aki nemzetközi területen kutat. 1981 óta jelennek meg tudományos publikációi. Ez alatt két cikke jelent meg nemzetközi tudományos folyóiratban (az mtmt adatbázist használtam, a scholar.google reménytelen volt)
ARCHIV FÜR RECHTS- UND SOZIALPHILOSOPHIE B-kategória (ERA rankings)
STUDIES IN EAST EUROPEAN THOUGHT C-kategória (ERA rankings)
Ez az a pillanat, amikor gyöngéden elbúcsúzunk Megadja doktorandusztól és bizonyos felvetéséket eszközlünk.
A világ talán legismertebb gendertudósa, a feminista filozófus Judith Butler, a Berkeley professzora, Maxine Elliot Professor of Comparative Literature/ Hannah Arendt Chair of the European Graduate School. Butler „Gender Trouble” című könyvének idézettsége, becslésem szerint, egyedül nagyobb, mint az összes magyarországi konzervatív filozófus életműve együttes idézettségének tízszerese (nyilván sokkal több, de hagyjuk).
Igen, értem én, aránylag sok mindent fel tudok fogni ha erősen próbálom, a gendertudománynak, és ezen belül Judith Butlernak van egyfajta ideológiai vetülete. Mindazonáltal ez itt egy egészen megdöbbentő kontraszt, ami elég sok mindent megmagyaráz a kurrens értelmiségi háborúról. Balog Zoltán segédesztergályos úr hatalmat, de legalábbis valaminő szomorú kis hatalmacskát ad a konzervatív értelmiségnek azzal, hogy a nevükben üzen hadat a gendertudományi képzésnek, mely gendertudományi képzés amúgy két dolgot nem csinál az ELTE-n, t.i. oszt/szoroz.
Egyszerűen nem marad semmi más a konzervatív értelmiség számára, mint ez a szomorú kis hatalmacska, egy erős ember oldalán, mely erős ember sajnos nem az Egyesült Államok, Franciaország vagy az Egyesült Királyság, hanem a kicsi Magyarország ura.
Most múlik pontosan. Elkezdődik az újabb reménytelen negyedszázad, új szereplőkkel, akik már nem fogják végiggürizni az életüket valamilyen többé-kevésbé elfogadható színvonalon, akik már tudják kinél van a zsé és mit kell azért a zséért csinálni. Egyszerű és brutális negyedszázadnak nézünk elébe, az utolsó égve hagyta a villanyt, itt már nem is lesz történet, csak az a zöldes szürke fény.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518779-6ae59ea0670df' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518779&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518779-6ae59ea0670df&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518779-6ae59ea0670df' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@tonhalkonzerv reloaded:
Nemzetközi, általánosabb fókuszú lapot csinálni és aztán mint a régióban kiemelkedö lap emlegetni viszont némiképp ellentmondásos.
@factsmatter: „szeretem ha valakinek fogalma nincs miről van szó, de van véleménye :D”
Vedd észre (háháhá, vicc volt), hogy barsled arról beszélt, mennyire üres frázisokat is pufogtatsz.
Tekintve, hogy előtte persze én is futottam ekörül egy sort, és láthatólag abból se értettél egy mukkot sem, az észrevevés megtörténését illetően nincsenek illúzióim, de azért egy próbát megért. 🙂
@ámbátor: „Nemzetközi, általánosabb fókuszú lapot csinálni és aztán mint a régióban kiemelkedö lap emlegetni viszont némiképp ellentmondásos. „
Addig, míg a régió szerepe az az összevetésben, hogy az errefelé általános körülmények között is sikerült mégis, szerintem nem.
Onnantól, hogy a régióra mint a lokális történelmi-társadalmi-geopolitikai nézőpont szempontjából esszenciális satöbbi, persze igen, és hát itt azért volt példa az utóbbira is. 🙂
@közösperonos átszállás: Értem. Mailt írtál már vagy hírtelen neked is lett jobb dolgod?
@factsmatter: „a lista 2015-ös”
Ómájgod, hogy még nincs 2017-es, pedig már március van!
(A folyóiratok teljesítményét utólag, ilyen time frame-ben szokás értékelni, IF-ek is csak 2015-re vannak (a 2015/2016 fog nyáron átmenni 2016/2017-be), mert máshogy egyszerűen nem lehet mérni (tudom, ez ilyen természettudományos izé). Ez van, minden folyóirat-rangsor csak ilyen utólagos lesz, jotunder heppjét, az ausztrált pl. tudtommal nem is frissítik már egy ideje. Tekintve viszont, hogy a KOME 2012 óta létezik, egy 2015-ös listába még csak nem is bekerülni, nohát. Vagy egy üstökös szárnyalásának lehetünk épp tanúi valós időben?)
Ennek egyébként a fő oka a tudománymetria függetlenhivatkozás-fétise, ami ismeretesen részrehajló, ellenben a „megnéztem a honlapjukat és”-sel ellentétben működik. A KOME 2015-ben megjelent cikkei átlagosan hány ilyet kaptak?
„A listán most már mindenki ki tudja magát ismerni, akit érdekel a kérdés, és össze tudja hasonlítani a KOME paramétereivel. „
Bocsi, te azt mondtad, mutassak bármi objektív paramétert, ami. Önként adtad át nekem az irányítást, ilyenkor nem ér hirtelen átváltani „nézzük árnyaltabban a kérdést”-re, meg hogy mindenki majd maga eldönti (ami felénk vidéken amúgy nem az „objektív kritérium” szinonímája). 🙂
Rájöttem amúgy, a nicked valami posztmodern vicc, ugye? 🙂
„A folyamatos csipkelődésedre”
Neharagudjálmár, hát én kezdtem?
Neharagudjálmár, hát amikor komolyan és részletesen indokoltam, mi az, amit én személy szerint a sztoriban gáznak találok, tán nem kizárólag üres(!) csipkelődéssel reagáltál?
Ezek után a felhúzott orr nem olyan nagyon hiteles. 🙂
„mint hogy innentől kezdve tényleg érdemes lenne magukat a szerkesztőket megkeresned”
Ezt hogy képzelted? Dobok nekik egy mailt, hogy tessék mondani, mi a hivatalos álláspont arról, hogy factsmatter nick a bloghun saját lábára taposva dicséri agyon mélyen tisztelt Periodikájukat?
Nekem egy pillanatig se volt bajom a lappal, nekem azzal volt bajom, hogy (szerintem megalapozatlanul) ajnároztad. Ha félnék, ezt meg se merném említeni neked, ehhez képest most írom le ötödszörre, hátha egyszer végre csak leesik. 🙂
@közösperonos átszállás: Words
@közösperonos átszállás: „A KOME 2015-ben megjelent cikkei átlagosan hány ilyet kaptak” Scopusba belépsz, megszámolod, 7 független+1 függő 13 cikkre. Máshol mérve nyilván más.
@közösperonos átszállás: De hogy azért legyen tanulság is: a minősítések min 2 de a gyakorlatban inkabb 3-4 eves folyamat eredményeként jönnek létre ezért van h nem látsz 5 évesnél fiatalabbat. Innentől kezdve a matek megmondja mi számít üstökösnek.
A Mit irjak nékik meg a van jobb dolgom nyilván ugyanaz mint a kocsmai Gyere ki után hirtelen fanatikus pacifistának lenni de ez mondjuk nem meglepő eme közegben
Azt sikerült már elmagyarázni bármelyik nemszerkesztőnek, hogy miután elszólták magukat, hogy szerintük is szerepelnek gagyi lapok is a Scopusban, miért ér egészen pontosan semmit a „kiemelkedő, hiszen benne van a szkopuszban” mint khm, érv? 😀
Viszont egy szempontból érdemes végigkövetni a „vitát”, ha bármikor is rákényszerül az ember, hogy egy középszerű minőséget felsőkategóriásnak állítson be, a KOME cikklistájában és az érintett versenyzők itteni (nem túl bonyolult) kommunikációs trükkökből és mellébeszélésből összerakott halandzsájában, de főleg az időnkénti elszólásokban nagyjából mindent megtalál, csak pontokba kell szedni.
(Persze a szerkesztők által a kezdéskor összeírtakat is el lehetne kérni. 🙂 )
Utána már csak a megfelelő ismerősöket kell megtalálni.
Mondjuk természettudományos területen pont nem működik a módszer, de még a bölcsésztudományi területek nagy részén sem sajnos, de annyi baj legyen.
@seol: Ó, most már középszerű? Jövünk fel, mint a talajvíz, íme, hogy lesz diáklapból, beadandóból meg folyóiratnak látszó valamiből középszerű újság 😀 😀 😀
@seol: egyébként frissítsd fel kérlek a memóriámat, hol is írta bárki rajtatok kívül, hogy gagyi lapok is vannak a Scopusban? Ellenkező esetben kénytelen leszek azt gondolni, hogy hazudsz, ami nem lepne meg csak szólok azért, hogy elég nyilvánvaló.
@factsmatter: „szeretem ha valakinek fogalma nincs miről van szó, de van véleménye 😀 „
Amiről írtam van fogalmam, sőt, úgy látom, képtelen vagy viszonylag egyszerű szöveget értelmezni.
Nem arról írtam, hogy a lap jó-e, vagy sem, nem is volt róla véleményem, ha hanem arról, hogy, ha állítasz valamit, tán be kéne bizonyítani.
Azt írod, hogy a térségben kiemelkedően jó lap.
Hogy még te is megértsed: Megengedtem, hogy a térség a legjobbja (nem tudom), de ebből semmilyen logika szerint nem következik, hogy kiemelkedően jó lap. JelenHETNÉ azt is, ezt kéne valahogy bebizonyítanod.
Igen. Valamivel kellene bizonyítanod.
Különben csak egy elfogult nagyotmondónak mutatkozol.
@barsled: olvasd el a saját szöveged és rájössz, mi nem stimmel. Még egyszer, most induljunk ki a te szövegedből:
„Azt írod, hogy a térségben kiemelkedően jó lap.”
igen tényleg ezt írom, és ezt bizonyítottam is.
„Hogy még te is megértsed: Megengedtem, hogy a térség a legjobbja (nem tudom), de ebből semmilyen logika szerint nem következik, hogy kiemelkedően jó lap. „
ezt viszont nem is mondtam. Ez egy másik kérdés. Szóval ha én azt mondtam, hogy a térségben kiemelkedő, és ezt be is bizonyítottam, akkor mégis miért kellene valami olyat bizonyítanom, amit nem is állítottam, ember?
szalmabáb érvelésnek hívják egyébként az informális logikában, amikor olyan állítás bizonyítását kérjük számon valakin, amit az meg se tett. Légy szíves gondold át még egyszer, köszi.
Viszont nekem pont ennyi időm volt erre, szóval egyrészt áll a fenti: akinek nyitva maradt kérdése, forduljon bizalommal az illetékesekhez.
Egyebekben összefoglalom, mert most úgy látszik, vita nincs is, csak félreértés. Ennek sok oka lehet, pontatlan fogalmazás, felületes olvasás, ne menjünk bele, nézzük inkább az állításokat.
A saját nevemben tudok nyilatkozni, tehát átnézve a KOME profilját és az itt felvonultatott dokumentumokat szerintem az egy erősen bizonyítható (bizonyított) állítás, hogy kommunikációtudományokban, a térségben (ami, még egyszer, nem Pest megye, hanem a 20 országból álló EE térség) ez egy erős folyóirat. Pont. Mintha ezt egyébként itt többen el is ismerték volna.
Hogy szerintetek ez nem jelenti azt, hogy össz-nemzetközi szinten is kiemelkedő, abban teljesen igazatok van. Sőt, nem csak hogy nem jelenti ezt, de nem is igaz rá. Viszont ilyet én ebben az eszmecserében nem is állítottam soha.
Na jónapot.
@factsmatter: Szóval ott tartunk, mint az Alagút utca három házból álló szakaszán levő kocsma, ami „az utca legjobb kocsmája” szlogennel hírdeti magát.
lh4.ggpht.com/_ey7vopSn_vs/SSRyCH0XtyI/AAAAAAAACu8/-_3YYyI_abo/w1200-h630-p-nu/alagut-budapest-kocsma%20(1).JPG
@ámbátor: amennyiben a 20 országból álló EE régió a maga többszáz folyóiratával megfelel a három házból álló utca analógiájának, akkor igen. Csakhogy nem felel meg. Ergo nem ott tartunk.
@factsmatter: Hát, nekem is ennyi időm volt.
Gondolja át a fene.
Megyek a Múzeumkertbe, megnézem, hogy itt/ott van-e már a Kánaán. Vagy/és K-Európa legnagyobb harcosa (Petőfi egyenesági leszármazottja, örököse és utóda, és egyben a mai modern magyar-keresztény-keresztyén konzervatív gondolat megtestesítője) újabb csatát hirdet.
Ja, nem. A feleségemmel inkább műveljük kertjeinket. (Ezt átgondoltam.)
@factsmatter: „amennyiben a 20 országból álló EE régió a maga többszáz folyóiratával megfelel a három házból álló utca analógiájának, akkor igen. „
Itt egyébként megint zavar van az erőben, mert kommunikációelméletben a SciMago 6 folyóiratot tart nyilván a térségben, bármilyen témakörben pedig 1600-at, a „több száz” pedig nekem egyik esetben sem jön ki. 🙂 (Illetve ha az utóbbira gondoltál, akkor ott a KOME ugye nem a „kiemelkedő”, hanem a „még nincs is rajta a térképen” kategóriában van jelenleg, és hát nyilván tele van jobbnál-jobb kiadványokkal, amiket talán még neked sem sikerülne lefikázni.)
De örömmel látom, hogy bölcsész vonalon még élesben gyakorolják az „utolsó utáni” fogalmát. 🙂
(Én részletesen majd holnap.)
@factsmatter: Sticks and stones
@tonhalkonzerv reloaded: „Scopusba belépsz, megszámolod”
Scopusban én csak ’16-os KOME-cikkeket találtam (ott meg összesen van egy hivatkozás, az is ön-, ami nem meglepő, mégiscsak ’17 eleje van); van valami spéci query-string, amit nem sikerült összeraknom, és a cikkben hivatkozott újságra szűr? (Google Scholarban, ami inkább minden vackot belerak, mint nem, 3 független hivatkozást találtam, önhivatkozást nem számoltam, de valahol 3-6 között volt. A Scholar szokott olyat is csinálni, hogy nem veszi észre a hivatkozás tényét, de a címre keresve kidobja a hivatkozó cikket, de most ilyet se művelt.)
@factsmatter: ” De hogy azért legyen tanulság is: a minősítések min 2 de a gyakorlatban inkabb 3-4 eves folyamat eredményeként jönnek létre ezért van h nem látsz 5 évesnél fiatalabbat.”
Így van, pont emiatt rejtély, hogy ugyan mégis mire lehetne alapozni azt, hogy ez egy kiemelkedő színvonalú újság a régióban, habár két éve még nem volt az, újabb adataink meg sem róla, sem a régió többi lapjáról nincsenek. Nézd, beszálltál egy olyan témába, amiről fogalmad sincs (ez onnan látszik például, hogy a második-harmadik körben eszméltél rá, hogy héló, ez a lista 2015-ös — aki tudja, mi merre hány méter, az nem tesz ilyen őrületes felfedezéseket akkor, mikor már jóideje javában eszmét cserél). Ez nem feltétlenül gond, gyakorlatilag mindenkivel megesik, csak célszerű lenne ilyenkor az arcméretet a konkrét témára vonatkozó ismeretek mértékéhez igazítani.
„A Mit irjak nékik meg a van jobb dolgom”
Ómájgád, eddig legalább nem hazudtál nyilvánvalóan. Hát tényleg, milyen kérdéseim voltak nekem az újsághoz? Semmilyenek, amit onnan lehet tudni, hogy
1) nem írtam kérdéseket/megjegyzéseket az újsághoz,
2) viszont vagy ötször leírtam neked, hogy nincsenek kérdéseim/megjegyzéseim az újsághoz.
Te következetesen úgy tettél, mintha az 1) pontnak pont az ellenkezőjét tettem volna, a 2)-es pont meg nem is létezne, ami egy ideig persze hihető, aztán meg talán, végül elérkeztünk oda, hogy direkt próbálod manipulálni az érzékelt valóságot, hátha valaki beveszi. Jelentem, nem, viszont ez már kurva gáz.
„nyilván ugyanaz mint a kocsmai Gyere ki után hirtelen fanatikus pacifistának lenni”
Ez ugye azt jelenti, hogy én először ezt mondtam, aztán meg azt. Ezt könnyű lett volna igazolni, csak scrollozni kellett volna fölfele meg kopipésztelni, de neeem, inkább csak vagdalkozol üresen, meg azzal próbálkozol, hogy nyuszi vagy, McFly? (Megjegyzem, a harmadik rész végére még ő is megtanulta kezelni.) De nem te vagy a hibás, hogy a levegőbe beszélsz, azt is össze-vissza, hanem a beszélgetőpartnereid, meg a közeg, ahamm. 🙂
@közösperonos átszállás: Alain Connes, aki a huszadik szazad egyik legnagyobb matematikusa volt (es meg mindig aktiv) 1977-ben a szegedi matematikai lapokban publikalta a Periodic Automorphisms of the Hyperfinite Factor of II_1 cimu cikket. ot evvel kesobb Fields ermet kapott. a huszas-harmincas evekben olyanok publikaltak a szegedi actaban, mint a Cartan, Birkhoff es persze John von Neumann, es olyan professzorai voltak, mint a Riesz, a Fejer vagy a Haar Alfred, akik nelkul a funkcionalanalizis nem lenne az, ami. Ez csak ugy eszembe jutott.
Súlyos, posztapokaliptikus hangulatú befejezés sikeredett. Mondjuk emberhúst még nem eszünk, de azért az éterben időnként felbukkanó Bayer Zsolt és egyéb darabkákból látszik, hogy az utca végén már más a helyzet.
@jotunder: Mindkettő nagyon más korszak; egyébként mikor a „másodrangú” cikkek bevonzását emlegettem, akkor a ’70-es évekbeli példádra gondoltam pl., mert azért a legjobbak a legjobb cikkeiket nem pont ezen a földrajzi hosszúságon tervezik elsütni valószínűleg.
(És akkor arról már ne is beszéljünk, hogy a konferenciák hogy feljöttek; CS-ben az a fő, persze vannak rangos folyóiratok, de a fene ér rá minimum egy évet (de akár 2-3 is lehet) várni a dolga publikálásával, amit amúgy sem úgy olvasnak már, mint régen. Esetleg majd kibővítve.)