Lesz-e nyugdíjunk?
Eredeti szerző: Kettes
A napokban több poszt is foglalkozott azzal a kérdéssel, lesz-e nyugdíjunk nekünk, ötven év alattiaknak. A kissé hisztérikus és túlnemmagyarázott válasz az volt, hogy nem lesz.
Mit jelent az, hogy „nem lesz nyugdíjunk”? Valami nyilván lesz, ha nem lesz államcsőd; a kérdés az, hogy mennyi lesz az a „nem lesz”.
A Bajnai- és az Orbán-kormányok több intézkedést is hoztak a nyugdíjkiadások növekedésének lassítására. Ilyen volt a 13. havi nyugdíj visszavonása, a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése, az inflációt követő indexálási szabály, illetve a korengedményes és a rokkant-nyugdíjak feltételeinek szigorítása (közben születtek ezzel ellentétes hatású intézkedések is, mint például a nők korengedményes nyugdíjazása negyven év szolgálati idő után, illetve az infláció fölültervezésével adott választási nyugdíjprémium). Hiába: a nyugdíjakra költött összeg a GDP-hez képest egyre nő, konkrétan az évszázad első évtizedében 9%-ról 12%-ra.
Ez az arány nyilván nem nőhet a végtelenségig. A GDP növekedési ütemében, a demográfiai folyamatokban, a foglalkoztatás növekedésében, a bérnövekedésben, az adóemelésekben és a költségvetési kiadáscsökkentésben rejlő lehetőségek húsz éves távlatban is rendkívül korlátozottak. Bizonyára van egy olyan, GDP-arányos nyugdíjkiadási küszöb, ahol a kormánynak meg kell lépnie a ma elképzelhetetlent: az általános és drasztikus nyugdíjcsökkentést. Átlépjük-e ezt a határt a következő húsz, harminc, ötven évben?
Ugyancsak a napokban ismertette a sajtó az Allianznak a nyugdíj-fenntarthatósági indexéről (PSI) készült tanulmányát, amiből az derül ki, hogy a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága a világ többi országával összehasonlítva az alsó harmad tetején van (Figure 1), alig valamivel rosszabb kilátásokkal, mint Németország vagy Ausztria. A legrosszabb hír, hogy Magyarország GDP-arányos nyugdíjkiadása a legnagyobb a kelet-európai régióban (Figure 10), és a nyugat-európai országok közül is csak hatban több (közülük öt PSI-je hasonlóan rossz vagy rosszabb, mint Magyarországé). Ennek a legfontosabb okai a magas demográfiai függőségi ráta, az alacsony effektív nyugdíjba vonulási kor és a magas helyettesítési ráta (a nyugat-európai államokhoz képest).
Az MNB készített egy technikai kivetítést 2013-ban. Eszerint a GDP-arányos nyugdíjkiadások 2013-ra 12%-ig nőnek, majd 2027-re 9%-ig, tehát az ezredfordulós szintre csökkennek. Ha a költségvetés hosszú távon képes ezt a kiadási szintet tartani, akkor „lesz nyugdíjunk”, azaz nem kell drasztikusan visszavágni a nyugdíjakat. A technikai kivetítés az alábbi feltételezésekkel élt a következő évtizedekre:
1) Az inflációhoz kötött indexálási szabály. Ez a feltételezés lényegében azt jelenti, hogy a nyugdíjasok nem fognak részesedni a GDP növekedéséből, azaz a „tortájuk” „csak” annyival lesz nagyobb, amennyivel többen akarnak „enni belőle”. Ez a szabály a helyettesítési ráta csökkentésén keresztül javítja a rendszer fenntarthatóságát.
2) Az ellátottak létszámát befolyásoló intézkedések (nyugdíj-korhatár emelése, a korengedményes és rokkantsági jogok szigorításai). A kivetítés szerint az ellátottak száma 2,6 millió fő alatt stabilizálódik — annak ellenére, hogy a 65 évesnél idősebb népesség létszáma folyamatosan nő.
A kitekintés nem tekint ki a „mi” nyugdíjba vonulásunkig, de nem is kell. A Ratkó-generáció 2014 és 2022 között vonul nyugdíjba, tehát ez után már lassuló ütemben nő az öregségi nyugdíj-korhatárt elérők száma. A kitekintés időhorizontjának végére, 2027-re 9%-ra becslik a GDP-arányos nyugdíjkiadásokat, stabilizálódónak az ellátottak számát.
Ha el nem számoltak valamit az MNB-ben, akkor a nyugdíjrendszer a már meglépett szigorítások folytatása esetén a mi nyugdíjba vonulásunkig és talán még utána is fenntartható lesz. A helyettesítési ráta szemérmetlenül alacsony lesz, a mostani 48% helyett akár 30%-ra is csökkenhet, ami jelentős életszínvonal-esést is eredményezhet a nyugdíjba-vonulók számára (főleg azoknál, akiknek nem lesz egyéb megtakarítása) — de ez azért nagyon messze van a „nem lesz nyugdíjunk”-tól.
Úgy tűnik, hogy nem lesz szükség radikális nyugdíjcsökkentésre, mert az inflációs indexálás (másképpen fogalmazva „a Fidesz megőrzi a nyugdíjak értékét”) hosszú távon végzi el a szükséges nyugdíjcsökkentést.
@megfigyelt:
Pontosan azért kellet volna a 100%-osan tisztán MANYUP rendszer hogy ne kelljen az idők végtelenségéig minden évben hasonló súlyos pénzekkel kisegíteni az állami nyugdíjkasszát. Amint írtam nem egyik évről a másikra, hanem fokozatosan 1-2 évtized alatt megvalósítani az átállást.
T.@István Tamasi:
Próbáljon abba belegondolni,hogy a jelenlegi közel 3 millió nyugdíjas nyugdíját miből fizetnék évek-évtizedek múlva,mert feltételezem,hogy nem lövetné a Dunába Őket. Higgye el,hogy ha normális országban ÉPESZŰ kormány megtudja oldani az arányos közel igazságos nyugdíj folyósítást akkor nálunk is meglehet valósítani az egyéni számlás rendszert ahol a befizetések az állampapír kamatával növelve lenne nyilván tartva,csak akkor nem lehetne HÜLYE szavazó gépként kezelni a nyugdíjasokat és nem lkehetne arra hívatkozni hogy eltőzsdézték a MANYUP kezelők. Mi a véleménye ez a rablóbanda miért vetette le a nyugdíjas lapról visszamenőlegesen az évenként megállapított nyugdíj átlagokat. ezek a BEKÉPZELT MAJMOK nem tudják,hogy vannak 5- 10 év különbséggel nyugdíjba vonúló testvérek, barátok akik elmondják a nyugdíjukat és lehet látni a vérlázító igazságtalanságot. Ennyi BARMOT mint a mindenkori parlamentben csak a legelőn talál.
@megfigyelt: ” Lehet nem tudja ,hogy a nyugdíj kasszát 2005-2010 között évi több mint 525 milliárd ft KÜLFÖLDI HITELLEL kellet kiegészíteni, .Még az unokáink is nyögni fogják a könnyelmüen felvett külföldi hitelt”
Ez amúgy közkeletű kamu. (Az unokáink is nyögni fogják meg hülyeség.)
@István Tamasi: „Pontosan azért kellet volna a 100%-osan tisztán MANYUP rendszer”
Ilyet senki nem tervezett, ha esetleg igen, akkor is 50+ éves távlatban. (De mivel MNYP-t nem volt kötelező választani, továbbá vannak olyan, közkeletűen nyugdíjnak tekintett szociális ellátások, amelyek nem függnek ilyen egyértelműen az illető befizetéseitől, maradjunk a nemnél.)
@PAPÓ38: Az ilyet úgy nevezik, hogy gyermektelenségi adó. Amikor csau bevezette, nálunk is ment az anyázás. A liberósok az ilyesmit nehezen viselik.
@István Tamasi: „Nem vagyok nyugdíjszakértő”
Nyugodj meg, aki szerint a magyar nyugdíjrendszer a világ legigazságtalanabbja, arról okkal feltételezheted, hogy ő se az.
@David Bowman: Ceaucescutól nyúlni a best practice-eket? Merész, igen merész.
@közösperonos átszállás:
Nem állítottam soha,hogy szakértő vagyok,de nem vagyok félre vezethető a NAGYESZŰ politikusok által. Az első ORBÁN királyság idején a degressziós táblázat ugy rendelkezett,hogy 80 000 ft kereset számított 100%-ig nyugdíj alapnak és utána sávosan csökkent és 183 001 ft-feletti résznek csak a 20% és ez a számítási mód eredményezte hogy az átlag öregségi nyugdíj az akkori nettó átlagbér 60% körüli volt ami megegyezett a világ átlaggal. A szoci kormány pénz szóró BARMAI ugy növelték a valorizációs szorzót és a degressziós táblázatot,hogy a 2007-ben megállapított öregségi nyugdíj átlaga 80% fölött volt az akkori átlag nettó bérnek.A jelenlegi kormánynak még sikerűlt fokozni a HÜLYESÉGET
@s: Erről eszembe jutott a megárvult aranytömbök esete amit az ovis talált meg a kerítés mellett.
Nem te hagytad el?
@mojszipupi: Mindig azok visítoznak akiknek amúgy nincs semmi okuk rá.
@Diorella Queen: 🙂 Sajnos nem. Bár hazudhatnám ezt, de ennyire nem vagyok pofátlan még én sem.
@megfigyelt:
ezért kell megszüntetni az állami nyugdíjat.
akkor nem politikus barmok kezében lenne.
@Kettes:
tényleg, ez egy „szakma”?
nem mondod!
tudod az úgy volt, hogy ez a „szakma” kitalálta, hogy akkor legyen manyup.
aztán 10 év múlva jött az orbánviktor nevű másik „szakma”, és aszonta, hogy bocccsika, akkor ezt most én inkább nyúlnám, okkécska?
és a „szakma” másik fele közben megmagyarázta, hogy tkp itten nem is lehetett volna manyupokat csinálni.
ahha.
jó.
akkor én szerzek nyugdíjra valót magamnak úgy, hogy azután ne kelljen nyugdíjjárulékot fizetnem és lehetőleg a „szakma” azt a pénzt ne lássa, mivel akkor ugye nem tudja elvenni.
aki akarja, az meg várja ki, hogy majd összeszakmáznak valami nyugdíjat neki.
hiszen ezek a profik. és hát ez egy szakma ugyebár.
de én kiszálltam.
@közösperonos átszállás:
Tudomásom szerint bizonyos kortól kötzelező volt a 25%-os MANYUP-75%-os állami nyugdíj. Hogy ki mit tervezett az egy dolog, de szerintem a 25%-os MANYUP bevezetése volt az első – és a legnagyobb/legnehezebb – lépés amiből továbblépni a 100% felé már könnyebb lett volna. Hogy mennyi idő alatt lehetett volna elérni a 100%-ot már matek és pontos adatok ismeretének kérdése.
@megfigyelt:
Azt hiszem a legtöbb dologban /legalább is nyugdíj ügyben/ egy véleményen vagyunk. A MANYUP sem szól/t/ másról, mint az egyéni számláról! A fitymasz a MANYUP elrablásakor – kócosfogú főnyugdíjvédő gabika, de maga mutyiviki is – habzó szájjal harsogták, hogy fél-egy éven belül bevezetik az egfyéni számlát az állami nyugdíjrendszerben, de erről is, mint a többi ígéreteikről, bebizonyosodott, hogy ordas hazugság volt, eszük ágában sem volt és ma sincs bevezetni, mert akkor nem tudnának a nyugdíjjal sumákolni, mutyizni.
@közösperonos átszállás: Elég sok helyen van ilyen. Legalábbis volt.