Röviden a Konzervatórium kontra Demeter Tamás vitáról
Eredeti szerző: jotunder
Teljesen érthetetlen módon belekeveredtünk Demeter Tamás filozófus és a Konzervatórium vitájába. Ez nem a mi ügyünk, nem is nagyon értjük a dolgot.
Mint az ismeretes, Demeter Tamás a Magyar Nemzet július tizenharmadik számában kemény kritikával illette a magyar bölcsészettudomány egy bizonyos részét, amely szegmens egyszerű statisztikai módszerekkel azonosítható Molnár Attila Károllyal, Lánczi Andrással és konzervatóriumos, kommentáros mispóchéjükkel társaságukkal.
Demeter szerint:
„….jószerivel nincs értékelhető kutatási teljesítmény….”
pedig „…. a tudományos teljesítményt nemzetközi mércével kell mérni….”
„…. ezt kevesen merik vállalni, mert attól félnek, hogy sok ember egzisztenciáját veszélyeztetné. Kiderülne ugyanis, hogy valóban diskurzusképesek vagyunk-e, fogalmilag, módszertanilag, a nemzetközi mezőnyben…”
A scholar.google.com szerint Molnár Attila Károly, Lánczi András és az egész ún. jobboldali bölcsészelit, az elmúlt majd negyedszázadban gyakorlatilag semmilyen nemzetközileg értékelhető teljesítményt nem nyújtott, esetenként egy árva sornyi értékelhetőt sem, most a körülöttük rajzó fiatalemberekről ne is beszéljünk.
Ez mindazonáltal nem a Vincent problémája, hanem Demeter Tamásé, és én személy szerint nem kívánok közvetítő szerepet játszani az ügyben.
Maradok végtelen tisztelettel, JT.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520071-6adf16fe33f6f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520071&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520071-6adf16fe33f6f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520071-6adf16fe33f6f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@trifid:
ez a békeszerető emberek normális viselkedése. hitlert meddig hagyták?
egyszer egy popper péter interjúban olvastam egy sztorit:
elment hozzá egy fiatalember, hogy ő nagyon szégyelli magát mert ő nem is férfi. merthogy a barátnöjével várták a villamost, pár kopasz beléjük kötött, ő is kapott tán valami pofont és csak ott állt ledermedve, nem ütött vissza, stb. mondja neki popper, hogy ezért ne eméssze magát, mivel ez a normális emberi vselkedés. azoknak akik nem erőszakra vannak szocializálva, az ingerküszöbe elég magas és lassan megy fel a pumpa. a kopaszok nap mint nap ezt csinálják, ők már úgy mennek oda, hogy ütni fognak, tehát időelőnyben vannak.
ezért hasznosak a küzdősportok pl. mert reflex-szerűvé teszik a reakciódat. nem kell dönteni, jön a mozdulat magától.
a béketűrő, demokratikus oldalnak sok idő míg megmozdul. ilyenek vagyunk.
ezért kell tervszerűnek lenni, módszeresnek. az segít. hogy amikor ütni kell, ne a nulláról kelljen indulni, legyen mit elővenni.
elkezdeni szervezkedni, kitalálni mit teszünk ha ez történik, ha az történik. aztán majd alakul.
orbán is ezt csinálta. 2002-ben a bukta után kiállt és két dolgot mondott: 1. a ballib hatalom illegitim, ellenség, nem kormányunk. 2. alakítsatok polgári köröket.
aztán mit tesz isten? „lettek” emberei az apehban, az mnb-ben, a z ügyészségen, az egész államigazgatásban. aztán hogy-hogy nem, „lettek” mindenfelé fidesz haver cégek. „lett” párezer lázadó 2006-ban. „lett” fidesz médiabirodalom, „lett” pénz hírtv-re, stb. és „lett” 2/3 és „lettek” elegen akik jelentkeztek fidesz trafikra. stb.
ma a mi táborunk még csak ott tart, hogy pislog mi van, meg kesereg.
@ingyenebed: Nehogymár egyszerű civilektől azt várd, hogy egy profi maffiát fejcsóválással döntsenek meg.
Az is hazugság, hogy Orbán azt tette a diliflepnis embereivel.
Nem azt tette, hanem eljátszotta a műsort, hogy azt teszi.
Akkor a haverjainak már kezében volt az egész ország szőröstül-bőröstül, csak a választás ment szarul nekik, mert undorító pofájuk volt gyárilag.
@ingyenebed: Nehogymár egyszerű civilektől azt várd, hogy egy profi maffiát fejcsóválással döntsenek meg.
Az is hazugság, hogy Orbán azt tette a diliflepnis embereivel.
Nem azt tette, hanem eljátszotta a műsort, hogy azt teszi.
Akkor a haverjainak már kezében volt az egész ország szőröstül-bőröstül, csak a választás ment szarul nekik, mert undorító pofájuk volt gyárilag.
@ez a Kígyó éve:
ez egy önfelmentő duma.
melyik forradalmat csinálták „profik” ?
1848? 1956? 1789? 1918? arab tavasz? párizsi kommün? stb? sorolnád nekem a profi szervezőket?
vagy tán orbán „profi”? konkrétan egy faluszéli cigánygyerek volt.
vagy fellázadsz, vagy szolgálod őket és megmagyarázod magadnak, hogy „nem tehettél mást”. de csak magadnak! mert nekem hiába mondod. meg a gyerekednek, az unokádnak is hiába fogod mondani, nem fogja őket érdekelni. sőt. lehet, hogy majd a halálos ágyadon már te sem fogod magadnak elhinni…
@ez a Kígyó éve:
ez egy önfelmentő duma.
melyik forradalmat csinálták „profik” ?
1848? 1956? 1789? 1918? arab tavasz? párizsi kommün? stb? sorolnád nekem a profi szervezőket?
vagy tán orbán „profi”? konkrétan egy faluszéli cigánygyerek volt.
vagy fellázadsz, vagy szolgálod őket és megmagyarázod magadnak, hogy „nem tehettél mást”. de csak magadnak! mert nekem hiába mondod. meg a gyerekednek, az unokádnak is hiába fogod mondani, nem fogja őket érdekelni. sőt. lehet, hogy majd a halálos ágyadon már te sem fogod magadnak elhinni…
@ingyenebed: Forradalmat nem szoktak csinálni.
Az csak megtörténik.
Hatalomátvételeket szoktak csinálni.
Azt viszont profik.
@ingyenebed: Forradalmat nem szoktak csinálni.
Az csak megtörténik.
Hatalomátvételeket szoktak csinálni.
Azt viszont profik.
@ez a Kígyó éve:
ahha.
jó.
akkor te várd, amig megtörténik.
@ez a Kígyó éve:
ahha.
jó.
akkor te várd, amig megtörténik.
@ingyenebed: Jó, hátha akarsz csinálni egy olyan forradalmat, amit szerinted Orbán,
akkor állj ki egy nemzeti temetésen és tartsál beszédet, miközben közvetít téged a pártállam összes médiája egyenesadásban.
Mert ez jár a cigánygyerekeknek, akik forradalmat akarnak csinálni, ugye ?
Aztán tartsál beszédeket, amiket szintén minden média lead és elemez, és azokban mond meg a forradalmároknak, hogy milyen újságot fizessenek elő, hogy milyen szervezeteket és tévéket hozzanak létre, hogy megdöntsék a fennállót.
Ha mindez sikerül neked szemkilövető rendőrterrorban,
akkor lesz spontán forradalmad, mint Orbánnak, az egyszeri cigánylegénynek a faluszélén.
Miért nem látlak semelyik tévében ?
@ingyenebed: Jó, hátha akarsz csinálni egy olyan forradalmat, amit szerinted Orbán,
akkor állj ki egy nemzeti temetésen és tartsál beszédet, miközben közvetít téged a pártállam összes médiája egyenesadásban.
Mert ez jár a cigánygyerekeknek, akik forradalmat akarnak csinálni, ugye ?
Aztán tartsál beszédeket, amiket szintén minden média lead és elemez, és azokban mond meg a forradalmároknak, hogy milyen újságot fizessenek elő, hogy milyen szervezeteket és tévéket hozzanak létre, hogy megdöntsék a fennállót.
Ha mindez sikerül neked szemkilövető rendőrterrorban,
akkor lesz spontán forradalmad, mint Orbánnak, az egyszeri cigánylegénynek a faluszélén.
Miért nem látlak semelyik tévében ?
@ingyenebed: @ez a Kígyó éve:
Brian még nem tudja, hogy Palesztina Népe vagy Palesztin Népfront.
@ingyenebed: @ez a Kígyó éve:
Brian még nem tudja, hogy Palesztina Népe vagy Palesztin Népfront.
@ingyenebed:
Nézd, kedves térítésmentes főétkezés (ami nem létezik – mint az közismert) én egy pillanatig sem titkoltam, hogy egy földhözragadt és műveletlen mezei tahó (Rusticus arvensis) vagyok és tanulni járok közétek.
Tán ennek okáért vagy csak eredendő szerénységem (v.ö.: lusta disznó) mián eme szép feladat elvégzését inkább bíznám a szellem embereire, bár kénytelen-kelletlen fölmerülnek bennem kételyek ennek valószerűségét illetően. Igaz, a szellem korábbi felkentjei pár száz év után azt a kardinális kérdést is a helyére tudták tenni, hogy vajh hány izé képes egyidejűleg egy tű hegyén, tehát azért a dolog korántsem reménytelen.
A boldogság mibenlétére illetve SI rendszerbe illeszthető mértékegységére vonatkozóan pedig ismereteim szerint a legjobb, legszabatosabb meghatározást Тимофей Емелянович Kузнецов hozta nyilvánosságra:
Bодкy, икрy и пизды́ – доста́точных!
@ingyenebed:
Nézd, kedves térítésmentes főétkezés (ami nem létezik – mint az közismert) én egy pillanatig sem titkoltam, hogy egy földhözragadt és műveletlen mezei tahó (Rusticus arvensis) vagyok és tanulni járok közétek.
Tán ennek okáért vagy csak eredendő szerénységem (v.ö.: lusta disznó) mián eme szép feladat elvégzését inkább bíznám a szellem embereire, bár kénytelen-kelletlen fölmerülnek bennem kételyek ennek valószerűségét illetően. Igaz, a szellem korábbi felkentjei pár száz év után azt a kardinális kérdést is a helyére tudták tenni, hogy vajh hány izé képes egyidejűleg egy tű hegyén, tehát azért a dolog korántsem reménytelen.
A boldogság mibenlétére illetve SI rendszerbe illeszthető mértékegységére vonatkozóan pedig ismereteim szerint a legjobb, legszabatosabb meghatározást Тимофей Емелянович Kузнецов hozta nyilvánosságra:
Bодкy, икрy и пизды́ – доста́точных!
@trifid:
„Mit tegyek? Vegyek neki egy jégkrémet, megalázva ezzel édesanyját? Nem törődve félrenézzek, mintha mit sem hallanék az egészről? Az egész dolog pár perc alatt zajlott le, így mire felocsúdtam, már én voltam a pénztárnál. Az idő megoldotta helyettem a belső konfliktusamat. Hazatérvén, látom, hogy Demeter Tamás filozófusnak vitája van a Konzervatóriummal. Rögtön megnyugodtam, itthon vagyok!”
A „szegénységnek” mint kontemplációs objektumnak a bevezetése és egyéb kérdésekkel való szembeállítása ismereteim szerint semmilyen pozitív hatással nem jár a társadalmi önszemléletre, ellenkezőleg többnyire valamilyen reakciós vagy autoriter ügy melletti hibás érvelés eleme szokott lenni.
Az ezzel kapcsolatos individuális-morális dilemmák meg („megalázzam-e a szegényt alamizsnával”) az úgynevezett örök kérdések közé tartoznak, így csak önkielégítésre és profilírozódásra alkalmasak.
A „szegénység” problémaköre a gazdasági és társadalmi folyamatokba integrálva (mert hiszen valójában ezek egyik jelenségcsoportja) érthető meg és kezelhető. Ennek a kezelésnek a módja pedig részben szakelemzések, részben tényleges gazdasági relevanciájú intézkedésekre irányuló gondolkodás (oktatás, segélyezés, adórendszer, vállalkozásösztönzés, versenyképességnövelés), részben pedig társadalmi értékrendek függvénye, ez utóbbiakban pedig van némi (ha nem is kiáltóan hangsúlyos) szerepe a konzervativizmus kontra értékrendrelativizálás illetve konzervativizmus kontra akármimás vitának, ami a maga keretein belül telesen legitim dolog.
Én például azt gondolom, hogy a „szegénység” problémakörének helyes megközelítése a társadalom szabadságának, az egyén önmaga sorsáért vállalt felelősségének, az etatizmus és a járadékoslét visszaszorulásának, az innovatív és kreatív személyiséget preferáló oktatásnak, a joguralomnak (ebbe értve a társadalom kommunista és egyéb autoriter ellenségei kártételeinek megakadályozására irányuló tevékenység, lehallgatás, diverzió, preventív önvédelem stb. lehetséges, de ellenőrzött szabadságát, azaz a szabadságok korlátozását a szabadság érdekében) és a társadalmi önkorrekciós mechanizmusoknak az érvényesülése. Azt gondolom, hogy a proletár szabadságának és ebből következő esélyének a jobb létre az egyetlen tényleges biztosítéka a burzsoá szabadsága az állammal szemben.
Ezek – pláne így kisarkítva – nagyon erősen ideológiai jellegű megfogalmazások, tehát ebben a kontextusban vitathatók meg, e megvitatásnak pedig a megítélésem szerint – ha nem is átütő, de a „szegénység” egyházias, moralista vagy kommunisztikus kontemplációjánál mégis szinte bizonyosan nagyobb – hatása van a dolgok kedvező alakulására.
@poszt: ” Teljesen érthetetlen módon belekeveredtünk Demeter Tamás filozófus és a Konzervatórium vitájába. Ez nem a mi ügyünk, nem is nagyon értjük a dolgot.”
Nem érthetetlen módon keveredtetek bele, hanem teljesen érthetően – legalábbis emlékeim szerint, kérlek, javíts ki, ha tévednék – azáltal, hogy az általában botrányos színvonalú és rendszerszerűen súlyosan kártékony ostobaságokat író Babarczy Eszter egy specifikusan is botrányos színvonalú, inkoherens, inszinuatív, többszörösen denunciáns cikkét posztoltátok az ügyről.
Erről – akármi is a pillanatnyi szubkulturális közvélemény Nyíri Kristófról, ő azért mégiscsak a magyarországi Bécsikör- és Wittgenstein-recepció nagy alakja, egyebek mellett – az alábbiakat írja a facebookon:
„Kedves ismerőseim! Nagyon kellemetlen ügybe botlottam. Most látom az Index nyomán, hogy egy itthoni valaki (szándékosan nem írok nevet) egy Barry Smith nevű amerikai filozófust antiszemitának bélyegezett. A hazai konkrét részletekről nem szeretnék tájékozódni, de hadd jelezzem, hogy Barry Smith az igazán világhírű kortárs filozófusok közé tartozik, élete és nézetei nyitott könyv, aki róla antiszemitizmust állít, az tényleg orvosi eset, és az illetőnek vennie kellene egy nagy levegőt: soha többé nem megszólalni, csendes munkákat vállalni, és mélyen szégyenkezni. Kérem terjesszétek.”
@Montefiore: inkoherens, inszinuatív és többszörösen denunciáns :))
Rólam, miért nem tudsz olyat írni, hogy denunciáns? Mindig az Eszter jár jól.
@Montefiore: Eszter annyiban hibázott (erre hívta fel Neumer Katalin a figyelmét), hogy nem nézett utána annak, milyen komoly vonatkozó munkássága van Barry Smithnek. Olyat nem írt, hogy Smith antiszemita lenne.
@Montefiore: Fogalmam nincs arról, hogy mi a pillanatnyi szubkulturális vélemény Nyíri Kristófról. Egyetlen egyszer írtam róla
orulunkvincent.blog.hu/2011/02/09/a_skalafuggetlensegrol
„a random network is similiar, say, to the National Highway System”
-ezt ő írta le. ez kicsit súlyosabb, mint amit Barry Smithről bárki le tudna írni, inklúzíve az, hogy kicsit hasonlít a National Highway Systemre :)))
@jotunder: Höhö. Azért mázlink van, hogy a kőröshegyi völgyhíd nem keresztbe szelte át a völgyet, mert akkor fel sem lehetne hajtani rá. 🙂
@jotunder: Explicite nem írt ilyet, de az igényt azt felkeltette rá :). Ja és mondjuk ennek okán erkölcsi nullázta le DT-s. Végülis „sikeresen” elterelte az eredeti vitát BE, és adott egy jó ki gumicsontot a jobbereknek. Volt már ennél ütősebb Vincent poszt ez szinte bizonyos (aristo méltó ellenfélnek bizonyult ez esetben) :).
@ingyenebed: Lefordítva @Montefiore: hozzászólását: a Nemzeti trafikoknak csak a monopóliumát kell megszüntetni, a többit elvégzi a piac. Mutatis mutandis ez használható a gazdasági területen. Nagyobb gondot jelentenek az állami intézmények, amelyek közül nem mindegyiknek lehet a hatalmát korlátozni (legalábbis kétharmad nélkül, de pl. az ügyészség és az ÁSz úgy is necces).
Tudom, hogy ez a filozófusvitához képest off, de sajnos (?) engem is jobban érdekel annál.
@Kuviklacz:
_MINDEN_ monopóliumot!
És a „húdefosunktőlük” bebetonozott izék világgá zavarása is csak technikai kérdés. Pl. egyszerű többség elég a Kotmánybírjukság székhelyét áttenni Bivalyosláposra, a fizetésüket teljesítménybérré alakítani és előírni új formaruhaként a rózsaszín tollboát flitteres bőrtangával +pávatoll, tűzpiros, magassarkú lakkcsizmával.
@jotunder: egyszerű, mert nem olvastam tőled denuncialo szöveget. Emlékeim szerint olvastam toled a sok jo szöveg mellett pl. narcisztikus, naivan moralizáló, túlérzékeny – irritált szöveget, de becstelent még nem. Ha netan bekövetkezne, hogy ilyen konnotaciot érzékelek, ha szót kapok, szova teszem.
@alte trottel: Sajnos nem minden intézmény esetében egyszerű többséges a dolog (mondjuk nem tudom, érvényes-e még, hogy az AB székhelye Esztergom, szerintem az Alkotmányban volt). És azért nem ártana megőrizni egyes intézmények komolyságát is. A legnagyobb gondnak az ügyészséget érzem, és a Költségvetési Tanács-Államelnök kombó költségvetésmegtorpedózó-parlamentfeloszlató hatalmát, amelyik szintén kétharmados.
Azt szokás mondani, hogy ha egy kutya megugat, nem állsz négykézlábra és ugatsz vissza (habár Jókai szerint ez a biztos mód a védekezésre, de nem hiszem, hogy ki merném próbálni).
A minden monopóliummal egyetértek. Az erőszak monopóliumát kivéve (rendőrség, bíróság, stb.).
@Kuviklacz:
Ez inkább csak allegória volt. Merthogy mindenre van megoldás, csak agyalni kell. És minden szervezetben (pláne egy maffia típusú összefonódásban) van legalább egy gyenge láncszem, aki büntetlenség fejében feldobja a többit. Innen meg csak egyszerű szakmunka.
Az erőszak monopóliuma jó, de csak ha nem abszolút. Például szigorú de nem elmebeteg feltételek esetén önvédelmi fegyver igenis lehessen állampolgárnál. Lásd: szlovák példa.
@Montefiore: becstelen dolgot nem csinálok. hülyeséget bármikor :)))
@Montefiore: Aki ennyire fennen hangoztatja, hogy mennyire profi szovegelemzo es -ertelmezo, az ne ertene az ironiat? Neem, nyilvan ez is ironia volt, ugye?
@közösperonos átszállás: Az ironikus szövegek mindig értelmezhetők egyenes értelemben is, és ezt a tulajdonságukat ki lehet használni a szöveg kapcsán megfogalmazni kívánt véleményünk kifejezésére. Aztán magyarázza csak a szerző vagy a tábora, hogy „csak iróniáról volt szó”….
Honnan tudod, hogy ez nem az az eset volt, amikor értettem az iróniát, de nem fogadtam el a felkínált értelmezést, hanem a saját kommunikációs célom érdekében úgy tettem, mintha a szöveget az egyenes értelmében dekódolnám…?
@jotunder:
„Fogalmam nincs arról, hogy mi a pillanatnyi szubkulturális vélemény Nyíri Kristófról. Egyetlen egyszer írtam róla
orulunkvincent.blog.hu/2011/02/09/a_skalafuggetlensegrol
„a random network is similiar, say, to the National Highway System”
-ezt ő írta le. ez kicsit súlyosabb, mint amit Barry Smithről bárki le tudna írni, inklúzíve az, hogy kicsit hasonlít a National Highway Systemre :)))”
Nos, az igaz, hogy a „highway systemet” Nyíri Kristóf írta _le_, de csak abban az értelemben, ahogy azt leírta, hogy _Barabásinak_hívják a hivatkozott szerzőt. Azaz nem ő fogalmazta meg, nem ő találta ki, nem ő gondolta ezzel megvilágítani az állítást, nem egyenes idézet formájában, hanem egy összefoglalóban szokásos módon, idézőjelek nélkül. Erről egy google-kereséssel meg lehet győződni:
„RANDOM NETWORKS, which resemble the U.S. highway system (simplified in left map), consist of nodes withrandomly placed connections. In such systems, a plot of the distribution of node linkages will follow a bell-shaped curve (left graph), with most nodes having approximately the same number of links.”
Scientific American, id. cikk, 53. old.
www3.nd.edu/~networks/Publication%20Categories/01%20Review%20Articles/ScaleFree_Scientific%20Ameri%20288,%2060-69%20%282003%29.pdf
Hogy a _leírásért_ , azaz az ismertetett szerző által szó szerint alkalmazott fordulat megismétléséért egy cikk-ismertetőben mennyire tehető felelőssé az ismertetés írója, arról megoszolhatnak a vélemények: az bizonyosnak látszik, hogy felelőssége nem azonos azzal, mintha maga alkotta volna meg a láttatónak szánt analógiát.
Azt meg kifejezetten hibás eljárásnak gondolom (valószínűleg morális értelemben is), hogy egy mégiscsak terjedelmes és tartalmas életmű szerzőjét egyetlen mondata alapján tegyük mérlegre, általában is ( még Babarczy „eljöttaszebbjövő” Eszterrel kapcsolatban sem alkalmaznám ezt a méltatlan megoldást, nincs is rá szükség az ő botrányosan színvonaltalan és kártékony tevékenységének illusztrálásához). Ha ez a mondat ezen felül nem is a kipécézett szerző műve, hanem szó szerint átveszi azt az általa ismertetett műből, akkor az eljárás még kevésbé tűnik kifogásolhatatlannak.
@Montefiore: A baj az, hogy Barabasi egy svindler, trivialitasokat es hulyesegeket beszel. Ezeket, mint legfrissebb tudomanyos eredmenyeket nepszerusiti Nyiri. Ne irjon arrol, amihez nem ert.
@jotunder: „Eszter….olyat nem írt, hogy Smith antiszemita lenne.”
„Eszter”, azaz Babarczy „ahomoszexuálisöngyűlölőzsidótleszerencsétlenező” Eszter, aki egyébként e lapokon is próbálta igazolni azt a tételét, hogy az antiszemita jelenségek okai a zsidók, amennyiben az antiszemitizmust a (magyar) közéletben egyszerűen adottságnak kell tekinteni, tehát az oksági láncolat leírását nem az antiszemita érzületnél, hanem a zsidók létezésénél kell kezdeni (kábé úgy – ez az én analógiám volt ebben a menetben – mint hogy a szalonkák lelövésének a szalonkák az okai, hiszen a vadászszenvedély adottságnak tekintendő, a következőket írta a hivatkozott cikkben:
„De vegyük fel Barry Smith fonalát: ő szürreális módon Weiningerre /és másokra/ ….hivatkozik, akik mind állították, hogy a zsidókból hiányzik a szerénység. Rövid lábjegyzet: ha Weiningert egy magát komoly és szigorú filozófusnak tartó szerző idézi, rögtön gyanút kell fognunk, hogy nagyon kétségbe lehet esve.
Barry Smith azzal folytatja zsidóügyi kitérőjét, hogy Pauler (egyébként jogosan — be) berágott Lukácsra, mert Kunfi Zsigmond kitette a filozófiai tanszékről, ami magyarázza, hogy Smith-t idézzem: „Pauler bonyolult viszonyát a zsidókkal”.
Bingo!
Ezt már ismerem. Mindenért Lukács felelős — konzekvente a zsidók — vagy fordítva, mindenért a zsidók felelősek — vegyük például Lukácsot.”
Tehát híven idézve Babarczy „gondolatmenetét”, Barry Smith gyaníthatóan nagyon kéátségbe van esve (feltehetőleg nem úgy általában, az élet hiábavalósága vagy a gallononkénti benzinár miatt, hanem azért, mert a Weiningerre való hivatkozás nélkül nem tudná elég frappánsan bizonytani a tételét), és e kétségbeesésében kerekíti az ismert módon a „zsidóügyi kitérőjét” (valójában annyi történik, hogy szerzőket idéz egy Wittgenstein-megjegyzés vélhető „forrásvidékének” feltárására), majd a „zsidóügyi kitérőjét” folytatva oda konkludál, hogy mindenért Lukács felelős, „konzekvente” a zsidók (amúgy milyen forma az, hogy „konzekvente”?), „vagy fordítva, mindenért a zsidók felelősek”.
Na most aki úgy összefoglalható állításokat tesz, melyek szerint Barry Smith kétségbeesett zsidóügyi kitérőjében körmönfont módon (hiszen kétségbeesésében rángatja be Weiningert a diskurzusba stb.) oda konkludál, hogy mindenért a zsidók felelősek, az Barry Smithet – akit egyébként „a jó szerző” stb. kitételek formájában a ritkás levegőjű babarczyeszteri magaslatokból szemlélve lekezel – vagy legalábbis Barry Smith gondolatmenetét igenis egyértelműen leantiszemitázza. Ezt bármilyen fórumon alapos szövegértelmezés kíséretében bebizonyítom, ha szükség volna rá.
@dvhr: Nem tudom megítélni, nem is a dolgom, hogy a filozófiaprofesszori kompetenciával mennyire kötelező az, hogy a Scientific Americanban megjelent cikk tartalmát ne pozitív hangvétellel ismertesse Nyíri, azt se fogom most végignézni, hogy az ismertetetés mennyire elismerő és milyen kritikai mozzanatokat tartalmaz. Szerintem helyes lenne ebbe a vitába Nyírit bevonni, megpróbálom felhívni a figyelmét a facebookon.
Amit én megjegyeztem, azt tartom: nem helyes egy jelentős életművel rendelkező szerző megítélését egyetlen analógia alapján elvégezni, sohasem, de akkor különösen nem, ha az illető analógiát nem is ő írta, hanem lényegében betűhíven idézi az ismertetett cikkből.
@Montefiore: „Aztán magyarázza csak a szerző vagy a tábora, hogy „csak iróniáról volt szó”….”
Megtörtént, lásd @jotunder: .
„Honnan tudod, hogy ez nem az az eset volt, amikor értettem az iróniát, de nem fogadtam el a felkínált értelmezést, hanem a saját kommunikációs célom érdekében úgy tettem, mintha a szöveget az egyenes értelmében dekódolnám…? „
A rád nézve hízelgőbb interpretációt választottam. De ha ragaszkodsz hozzá…
@Montefiore: Barry Smith cikkében van két vállalhatatlan oldal. Lehet akármekkora filozófus, ez a két oldal nagyon kínos. Nyírinek személyes konfliktusai voltak a Lukács-iskola egyes tagjaival, és nem én leszek, aki ebben az ügyben igazságot tesz.
@jotunder:
„volt egy eredeti rövid szöveg, amit kiegészítettek, és azokat a sorokat NEM Barry Smith írta bele”
(roger scruton professzornak is van írása georg lukacs-ról, amit azzal zár hogy: lukacs pedig megmaradt annak, ami: a habsburg-burzsoázia visszataszító képviselőjének. ez sem egy árnyalt vélekedés, scruton pedig világhírű gondolkodó)
@Wintermoots: Derrida is világhírű gondokodó volt. Barry Smith, aki egyébként tulajdonképpen szintén világhírű, azt írta róla, hogy szélhámos. Nem tudjuk még, mit szól Lukács professzor úr Scruton professzor úrhoz, de már nagyon várjuk :)))
@Montefiore: Termeszetesen egyetertek allitasoddal: egy eletmu nem vetheto el egy hibas allitas alapjan. Van egyebkent jobb peldam is: Lukacs Gyorgy utolso muveben, az „Ontologia”-ban ket sorban megcafolja a relativitaselmeletet Einstein egy nepszerusito konyvecskejenek egy hasonlata alapjan.
En eleg sokat beszelgettem a szakmam irant erdeklodo filozofusokkal. Veluk (Nyiri nem volt koztuk, feltetelezem, Te sem) soha nem fordult elo, hogy ne fogadtak volna el azonnal barmelyik szakmai allitasomat, mondjuk a SciAm-ra hivatkozva, mint Te teszed.
@Montefiore: a következőt írtad Barry Smithről
„A cikk különben tényleg botrányosan színvonaltalan, az egész értelmezési keret, (kb.) hogy az északnémetek misztikusok, a délnémetek meg racionalisták, végtelenül bornírt. Ha az itt tárgyalt fejezetben valami tisztességeset akart volna írni, akkor a pauleri megjegyzést nem a Tanácsköztársasággal és Pauler katedrájának sorsával magyarázza, hanem, amennyiben megalapozottnak látja ezt az összefüggést, akkor fordítva, Paulert értékeli annak nyomán, hogy ilyen színvonalú megjegyzést fűz Wittgenstein egy mondatához.
A Lukács-tanítványokra vonatkozó megjegyzés, a „guilt by association in a slippery slope” formulájával logikailag is, morálisan is elfogadhatatlan.”
Bocs, de Eszter is nagyjából ezt írta, csak kicsit konkrétabban :))))
@jotunder: Ki emlékszik már ilyen nuance-okra…? Ki nekem Barry Smith és ki vagyok én Babarczy Eszternek?
Különben most sem írok _lényegében_mást :-), csak átkereteztem a dogot Babarczy Eszterre fókuszálva…
@dvhr: „En eleg sokat beszelgettem a szakmam irant erdeklodo filozofusokkal. Veluk (Nyiri nem volt koztuk, feltetelezem, Te sem) soha nem fordult elo, hogy ne fogadtak volna el azonnal barmelyik szakmai allitasomat, mondjuk a SciAm-ra hivatkozva, mint Te teszed.”
Nekem Nyíri tanárom volt, és nagyon kedveltem, őtőle hallottam érdemben először Wittgensteinről, úgy is mondhatom, hogy a gondolkodásomat (ha van ilyen) meghatározó jelentőséggel. Tehát elfogult vagyok irányában, de remélem, nem elvakult.
Én nem gondolom, hogy a te bármilyen szakmai állításodat el kellene fogadnom, különösen nem nicknév alatt, másfelől meg nagy valószínűséggel alkalmas sem igen vagyok rá, hogy erősen szakmai állításokat értékeljek másként, mint logikai-analitikus alapon.
A tiedet se utasítottam el, ha jól megnézed. Nem azt mondtam, hogy Barabási nem kókler, mert nem tudom megítélni. Azt mondtam, hogy Nyírinek lehettek legitim okai arra, hogy írjon róla egy nem elutasító kritikát, és ezek között más megfontolásokon túl talán az is szerepelhetett, hogy a cikk hol jelent meg. Netán nem ugyanazt gondolja róla, vagy esetleg más szempontokból ítéli figyelemre méltónak, nem tudom, nem olvastam.
De ha még jobban megnézed, itt egy fél és egy egész tekintélyérv csap össze, a fél tekintélyérv az enyém, amelyik úgy szól, hogy „nem tudom megítélni, nem is a dolgom, hogy a filozófiaprofesszori kompetenciával mennyire kötelező az, hogy a Scientific Americanban megjelent cikk tartalmát ne pozitív hangvétellel ismertesse Nyíri”
A tied meg egy egész vaskos tekintélyérv, legalábbis implikációjában: „En eleg sokat beszelgettem a szakmam irant erdeklodo filozofusokkal. Veluk soha nem fordult elo, hogy ne fogadtak volna el azonnal barmelyik szakmai allitasomat, mondjuk a SciAm-ra hivatkozva, mint Te teszed.”
Azazhogy, ha jól bontom ki a dolgot, nekem _azonnal_ el kellene fogadnom a Te szakmai állításodat, annál is inkább, mert minden Veled beszélgető filozófus elfogadta bármelyiket. Hát, nem tudom…talán inkább mégse.
De ha a fenti szöveg egyszerű tényközlés volt, és nem következik belőle a mostani tárgyra nézve semmi, akkor gratulálok a teljesítményhez, a filozófusi körben aratott sikereidhez, viszont az állításaidat továbbra se ennek alapján igyekeznék megítélni.
Ejha: „He is well known for[…] and the application of his philosophy to mobile communication.”
en.wikipedia.org/wiki/Krist%C3%B3f_Ny%C3%ADri
@Montefiore: Koszonom a valaszodat. Igerem, a jovoben nem fogok neked olyan ervet irni, amit anonimitasom miatt nem tudsz leellenorizni.
@dvhr: Erről az ottani referenciákon túl még olvashatsz Maurizio Ferrais Hol vagy? c. könyvében, amit kb. Nyíri támogatására írt meg. Asszem Eco írt hozzá előszót. Ilyen Eco-s, Mérő(??)-s könnyed filozofálgatás/esszézgetés. Nem olvasnám el többször, de egyszeri strandolvasmánynak jó, sztem.
http://www.libri.hu/konyv/hol-vagy.html
@oOoOoO: Csak arra szerettem volna felhivni a figyelmet, hogy egy szo kifelejtese teljesen megvaltoztatta az ertelmet.
@dvhr: Ok, bocs.
@Montefiore: Masutt mar be lett idezve a wikipedia cikke a scale-free modellekrol. Erdekes a torteneti resz:
„The first use of a preferential attachment mechanism to explain power-law distributions appears to have been by Yule in 1925,[5] although Yule’s mathematical treatment is opaque by modern standards because of the lack of appropriate tools for analyzing stochastic processes. The modern master equation method, which yields a more transparent derivation, was applied to the problem by Herbert A. Simon in 1955[6] in the course of studies of the sizes of cities and other phenomena. It was first applied to the growth of networks by Derek de Solla Price in 1976[7] who was interested in the networks of citation between scientific papers. The name „preferential attachment” and the present popularity of scale-free network models is due to the work of Albert-László Barabási and Réka Albert, who rediscovered the process independently in 1999 and applied it to degree distributions on the web.[2]”
Fuggetlenul attol, hogy Nyiri egyebkent jo vagy rossz, ezt a sztorit rosszul reprezentalja, dehat ugy tunik, szamara ez nem problema.