Politológusok vs. Pintér Béla feat. DJ Gálvölgyi

„Ha meghallom a politológus szót, valakit mindig pofán akarok vágni. (Kovács Vilmos színművész)„

A politológia, halálkomoly, politikatudományt jelent, művelői tudósemberek. Az egyetemen megtanulják a politológia alapjait, a nárcisztikus faszságbeszélést, a narratívamenténmondást, a szemüveggel való okosnézést, az idegesítő gesztikulálást, elsőévben az egyfelőlt, másodévben a másfelőlt, doktori iskolában a nemördögtőlvalóságot, de leginkább a számlatömb helyes kezelését. A politológusnak jókat kell mondania, sőt olyan jókat, tűpontosan jókat, ATV-ben, HírTV-ben, Facebookon, szóval a megfelelő tudományos közegben. Most éppen azt magyarázzák el, hogy ha rájuk hallgattaak volna, akkor bezzeg, de így persze. Kibírtam, hogy egyikük nevét se írjam le.

Tegnap a festői Újpesten, úgy is mint, Noskó, Dunai II, Zámbó, Bene, Fazekas, megnéztük Pintér Béla Marshal Fifty-Six-ét, amely darab szólhatna arról, hogy Dózsa László dugja Schmidt Máriát, de egyáltalán nem szól arról, még annyira sem szól arról, mint amennyire a Bajnok nem szólt arról, szóval amiről nem szólt. Ahogy a Kertész utcai Shaxpeare mosó megmutatja, hogy milyen lenne Júlia cemendeként, úgy játssza el Pintér a Szentivánéji Álmot egy buta, gonosz és hazug országban, ahol Oberon meg akarja dugni Zubolyt, Titánia meg akar dugni minden nőt, de csakis az ő érdekükben (Titánia egy woke istennő a darabban, nagyon nem CEU-konform módon, ha ezt megengedhetem magamnak és nyilván nem).

Dehát ez egy baromság! -kiáltunk fel. Jó reggelt! – válaszolja szelíden Pintér Béla. Egy buta, gonosz és hazug világban csak a baromság lehet érvényes. Pintér nem azt mondja, hogy menekülj innen a picsába, amíg teheted, csak azt, hogy egy pillanatra ne gondold, ne kommenteld, ne lájkold, hogy ez az ország nem buta, nem gonosz és nem hazug. A baromság az egyetlen nyelv, amelyen az ország buta, gonosz és hazug voltáról beszélhetünk, és okos baromságainkkal tehetjük egy részét valamelyest élhetővé, néha a Szkénében, néha Újpesten, a Katonában, az Örkényben, vagy tábláknál krétával.

Azt kellett volna mondania a Márki-Zaynak, hogy hipp, nem azt, hogy hopp, keletbalról és nem nyugatjobbról, világosan kihangsúlyozva, hogy a sercegők nem percegők, mert a vidékiek, a passzományosok, a cseppegetők és a lábrázók érzékenyek a percegésre, ők egyenes, világos sercegést akarnak – mondja a politológus.

Buta, gonosz és hazug. Minden percben, minden órában, a tanyasi jézusmáriákban és a kézműves tejbegrízszalonokban, pont úgy buta, gonosz és hazug ez az ország, az ő országuk, mert nekünk már országunk sincsen – mondom én.

Konkrétan. -mondja Gálvölgyi, aki talán nem lenne jó Lear királynak, de Dózsa Lászlónak perfekt. Amit tud, azt tudja. Ebben különbözik élesen a politológustól, aki még azt sem tudja, amit nem tud.

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16529164-6ae1820325497' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16529164&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16529164-6ae1820325497&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16529164-6ae1820325497' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>