Lesz-e holnap magyar egyetem a legjobb ötszázban?
Holnapra ígérik a világ egyik legismertebb egyetemi rangsorának a QS World University Rankings új listáját. Tavaly nem volt ezen a listán magyar egyetem a legjobb ötszázban. 2010-ben az ELTE a 401-450. helyen volt rangsorolva. A CEU-t még magyar egyetemként egyszer rangsorolták (alapvetően posztgraduális intézmény), 2011-ben 372. helyen volt.
A 2023-as (ez a tavalyi, az idei a QS-2024, ilyen az élet) listán a szegedi egyetem 551-560, a debreceni egyetem 651-700, ELTE 701-750, pécsi egyetem 701-750, BME 801-1000, MATE 801-1000, Széchenyi 801-1000.
A tavalyi listán 45 brit egyetem volt az első ötszázban, 29 német, 14 francia, 13 holland, 13 olasz, 12 spanyol.
Amúgy volt 8 svájci, 7 finn, 6 osztrák, 4 izraeli, 3 cseh, 2 lengyel és persze 28 kínai és 83 amerikai.
A kormányzat 2030-ra ígérte, hogy lesz magyar egyetem a világ legjobb száz egyeteme között.
P.S igaz, hogy egy magyar (undergraduate) diák sokkal rosszabb képzést kap a hétszázadik ELTE-n matematikából, mint egy top angol egyetemen? nyilván nem, ráadásul a felső tíz százaléka az ELTE diákjainak annyira jó, hogy egészen jó brit egyetemeken megijednének tőlük, legalábbis én így érzem. mindazonáltal…mindazonáltal, ha Csák János ezt ígérte, akkor próbálja betartani az ígéretét.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530683-6ae1f1dce3858' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530683&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530683-6ae1f1dce3858&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530683-6ae1f1dce3858' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
És, ha lesz? Akkor minden meg van bocsátva?
Azt nézem, hogy a Semmelweis sehol sincsen… Nem fér be a felső 1000-be sem, esetleg az orvosképző intézményeket más kategóriában rangsorolják?
@Bogomil:](#comment-326662)
A Semmelweis MRI-készülék megnyúvasztásában lett az első, de nem veszik figyelembe a jelentős tudományos felfedezést, miszerint ha a döglött kutya mellé fém is kerül a zsákba, az némi füttel és porral jár!
@Galway:](#comment-326663)
*****füsttel, természetesen….
@Bogomil:https://www.universityrankings.ch/institutions/id2206-semmelweis_university-hungary itt lehet látni, hol és mikor szerepelt a Semmelweis rangsorokban. a rockefeller university csak a shanghai listán van, de ott mindig 50-ben. a bécsi orvostudományi egyetem viszont rajta van a listákon.
@vattablz: ? az egy releváns kérdés, hogy az alapítványi egyetemek feltőkésítésének mekkora pozitív hatása lesz. valamennyi biztosan. nagyon sok pénzről van szó.
a QS először csak 200 egyetemet rangsorolt, most talán 1500 körül, egyre több marginálisnak tűnő ország vezető egyetemei kapnak nagyobb pénzt, tehát a verseny erősödik. nem gondolom, hogy ez a legfontosabb dolog a világon, inkább csak az egyik benchmark. holnap kiderül (remélem). az egyetemek már tudják, értesítették őket, csak embargós a hír.
Istenem, annyi de annyi minden lesz jó 2030-ra, csak addig nehogy valahogy visszajöjjön a Gyurcsány!
🙁
@apokalipszistmost: vissza éppen nem fog jönni, de azért, hogy a legjobb száz egyetem közelében sem lesz magyar ő lesz a felelős. és még pár más dologért is. persze alex sorossal együtt.
@jotunder: Erre emlékezhettem tudat alatt: https://eduline.hu/felsooktatas/THE_orvosi_rangsor_DDFMOF meg erre: https://kormany.hu/hirek/szivugyekben-mar-az-elso-szazban-a-semmelweis-egyetem
Szegednek van reális esélye, 551-560-ról elvileg lehet ennyit lépni, ott nagyon megnyomták a Q1-mániát + az ELI is lassanként beérik publikációban, a külföldi hallgatók száma is nőtt vmennyit. Csak közben a „versenytársak” (nyilván a való életben nem azok, csak ezeken a listákon) is erősítenek és mégcsak nem is kell sok pénz, inkább csak céltudatosság hozz, hogy meghekkeljék a tudománymetriát. És nagy kérdés persze, hogy a Semmelweis ki tudta-e lobbizni a a listára kerülést, ha igen, az nyugodtan lehet 500on belüli.
@fortin2: igen, van reális esély arra, hogy Szeged (a Semmelweist nem értem, azért orvosi egyetemek vannak a QS-listán) 500-ba kerül. annak nincs komoly esélye, hogy a magyar felsőoktatás valamiféle kvantumugrást hajt végre az elkövetkező években. ennek lennének jelei. szerintem a tudománynak az, ami most folyik, nem tesz jót.
@jotunder:](#comment-326679 A Semmelweisre tesznek, a THE felbátorította a jövőlátást (jövőképességet, brrr). A nayg kérdés ott van, hogy miután a THE-t sokfelől nagyon megszorongatták a teljesen irreális idézettségi alrangsorok miatt (az SE ebben szerepelt kiugróan jól korábbi önmagához képest) és hozzányúltak ehhez az indikátorhoz, ez hogyan fog hatni a helyezésére ott. Vannak modellszámítások, a Leiden alapján (ami a legkorrektebb etekintetben) néhány dolog látszik, de mivel se az egyetem, se a ranking provider nem játszik nyílt kártyákkal a nyersadatokról, nem lehet biztosan tudni, mi lesz ott.
Az utolsó mondatodra: én gondolom, hogy egy brit diák annyival jobb képzést kap. Az ELTE és egy jó nyugati egyetem viszonylata szerintem pont olyan, mint a vicc arról, hogy mi a különbség a profi és az amatőr között. Nem az, hogy a profi feltétlen mindent jobban csinál, hanem az, hogy ő akkor is meg tudja csinálni, amikor nincs hozzá kedve.
Az ELTE-n mindig van egy-két téma, ami valakinek a kedvence, és ha téged az érdekel, akkor nagyon jó képzést fogsz kapni, de a választék smafu. Az, ami jó, az általában egy kiemelkedő egyéntől jó, nem a rendszertől.
A másik, hogy nálunk büszke szokott lenni magára az, aki a top 5 %-nak tartja az órát, az angolszász képzésben meg sokkal több a gyakorlás, kevésbé highbrow témák alapos begyakorlása. Szóval lehet, hogy a top 5-percentile nálunk is jó képzést kap, de mi van a többivel?
@szazharminchet:](#comment-326688 Az elmúlt öt évben csak énhozzám jött oda féltucat olyan hallgató, akik Angliából (pl. York, Bath) tértek haza egy év után, alapképzés, az egyik legnépszerűbb és legmagasabb pontszámú szak a magyar (és nem csak a magyar) felsőoktatásban, elitgimnáziumokban végeztek, és alapképzésben semmivel sem tapasztaltak kinn jobbat. A valóban összemérhető, vagyis alapvetően ttk-s képzések alapképzésben ugyancsak nyugodtan hozzák az európai középmezőny felső szegmensét (ezt amúgy a subject rangsorok is mutatják). MA/MSc szintre ez már sokkal kevésbé igaz, addigra kifogy a szufla (nincs elég oktató, műszer stb.)
@szazharminchet: a brit középiskolai matematika oktatásban egyáltalán nincs bizonyítás, nem tanulnak geometriát, ez az egész STEM-képzésre kihat. én azt gondolom, hogy az ELTE MSc képzése matematikából az nagyjából oxbridge.
@jotunder:
Az egyik, hogy szerintem nem azon érdemes felmérni a színvonalat, hogy milyen absztrakciós szinten van (úgy jönnek-e a diákok, hogy már tudják, amit tanítani kéne nekik), hanem azon, hogy honnan hova jut el. Ha a brit diákok onnan jönnek, hogy nem láttak még bizonyítást, és (mondjuk) ugyanoda jutnak el, mint a magyarok, akkor az angol egyetem lényegesen többet teljesített. Azt sem hiszem, hogy Oxbridge sem foglalkozik az évfolyam második felével, ami nálunk teljesen tipikus. De olyanra is tudok példát mondani abból az időből, amikor az eltére jártam, hogy a kollégái által nagyon kedvelt oktató az egyik főtárgyból írt egy 350 oldalas jegyzetet, abból az első 50-et tudta leadni (mert sokat anekdotázott, ismételgetett fölöslegesen, stb.), aztán azt mondta, hogy a többit tanuljuk meg a vizsgára. Normális helyen kitették volna.
A másik a témák választéka: igen, kombinatorikából Oxbridge. De mi van azokkal a témákkal, ami nem valaki nagyon kíváló matematikusnak a saját területe? (Tudnék olyan alaptárgyat mondani, aminek az anyaga teljesen ki van hegyezve az előadó saját témájában való alkalmazásokra, és a fizikában/mérnöki tudományokban alkalmazott része nagyjából kimarad.)
Mondjuk a kifogásaim leginkább a BSc képzésre vonatkoznak. Az MSc-nél kevesebb az ilyen jellegű probléma, mert ott már a diákok is témát választottak, aki nem talált olyat, ami érdekelte, az elment máshova.
@szazharminchet: nem jutnak el oda. hidd el, nem. most a covid hatása is bejött, a diákokat ez nagyon megütötte. ez komoly veszteség volt számukra.
ma este kilenckor BST jár le az embargó- írja a QS.