A Nádas-ügyről
Miért ír az ember a Nádas-ügyről? Azért, mert kiváló virtue signaling lehetőség, a NER-propagandistájaként határtalan lojalitásunk definiálhatjuk vele hetvenezer forint + ÁFA-ért, liberálisként esetleg azt, hogy mi nem vagyunk ilyenek, nagyon progresszív liberálisként meg azt, hogy dedede, pont ilyenek vagyunk és ilyennek lenni a helyes. Az utóbbi persze ritka nagy hülyeség, de legalább szívből jön.
Amikor a szekus és nyilaskeresztes attitűdöket tökéletesen ötvöző, színházat belülről húsz éve nem látott kultúrcézár árulással vádolja meg a Szépírók Társaságát, csak mert nem reagáltak azonnal egy német újságcikkre, amikor a nemrég nyilaskeresztes elmebeteget sírdogálva búcsúztató, mindenféle kóklert jeles írónak, tudósnak beállító (mármint naponta) Mandiner fejezi ki mély együttérzését Nádas Péterrel, akkor az ember, legalábbis metaforikus értelemben, lehányja a nyakkendőjét.
Pár napja a Zeit Online-on megjelent egy cikk Juliane Liebert és Ronya Othmann tollából, akik tagjai voltak a Haus der Kulturen der Welt Nemzetközi Irodalmi Díja zsürijének. A részleteket itt olvashatják el magyarul, őket leginkább az irodalom érdekli, nem a virtue signaling.
A lényeg az, hogy a díj shortlist-jének kiválasztásakor láthatóan érvényesült valamiféle politikai korrektség (ezt csak a szerzőktől tudjuk, ez egy zárt ülés volt, erről nem igazán OK beszélni, de erről majd később). Nádas nem került volna be a shortlistbe, de egy kisebb kavarás után mégiscsak javasolták, és akkor jött állítólag az, hogy ő túl fehér és túl férfi ehhez a díjhoz. Végül azonban mégiscsak feltették a shortlistre, de a díjat a szenegáli Mohammed Mbougar Sarr nyerte, aki 2021-ben Goncourt-díjas lett, a Guardian és a New York Times is írt a díjnyertes könyvéről, amit Magyarországon az Emberek legtitkosabb emlékezete címmel adtak ki.
Sarr egy fiatal világsztár, ez az, amiről a rezsimsajtó nem számolt be, senkit nem lepett meg, hogy ő nyer egy ilyen jellegű nemzetközi díjat. Ha igaz, és szerintem nagy vonalakban igaz lehet, amit a Zeitben írtak, azt mutatja, hogy egy nagy irodalmi díj esetében egy német zsüri nagyon érdekesen tud viselkedni, nagyon-nagyon érdekesen.
Mindazonáltal Magyarországon a rezsim vezető lapja írt arról, hogy mennyire felháborító, hogy olyan politikusok jelentek meg Budapesten, akik nem fehérek („nem vagyunk színvakok”- írja a nyilas barom), és Csák János mosolyogva magyarázta el, hogy a színházi előadásokat nem értékük, hanem az „Isten, haza, család” ideológiának való megfelelésük szerint bírálják el, és mintha Jókai Anna tanárnő kapott volna Kossuth-nagydíjat nem Nádas vagy Esterházy. És persze Makkai Ádám is kapott Kossuth-nagydíjat, akiről sem előtte, sem utána nem hallott senki. Politikai okokból húznak le évek óta kiváló művészeket mindenféle listákról, és tesznek fel sötétebb tónusú listákra, legjobb rendezőink költöznek külföldre. Picsába már.
A Zeitben megjelent cikk egyik szerzője Ronya Othmann Berlinben él, apja muszlim bevándorló, és első, nagy sikert arató könyve egy olyan Berlinben élő írónőről szól, akinek az apja muszlim bevándorló és…. ő meg vállaltan leszbikus. Nem egy fóliába csomagolnák Ronya Othmann könyvét Budapesten, hanem minimum kettőbe. Amúgy Othmann azzal védte Nádast, hogy zsidóként (amit valahogy azonnal felemlegettek neki GFG-ék, amikor kicsit beszólt a rezsimnek) nem biztos, hogy olyan privilegizált a helyzete Orbán Magyarországán.
Valós probléma Nyugaton a woke? Igen, valős probléma, de valamivel kisebb probléma, mint az, hogy egy országban a miniszterelnök családja privatizálja a megyei jogú városokat, hogy a közmédia bemondóként foglalkoztatja Rogán Antalt. A woke idegesítő tud lenni, csak éppen nem Megadja fajtestvér fog konfliktusba kerülni a wokeratival, hanem esetleg én, amikor pl. valaki egy szép nagy Hamasz-párti posztert ragaszt ki tőlem harminc centire. Általában úgy gondolom, hogy nagyon durván etikátlan kiadni egy ilyen zsüri belső vitáját, de hajlok arra, hogy ebben az esetben bocsánatos bűnnek tartsam. Othmannt egy pakisztáni könyvfesztiválon jelentették fel feministák, mivel nem Izrael-ellenes. Lehet, hogy ennek is szerepe volt abban, hogy bedurcizott. Ez az egész tényleg nagyon nincs rendben és ha soha senki nem borítja ki a bilit, akkor a bili soha nem fog kiborulni.
A Mandiner és a többi rezsimlap mondanivalója nagyon egyszerű. Mi vagyunk a jók, akik még azt a Nádas Pétert is megvédjük a libsiktől, akit különben szívesen Dunába lőnénk, ők meg a rosszak, mert ha rajtuk múlna átoperálnák Rákay Philipet Donáth Annává. Lehet, hogy ezt így egészen konkrétan le is írták, teljesen meg vannak bolondulva. Az, hogy még mindig nem keverték bele Magyar Pétert egészen megdöbbentő, bár lehet, hogy csak elnéztem. El kell hitetni az erre fogékony magyar néppel, hogy Orbán megvédi őket a melegektől, nemfehérektől, hogy nálunk ő is kaphat majd valami díjat, meg mindenféle jót, és ezért elég ha derékmagyar. És a fajvédelmi miniszter unokahúga, de ez már a kisbetűs részben van.
A woke nem azt jelenti, hogy egy német irodalmi díjnál csak nagy nehezen lehet felrakni a shortlistre Nádas Pétert, ennél azért sokkal súlyosabb társadalmi szerepe van, és egyáltalán nem biztos, hogy jó lesz a vége. Magyarországon a jelenség gyakorlatilag nem létezik, néha a fészbukon vagy valamelyik liberálisabb online lapban mondanak valami erőset, de ennek azon kívül, hogy elsírom magam, túl sok következménye nincs. Magyarország egy pártállam az Isten szerelmére, és teljesen mindegy, hogy az a harminckét aktivista, akit már sehonnan sem lehet kirúgni, miket ír a Mércére.
Az igazi magyar woke nacionalista, a magyar identitás-business szélsőjobboldali, és hatalmon van. Engem a miniszterelnök főtanácsadója jelentett fel a szólásszabadság szent nevében, mert nem voltam politikailag elég korrekt. Nem lett belőle semmi bajom, de legalább a saját bőrömön éreztem. Valamiért azt gondoljuk, hogy az a woke, ha valaki critical race theory-s kifestőt vesz az unokájának, és a gőzfürdőben is transzfóbiát lát.
A woke tulajdonképpen ébredőket jelent, ébredőket baszki, Gömbös Gyuszi hamarabb volt woke, mint a Greta Thunberg (BTW tudták, hogy Gömbös Thunberg egyik ükapja volt? igen, Gömbös Gyula unokája, Miklósy Éva színésznő, Csortos Gyula egykori „hölgyismerőse” 56-ben kivándorolt Svédországba és ő a Greta Thunberg nagymamája, de már Eva Maria Bengtson-Miklósy néven).
Holnap lesz valami új botrány, amiről majd egyszerre pontosan ugyanazt fogják írni a NER-lapok, aztán vagy írok arról is, vagy nem. Már semmi jelentősége.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531451-69fdfa18dfd72' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531451&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531451-69fdfa18dfd72&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531451-69fdfa18dfd72' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Hiv.: @muaddib00: … és folytatva, most mond, hogy a tibeti buddhisták krampuszainak mi köze a kínaiak erkölcsi alapjait lefektető transzcendens legfőbb jóhoz és vallásos imádatához ?
@annokkk:
Bár full irreleváns, de azért most már megkérdezem: a tibetiek azok nem keleti emberek nálad? Csak, hogy tudjam, mert annyira keleti igényekről beszéltél.
De ha már ennyire ellene vagy a tibeti nem keleti embereknek (elnézést a wiki miatt, ne szoktam ilyen kevéssé tudományos oldalról hozni szöveget – legalábbis tudományos kérdésekben-, de tökéletes most, mert ez alapján annyi helyen kereshetsz amennyin akarsz):
„Jáde császárra (kínai: 玉皇; pinyin: Yù Huáng or 玉帝, Yù Dì) a kínai kultúrában, a hagyományos vallásokban és a mítoszokban az egyik első istenként hivatkoznak (太帝 tài dì). A taoista teológiában ő Yuanshi Tianzun, egy, a Három Tiszta Isten közül, a Megszentelt Kincs Mennyei Urának aktív, azaz tevékeny megjelenése a taoban. A Kaodaizmusban Cao Đài („legnagyobb erő”) is ő, Ngọc Hoàng Thượng đế néven. A Buddhista kozmológiában Śakraként azonosítják.[1] Koreai mitológiában Hwaninként ismert.[2] A Jáde császárt sok névvel illették: Mennyei Nagyatya (天公, Tiān Gōng) – amely cím eredetileg „Mennyei Herceget” jelentett – a Jáde uralkodó; a Legnagyobb uralkodó; a Jáde nagy uralkodója (玉皇上帝, Yu Huang Shangdi or 玉皇大帝, Yu Huang Dadi)…”
Hiv.: @muaddib00: Ha használod a kínai jelzős szerkezetekben a mennyei szót, akkor feltételezed, hogy egy felső entitás lakik abban a mennyben, amelyik erkölcsöt kényszerít a hívőire ?
A kérdés az volt, hogy létezik-e olyan emberi erkölcs, amit nem isteni eredettel hoztak az emberek közé. Létezik-e isten nélküli civilizáció, ami erkölcsi elveket vall ? Erre mondom, hogy miért ne ? Példának Kína. Most akkor meg kell tudnom, hogy a tao nem minden dolgok ősforrása és ősoka, hanem egy régi király ül a Mennyekben, és ő mondta az egészet Konfuciusznak. Jó. Majd utánanézek. Biztos. De azért elolvastad, a linkemet, vagy szartál rá ?
@annokkk:
Továbbra SEM erről beszélek veled. Hanem arról volt-e transzcendens igény a keleti emberben. A jelek szerint volt. Azt már linkeltem, hogy szerintem mi alapján alakult ki a kezdetleges erkölcs. És nem, nem a vallás miatt m
Hiv.: @muaddib00:
Jó, akkor te beszélj arról. Egymilliárd emberben 10 ezer év alatt biztos, hogy felmerül egy-két ötlet. De a világképük és erkölcsük nem istentől eredeztethető. Én meg erről beszélek.
@annokkk:
Akkor legközelebb ezt írd, ne mást…
Edited: egyenként tényleg nehéz leírni, hogy a) elnézést tévedtem a transzcendens kapcsán vagy b) bocs, rosszul fogalmaztam, nem transzcendensre gondoltam, hanem konkrét felsőbb, temető Isteni igényre, vagy c-z) egyéb hasonló
Hiv.: @muaddib00: Lehetett volna, hogy van Kínában egy nagy világvallás, amiről nem hallottam, aminek főpapja Kon-Fu-Ce, aminek istene tiltja a neve kimondását, amihez imádkoznak az egyháza tagjai és hívő kínaiak milliárdjai. De akkor se kell átalakítanom a szövegemet, mert legfeljebb tanultam valami újat tőletek. Nem az én kukoricán térgyepeltetésem a beszélgetés célja. Szerintem. Szerinted nyilván az.
@annokkk:
Nem, véletlenül sem az. Hanem, hogy megértsed, hogy a felsőbb Isten nem egyenlő a transzcendenssel. Ennyi. Hibás az a fogalmazás, hogy a keleti embernek nem volt erre igénye, mert azért csak sikerült a keleti filozófiákat megpakolnk transzcendens lényekkel (szellemek, démonok, Jáde király, stb.). Pusztán erről beszéltem, hiszen jeleztem is ezt rögtön az első hozzászólásban.
@annokkk:
Mindazonáltal akármennyire is érthetetlen számomra, hogy miért nem az első kommentemben leírt dologra reagáltál, be kell látnom, hogy a személyeskedés és, hogy nagyon felhúztam magam, nem volt indokolt, és ezekért elnézést kérek.
Hiv.: @muaddib00:
Nem gond. Megmutatom, mit olvastam össze még anno. De nehogy kikérdezd, mert már vagy 20 éve elkérte az öcsém, és sosem adta vissza.
https://www.antikvarium.hu/konyv/helmuth-von-glasenapp-az-ot-vilagvallas-11783-0
@annokkk:
Ehhez a könyvhöz még nem volt szerencsém. De fent van online, szóval beteszem az ezt is el kellene olvasni listába.
@szazharminchet: „Aztán hogy az ösztönös jó viselkedésre adott magyarázatok közül a vallás volt-e az első, az nekem nem olyan fontos. A jó viselkedésért nem a papok és híveik érdeme, nem sajátíthatják ki, nem dumálhatják be másoknak, hogy így van.” ja értem, a vallás és a klérus rossz, tehát nem csinálhatnak jót 🙂
.
Én azt állítottam, hogy ha csak a materialista-evolucionista magyarázatot nézzük, akkor sem volt olyan állapota az embernek, amelyik már emberi, de még nem vallásos. A kutya pedig nem jó, legalábbis nem erkölcsi értelemben, de csinálhat olyat, ami beleillik valamiféle erkölcsiségbe, azt hiszem, az antropomorfizálás elég jól leírja ezt a jelenséget.
.
„Nekem fogalmam sincs, hogy mi van a kutya fejében, érti-e vagy nem érti a halált.” – absztrakt értelemben a halál, mint fogalom, nem létezik az állatoknál. A fogalom, mint a valóstól elvonatkoztatott, gondolati kategória, a kutyáknál vagy más állatoknál nem létezik. Nem érti a szeretet, haza, ellenség fogalmakat, többek között nincs hozzá meg a nyelvi absztrakciós lehetősége. De nem érti az éhség, ragaszkodás fogalmakat sem, soha nem fordul meg a fejében, hogy itt van szazharminchet, a gazdám, és én nagyon ragaszkodom hozzá. Nincs olyan fogalma, hogy ellenség, meg halál, ő megérez egy olyan szagot, felismer egy támadó másik kutyát (farkast), és működésbe lépnek a reflexei. A Braitenberg járművek c. kísérlet bizonyította, hogy viszonylag kevés neuron (max tizes nagyságrend) segítségével már egészen komplex viselkedéseket lehet modellezni, de ezek primer, vagy primitív viselkedések, nincs superego, tehát az állatok viselkedése modellezhető simán az ösztönén szintjén. Ez természetesen nem elégséges tudományos bizonyíték, de biztosan lehetne olyan kísérletet végezni, amely mondjuk azt nézi, hogy absztrakt fogalmak képi megjelenítése okoz-e változást az EEG-görbén. Valszeg egy ignobelt érne 🙂
.
Tehát ha nincs primitív jó, a primitív síkon ösztönök vannak, akkor nem tudunk eltekinteni attól hogy az embert emberré tevő egyik legfontosabb kritérium az erkölcs megjelenése, ez pedig pont ugyanakkor volt, amikor a vallások megjelentek.
@halatlangazember: Én nem hiszek abban, hogy a biológiában ilyen erős fekete-fehér állapotok lennének, miszerint ember gondolkodik, erkölcsös, állat reflex vezérelt. Mint minden más biológiai jelenségben, szerintem itt is egy skála van meg fokozatok. Számtalan videón megörökített jelenet van kutyákról, macskákról, emberszabásúakról, amik reflexekkel meg beidegződésekkel nagyon nehezen vonának magyarázhatóak. Nyilván nincs filozófus kutya, de számtalanszor láthattuk már, hogy egy kutya nem nyúl az ételhez, amíg látja az embert, de stikában lop belőle, mikor magárahagyják, hogy aztán úgy tegyen, mintha meg se moccant volna, kutyát, ami határozottan jelzi, hogy tudatában van annak, hogy rosszul viselkedett, az önzetlenségnek, vonzódásnak, fajon belüli kommunikációnak olyan megjelenéseit, amik nyilván nem reflexesek, hogy a jelbeszédre megtanított főemlősöket ne is említsük. És bizony ezeknél simán előjönnek olyan tevékenységek, amiket az embereknél erkölcsi indíttatásúnak gondolnánk, miközben a transzcendencia azért valószínűleg még nincs jelen.
@nyulambator: persze, meg ezeket én nem tudom effektíve bizonyítani, ilyen konyha-etológia ez az egész, szóval with a pinch of salt legjobb esetben is. Az asszem egyébként árulkodó, hogy főemlősöket sem tudtak jelelni megtanítani fogalmakról. A legijesztőbbek egyébként a varjak, aki többlépéses megoldásokat hoznak, tehát megjelenik az időfogalom a működésükben, és onnan már tényleg egy lépés az egisztenciális absztrakció (és Marcel Proust, muhaha): https://www.youtube.com/watch?v=s2IBayVsbz8
@halatlangazember:
Éppen ezt mondom, hogy azok az ösztönök megvoltak az őseinkben is, amik a csoport, faj stb. fennmaradását segítették, hogy legyen önzetlen, segítse a másikat, aztán később elnevezték „jó viselkedésnek” meg „etikának”, amikor már tudtak beszélni, meg el tudtak gondolkozni azon, hogy kövessék-e az ösztöneiket, vagy mégis legyenek önzők.
@szazharminchet: Pont ez a trükkös benne, hogy az önzés (önnfentartás) is ösztön meg a kooperáció/önnfeláldozás is. Az erkölcsiségünk (már amikor nem a vallás ad-hoc szabályainak betartásáról szól) épp erre hegyeződik ki: erkölcsös az, ami a csoportérdeket szolgálja az egyéni érdek ellenében. És hát ez bizony jócskán megjelenik az állatvilágban is. A kutya, amelyik bemegy az égő házba, hogy a kölykét (vagy adott esetben a gazdája kölykét) mentse az akkor is figyelemre méltó, ha nincs konkrét halálfogalma és nem hiszi a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
@szazharminchet: melyik ösztönre gondolsz, mint jóra? Pl. amikor a szülő megöli a beteg gyerekét, de nem szánalomból, hogy ne szenvedjen szegény, hanem hogy ne betegítse meg a többit és ne vegyen el energiát a szülőtől? Vagy amikor az új alfa nemcsak a béták szaporodását akadályozza meg, hanem megöli az összes ivadékot is? Vagy amikor egy jó termőterületért simán kiirtották a szomszéd törzset? Esetleg ha nem irtották ki, elhajtották rabszolgának (ez ismert volt az előembernél)? Vagy a macskát, amelyik élvezetből öl? Sorolhatnám még ezeket, szándékosan vegyítettem az előembert és az állatokat, szó nincs itt eredendően primitív jóról. Szerintem.
@halatlangazember:
Ezeket azért tudod egyesével felsorolni, mert kevés van belőle. De nem ritka az állatoknál az örökbefogadás, az sem, hogy kap a kajából, aki aznap nem járt szerencsével, összefognak az elefántok kisegíteni a gödörbe esettet. Emberáldozat, népírtás, a lemészárolt nép asszonyainak elragadása, rabszolgaság meg bőven van a Bibliában is, szóval azért a vallásetika sem jár olyan sokkal a farkasok előtt.
@halatlangazember::
Ja, csak ez nem kétpólusú, igen-nem, fekete-fehér dolog, hanem – mint olyan sok esetben az emberi elmével kapcsolatban – spektrumokról beszélünk a neurózisok meg a pszichopátia kapcsán is.
.
A halállal és a léttel kapcsolatban lehet, hogy minden ember szorong – de hogy „a bűnnel”?
Életemben soha nem szorongtam „a bűntől”, különösen így, absztrahált formájában nem. (És én csak egyetlen, tök átlagos halandó vagyok.)
.
Attól tartok, ez a szorongásos amolyan ’kalapácsom-van-tehát-mindent-szögnek-nézek’ érvelés. Az emberi faj a tudat megjelenése óta (ami, mellesleg, szintén spektrum mentén történt, nem van-nincs módon) – sőt már az előtt is – folyamatosan kénytelen volt megtapasztalni a szorongás mellett az éhséget, a szexuális vágyat/kielégülést, a különféle fóbiákat, a természet ciklikusságát, a villámokat, viharokat, egyéb természeti katasztrófákat, a számára megmagyarázhatatlan betegségek, események & jelenségek egész garmadáját stb., stb., stb.
.
Ráadásul morál, mint olyan (egyes számban), nem létezik; mindig is morálok, erkölcsök & etikai rendszerek léteztek a fajunk történetében. (Illetve léteznek manapság is.) És ezek brutálisan különböz(het)nek egymástól – már ezért is értelmetlen lenne egyetlen tényezőre visszavezetni a kialakulásukat.
.
Egyébként meg…
@halatlangazember: : Az én nézetem szerint az erkölcs az egyén szűkebb környezetében értelmezett (család, barát, szomszéd… stb). Az etika a társadalom alapja, a társadalom szövetét tartó „szerkezet”, ahogy tágabb értelemben másokkal bánunk. Az erkölcs térben és időben erősen eltérő.
Amikor egy kisebbség a saját erkölcsét (nézeteit) erőszakolja a társadalomra (sikerrel! ergo az irányít), az eredmény ritkán szerencsés. A társadalmi szerkezet sérül, szövete erodálódik.
Különösképp igaz ez a NER esetében. Az erősen „mesterségesen” alakított erkölcs (liberális -> polgári -> népnemzeti -> keresztény), vagy esetükben inkább álszent elkölcstelenség térnyerése – ahogy általában – súlyos károkat okozott (cucilista erkölcs megvan? kib@szott bolsikölyök :-().
Általában is jellemző (de egyes pontok mogyorólandra különösen):
. kooperáció és specializáció képességének romlása;
. destruktív individualizmus erősödése (individualizmusra hajlamos mogyorókra különösen jellemző), fragmentáció, empátia eróziója, elvándorlás növekedése;
. konstruktív társadalmi párbeszéd helyett tengernyi energia megy el értelmetlen belharcokra („az én csapatom a nyerő bibibííí”);
. önreflexió (haha, mogyoróknál?) és visszacsatolás képességének romlása;
. mesterségesen erőltetett kontraproduktív kiválasztás (ismerjük, mint a rossz pénzt).
Összességében romlik versenyképesség, a kihívásokra adott válaszképesség. Kádár-örökség a „lebukik, kibekkel, okosbamegold”*, ami ugye minden, csak nem versenyképesség-növelő.
És akkor a két alapvető elem: A kooperációt rontja a (destruktív) individualizmus, az említett értelmetlen belharc, az apátia*. A specializáció hanyatlása később jelentkezik hangsúlyosan, a lepusztított (köz)oktatás, (köz)Eü stb. eredményeképp. A középszer diadalmasan uralkodik. Fasza :-/.
Ezért szoktam írni, hogy a gazdasági károkozás tkp. smafu. Vitya majd megdöglik egyszer, utána a NER is szétesik, de a társadalmi szerkezet, társadalmi szövet sérülése (az agyakban okozott kár) még sokáig érezteti a hatását. Megoldása generációnyi léptékkel (tkp. vityaszél-ütöttek 😉 kihalása) mérhető.