A Nagy Egyetemi Mérés (angolposzt)
A NEM avagy a Nagy Egyetemi Mérés valójában REF (Research Excellence Framework). Valamennyi egyetem valamennyi tanszékének hét éves tudományos teljesítményét mérik meg. Nem olcsó, a mérés nagyságrendileg 100 milliárd forintba, az ELTE többéves költségvetésébe kerül.
A NEM mint neve is mutatja NEM rangsor, különböző értékeket publikáltak ma nulla óra egy perckor, és ezzel együtt a Times Higher Education publikálja a rangsorokat, azaz 34 tudományterületen az összes brit tanszék aránylag egyszerű számítással készített sorrendjét, szóval a NEM valójában nagyon-nagyon erősen IGEN.
A mérés bonyolult, akit érdekel, nézze meg az első linket. A lényeg az, hogy négy kategóriába próbálják beosztani a teljesítményeket, nagyjából világszínvonalú, nemzetközileg kiemelkedő, nemzetközileg elismert és országosan elismert minősítéseket próbálnak cikkekhez (research output), ipari/állami együttműködési projektekhez (research impact) rendelni. A legfontosabb (60 százalékos súlyú) a publikációkban megjelenő kutatási teljesítmény, amihez minden tanszék minden kutatója átlagosan 2.5, de minimum egy cikkel kell, hogy hozzájáruljon. Az egyéni pontozást nem hozzák nyilvánosságra, de minden egyebet igen.
Az eredmények alapján osztja ki az állam az évi 2 milliárd font körüli kutatási támogatást.
Elég sok minden múlik rajta, és én valóban ma nulla óra egy perckor tudtam meg, hogy mi a helyzet. Kegyetlen versenyről van szó, mondjuk ki nyíltan, de a britek próbálják fair (ez a szó magyarul méltányosat jelentett valamikor, amikor a méltányos szónak még volt értelme, nehezen tudnám körülírni, olyasmiről van szó, hogy nem az számít, hogy kinek milyen kapcsolatai vannak Orbán Viktor unokahúgával illetve fodrászával, igen, tudom, hogy különös) módon lebonyolítani a kegyetlen versenyeiket.
P.S Ilyenkor eszembe jut néhány magyar professzor, akik nem az elmúlt hét, hanem az elmúlt harminc évben sem produkáltak nemzetközileg akárcsak mérhető teljesítményt, a századik brit egyetemen sem lenne helyük, és mégis intellektuális fároszként jelennek meg a közmédiában (ha kormánypártiak) vagy a facebookon (ha ellenzékiek). De róluk most nem akarok írni.
Ne hagyj minket kétségek közt vergődni! Ti hogy végeztetek? Kaptok lóvét, vagy át kell igazolnod a Tokaj-Hegyalja Egyetemre?
Az intellektuális fároszt már megint intellektuális fasznak olvastam…
Nem tudom, mire ez a nagy méricskélés. A fideszesek okosabbak, és van egy ember az országban, aki olvas.
@steinerzsiga: akkor egészen tűrhetően tudok írni 🙂
https://www.expressandstar.com/news/education/2022/05/11/west-midlands-universities-make-it-on-to-top-ranked-list-for-research/
ez sajtótörténeti cikk. egy wolverhamptoni újság, amely megkapta 11.-én a REF eredményeit “under embargo”. nem értették meg, hogy mit jelent az “under embargo” és kiadták az egészet a hivatalos bejelentés előtt.
@jotunder: Mi az hogy!
Akárhogy nézem amúgy, ez az REF teljesen idegen a magyar néplélektől. Eleve az elképzelés, hogy a tehetség szorgalommal párosulva elvezet a kiválósághoz, a sikerhez. Vagy hogy egy politikusoktól független szerv méricskéli, minősítgeti az egyetemeket.
@fikarus:
Néha már szinte sok is az okosságból:
https://api.hvg.hu/Img/b2dea50f-cee1-4f6e-b810-034566fbfb2e/d3e4691b-c949-4d27-a805-d935a4193355.jpg
@jotunder:
Érdekes, hogy összesen egy skót egyetem fért be az első 30-ba (Uni. of Glasgow). Pedig pl. a St Andrews-nek igen nagy arca van, és nagyon dicsekednek a sajtó által összeállított listákon elért helyezéseikkel.
@scepticalhippo: Kettő. Edinburgh is bekerült.
St. Andrews kicsi, és speciális területeken lett nagyon jó (fizikából, kémiából egy Edinburgh-val közös pályázatban, antropológiából, történelemből,. Kicsi egyetemként nehéz. Persze van néhány, amelyiknek csak két területe van, vagy a speciális helyzetű LSE, de ha azokat nézed, akik tizensok területen indultak, ott a méret is számít.
Jól vágom, hogy ami a UK-ben hét évente mérendő, az az ELTE TTK-n pont ettől az évtől éves rendszerű? Hogy f@szán ki lehessen lapátolni azt, akit csak a friss, ropogós egyetemi tanárok által dirigált intézetek/tanszékek akarnak, mert nem tetszik az esetleg nem NER-es pofájuk?
@naebneerG: nincs egyéni szint, senkinek nem mondják meg azt, hogy hány pontot kapott. de az igaz, hogy akik ezzel foglalkoznak és eldöntik, hogy ki hány cikkel indul, azok nagyon pontosan meg tudják becsülni a végeredményt. éves rendszerben ezt nem lehet mérni.
Pont ezért lett éves rendszerű ltsz (legjobb tudomásom szerint) az ELTE-TTK-n.
@naebneerG: az, hogy évente megnézik, hogy mit csinált egy oktató, vagy az, hogy egy hétéves periódusban elvégzett munkát értékelnek, egyszerűen nem ugyanazt jelenti.
Egy éves időtartam alatt végzett K+F utáni minősítésről és kirúgási lehetőségről beszélek. Aki valaha írt publikációt, az tudja, hogy ez mocskos húzás, mivel a cikkek (hacsak nem gagyella MDPI et al.), akkor hónapok alatt, olykor évek alatt lesznek elfogadva. Kedvenc NER keltetőnkben, a Corvinuson volt olyan matematikus a Közgáz karon, akinek a fő cikke (amelyhez kötődően végre docensnek nevezhették ki) nyolc évet futott az elfogadásig.
Minimum két évet kellene nézni, vagy négyet az OTKA-k és a PhD hallgatók miatt.
@jotunder:
OK, így értem. Ez ugyanaz a jelenség, mint bizonyos nemzetközi rangsoroknál is. Korábban volt róla szó itt, hogy a szerbek talán részben emiatt vontak össze egy megaegyetemmé több egyetemet.
(Edinburghot valószínűleg pont azért nem vettem észre, mert annyira elől nem is kerestem skót egyetemet.)
@naebneerG: “volt olyan matematikus a Közgáz karon, akinek a fő cikke (amelyhez kötődően végre docensnek nevezhették ki) nyolc évet futott az elfogadásig.” meg fognád egy pillanatra a söröm? 🙂
2002-ben küldte be és 2010-ben fogadták el, Elsevier újság. Nem értek hozzá, nem tudom, világmegváltó vagy kinyomtatva kutyaütésre alkalmas-e csak, de a tény az tény.
Búzasör? Szűretlen legalább?
@naebneerG: nem arról van szó, hogy nem hiszem el, hanem éppen arról, hogy ez a jelenség nincs annyira távol a kis életemtől…
És ha végül nem fogadták volna el, beküldte volna máshova? Ahol ismét esetleg 8 év múlva derül ki, hogy reject, tehát az már 16 év stb.? 🙂
@jotunder:
@steinerzsiga:
Pontosan utánanéztem, nem akarok hazudni, nem vagyok mocskos kis NER-es. Az illető 2000.01.17-én küldte be a cikkét az Elsevier egyik matematikai lapjába, 2009.10.09-én küldte vissza a revised version-t, amelyet az újság 2009.12.02-án fogadott el. A Scimago-n 2009-ben az újság Q2-es volt (most is az) az “Applied Mathematics” és “Economics and Econometrics” ágakban. A szerző a mai napig docens a BCE-n, két cikke van a Scopus szerint, összesen három hivatkozása, h-indexe 1 a Scopuson, az MTMT-n 2.
Még annyit a szerzőről, hogy PhD fokozatát > 20 éve szerezte, > 10 éve docens, és összesen egyetlen PhD hallgatója védett.
Vajon megtartják őt a munkahelyén Radevék, akik most a korvinuszt a világ legjobb közgáz business schooljává, izé, egyetemévé akarják tenni?…furcsa hely ez a korvinusz.
És ez hatásában mennyire egyetemi szintű? Az, hogy Lancaster hányadik az összesített listán, valódi hatással van a te lehetőségeidre, még ha mondjuk a matek és statisztika tanszék ugyanúgy teljesített is, mint mindig? Pld Warwick matekból nem annyira 16., mint inkább 3-4., de vajon lehet rá számítani, hogy a kőfaragók rosszabb teljesítménye miatt (tf, hogy 7 éve még 8.-ok voltak az összesítésben) kevesebb pénzt kapnak a következő 7 évre? Másképpen mondva: egy egyetem managementjének teljesen jó, ha egy-két területen jó az egyetem, őmiattuk jön pénz, és ők azt meg is kapják, vagy van valamiféle béna kommunistáskodás?
@Mister Gumpy: nem tudom.