A franciaorszagi eroszakrol (megjegyzesposzt)
Eredeti szerző: jotunder
(nincs ekezetem, es nem fogok emiatt a rovid poszt miatt bohockodni a unix-szal)
1. 1961. januar nyolcadikan de Gaulle elnok nepszavazast irt ki Algeria fuggetlensegerol. Mind Franciaorszagban, mind Algeriaban a fuggetlenseg tamogatoi kerultek tobbsegbe. de Gaulle elinditotta titkos targyalasokat az FLN-nel, az algeriai felszabaditasi fronttal.
2. 1961. aprilis 21.-en francia tabornokok, kozottuk a franca hadsereg legismertebb tabornoka Raoul Salan puccsot kiserelt meg de Gaulle ellen. A puccs elbukott, Salan tabornokot halalra iteltek, ezt az iteletet kesobb eletfogytiglanra valtoztattak, 1968-ban kegyelmet kapott.
3. 1961. junius 18.-an a Salan altal alapitott OAS felrobbantotta a Strasbourg-Paris vasuti jaratot, huszonnyolc ember halt meg.
3. Egy ujabb nepszavazas utan, 1961. julius 3.-an de Gaulle tabornok kihirdette Algeria fuggetlenseget.
4. 1961. augusztusaban az FLN terrorakciokba kezdett Parizsban. A tamadasok celpontjai rendorok voltak. Osszesen 11 rendort oltek meg. Korabban a parizsi rendorseg a kesobb eletfogytiglani bortonre itelt Maurice Papon iranyitasaval egyre brutalisabban kezdett fellepni a parizsi arabok (es minden arabnak tuno szemely, pl. olaszok, spanyolok, portugalok) ellen.
5. 1961. oktober tizenhetediken az FLN harmincezer tamogatoja vonult fel Parizs utcain. A rendorseg a tuntetokre tamadt es oldokolni kezdett. Egyes elfogott tuntetoket a rendorprefekturan vegeztek ki, es a holttestuket a Szajnaba dobtak. Az aldozatok szamat 40 es 300 koze teszik.
6. 1962. februar nyolcadikan a CGT szakszervezet tuntetest szervezett az OAS ellen. A Charonne metromegallonal a parizsi rendorseg a tuntetokre tamadt es kilencet kozuluk egyszeruen agyonvert.
Emlekeztess, miert is szeretjuk de Gaulle-t? Ugye mert peldas nyomozassal megtalalta es megbuntette a feleloseket a rendorsegen, es ezutan olyan melysegben szervezte at a rendorseget, hogy soha tobbe hasonlo se fordulhasson elo?
@pont7: ugye viccelsz? Talán egy hetevertek agyon egy algériai fiatalt a rendőrörsön 🙁 a holttestet nem adták ki a családnak és a halál oka persze szívtelenség volt. Legyél észak-afrikai fiatal csak egy hétig Párizsban…
Egyben jut eszembe:
http://www.youtube.com/watch?v=hYM4k5tZ9Io
En sem kedvelem a szivtelen embereket. De belehalni?
@pont7: ??? de Gaulle nyilvan tudott mindenrol, de egy ilyen szituacioban nem engedhette meg maganak, hogy a rendorseg az OAS melle alljon. Massu tabornok eleg vilagosan elmondta egyszer (le is valtotta az oszintesege miatt de Gaulle), az Otodik Koztarsasagban a hatalom a hadsereg kezeben van. 1962. augusztusaban majdnem megoltek de Gaulle-t, ez rohadtul nem volt vicces helyzet, es meg 1968-ban sem volt elkepzelhetetlen az, hogy a rehabilitalt Massu elfoglalja Parizst de Gaulle parancsara. Deal with it.
@tucano: Szerencsére az arab rendőrségeken ez nem fordulhat elő…
@tucano: Adama Traore-nak hivtak. Felboncoltak, es massziv gyulladasos tuneteket allapitottak meg nala. A holttestet kesobb kiadtak a csaladnak. En azt gondolom, hogy az tortent, amit a boncolason megallapitottak, ez az embert nem vertek agyon.
Csak én emléxem úgy, hogy már volt?
@jotunder: most kaptak engedélyt (pár órája)az új boncolásra. A franciák, főleg a gettókban élő mindenféle bevándorlók ugye nagyon magas szinten pörögnek, sokkal agresszívebb csapat, mint azt megszokhattuk. De ebben az esetben a híradások alapján a következő történt: A cellatársai beszámoltak róla, hogy könyörögtek, hogy hívjanak hozzá orvost a megverés után, mire a rendőrök kinevették őket és azt mondták, hogy ne aggódjanak kap még kettőt és egyből felkel. A bűne az volt, hogy amikor letartóztatták az öccsét, akkor nem engedte, hogy elvigyék: a házban, a lépcsőházban és a rendőrkocsiban is verték szemtanúk szerint. Majd a halál után napokig nem engedtek be a holttesthez független szakértőt. Come on jotunder. Bármi is történt, ha hazudnak is a tanúk, akkor is simán megértem a lázongást. Viszont láttad az algériai csata c. filmet? Lehet hogy múltkor is kommenteltem amikor szóba került a téma, de most újra: http://www.youtube.com/watch?v=y-7j4WVTgWc Le a kalappal az olaszok előtt, hogy ilyen filmet mertek forgatni, egyszerűen zseniális.
@Pargendity Özséb: Az 5.pontról írtam egyszer egy hosszabb posztot.
orulunkvincent.blog.hu/2009/10/13/rendorseg_kontra_szelsosegesek_a_sajnalatos_oktoberi_esemenyekrol
megpróbáltam a google fordítóval oda-vissza alapon pótolni az ékezeteket, az eredmény távolról sem tökéletes, de nem teljesen reménytelen 😀
(No ékezeteket, és ezért nem fogok bohockodni* UNIX miatt rövid pozíció)
1 január 1961 népszavazás nyolcadik de Gaulle elnök írt le Algéria függetlenségét. Franciaország és Algéria már támogatói a függetlenségét a többség. de Gaulle indult titkos tárgyalások az FLN az algériai felszabadítási fronton.
2. április 1961 21 en-francia tábornokok franca között a legismertebb tábornokokat Raoul Salan puccskísérlet ellen de Gaulle. A puccs nem sikerült, tábornokok Salan halálra, majd életfogytiglani az ítéletet megváltoztatta, és 1968-ban kapott kegyelmet.
3. június 18, 1961-ben megalapította SALA OAS felrobbantotta a Strasbourg-Párizs vasúti szolgáltatást, huszonnyolc ember halt meg.
3 után egy újabb referendum, július 3, 1961, General de Gaulle nyilvánították függetlenségét Algéria.
4. 1961 augusztusában az FLN terrortámadások kezdődött Párizsban. Cél támadások rendőrök. Összesen 11 rendőr vesztette életét. Abban az esetben, a párizsi rendőrség később életfogytiglani börtönbüntetésre Maurice Papon történő kezelése egyre brutálisabb Párizsban kezdett fellépni az arabok ellen (és az összes arab kinézetű személy, például. Olasz, spanyol, portugál).
Október 5, 1961 tizenhetedik harmincezer támogatói FLN vonultak végig az utcákon a párizsi. A rendőrség támadás a tüntetők kezdték pusztítani az embereket. Néhány tüntetőt letartóztattak rendorprefekturan kivégezték, és a holttestuket dobott a Szajna. Az áldozatok száma 40 és 300 hozzák nyilvánosságra.
Február 6, 1962 nyolcadik CGT szakszervezet szervezett tüntetést a OAS. A Charonne metromegallonal párizsi rendőrség támadás tüntetők Kilenc közülük egyszerűen agyonverték.
————–
*a ‘bohockodni’-t a google már angolra se tudta lefordítani, így maradt ékezetek nélkül
@tucano: Az algíri csata (La battaglia di Algeri)
@netukki: igen, köszönöm!
Migráncsozók!
Az OAS egyik De Gaulle elleni merényletében fontos szerepet kapott egy magyar származású exlegionista!
@István Tamasi: Harom magyar volt erintett.
@jotunder: A “Deal with it” szamomra konnyu. Olyan helyzetben nehezebb, amikor sok moralis ervet latok mindket oldalon, es nehez valasztani. Itt nem latok sok ervet de Gaulle oldalan (mondjuk ’44 utan), es kerdesem csak retorikus volt.
@jotunder:
Három migráns magyar akik terroristák lettek.
@netukki:
Az mikor volt, hogyan illeszthető be az idővonalba, amikor franciák elrabolták az algériai Ben Bella vezetőt akit azután halálra verve-kínozva találtak meg. A tetteseket a mai napig nem ítélte le a francia jogrendszer/igazságszolgáltatás!
Valaki magyarázza el, mert nem értem. De Gaulle – népszavazás után – visszaadja Algéria függetlenségét.
Az Algériai Felszabadítási Front ez _után_ terrorakciókba kezd Párizsban.
Miért is? Fuj, nem kő nekik a szabadság? Vagy elvesztették a jól tejelő, megbízható kis állásukat, és valamit kezdeni kell magukkal? Vagy ez ilyen Júdea Népe Front, harcolni kell, mindegy, ki ellen?
@Mostly Harmless: A haborunak csak 1962-ben lett vege, kozben Franciaorszag es Tunezia kozott is fegyveres konfliktus kezdodott. Az OAS vezetoi 61-ben meg szabadlabon voltak . Itt ulok egy parizsi kavehazban es beirok aVincentre, eleg dilis dolog.
@jotunder: “A haborunak csak 1962-ben lett vege, “
És 1954-ben kezdődött, szerintem így már érthető.
@jotunder: egész más volt az alapkérdés, de épp ma írta egy ismerősöm, szerintem ide is passzol:
A korrupcióellenességgel,, a liberalizmussal, a demokráciával is az a helyzet, hogy adott történelmi állapotában is és az adott korban lehetséges legjobb állapotában is messze van attól, amit igazságérzetünk, eszméink, szükségleteink szerint kielégítőnek tarthatnánk, és a történelmi lehetetlen felé törekvés veszélyezteti a történelmileg lehetségeset, miközben persze ez a törekvés viszi előre a világot. Ebben a “flagrant” ellenmondásban élünk.
Jótündérnek unixos okostelefonja van? Hol árulnak olyat? Lemaradtam megint valamiről?
@Mostly Harmless: @jotunder: Én se értem. Attól még, hogy van egy függetlenségellenes francia terrorszervezet, az OAS, ami franciákat gyilkol, miért kell az algír FLN-nek is francia rendőröket gyilkolnia, egy hónappal a függetlenség bejelentése után? Szerintem fontos lépéseket hagyhattál ki, JT, vagy néha összekevered a rövidítéseket, vagy nem tudom. Mitől gondolhatta az FLN, hogy de Gaulle nem gondolja komolyan a függetlenséget?
@balmoral: Mind az Android (ami Linux) és az IO az UNIX-re megy vissza. A kommandók 99%-ban megegyeznek. A BSD (Berkeley Software Distribution) operációs rendszer is ebbe a családba tartozik.
@Albrecht Neumerker: Köszönöm, ma is tanultam valamit. Mire jó a francia történelem tanulmányozása!
@Mostly Harmless: @jotunder:
A 3. pontban írt 1961-ben nem vagyok biztos. 1962. július 3-án ismerték el Algéria függetlenségét.
@Albrecht Neumerker: Azért elképzeltem Jótündért egy patinás párizsi kávéházban egy szecessziós asztalka mellett sörét békésen szürcsölve, szemét szelíden legeltetve a már nem fiatal, de még mindig dekoratív és főként jól sminkelt fájdalmas mosolyú pincérnőn, amint kiadja a megfelelő parancsot telefonjának: Legyen hosszú ő! És lőn… (Miután a bevonulási ünnepség elmúlt, Piszkos Fred rideg kommandója hangzott a kapitányi hídról: – Sört! A kommandót általános lelkesedéssel fogadták.)
@Mister Gumpy:
Vitatják ugyan, hogy 1962. július 3. vagy július 5. Algéria függetlenségének napja.
1961-ben még elképzelhető volt, hogy akár egy OAS merénylet vagy egy puccs meghiúsíthatja a referendum eredményét.
@Mister Gumpy: 62 aprilisaban volt a masodik nepszavazas. Nem tudom javitani innen. Eleg komoly feszultseg lehetett Franciaorszagban es Algeriaban is 61 nyaran, bar ha jol tudom a vegkifejlet akkor mar boven nem volt kerdeses. Az, hogy ilyen meszarlas tortenhetett Parizsban az erthetetlen.
Sokkal tobb a rendor es a biztonsagi ember, mint altalaban. Veszesnek azert nen veszes.
@jotunder:
Amit 2016.07.28. 20:30:24-kor írtam (hogy 1962.07.03.), az a második 3. pontot érinti. /Mert abból meg kettő lett, azt hiszem, ez csúszott valahogy el./
Sajnos nem tudok posztolni a Hajdu-Sarka tragediarol. Ha jol ertem, meg a nemzetkozi sajto sem lat tisztan. Putyin?
@jotunder: Inkább az ürgebőrbe öltözött Soros-bérencek.
@jotunder: Neked se sikerült még kinyomoznod, hogy mi az a Hajdú?
@balmoral: imgur.com/qM98qs4
@balmoral: Talán… esetleg… ez:
És mintha Hajdunén fizikai erőszak nyomai látszanának. Nem is tudom, ez sok mindent megmagyaráz. Én egyébként kinézem abból a Hajdúból…
@RontoPal: @kisa: Én is egy hasonlót próbáltam, de nem engedi linkelni, azt írja, tiltott.
Ilyenkor mit lehet csinálni, hogy mégis megtekinthető legyen?
@RontoPal: A Sarkáról eddig is tudtuk… Csak még azt nem, hogy kinek az Achilles-sarka.
Én ha újságíró lennék (vagy volnék), most írnék egy remek kis megemlékezést a szegény kétgyermekes dolgozó anyáról, akit rútul megcsaltak, és most elmenekült erőszakos és hitvány férjétől, hogy nélkülözések közepette ugyan, de megfelelő nevelésben részesíthesse szerencsétlen sorsú gyermekeit. És azzal fejezném be, hogy ezért megilleti őtet minden tisztelet. Szem és fehérnemű nem maradna szárazon.
@kisa: nyultam pont com per faraszto-2 per breking-exkluziv-fotot-talaltunk-a-hajdu-hazasparrol
@balmoral: mosógép
Végre egy hozzánk méltó téma! Mindjárt felélénkültünk.
@balmoral: Nem lehet mindig csak könnyed, játékos politikai témákkal gyötörni magunkat, néha el kell merülni a komoly, súlyos, társadalmi, erkölcsi-etikai-morális 🙂 problémákban is.
@balmoral:
Egy sikeres mosógép márka!
(fogadjunk, hogy csecsemő tejjegyet se láttál!)
@mandras:
(te se vagy mai kokas)