A Greenpeace válasza az ekézésre
Eredeti szerző: Pásztörperc
1024×768
Normal
0
21
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:”Times New Roman”;}
(Címet én adtam neki, de ha kérik, megmásítom — Pasteur/c)
A blog szerint (Dúsgazdag környezetrombolók) a Greenpeace „egyetlen nyilatkozatában se fedezhetni fel se a szaxerűség, se a gimnáziumi szintű környezeti ismeretek, se az elemi logika elemeit se.”
Sajnos nekem úgy tűnik, hogy pont a blog írója keveri össze az alapvető tényeket, szakmai, jogi előírásokat. Pontokba szedtem a szerintem lényegesebb tévedéseket.
1. Hulladékok keverése, különösen veszélyes hulladékok keverése teljesen ellentétes a hulladékgazdálkodás alapelveivel – ezért is tiltja az EUs irányelve alapesetben a hulladékok keverését. A semlegesítés nyilván logikus vörösiszap esetén, viszont az Almásfüzitőre szállított lúgos ammónium-hidroxid nyilván nem fogja semlegesíteni a szintén lúgos vörösiszapot, de a szerves oldószerek, olajok sem. Mivel nyilván nem bizonyított, hogy pl. a klórozott szénhidrogéneket, POP anyagokat (pl. dioxin) lebontaná a vörösiszap, így itt pont a veszélyes hulladék tömegének növelése történik, ami ha a Greenpeace félelme beigazolódik (sajnos szokott) pont sokszorosára növeli a kezelési költségeket. Veszélyes hulladékot veszélyes hulladék lerakóba, illetve égetőbe lehet tenni. Olyan a világon sehol sincs, hogy vörösiszappal és nem veszélyes hulladékokkal keverik, amiből kijön a „nem veszélyes komposzt termék”. A módszer még a valós újrahasznosítás esélyeit is jelentősen csökkenti. Az, hogy az almásfüzitői bűvészkedésnek az alternatívája a szűz területek veszélys hulladék tározóvá alakítása lenne, abszurdum. De ha a cikk szerzőjének logikáját követjük, miszerint a Duna menti területre már nyugodtan oda lehet hordani bármi veszélyes anyagot, akkor miért nem javasoljuk mindjárt az összes atomhulladék almásfüzitői lerakását? Úgy se találtak még arra se megfelelően biztonságos technikát.
2. A blog szerzője szerint: „Fogadjuk el, hogy Almásfüzitőre olyan hulladékokat szállítanak, amiket olcsóbb lerakni, mint feldolgozni!” Igen. Valamit valahol lerakni mindig olcsóbb, mint tisztességesen feldolgozni. A blogbejegyzés szerzője viszont azt nem értette, hogy Almásfüzitőn a Tatai Környezetvédelmi Zrt (mert hogy így hívják a céget, vesd össze az 1984 Béke, Szeretet és Háború minisztériumaival) pont azzal trükközik, hogy feldolgozásnak hívja a lerakást, és ezzel kikerüli a lerakás szigorú követelményeinek való megfelelést.
3. „Nem mellesleg Balázskánk legalább azt megtanulhatta volna a közelmúlt kolontári katasztrófájából, hogy a vörösiszap nem méreg. A vörösiszap az európai jogban nem veszélyes hulladék: a vörösiszap talajjavító anyag.” Ezt a folyókból kipusztult halaknak, élővilágnak is jó lett volna időben megmondani, esetleg a lúg miatt szétmart sebesült embereknek is. A vörösiszap az EU jogban tényleg nem veszélyes hulladék, addig a pillanatig, amíg nincs benne annyi lúg, vagy veszélyes anyag, ami veszélyes hulladékká tenné. Az ajkai vörösiszapot pont ezért minősítette veszélyessé az EU. Arról, hogy talajjavító anyag lenne az EU nem rendelkezik.
4. A blog megkérdőjelezi a GP azon állítását, hogy a gát anyaga kétséges. Igen, nincs szigetelve, magas víz esetén kellemesen átereszti a szennyezőanyagokat. Senki nem gátomlásról beszélt (bár egyes szakértők felvetették, hogy a terület szeizmikus zónában van, így földrengés esetén komoly veszélyt jelent) hanem folyamatos szennyezésről.
5. A blog szerzője szerint félrevezető „jelentős mennyiségű” csapadékvízről írni. Ajkán és sok tározón országszerte jelentős víz állt a tavaly nyári esőzések után, sőt a kolontári katasztrófát is sok szakértő szerint a sok esőzés miatt jelentős víztöbblet okozta. Almásfüzitőn nem állt nagy víz pedig ott nincs is folyamatos csurgalékvíz elvezetés.
6. Szintén nem gondolja blogoló, hogy problémát jelentene a gátból kikerülő szennyezés. A felügyelőség viszont megállapította: „A részletes tényfeltáráskor megállapításra került, hogy a területen lévő talajvíz toxikus fém szennyezése uralkodóan a Ny-i szomszédos területen lévő nagy mennyiségű vörösiszap depóniákból származik” (Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági Engedélyezési Irodája H-8212-2/2010, 2010 november 26)
7. A megfigyelő kutakban észlelt molibdén- és fluortúllépésre adott érvelés teljesen abszurd. Mindkét anyag a vörösiszap jellemző összetevője. Régebben nem is volt lehetőség magasabb határérték megállapítására, mégis túllépték a mérőkutakban ezt a szintet. A talajvizes határérték egyébként a legtöbb esetben megegyezik az ivóvíz határértékkel (így például fluor és arzén esetén is), tehát igenis van egészségügyi relevanciája. Azzal érvelni, hogy egy anyag esszenciális elem és ezért nyugodtan bocsássák csak ki az ipari üzemek az elég abszurd. A króm is esszenciális elem, sok vegyülete mégis rákkeltő anyag, a cink is esszenciális mégis sok káros hatása ismert (http://en.wikipedia.org/wiki/Zinc#Toxicity). „A fluor ugyanis nem „mérgező anyag”, hanem a legalapvetőbb esszenciális elemek egyike”. Ez elég durva csúsztatás, hisz igen kis mennyiségben eszenciális elem, nagyobb mennyiségben halálos méreg. Elég korrekt szakirodalom van egyébként az alacsony koncentrációjú folyamatos fluor kitettség káros hatásairól: http://www.harisfogaszat.hu/alkatreszek/Fluoridavizben.pdf. Azaz azzal, hogy valamilyen anyag, valamilyen formában esszenciális még nem indokolhatjuk azon anyag ipari kibocsátását a határértékek sokszorosa mennyiségben.
Simon Gergely
A Közép- és Kelet Európai Greenpeace regionális vegyi anyag szakértője
<
p class=”MsoNormal” style=”margin-bottom: 0pt;line-height: normal”>(Vegyész, környezetkémikus, M. Sc. környezetvédelmi irányítás)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521808-69e2770b3e007' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521808&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521808-69e2770b3e007&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521808-69e2770b3e007' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@SimonG: „Konkrét lerakót nyilván nem jelölünk meg. Csak történjen megfelelően szabályszerűen.”
Ezt Te írtad. A mostani válaszodból az derül ki, hogy – jogilag/technológiailag – elképzelhető, nincs is szabálysértés, esetleg a szabályozással van gond.
Akkor viszont egy környezetvédőnek elő illene állnia az alternatív megoldással! Ha ilyennel nem rendelkezik senki, akkor bizony a sz@r megoldás lesz a „legkisebb rossz”.
Akkor lehet választani, ha – legalább – két megoldás van. Jelenleg van egy rossz és egy semmilyen.
Nem egyszerű, nem populáris, nem olcsó, de tekintélyt szerző.
Kicsit hosszú és részben off téma:
A vörösiszap tározó potenciális környezeti hatásai kapcsán: a tározók altalajra gyakorolt hatásánál figyelembe kell venni, hogy a megszilárdult vörösiszap szivárgási tényezője mekkora. Amennyire tudom ez valahol 10-7 -5 x 10-8 m/s közötti érték, mely egészen kedvező, inert hulladéklerakók esetében 10-7 m/s az előírás egy méteres vastagság mellett. A szivárgási tényezőt a helyszínen lehet mérni, figyelembe kell venni a lerakott hulladék vastagságát, ez alapján nyomon lehet követni, hogy nagyjából milyen elérési idővel kalkulálhatunk, ha az altalaj / talajvíz potenciális szennyezéséről beszélünk. A monitoring rendszert bővíteni lehet, akárcsak a mérések számát. Az esetleges szennyezések terjedésére igen jó modelleket lehet készíteni pl. Modflow programmal. A hatásokat tehát egyrészt nyomon lehet követni, illetve prognosztizálni lehet. Geokémiához nem értek, ezért ehhez nem is szólnék hozzá.
A vita alapját én mérnöki feladatként értelmezem és ebben látom a Greenpeace és a többi hasonló zöldszervezet legnagyobb gyengeségét.
Nekem a tanáraim még azt tanították, hogy ha van egy probléma, akkor azt meg kell oldani. „Egyszerű mérnökemberekről” van szó.
Lehet tiltakozni, hogy mit ne csináljunk, de attól még egy probléma nem oldódik meg. Minden egyes nap döntéseket kell hozni és megoldásokat kell biztosítani, ez össztársadalmi érdek. A kedves Greenpeace tiltakozhat az erőművek ellen, de legyenek szívesek megmondani, hogy mivel termeljünk villamos energiát / hőenergiát. Tényleg várnám a javaslatokat!
Hulladékgazdálkodási cégnél dolgozom, környezetmérnökként végeztem még sokat kell tanulnom, de mondhatom, hogy ez a terület a szakmám. Kérem mondják meg nekem, hogy ha a Tisztelt lakos nem gyűjti szelektíven a hulladékot pedig lehetősége van rá, akkor mi a teendő a kevert települési hulladékkal (köznapi nevén kommunális hulladék)? Válogassam kézzel? (közegészségügyi okokból nem lehet) Hasznosítsam hulladékégetőben? Magyarországon megfizethetetlenül drága és persze ez ellen is tiltakoznának.
Stabilizáljam mechanikai-biológiai hulladékkezeléssel? De hát ennek két végterméke van, az egyik erőműbe megy a másik pedig B3-as lerakóba? Vagy egyszerűen csak ne vigyem el a lakos hulladékát? Legyünk olyanok mint India, vagy Pakisztán? Ez nem lenne közegészségügyi probléma?
A GP aktivistái mivel utaznak? Mindenhova kerékpárral mennek? Miből gyártották a kerékpárt? A GP aktivistája nem számítógépet használ, amikor ezen a blogon kommentel? Az ő számítógépe kizárólag zöldárammal megy? (biztosan előfizettek az ÉMÁSZ / EON stb. zöldtarifájára) Sorolhatnám a végtelenségig, de minek. Semmire nem tudnak megoldást, de nem is keresnek mert mérnöki szemléletet még az sem alkalmaz közülük, aki mérnökként végzett. A fákat nem úgy védjük meg, hogy szöget ütünk a törzsükbe, megvédve őket a láncfűrésztől.
Tessenek keresni egy barlangot, visszatérni a pattintott kőkorszakba és persze gyűjtsenek bogyókat.
Az almásfüzítői vörösiszap tározó kapcsán számomra egyetlen probléma merül fel és ez inkább napjaink szennyvíziszap kezeléséhez kötődik. A főváros három nagy szennyvíztisztító telepén – és sok más település kisebb szennyvíztisztító telepén – képződő szennyvíziszapot az ajkai vörösiszap tározóban helyezik el, „komposztálást” követően, rekultivációs fedőréteg kiváltásaként. A növényzet valóban nő, valóban tartalmaz szerves anyagot a komposzt szerű termék (CLO compost like output az angol irodalomban), de a vörösiszaptározó tkp. B1b típusú hulladéklerakó. Ez számomra csak rekultiváció és nem hulladékhasznosítás, mivel a végtermék felhasználása csak az adott helyhez kötött máshol ezt nagy valószínűséggel nem lehetne felhasználni. Jogi értelemben persze hasznosítási engedélyük van, de – számomra – ez hulladéklerakás.
A probléma az, hogy bár a Tatai Környezetvédelmi Zrt. és partnerei Konzorciumi formában az összes szennyvíziszap tendert elnyerik, melyen elindulnak, de a vörösiszap tározó rekultivációja egyszer véget ér. Készülnünk kellene azokra az időkre, amikor ez a lehetőség már nem lesz elérhető. (ez csak Budapest esetében átlagos csapadékvíz mennyiség mellett is évi 200.000 tonna szennyvíziszap)
Szennyvíziszapból készült komposzt forgalomba hozatali engedély megszerzése igen nehéz, mivel a szennyvíziszap TPH tartalma általában igen magas, főleg a C10-C40 tartományban, mely a komposztálás során – külön biológiai kultúra adagolása hiányában – nem lebontható. Ha külön biológiai kultúrát adagolunk a komposzthoz, akkor a komposzt szerves anyag tartalma csökken, termésnövelő anyagként már nem lehet engedélyeztetni. (sajnos volt ilyen üzemi tapasztalatunk)
Hulladékok keverése stabilizálási célból engedélyezhető, ártalmatlanítást megelőző előkezelésként ismert fogalom (lásd pl. Szuhogy / Aszód).
Kézi válogatósorra feladott szelektív hulladékot is együtt gyűjtöm, kvázi a gyűjtés során keverem össze (pl. házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, PET, papír, PE fólia, italoskarton stb.).
Kevert települési hulladékból kiegészítő tüzelőanyag előállítása – RDF – céljából ipari nem veszélyes hulladékokat is felhasználhatok, mellyel javítható a végtermék minősége.
Hulladékégetőkben a kommunális hulladék mellett minden esetben kalkulálnak ipari, magasabb fűtőértékű hulladék felhasználásával, hogy a fűtőértéket stabilan tudják tartani.
Egy hulladéklerakón a jellemzően építési-bontási hulladékokból álló napi takarás – mely közlekedési, tűzgátlási, szaghatás csökkentés stb. célból készül – előtt a hulladékokat keverjük majd tömörítjük, erre kompaktorokat használunk. A napi takarás is többféle inert, nagy szilárdságú hulladék keverésével jön létre. A GP aktivistáinak gőzük sincs arról, hogy egy adott jogszabályban az adott mondat a napi gyakorlatban mit jelent.
Nem folytatom, mert a végtelenségig sorolhatnám…
@acs63: „A mostani válaszodból az derül ki, hogy – jogilag/technológiailag – elképzelhető, nincs is szabálysértés, esetleg a szabályozással van gond.
Akkor viszont egy környezetvédőnek elő illene állnia az alternatív megoldással! „
Bizony! És ne csak egy konkrét helyet nevezzetek meg, ahova vinnétek! Hanem befogadó nyilatkozatot a képviselőtestülettől, a telekszomszédoktól, a terület országgyűlési képviselőjétől is!
Közjegyzővel hitelesíttetve! Most!
Skennelve!
Különben sötétzöldek vagytok mind, ha kifogásoljátok azt a méregkeverést!
🙂
@acs63: Jogilag egyszer engedélyezték a tevékenységüket, bár az biztos, hogy az új Hulladék Keretirányelv szerint nem lehetne, de az sajnos még nem volt hatályos az engedélyük 2010 elejei kiadásakor. Én amit látok az, hogy az üzem környékén szennyezés van. A legveszélyesebb szennyezőket nem mérik. Nincs mérés a Duna mellett mérőkút. Továbbá biztos vagyok benne, hogy a sok szervetlen hulladék amit odahordanak az nem komposztálódik, ahogy pár szerves sem.
Van egy csomó szabályosan működő hulladék kezelő, hasznosító létesítmény, akik az EU-s előírások szerint működnek. És nem kiskapukat használva „komposztálnak”. De nem akarom ismételgetni magam.
@fuck.the.system: Ne csúsztass, kérlek! Én azt várom el egy öntudatos környezetvédőtől, hogy a problémával paralel adja a megoldást is. Ha csak a gondot hangsúlyozza önmagában, akkor az médiahack, nem szakmai és tényleg „sötétzöld”, akár tetszik, akár nem.
@SimonG: Mint mondtam, érdeklődve várom a folytatást.
Népszabadság – Bűvészkedés az almásfüzitői hulladékkal
nol.hu/belfold/buveszkedes_a_hulladekkal_a_duna_partjan
@SimonG: Monitoring kutak:
greenpeace.hu/up_files/1318520562Almasfuzitoi_tarozok_es_monitoringkutak.jpg
@acs63:
# EMLA jogi szakvéleménye az almásfüzitői tározóról
greenpeace.hu/up_files/1318516727EMLA_velemeny_20111013.pdf
# Karl E. Lorber professzor szakvéleményének magyar összefoglalója
greenpeace.hu/up_files/1318517015Lorber_szakvelemeny_osszefogl_magyar_20111013.pdf
Akciónk: indavideo.hu/video/Ceges_ellentuntetok_a_Greenpeace_akciojan
@SimonG: Kösz az anyagot.
Kérdéseim a következők:
-Ha a lerakás folyamos, akkor miért csökken a kutakban a mért koncentráció? (2008-ban volt a legmagasabb.)
-Az EMLA véleménye (nekem) esetlegesnek tűnik, túl sok a feltételezés, mellékszál. Ennek ellenére lesz jogi lépés?
-Ha jól értem, akkor az osztrák összefoglaló csak annyit mond, hogy ne legyen további beszállítás és több rétegben (többek között vízelvezető réteggel) fedjük be a tározót. Ez mennyiben segíti a már a tározóban lévő anyagok semlegesítését?
-Azt hiszem, a gátak szerkezeti ellenőrzésének folyamatosságát nem vitatja senki. Eddig nem volt ilyen kötelezettség?
(A videót sajnos nem tudom elérni.)
A nem éppen sötétzöld Záray György professzor, a magyar környezetkémia atyaúristene nyilatkozik az almásfüzitői bűvészkedésről. Azt mondja, lefúrtak, és olaj tört fel 🙂
http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/legfrissebbek/a-jovo-minden-hazhoz-szennyviztisztito.html
@Zöld_Dani: „A professzor beszélt arról is, hogy három éven keresztül végeztek vizsgálatokat az almásfüzitői vörösiszap tározónál. Ott az üzemeltető cég a dorogi és tatabányai széntüzelésű erőművek pernyéjévél keveri össze az iszapot, amit megfelelő szerves anyaggal kiegészítve jó talajképződéi folyamat indul be – mondta Záray Gyula. Hozzátette azonban: kérdés: ezeken kívül milyen anyagokat hordanak még a tározókba, hiszen a cégnek veszélyes hulladék kezelésére is engedélye van. Szerinte folyamatos mérésekkel és szigorú ellenőrzéssel lehetne csak eloszlatni az aggodalmakat”
Hol beszélt olajról?
Nem látom az összefüggést egy kisebb falunyi felhőkarcolóra javasolt szennyvíztisztítás és az alap-blogbejegyzés között. (Azért az ezzel járó tanulmányok is érdekesek lehetnek! Hatékonyabb-e a sok kicsi, vagy inkább az egy nagy?)
Senki sem szeretne egy ellenőrzés nélküli szeméttelepet, de itt nem erről van szó. Egy rossz döntés okozhat nagyobb károkat is és azt kellene meghatározni, hogy mi lenne a jobb!
Egy fanatikus környezetvédő van olyan veszélyes, mint egy környezet-romboló. Én azt remélem, hogy a GP nem fanatikus!
@acs63: Helló! A hangfájlban beszél olajról, a 15. percnél.
@Zöld_Dani: Köszi, megvan.
Ezzel a véleménnyel azonosulni tudok, ha megnézed, hasonlóakat mondtam. Az olaj pedig nem biztos, hogy a szabályos lerakás eredménye! Ha mégis, akkor fel fog menni a MOL árfolyama, megoldódik az alternatív üzemanyag kérdése. 🙂
Viccet félretéve: helyes és fontos a folyamatos ellenőrzés, szakmai elemzés, de nem helyes a pánikkeltés. Szedje össze a GP az adatait, vigye a szakma elé, ha kell bíróságra. Amennyiben igaza van, akkor térítsék meg nekik is a ráfordított pénzt, időt, ha nem, akkor írja le a veszteséget. Ha alternatívát is tud adni, akkor szüret!
Ezek nélkül felhajtás.
@acs63: Videó fent van.
– 1 helyen van jelentős csökkenés, ahol kármentesítés volt. A többi kis ingadozásból tendenciát levonni nem lehet, hisz évi 1-2 mérés van. Valahol növekedés látszik
-További jogi lépés ügyében nem nyilatkozok még, sajtóból, honlapunkról mindenki láthatja ha megtesszük. Ombudsmani vizsgálatot már kezdeményeztük.
– A beszállítások leállítása a kockázatok további növekedése miatt fontos. A vörösiszapot nem semlegesítik, nem is volt ilyen cél. A lebomlást nem befolyásolja, hogyha nem raknak rá további cuccot.
– Nincs folyamatos, GPS-es, stb monitoring.
@SimonG: Most elértem a videót. (Miért volt érdekes?)
– Már, megbocsáss, de – az időszakos változástól eltekintve – azokon a grafikonokon folyamatos az értékek csökkenése. (Az időszakos változást – gondolom – a (Pc. által is említett) „vízdóm” okozhatja, a kutak távolsági-sorrendjénél levő anomáliát pedig az ártéri építésből adódó vízmozgás.)
– Ha már kockázatról beszélünk, akkor mekkora a szállítás leállásából adódó változás (százalékban kifejezve.) és mekkora a folyamatos szállítás miatti kockázat-növekedés (százalékban)? Ha máshova megy a hulladék, az mennyiben növeli a kockázatot máshol? Ha megszűnik a „veszélyes-üzem”, akkor az mennyire befolyásolja a gazdaságot?
– „A lebomlást nem befolyásolja, hogyha nem raknak rá további cuccot.” Akkor most van ott lebomlás, vagy nincs?
– Én nem GPS-es marhaságra (Kolontárnál is félreérthető volt az elemzés), hanem hagyományos (folyamatos bejárásos, statikus, stb) ellenőrzésre gondoltam. Furcsállom, hogy ilyen nincs, hiszen – állítólag – a gát fala egyben vízvédelmi töltés is… Vagy egymásra várnak a hivatalok?
@Zöld_Dani: „Magyarországon pl 12 ezer ember ad havonta, átlagosan 1400 HUF-ot, és havonta átlag 500 új támogatót gyűjtünk az utcán”
az általad megadott adatok alapján, ez évi 247.800.000.- ft bevételt jelent a gp- nek.
azonnal gründolok én is egy nagyonnagyonzöld és fujjabelemkijönatomenergia, valamint dögöljönmegazösszesmulti c. gittelgyletet, toborzok hozzá kb 20 db agyilag retardált önkéntest, és utána már csak a kanári szigeteken vásárolt nyaralómból fogok röhögni a sok agymosotton, aki bekajálja az összes zöldséget, amit jódolgomban kitalálok.
mekkora üzlet!
@nandras01: Írtam is rögtön a következő hozzászólásban, h elmatekoztam, és h helyette mi a helyzet. Azt már nem olvastad, annyira siettél megírni a tutit? 🙂
@Zöld_Dani: igazad van, valóban nem olvastam tovább- mea culpa
(persze azért kíváncsi lennék, hogy mennyi és milyen forrású pénzekből gazdálkodik a gp. lehet, hogy lenne hökkenés…)
hvg.hu/hvgfriss/2011.45/201145_hiszteriakeltes_vorosiszapugyben_nyakig_a_k
Hasznos hülyék. Mert hogy valakinek haszna lesz ebből, az tuti. Másvalakinek pedig kára, de hát ez kit érdekel, collateral damage, a hasznos hülye vállat von.
Foglalkozzon inkább a greempeace (a kisbetű értékítéletet takar) a bálnákkal. Mert hozzá nem értőket bizony könnyű szakmainak tűnő mellébeszéléssel zavarba hozni, ezt a saját szakmámban, amely szerencsére nem a vegyészet és nem a tengeri emlősök, sűrűn tapasztalom. Maradjunk annyiban, hogy az említett kisbetűs szervezet kolduljon gazdagabb országban, „védje” a bálnákat a tengerparton, és senki, hangsúlyozom senki ne tegyen úgy, mintha kétsége lenne a kisbetűs szervezet végletes elfogultságaival, kínos témakeresésével és hozzá nem értésével kapcsolatban.
@zum trucc: ó hogyne. és az éghajlatot meg majd megmentik azok, akik épp tönkreszik, ugye? akik meg annyi mérget nyomtak a vízbe, a levegőbe, hogy rákosak, allergiásak vagyunk, azok rövidesen feltalálnak valamit, hogy meggyógyuljunk?
@fuck.the.system: Mint nickneved is mutatja, te a társadalom semmit sem értő, és alighanem semmit sem érő alsó intellektuális decilisébe tartozol.
Az éghajlat már az ember megjelenése előtt a maiaknál nagyobb ingadozásokon ment át. Az ipari forradalom után, mondjuk a XVIII. században a mainál nagyobb volt a légszennyezettség, a rákos megbetegedések zömének nem környezeti, hanem genetikai stb. oka van…szóval alaptalanok a hivatkozásaid. Méltó vagy a „zöldbékaseggealatt” szervezethez, amely egy szervezett zsaroló banda.
@fuck.the.system:
Ó, az a jó öreg zöld-anarchia. Fuck the system, to build ours….