A helyzet (szokásosposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Minden évben írok pár sort az európai tudományos pályázatokról (European Research Council Grants).
Most hozták nyilvánosságra az ún. Starting Grant kategória győzteseinek listáját. Ez volt az a verseny, amiből a svájciak a nem túl okos népszavazásukkal kizárták magukat (azóta helyreállították a státuszukat, idén sem maradtak le valójában, mert a svájci állam modellezte az európai pályázatot, öt svájcinak egyébként a kizárás ellenére is sikerült nyernie külföldi kutatóhelyen). .
Idén a németek kapták a legtöbb kutatóhelyet (70), a britek (55) és a franciák (43) előtt. A kis országok közül az izraeliek 27, a dánok és az osztrákok 11-11 helyet nyertek el. Magyarországnak három grant jutott, ami borzasztóan kevésnek tűnik, de az igazság az, hogy a 328 grant-ból csak hat (6) került a korábbi szocialista blokk valamelyik országába. Magyarország toronymagasan vezet az ERC öröklistán a „keleti” országok között.
A borzalmas különbség a Kelet és a Nyugat között nem csökken, a pályázati pénzek kiosztása sajnos elég jól tükrözi a felsőoktatásra és kutatásra költött összegek nagyságát.
A magyar felsőoktatás és az akadémiai kutatás nyilván rettenetesen alul van értékelve. Egyáltalán nem igaz, hogy az ELTE csak a tizenötödik a régióban. A négy (?) elitegyetem színvonala (undergraduate oktatásban) a nyugat-európai felsőközép kategóriában van. Ennek ellenére a legjobb középiskolás diákok közül ijesztően sokan jelentkeznek külföldi egyetemre és nem hiszem, hogy a trend a közeljövőben megtörik.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519223-6adf127917575' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519223&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519223-6adf127917575&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519223-6adf127917575' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A külföldi diplomának több előnye is van. Először is többre tartják, mint a magyart, vagy a szlovákot. Könnyebb vele elhelyezkedni. Másodszor megbízható szakmai idegennyelv-tudás keletkezik hozzá járulékosan, ami megint megkönnyíti az elhelyezkedést. Magyarországon ugyanis vannak még egyetemek, csak olyan munka kevés, amiből meg is lehet élni. Dániában pedig ingyen van az egyetem, most az a sláger. És állítólag jó is.
@balmoral: Az egyetem ingyenes Dániában, valóban jó is, csak próbálj lakást szerezni Koppenhágában vagy Aarhusban…
@jotunder: Ettől olyan izgalmas az egész. Valóságos kaland. Egyelőre úgy néz ki, nem sok fiatalt rettent vissza ez a nehézség. Van kinn ismerősöm, neki egész gyorsan sikerült többekkel kibérelni egy lakást. Lassan hozzáedződik az ottani társadalom is, ez az állapot nyilván elindít valami bérlakásépítési hullámot is. Mert egyébként úgy tűnik, bevált a dánoknak, hosszú távra gondolják, akkor meg megéri a befektetés a magán(y)embereknek is.
gőzerővel megy az agyelszívás.
mikor én érettségiztem, akkor a legjobb 10% ment az elte matfiz, töri, jog, nyelvszakok, közgáz, ttk, ilyesmi helyekre. ja, meg bme info, villanykar persze.
második 10% ment bme gépész, miskolc, stb.
aztán még jöttek a főiskolák.
ma az első 10% megy külföldre kapásból szerintem, csak a nyoma porzik utána.
a második 10% az ami korábban az első 10% volt.
esetleg a bme info, villany ma is húz, de nem igazán vagyok benne a mai viszonyokban, lehet, hogy ennyire nem gáz a helyzet.
meg hát ott a kötelező nyelvvizsga, ami érthető, viszont az is érthető, hogy ha egy 18 évesnek ahhoz, hogy itthon jó helyre bekerüljön már elég pengének kell lennie, plusz már nyelvet is kell tudnia, akkor ugyan miért ne menjen külföldre?
ezzel a tudással már ott is boldogul.
itt egy nagyon durva szakadék képződik, de mondom, nem vagyok up-to-date a témában…
A helyzet, khm… árnyalódik 🙁
http://www.nyest.hu/hirek/indiai-orvoslast-is-tanitanak-majd-debrecenben
Vajon miért vagyunk rettenetesen alulértékelve? Ez nem költői, hanem valódi kérdés akart lenni. Engem is meglepett az ELTE régiós 15. helye, de arra nem volt energiám, hogy utánajárjak, hogy ezt mi okozhatta. Ha valaki tudja, vagy van tippe, ossza meg!
A starting grant-ben Magyaro. mindig is a legsikeresebb kelet-eu. ország volt, és innen mentek legkisebb arányban is külföldre a grantet nyert kutatók. Plusz, nálunk volt egy rövid ideig „kisegítő” pályázat is, ahol a 2. körben jól szerepelt, de végül éppen lemaradt kutatók kaptak támogatást a grant original összegének max. 80%-ában (ami elég szép pénz volt ahhoz, hogy végül Pálinkás hathatós közreműködésével megszűnjön ez a lehetőség). Ez bizonyítja, hogy a magyar alapkutatás a legjobb a régióban még a mostoha körülmények ellenére is.
Végül is egy munkaalapú társadalomnak nincs szüksége grantokra.
@keletita: az előtte levő egyetemek döntő többségének van orvoskara. Mivel a QS ranking indikátorai között is a publikációs aktivitás a legfontosabbak között van, ez nagyjából meghatározza a besorolást.
@fortin2: csak részben. a sote nem a publikációs aktivitásban van az elte előtt, hanem a külföldi diákok oktatásában. aztán az egyetemi rangsorokba belevesznek olyan szempontokat is, hogy hány nobel díjas oktatott ott. ebben például szegedet senki sem tudja megverni az országban. felmerült ugye, az a kósza ötlet, hogy az eltét és a sotét érdemes lenne összevonni a rangsor kedvéért, de scientometristák szerint az előnyök és hátrányok nagyjából kiegyenlítenék egymást.
@_ef_: a SE nincs az ELTE előtt az említett rangsorban, ott az elte van legelöl a magyar egyetemek közül. A QS indikátorait tekintve az elte-se egybeszámítás csak pozítívumokkal járna: publikációs teljesítmény, külföldi hallgatók jelenléte, nemzetközi reputáció összeadódása stb. Ez nem azt jelenti, hogy össze kellene őket vonni, csak azt, hogy a ranking games ezen részében ez pozitív volna. A Nobel díjas számítás csak az ARWUban számít, de ott is halványul (idő-moduláció van).
Amúgy a poszthoz: a három megnyert starting grant pl. a kutatói kapacitásokhoz képest nem kevés, alig kisebb az aránya teljeshez képest, mint a magyar kutatók száma (23e) a a teljes EU + Izrael stb. kutató létszámhoz képest (cc 1900e). A fiatal kutatók között méginkább ilyen lehet az arány.
Boldog Karácsonyt Mindenkinek!
JT, megkérdezhetem, hogy mely 4 intézményt tekinted elitegyetemnek? (nem kötekedés, őszinte kiváncsiság!)
@keletita: Talán magyarázat. ELTE TTK-ra járt gyermekem kérdem, miért hagyja abba 3 év után. Azért mert a gyakorlati órán az van, hogy elmondja a gyakvezér, ha lenne polarizációs mikroszkópunk és lenne preparátumunk, és lenne, …, akkor mit látnánk. 🙁
Jóval korábban és máshol is ez volt a helyzet, de nem ennyire volt az siralmas. 🙁
Boldog karácsonyt mindenkinek.
@volker: ELTE, BME, Semmelweis, Szeged
@rdos: a középiskolás kísérletezős tárgyakat – kémia, fizika – évtizedek óta így tanítják a legtöbb helyen. Meg is van az „eredménye”.
@jotunder: És Debrecen? már szinte minden paraméterében Szeged (és a BME) előtt van, a SE-vel csak annak a specialitása miatt nem érdemes összevetni. Ma már egyértelműen az ország második egyeteme, az ELI-vel se biztos, hogy behozza majd Szeged.
@jotunder: thx, I see.
a harmadik kicsit kakukktojas, de persze az orvosokat is kepezni kell valahol. : ))
nekem az a legfurcsabb, most igy utolag, hogy nem csak az egyetem kulonul el, de a kollegium es a barati tarsasagok is. hermetikusan.
@RontoPal: Sajnos igazad van. 🙁 Pedig a megoldás nem bonyolult. Mit szeret a gyermek? Játszani. Akkor játszva kell tanítani.
Erről és általában az oktatásról, nevelésről és határterületeiről ajánlom Fóti Péter írásait és link gyűjteményét.
http://www.foti-peter.hu/
Többek között az ERC-ről is angolul:
http://www.theguardian.com/higher-education-network/2014/nov/07/european-research-funding-horizon-2020
És merry X-mas.
@fortin2: „már szinte minden paraméterében Szeged (és a BME) előtt van”
Területtől függ ez nagyon. Nekem az a benyomásom, hogy Szeged minden területen nagyjából a második az országban. Milyen mutatókra gondolsz amúgy?
(Amúgy nem is igen látom értelmét ennek az elitezésnek pont ezért, nincs olyan nagy szakadék.)
@közösperonos átszállás: Áhh, nem néztem a dátumot, bocs, annyira azért nem érdekes. 🙂