A hibátlan FIDESZ-es professzor (tanulmányposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Köszönet kommentelőnknek, aki rákérdezett…
1. Műbalhé a tudósok körül – című írásában esett neki a Magyar Tudományos Akadémiának a University of Kaposvar egyetemi tanára Prof. Dr. Alvincz József.
2. A homoszexualitás tanulmányozásával és „kamuszakok” indításával vádolta meg a CEU-t a University of Kaposvar egyetemi tanára Prof. Dr. Alvincz József.
3. Jogi képviselőnk óvatosságra intett az mtmt.hu idézésével kapcsolatban, de Prof. Dr. Alvincz József tudományos publikációiban mintha 2012-ig bezárólag csak olyan, a tudományos mainstreamtől kisebb távolságot tartó folyóiratokban publikált, volna, mint a Magyar Hírlap, a Demokrata, a Hitel, a Polgári Szemle és a Népszabadság, persze korábban azért az Acta Agronomica Óváriensisben is volt fontos cikke.
4. Prof. Dr. Alvincz József a Pest Megyei Közgyűlés tagja is volt korábban. A FIDESZ-t képviselő egyetemi professzor az index.hu tudományos rovatába is bekerült. Németül kommunistázott a részeg fideszes- című recenziójukban azt emelték ki, hogy Prof. Dr. Alvincz az agrárgazdaságunkban jelentős szerepet játszó alkoholtermelés experimentális megalapozásában, igényes alapkutatási tevékenységben vett részt, és ő bizonyította először az etilalkohol -fogyasztás és a kiskorúakkal való németnyelvű politikai kommmunikáció kapcsolatát.
Tudnak-e ezek hibázni?- kérdezné Wittgenstein. Kellett egy darab professzort választaniuk Magyarországon, aki tökéletesen reprezentálja azt, ahová Orbán és Palkovics a magyar felsőoktatást és az akadémiát vezérelni igyekszik, és ahogy Kierkegaard mondaná – bazdmeg, elsőre megtalálták.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518479-6ae4d92fb5af4' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518479&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518479-6ae4d92fb5af4&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518479-6ae4d92fb5af4' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
A 3. pont linkjére kattintva „Lépjen be újra!” üzenetet kapok, pedig érdekelne.
@ikaruss: JT matematikus, nem informatikus. 🙂
mtmt.hu
Az oldalon van egy adatbázis kereső, oda írd be a nevet!
(Nekem is így sikerült.)
Idióta. 🙂
@acs63: en persze egyszer sem leptem semmibe.
@acs63: en persze egyszer sem leptem semmibe. annyit tudok tenni, hogy bemasolom kommentbe.
1.
Alvincz
A vásárhelyi választás elé
MAGYAR HÍRLAP ONLINE (2018.02.23.) p. online. (2018)
2014
2.
Alvincz József
Luciferi és koalíciója
MAGYAR HÍRLAP &:(2014.03.11.) p. online. (2014)
3.
Alvincz József
Érvek a tények tükrében
MAGYAR HÍRLAP 47:(207) p. 8. (2014)
2013
4.
Alvincz József
Az egyetem árnyoldalai
MAGYAR HÍRLAP 46:(249) p. 8. (2013)
5.
Alvincz József
A földügyi szabályozás téves értelmezése, avagy hiteltelen írás a Hitelben
HITEL: FÜGGETLEN IRODALMI TÁRSADALMI KRITIKAI LAP &:(2013/június) pp. 111-121. (2013)
Független idéző: 1 Összesen: 1
6.
Alvincz József
A „Földügyi törvénycsomag” jogszabályainak agrárgazdasági háttere, különös tekintettel az üzemszabályozásra [Agricultural Economic Background of Land Laws – with Special Focus on Regulatory Activity]
POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT 9:(3-6) pp. 73-90. (2013)
7.
Alvincz József
Az igazi kirekesztők
MAGYAR HÍRLAP 46:(28) (2013. február 2) p. 12. (2013)
8.
Alvincz József
Agrárgazdasági háttér
MAGYAR HÍRLAP &:(2013. 06. 26.) p. 7. (2013)
9.
Alvincz József
Felelősség és moralitás a felsőoktatás értékeléséhez
MAGYAR NEMZET &:(2013. 01. 21.) p. 6. (2013)
2012
10.
Ágoston Balázs
Egyéb szerzőség: Alvincz József (interjút adta);
A földtörvény nem csodaszer
MAGYAR DEMOKRATA &:(2012-11-28) p. online. (2012)
@acs63: Kösz a segítséget. 🙂
Megérte megnézni, lenyűgöző lista.
@jotunder: Off
Nem lehet, hogy neked automatikus a belépés beállítása? Ha az én módszeremmel elért címet másolnám be, akkor is kér felhasználót/jelszót másodjára. (Én sem vagyok informatikus…)
On
@acs63: en egyaltalan nem tudok belepni az mtmt.hu-ra.
Hogy lehet egy lapon említeni AJ-t és Wittgensteint? LW hányszor publikált a Magyar Hírlapban?
Egyébként azért nem tudnak hibázni, mert betartják a Tractatus 7. tételét:
Amiről hallgatni kell, arról nem lehet beszélni .
@acs63: a feluletrol tudok olvasni. megneztem prof. dr-t es rakattintottam valamire, ami kiadott egy file-t. az elonezetben meg latszott aztan eltunt.
@jotunder: Én is igy jártam
doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=8679
Itt egy ígéretes tudományos pálya…
rólam van egy fotó az (azóta már megszűnt) Mai Nap című újság egyik számában, amint többedmagammal kétéltűeket mentek ki az épp épülő Lágymányosi-híd célterületén lévő mocsárból, ez publikációnak számít?
@Dr. Gy. Dr. Fűegér:
Attól függ, ha a magyaridőkbe akarsz írni gyurcsányról, akkor akár két publikációnak is számít.
„Mint emlékezetes, pénteken a Pest megyei közgyűlésben, a parlagfűirtási kampány gyermekrajz-pályázatának díjátadó ünnepségén részegen kurvaanyázott és kommunistázott a fideszes képviselő. Alvincz Józsefet frakciótársai is hiába próbálták lecsendesíteni, a kiabáló képviselő perceken át szidalmazta az MSZP és közgyűlés szocialista elnökét. Alvinczot végül a Fidesz frakcióvezetője kísérte ki a teremből, ahol mintegy 65 képviselő és 40 gyerek valamint kísérőik voltak jelen. A Fidesz-frakció a közjátékot követően elnézést kért az elnöktől és a jelenlévőktől is.”
képzelhetitek, ez milyen kurva régen lehetett, ha akkor még a fidesz-frakció elnézést kért.
A delikvens múltja ’84-ig megy vissza. A találatok letölthetők .csv-ben is.
Amúgy talán lehet regelni is (nem tettem meg). Így néz ki a ’90 előtti lista:
Need and possibility for milk production of more useful material content BULLETIN (AKII) 1989
Az állati eredetű élelmiszeripari nyersanyagok minőségi kérdései, a minősítési és felvásárlási rendszer korszerűsítése: Hús-, baromfi- és tejipar Budapest:Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet 1989
Pillantás a világba: A mezőgazdasági földhasznosítás és földforgalmazás szabályozása az NSZK-ban GAZDÁLKODÁS 1989
Az integráció helyzete és akadályai a húsvertikumban MTA Közgazdasági Intézete részére készült szakértői tanulmány 1989
Quantity problems concerning the basic food materials of animal origin, modernization of the qualification and buying systems – meet poultry and dairy industries BULLETIN (AKII) 1989
A nagyobb hasznosanyagtartalmú tej termelésének szükségessége és lehetőségei Budapest:Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet 1988
A hústermékek minőségének és előállításuk költségeinek vizsgálata ÉLELMEZÉSI IPAR 1988
Az állati eredetű élelmiszer-ipari nyersanyagok minőségének kérdései GAZDÁLKODÁS 1988
A nagyobb hasznosanyag-tartalmú tej termelésének szükségessége és lehetőségei GAZDÁLKODÁS 1988
A húsipar átszervezése és annak tapasztalatai Pénzügykutató RT részére készült szakértői tanulmány 1988
Eszi, nem eszi… FIGYELŐ 1988
Szervezeti és gazdálkodási összefüggések a húsiparban IPARGAZDASÁG 1988
Die Vergangenheit der ungarischen Fleischindustrie und die zu erwartenden Entwicklungstendenzen INTERPRESS EXPO 1988
Hatékonysági tanulmányok: Az Agrárgazdasági Kutató Intézet kiadványai Budapest:Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet 1987
Az ár és a minőség kapcsolatának vizsgálata az élelmiszer-termelés néhány vertikumában MÉM részére készült szakértői tanulmány 1987
A nyersanyagminőség szerepe a húsipar jövedelemtermelő képességének alakulásában GAZDÁLKODÁS 1987
Possibilities for updating the agricultural relations of meat processing company BULLETIN (AKII) 1987
Vágóállat-felvásárlás FIGYELŐ 1987
Rol’ sel’skohozâjstvennyh predpriâtij v povys?enii kac?estva proizvodstva svinej v melkih hozâstvah In:Szerk.: 1987
Proposal for modernizing pig buying-up from small-scale producers BULLETIN (AKII) 1986
The role of agricultural enterprises in increasing the quaality of pork produced by small-scale plants BULLETIN (AKII) 1986
Predlo?eniâ po modernizacii zakúpok svínec u melkih proizvodítelej BULLETIN (AKII) 1986
A húsipari vállalatok mezőgazdasági kapcsolatainak korszerűsítési lehetőségei: Egy húsipari vállalat példáján Budapest:Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet 1986
A mezőgazdasági vállalatok szerepe a kisüzemi sertéshústermelés minőségének emelésében GAZDÁLKODÁS 1986
Az infrastruktúra helyzete a húsiparban GAZDÁLKODÁS 1986
Élelmiszeriparunk fejlesztése MÉM részére készült szakértői tanulmány, Témafelelős: Balogh Sándor 1986
Javasolt a kistermelői sertésfelvásárlás korszerűsítése I-II. AHT részére készült szakértői tanulmány 1985
A mezőgazdasági kistermelés helyzete, fejlesztésének főbb gazdasági kérdései MÉM részére készült szakértői tanulmány 1985
Produce realization contracts in animal for slaughter and in meet industrial processing BULLETIN (AKII) 1985
Particularities and development of the planning system in Hungarian food industry BULLETIN (AKII) 1985
Élelmiszeripari tervezési rendszerünk sajátosságai és fejlődése ÉLELMEZÉSI IPAR 1984
Termékértékesítési szerződések a vágóállat-termelésben és a húsipari feldolgozásban GAZDÁLKODÁS 1984
@jotunder: Off
Azt mondja az egyik fiam (ő informatikus), hogy így nem szabad programozni. (De biztos’ sokba került…)
Egy oldalra akarnak betölteni minden infót, spóroltak az aloldalakkal.
On
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: És ez: „benne voltam drágám a Playboyban”?
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: jaja, és ha az anyakönyvi hírek közt is megjelensz, az végképp
@mafi mushkila: „Benne volt a farkam a Guiness Rekordok Könyvében! – Nahát, tényleg? – Igen, csak aztán kitiltottak a könyvtárból”
amúgy arra valamit azért ki lehetne találni, hogy azt MTMT-be hogy NE lehessen minden szart feltölteni (vö Nógrádi professzor akinek a szó szoros értelmében jaffa kiadós szarok hátoldalára írt kétsoros ajánlók (!) is fel vannak töltve. Nevetséges az egész. Szerintem egyszerűen a WoS és a Scopus listát kellene használni az „indexelt” kategóriában, és mellette legyen egy nem-indexelt kategória is, ahová a tudományos osztályok a magyar folyóiratokat rangsorolják (ismerem ezeket a listákat is kurva messze vannak a tökéletestől, de legalább a magyar idők nincs benne). A többit meg egyszerűen ne lehessen feltölteni vagy menjen egy others kategóriába (van olyan aminek altmetrics szempontból lehet relevanciája pl, de a közhiedelemmel ellentétben az sem úgy működik, hogy valakinek CSAK az altmentrics-e erős, hanem mondjuk amikor két tízezres idézettségű associate professorról kell dönteni, akkor megnézhetjük hogy melyiknek van emellett erősebb altmetricse. E szempontból tehát az hogy a nógrádi gyuszi bácsi vagy az e posztban szereplő professzor mennyit járt az echo tévébe az nem igazán releváns, mert egy 0 közeli szorzót kellene használni hozzá tudománymetriailag.
@harmadikszem: elvilega rendszer így működne, nem igazán értem, miért lazult fel ennyire, a hitelesítés funkcióval indult, megkülönböztetve a szerzői és nem szerzői felelősségű bevitelt. A WoS de még a Scopus se nagyon használható a humanioirák területén, ez van.
Lesz ez még fő-fő agrár tótumfaktum.
@fortin2: nem értem miért vesz fel a könyvtáros közéleti per pártpolitikai szarokat. Én annak idején vetettem fel velük nemzetközi folyóiratot, akkor a könyvtáros rendesen lecsekkolta, megnézte hogy kettősvak lektorált-e stb. Igaz az egy jó 5 éve volt már lehet hogy azóta bármit fel lehet tüntetni. Véleményem szerint normális helyen még le is vonnak azért, ha a publistádban minden szart feltüntetsz, ahelyett hogy csak a tényleges akadémiai cuccok lennének benne.
@acs63: A fene tudja, szerintem ez pont nem a klasszikus túlárazott közbeszerzés esete, és inkább a vassal van a gond, mint a dizájnnal/kóddal (nagyon hullámzó a terhelés, tehát amikor mindenképp fel kell vinni egy csomó cuccot, na pont akkor lassú).
A másik gond vele a felhasználói „felület”, látszik, hogy csak programozók ügyködtek vele, dizájner sehol. (Teljesen random, hogy mikor hogy jellennek meg azok a dolgok, amikre lehet/kell kattintani.)
@harmadikszem: „amúgy arra valamit azért ki lehetne találni, hogy azt MTMT-be hogy NE lehessen minden szart feltölteni (vö Nógrádi professzor akinek a szó szoros értelmében jaffa kiadós szarok hátoldalára írt kétsoros ajánlók (!) is fel vannak töltve. „
Mondom, ezzel az a gond, hogy ez nem technikai, hanem felelősségi köri (azaz: hatalmi) probléma. És ez nem is kizárólag a Fidesz sara: bár ők pont úgy működnek, hogy nehogymár egy mezei MTMT admin döntse el, milyen cikkei lehetnek egyáltalán rögzítve ennek-meg-annak a profnak (tegyük plasztikussá: Schmidt Máriának), ez a gondolkodásmód a honi egyetemektől sem épp idegen. Tanszékfüggő meg minden, nyilván, de.
@harmadikszem: @fortin2: Azt azért tegyük hozzá, hogy hogy ha megjelenítjük a publikációk típusát, akkor mindegyik napilap cikkhez a Folyóiratcikk/Publicisztika/Közérdekű besorolást találjuk Alvincz esetében. Igen, ezeket felvinni felesleges, és a helyes besorolás nem folyóiratcikk lenne, hanem egyéb, de azért nem próbálja elhitetni, hogy ezek tudományos munkák. És így a különböző tudománymetriai táblázatokban (Alvincznál csak az összefoglaló elérhető a nyilvános felületről, ez a 167 saját közleményből csak 92-t vesz tudományos munkaként figyelembe) sem jelennek meg tudományos munkaként.
@Wolff: http://www.es.hu/cikk/2018-08-24/kenesei-istvan/zengo-pakad-szavara-jar-hokornyast-.html
a cikkben van szó Prof. Dr. Alvincz munkásságáról.
444.hu/2018/08/24/fideszes-kepviselokent-gyermekrajz-palyazaton-kommunistazott-reszegen-az-az-egyetemi-tanar-aki-ceu-es-mta-ugyben-is-megvedte-a-kormany-lepeseit
@acs63: Keveritek a „programozás”-t a „rendszerszervezés”-sel (a „programtervezés”-ről nem is beszélve). Az rendszerszervezés nehéz dolog, főleg ha tisztességesen akarja csinálni az ember. Egy kezemen meg tudom számolni, hány igazán jó rendszerszervezővel dolgoztam együtt közel 35 év alatt. Jómagam ritkán vállaltam be, pont azért, mert (nekem legalábbis) fárasztó, nehéz, és mindig olyan érzésem volt, hogy a belefeccölt energiám nem fizetődik ki. Általában tele van a terület interjúzásával, különböző típusú, habitusú, tudású (szak)emberek… egy-egy nap végére olyan voltam, mint a mosott sz@r.
@harmadikszem: Van olyan tudományterület, ahol nincs olyan magyar folyóirat, amin tényleg lenne kettős vak bírálat, mégis behazudják és az MTA elhiszi. Persze az ilyen tudományterületen dolgozó profok közül sokaknak nincs értelmezhető külföldi publikációjuk sem (lásd még az ELTE doktori iskola vezető a kétezres években, aki egy posztert tudott felmutatni). Láttam már olyan tudományos évkönyvet is, ami kettős vaknak volt hirdetve, de valójában minden cikket leközöltek, egy lelkes fiatal korrektúrázta a sok hülyeséget, aminek így a tartalma nem lett jobb, csak a helyesírása… Szerintem az is kérdéses, hogy mennyire nemzetközi publikáció, amikor a korábbi cikkeket lefordíttatják doktoranduszokkal, majd kötetként megjelentetik egy külföldi kiadóval leszerződve. A legnagyobb nevek is kiadják és EU-s pályázati pénzből fizetik…
@Wolff: Nem az a gond, hogy ír publicisztikákat is, hanem az, hogy csak ezt írja és évek óta nincs tudományos tevékenysége.
@jotunder: Úgy látszik, másnak is szúrta a szemét ez a nersevik professzor… Érdemes kiemelni, amit Kenesei István írt a mai És-ben Alvinczról:
„… neki sincs számottevő tudományos tevékenysége, amit nem csak az MTMT igazol, amelyben nulla külföldön megjelent cikk melletti 43 hazai közleményére összesen 18 hivatkozása van, az idézettséget mutató h-indexe pedig a tanársegédi szintet alig elérő 3. (A h-index azt mutatja itt, hogy sorban a harmadik legjobban idézett művére összesen 3 hivatkozás jutott.) Az ember csodálkozik, ekkora munkássággal hogyan lehet valaki Magyarországon egyetemi tanár”.
Majd később:
„Alvincz professzor úr vakságánál csak a bátorsága nagyobb – na nem azért, mert mindezt le merte írni a Magyar Időkben, hanem mert gyakorlatilag ismeretlen közgazdászként volt mersze nála nagyságrendekkel elismertebb, valódi és nemzetközileg jegyzett munkássággal bíró tudósokról hetet-havat összehordani.”
Nincs jó napja, na — nem elég jótündér blogja, de a 444 meg az És is…
@Imaginace: „Úgy látszik, másnak is szúrta…” ugyanmár, Kenesei szorgos Vincent olvasó és rendszeres ÉS szerző.
@jotunder: Ez komoly munkásság jéghegyének a csúcsa. (más egy életen át sem képes ennyi fisz-t kipréselni)
Könnyen (és tévedhetetlenül) választották ki e szépreményű tudósembert.
azért jó dolog kaposváron cukorsüveget hegyezni.
@Online Távmunkás: És van olyan tudományterület, ahol értelmezhetetlen a doubleblind, merthogy elég pontosan tudni, kik írták és ki képes bírálni (nemrég kültek nekem egy angol nyelvű cikket, mert azzal a területtel más nem nagyon foglalkozik a honban és a téma elég egyértelműen kötődött szerzőkhöz, pl. egy korábbi munkájuk továbbvitele volt. Elég vicces kettősvakreferálás lett ez.)
Ennél fontosabb, hiogy az MTMT a maga idejében elég komoly előrelépés volt, a rendszere ma is szűri a publikációkat, aki valóban érdemben használja, és nem csak belenéz, az pontosan tudja szelekttálni (pl. bírákók stb.). Azt s efeledjük el, hogy amikor elkezdték csinálni, még a google Scholar is éppen indulgatott, a WoS és a Scopus is meglehetősen sok problémával küszködött az affiliációk jelölései illetve a reálos túlnyomóság miatt stb. És hát persze a magyar tudományos intézményrendszer nehézkessége (ez finomkodó kifejezés volt) eléggé lehúzta, ahhoz képest mostanra nem csak tartalmában vállalható, hanem láényegében át is törte az intézményi-személyi ellenállásokat. (Ez amúgy Pálinkás érdeme, el kell ismerni.) És, ahogy látom, sokkal többet tudm, mint amennyire haszbnálják. MOndjuk az s emindegy, hogy Európa élvonalbeli tudománymetriai csapata áll mögötte, akik simán versenyképesek a leideniekkel.
@Online Távmunkás: én a humanities-ben tudok elképzelni 1-2 ilyen területet illetve a soc scin belül az antropológia egyes részeit. Én ezekhez egyáltalán nem értek, ettől persze még van véleményem de azt nem vállalom nyilvánosan.
A többi – vagyis a tudomány 99% – igenis megmérettethető nemzetközi viszonylatban IS, és az ottani eredmények elég nehezen megkérdőjelezhetőek, pl ha egy folyóirathoz érkezik évi 800 – 1000 paper amiből lehoznak 30-at az egy elég erős szelekció és én nehezen hiszem el egy nyíregyházi (de egy elte-s) oktatóról is, hogy közvetlen befolyása lenne ilyen helyek főszerkesztőire. A magyar lapoknál meg ugye bármi megtörténhet és akkor meg is történik.
@harmadikszem: Viszont egy londoni stb. professzornak nagyon is van, ez a régóta tárgyalt egyik bias-a a publikációs iparnak. Arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi megmérettetés egyáltalán nem egyenlő a cikkek publikációs mechanizmusaiban való szerepléssel, sokkal összetetteben végzik ma már a gtudományos munkja értékelését és szerencsére kezd visszatérni a személyes felelősségvállalás a impactfaktoros (nem ritkán ál-)objektivitás helyett. Ettől még az angolszász lapokban való cikk-publikálás az egyik fontos mérce, de egyáltalán nem abszolút.
@fortin2: stimmel
@fortin2: A Google Scholar sajnos teljesen használhatatlan, mert véletlenszerűen „kizár” kutatókat, akiknek szinte semelyik munkáját nem akarja megtalálni, hiába ad ki több tucatnyi teljes publikációt egy egyszerű Google keresés…
Az MTMT legnagyobb hibái, hogy nincsenek megkülönböztetve a noname kari lapok és az ország vezető folyóiratai, valamit az, hogy független hivatkozásnak számolja a doktoranduszok, beosztottak és rokonok hivatkozásait (egyes professzoroknál ez bőven 90% feletti).
Számomra az is visszatetsző, amikor csak a publikációs szám növelése miatt írnak rá 1-2 szerzőt a tanulmányokra, mert a pályázatoknál az MTA ugyanolyan súllyal veszi figyelembe a 2 szerzőt, mint a 4 szerzőt.
Persze az is nevetséges, amikor valaki 2-3 helyen is megjelenteti ugyanazt a tanulmányt, majd még a fordítását is…
@harmadikszem: A nyíregyházi vagy eltés oktató simán megcsinálja, hogy néhány erdélyi, kárpátaljai, felvidéki vagy újvidéki ismerőssel alapít egy „nemzetközi” szervezetet és hozzá egy „nemzetközi” folyóiratot, amiben doktoranduszok vagy EU-s pályázati pénzekből fizetett fordítók segítségével angolul publikál, majd az MTA-s ismerőseivel felveteti az elismert tudományterületi folyóiratok közé. Valahol az ilyen kivétellistákon több oldalnyi folyóirat van, néha magazinok is…
@Online Távmunkás: ezek mind halál ciki dolgok melyek kizárólag itthoni karrier esetén működnek. De itthon meg azt is tudjuk, hogy ezek csak parasztvakítások, mert praktikusan azt neveznek ki akit akarnak, és azt nem neveznek ki, akit nem akarnak.
Nemzetközi publistákon én kizárólag a WoS és Scopus indexált folyóiratcikkeket tüntetem fel, a többit egyáltalán nem, mivel egy normális helyen semmi jelentősége akár több száz babes-bolyain alapított tanszéki szarban megjelent kétes angolságú cikknek. Én a doktoranduszaimat határozottan lebeszélem ezekről a dolgokról. Inkább írjanak évente/kétévente egy q1-es helyre cikket, dolgozzák át öt körben, persze ha normális karriert akarnak. Ha Mo-n akarnak profok lenni akkor meg fel kell mutatni valamit a NER számára. láttam én már fél év alatt docensi kinevezést tanársegédből, a habilitáció szintén buli alapon megy, szóval még az idén meglesz a professzorság is. 0 darab normális publikációval, of course.
@Online Távmunkás: úgy értem, ha normális tanszékre adsz be pályázatot akkor ott normális emberek vannak akik maguk is normális helyeken publikálnak, tehát a publista alapján 1 másodperc alatt látják hogy kamu ember jelentkezik – e vagy olyan, aki hozzájuk hasonlóan igényes helyeken jelenik meg. Ez egy véges számú folyóirat szakterületenként, a legtöbben ismerjük ezeket by heart.
@harmadikszem: Sztem félreértés volna a magyarországi méretű tudományos piacon azt várni egy publikációs nyilvántartástól, hogy elsődleges funkciója az egyes állásokról vagy grantekről szóló döntések megalapozója legyen. Hiszen nehezen tudok elképzelni lyan szakterüeltet, ahol ne volnának elég stabil információk a terület kutatóiról, egy ilyen általános publikációs lista nélkül is. Inkább egyfajta általános tükörként szolgál, stimulál is, persze. Nem azt mondom, hogy nincs információs értéke, de vélhetően elég ritkán döntő – és nem a nepotizmus miatt. Kifelé már fontosabb a szerepe, látványossá tesz végleteket. Viszont pl. mopst éppen keresek egy embert a kutatócsoportomba, elég durva volna, ha nem vállalnám a saját szakmai felelősségemet és publikációs listák mögé bújnék, hiszen pontosna tudom, hogy milyen feladatra, milyen kutatási stratégiára keresek embert. És persze ismerem is a számba jöhetőeket, megszólíthatóakat. Köztük például azt a kollégát is, aki tudatosan azt csinálta, hogy az elmúlt három évben megírt egy monográfiát és nem jelentette meg egyes részeit cikkekben külföldön (pedig nemzetközi a téma), mert egyben érdekelte az egész és fütyült a publikációs hátrányra, amit ezzel magára vett. Az ő h-indexe stb. ettől eléggé lemaradt, de a könyv, amit megcsinált, kifejezetten fontos és nagyon jó. Ha eljönne, inkább őt venném fel, mint a tisztes, de nagyrészt érdektelen négy cikket kihozott másikat.
Az Indexnek is szemet szúrt a hibátlan prof. (Vagy ők is olvasnak vincentet.)
index.hu/belfold/2018/08/25/fideszes_kepviselo_es_kormanytanacsado_is_volt_az_mta-ugyben_a_kormanyt_vedo_tudos/
@ikaruss: Én nem igazán tudok elképzelni ezekben az ügyekben a kormányt védő komoly tudóst – talán nem véletlen, hogy nem találkozni sok ilyennel.
Csak úgy…
444.hu/2018/08/25/boross-peter-a-fiataloknak-meg-kellene-mondani-hogy-a-kulfoldi-egyetemek-nem-jobbak-mint-a-magyarok
@fortin2: nem is a magyarországi piacra céloztam, itt ugyanis főként a szoft tudományokban nem igazán látom a minőségi kritériumokat megvalósulni akkor, amikor embert vesznek fel tanszékekre. Én kifejezetten a nemzetközi mezőnyre írtam, amit.
A kutatócsoport + saját felelősség mögé, igen, ez olyan dolog ami végeredményben nem egy transzparens és interszubjektív kritériumrendszer alapján rangsorol hanem valakinek a szakértelmére (hasraütésére) van bízva. Nagyon sok ilyet ismertem, a döntésekkel itt vagy egyetértette vagy nem. Vagy jól csinálja, aki, vagy rosszul. Ez tulajdonképp egy lutri, én a magam részéről nem szeretem.
A monográfia miatt pár évet nem publikálni vagy kevesebbet folyóiratban tök normális, főleg soc sci-ben a monográfia még többet is tud jelenteni mint a folyóiratcikk HA ÉS AMENNYIBEN szelektív kiadónál jelenik meg, adott esetben azzal több szipiszopi tud lenni mint a q1-es folyóiratokkal (épp magam is benne vagyok egy ilyenben szóval tudom mi a szitu). De ez szerintem megint csak főleg a nemzetközi mezőnyben érvényes, mert itthon ugye pont annak van monográfiája aki akar, és annak nincs aki meg nem.
@HANO: pont most olvastam, geci durva.
@HANO: ez egy érdekes kérdés (mármint nem a sokat próbált egykori /feltételezhetően/ ügynök szklerotikus szómenése). A magyar egyetemek jobbjai (kb 5-6: ELTE, SZTE, BME, DE, SE, CEU) valóban a villágon működő kb. tizenkét-tizenháromezer egyetem legjobb 5-6%-ba tartoznak. Ha szűkítjük a scopeot, egy komolyabb magyar egyetem alapképzése simán versenyképes az európai-amerika egyetemek felső-középmezőnyének az alapképzésével, reálterületen is. A mesterképzésen kezd egyre nagyobb lenni a különbség, és persze ha nem csak a képzési tartalmat nézzük, hanem a légkört, kapcsolatépítést stb., rosszabb a helyzet.
Szerintem maradjunk a KI mondta,KIKNEK mondta és MIT akart mondani hármasnál…Tökéletesen beleillik a NER szolgák „Európa minket irigyel” szövegébe…