A kiemelt tudományos témákról (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Náray-Szabó Gábor akadémikus a PBK elnöke, egyes kutatási területek kiemeléséről beszélt a rezsimsajtónak. Hozzátette, hogy a kutatók „olyan távlatos kutatási témákkal foglalkozhatnának, amelyek valamikor majd bekapcsolódnak a magyar fejlesztésekbe és itthon fognak kamatozni.”
1. Náray-Szabó elfelejtette hozzátenni, hogy jelenlegi is vannak kiemelt kutatási területek. Létezik egy Nemzeti Kiválósági Program, amelyik kifejezetten az állam által kiemelten fontos területeken finanszíroz alapkutatást, ebben az évben ötmilliárd forint értékben. A főtémák idén : a biztonság, a mesterséges intelligencia, fehérjetudomány, „Tiszta víz”, lézerkutatás. A Nemzeti Agykutatási Programra 2013-ben tizenkétmilliárd forintot adott az állam (konkrétan Orbán Viktor adta Freund Tamásnak), később három és fél milliárd forintot pedig a kvantumtechnológiák fejlesztésére.
2. Az Európai Uniónak vannak Flagship projektjei (az egyik, a „Human Brain” rendesen be is bukott, legalábbis egyelőre), nemrég publikálták a Mazzucato-reportot a „mission-oriented” innovációs és kutatási platformokról. Az, hogy az ország próbál ezekhez a projektekhez kapcsolódni az elég természetes.
3. Népszerűbb lenne ez a poszt, ha azt írnám, hogy Orbán Viktor a tudomány szabadságára tör mert szolgamentalitású embereket akar kinevelni, fél az önálló gondolatoktól, blablabla, de ezt írja le az, aki ilyesmit szeret írni. A Heti Válasz célozgatott rá, hogy tavaly Lázár az egyetemekhez akarta csapni a kutatóintézeteket. Valószínű, hogy Orbánt nem zavarná nagyon, ha kevesebb kritika érné tudományos kutatók részéről, de itt nagyon határozottan az felfedező jellegű alapkutatás és a közvetlenül hasznosítható fejlesztő jellegű kutatás finanszírozási versenyéről van szó. Palkovics az utóbbit preferálja. Náray-Szabó úgy tesz, mintha nagyon könnyen lehetne felfedező jellegű kutatásokat a fejlesztések irányába terelni. Ez nincs így. Az ilyesmi szinte mindig számos áttételen keresztül valósul meg, ha egyáltalán. Magyarország nem költ nyugati szinten alapkutatásra, de a magyar felfedező kutatás regionális szinten sikeresnek mondható. Harc folyik a forrásokért, és Palkovics erősödése gyengítette az alapkutatás pozícióit.
4. Lovász Gödel-díjas, akinek nagyon komoly szerepe volt alapvető számítástudományi eredmények elérésében, évekig dolgozott a Microsoft redmondi elméleti kutatócsoportjában. A csoport akkori vezetői, Borgs és Chayes, most a bostoni kutatócsoport élén vannak, és most fognak előadni Lovász születésnapi konferenciáján. Az akadémia elnöke igenis elég közelről látta, hogy hány szint létezhet az alapkutatás és a termékfejlesztés között. Én még nagyon jól emlékszem, amikor 2005 nyarán először hallottam a graphonokról, végigültem Lovász egy háromrészes előadását, és nagyon sokat köszönhetek annak, hogy elsőre nem értettem meg miről is van szó. Ma sokan gondolják úgy, pl. Jennifer Chayes is, hogy a graphonoknak, gráflimeszeknek szerepe lehet a machine learningben nyíl mesterséges intelligenciában nyíl máris kezd beizgulni a jó Palkovics. Ezt ma sem lehet igazán tudni, de mutatnak rá jelek. 2005-ben ezt garantáltan nem tudták, arra gondoltak, hogy esetleg egyszer majd valamire használni fogják a gráflimeszeket. Azt sem sejtették, hogy a matematikában milyen óriási hatása lesz ennek a gondolatnak, mennyi mindenre fogunk emiatt másként nézni. Nem tudható, hogy mi mire lehet jó, és nem, nem igaz, hogy a „jóság” azt jelenti, hogy holnap emiatt fogják kúppal gyógyítani a vízfejűséget.
5. Lehet vitát folytatni a magyar tudomány jövőjéről, a kitörési pontokról, a lehetőségeinkről, de nem a megadjákkal, jeszenszkydzsuniorokkal, a rezsimsajtóval. Az értelmiségi viták megszűntek, és simán elképzelhető, hogy a totálisan marginális vincent kommentszekciójában több nemzetközi hírű tudományos kutató és külföldön élő egyetemi professzor szólt hozzá a témához, mint a teljes magyar sajtónyilvánosságban együttvéve.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518517-6ae0fe55b0c19' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518517&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518517-6ae0fe55b0c19&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518517-6ae0fe55b0c19' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ne felejtkezzünk el a humán tudományágakról sem. Az irodalomkutatás, nyelvészet, stb. eredményei nyilván nem konvertálhatók ellopható GDP növekményre, de hát nem csak kenyérrel él az ember. A társadalomtudományok, történelemkutatás, szociológia, stb. max. egy élhetőbb, emberségesebb társadalom létrejöttét segíthetik, már persze, ha hajlandók vagyunk tanulni a múltból, illetve szembenézni a jelen problémáival (sajnos, Magyarországon ez nem annyira jellemző).
Komolyan gondolhatja bárki akadémikus, hogy műveletlen, suttyó tahók (kormányzat) döntsék el, hogy mivel érdemes a tudománynak foglalkoznia?
Újra működik a kommentelés?
„Ma sokan gondolják úgy, pl. Jennifer Chayes is, hogy a graphonoknak, gráflimeszeknek szerepe lehet a machine learningben nyíl mesterséges intelligenciában nyíl máris kezd beizgulni a jó Palkovics.”
Azért ez olyan, hogy ha igen, akkor is több évtizedes távlatban.
(Nyilván akinek a graphon az életműve, az hajlamos úgy beszélni róla, mint a Szent Grálról, de ez nem ML, hanem pszichológia.)
@közösperonos átszállás: OFF A dolog rafinalt. Az exchangeability fogalom az, ami igazan relevans a machine learningben, es az kapcsolodik a graphonokhoz az Aldous-Hoover tetel miatt.
Alapkutatásból sokkal nehezebb lopni. A többi körülmény érdekes, de orbánszempontból mellékes.
Az alapkutatás hasznosságával kapcsolatban szokták emlegetni a sztorit (nem tudom, hogy valóben megtörtént-e), hogy állítólag Faraday egy, az elektomágnességről szóló, nyilvános előadásán megkérdezte a pénzügyminiszter, hogy ez az egész mire jó, mire ő azt felelte, hogy nem tudja, de azt igen, hogy a miniszter egy utódja majd adót fog rá kivetni. És itt a nagy különbség a civilizált és a barbár miniszterek között: egy barbárabb miniszter ma azt mondaná, hogy ha az utódja fogja adóztatni, akkor az is adjon rá támogatást. Attól tartok, palkovics ez a fajta.
írtam ehhez vmi hosszabbat, de negyedszer már nincs energiám, gondolom, iszonyú veszteség.
Viszont ha a nyugati egyetemek liberális mivoltáról olyan nagyívű szövegek születnek, mint a Szalay nevű másodvonalbeli rezsimmenedzser és janicsárképző igazgató tollából a mandikán, akkor valóban nincs már értelme írni többé az egyetemi világról…
Homoxem a tákolmányban…
index.hu/tudomany/2018/06/29/kilepett_freund_tamas_a_batthyany_korbol_az_mta_allamositasa_miatt/
index.hu/gazdasag/2018/07/05/eu_innovacios_mutato_k_f_palinkas_nkfih/
@nerángass: Mondjuk hogy a romló területek mekkora részére lehetett egyáltalán ráhatása Pálinkásnak, hát nemtom. Pl. a „population with tertiary education”-hoz nem sok köze volt (a Fidesznek persze igen, meg hát történetesen tán Palkovicsnak is).
Alapvetoen teljesen jo dolog lenne, hogy a kozvetlenul hasznositathato kutatasok megerosodjenek, de az nonszensz, hogy a cegek igenyei es a gazdasagi versenykepesseg formaljak egy orszag kutatasi politikajat. Egyreszt a cegek finanszirozzak nyugodtan a sajat kutatasaikat, erre jar is adokedvezmeny, valamiert megse teszik. Masreszt nyilvanvaloan csak par, nagy lobbiereju ceg igenyei ervenyesulhetnenek egy ilyen rendszerben, ami erosen versenytorzito.
Az altalam ismert nyugati orszagokban teljesen hatekonyan mukodik, hogy cegek es millardosok alap- es alkalmazot kutatasokat, intezeteket, kepzeseket finansziroznak a sajat R&D-juk mellett, ezaltal biztositva a sajat utanpotlasukat egy-egy nekik fontos teruleten.
444.hu/2018/07/07/lovasz-nagyon-sajnalja-hogy-a-kormany-az-mta-egyik-javaslatat-sem-tatja-elfogadhatonak
„Lovász szerint a miniszter az alapkutatások lényegét is félreérti, a kutatók ugyanis nem azt csinálnak, amit akartnak, hanem „a tudomány belső logikája szerint” és a nemzetközi tudományos világ fejlődésének megfelelően kutatnak.”
… de az sem kizárt, hogy Lovász érti félre a NER lényegét…
@Watchdog: Ami a lényeget illeti, érdemes tanulmányozni a vonatkozó szakirodalmat. Néhány példa:
Hentschel, K. (ed.) (1996) Physics and National Socialism : An Anthology of Primary Sources. Reprint of. Basel: Birkhäuser (Modern Birkhäuser Classics). doi: 10.1007/978-3-0348-0203-1.
Nötzoldt, P. and Walther, P. T. (2004) ‘The Prussian Academy of Sciences during the Third Reich’, Minerva, 42(4), pp. 421–444. doi: 10.1007/s11024-004-2115-6.
Hoffmann, D. (2005) ‘Between Autonomy and Accommodation:The German Physical Society during the Third Reich’, Physics in Perspective, 7(3), pp. 293–329. doi: 10.1007/s00016-004-0235-x.
Heim, S., Sachse, C. and Walker, M. (2009) The Kaiser Wilhelm Society under National Socialism. New York: Cambridge University Press.
Faraday a XIX. sz. első felében kiállítást rendezett az elektromosság terén végzett kísérleteiről. Ellátogatott oda a brit trónörökös is, és megkérdezte:
– Mondja kedves Faraday, mire jó ez az egész?
– Nem tudom, de biztos vagyok benne, hogy felséged kormánya egyszer még adót fog szedni utána.
összefoglaló egy doku kapcsán hogyan omlott össze a human brain projekt
http://www.nature.com/articles/d41586-020-03462-3