A konzervatív értelmiségről szóló megjegyzésposzt
Eredeti szerző: jotunder
Megadja doktorandusz a közpénzből fenntartott revolverlapban értékelte a gendertudomány helyzetét. Ezen történetünk szempontjából ugyan ennek különösebb jelentősége nincsen, miután történetünk nem Skócia keleti partjain játszódik, hanem Írország nyugati partjain. De azért ott is elég rossz idő volt. A poszt a magyar konzervatív értelmiségről szól, olyan végtelenül mérsékelt, szinte empatikusnak mondható formában, ami még engem is meglep.
Megadja doktorandusz témavezetője Karácsony András jogfilozófus, egyetemi professzor, aki nemzetközi területen kutat. 1981 óta jelennek meg tudományos publikációi. Ez alatt két cikke jelent meg nemzetközi tudományos folyóiratban (az mtmt adatbázist használtam, a scholar.google reménytelen volt)
ARCHIV FÜR RECHTS- UND SOZIALPHILOSOPHIE B-kategória (ERA rankings)
STUDIES IN EAST EUROPEAN THOUGHT C-kategória (ERA rankings)
Ez az a pillanat, amikor gyöngéden elbúcsúzunk Megadja doktorandusztól és bizonyos felvetéséket eszközlünk.
A világ talán legismertebb gendertudósa, a feminista filozófus Judith Butler, a Berkeley professzora, Maxine Elliot Professor of Comparative Literature/ Hannah Arendt Chair of the European Graduate School. Butler „Gender Trouble” című könyvének idézettsége, becslésem szerint, egyedül nagyobb, mint az összes magyarországi konzervatív filozófus életműve együttes idézettségének tízszerese (nyilván sokkal több, de hagyjuk).
Igen, értem én, aránylag sok mindent fel tudok fogni ha erősen próbálom, a gendertudománynak, és ezen belül Judith Butlernak van egyfajta ideológiai vetülete. Mindazonáltal ez itt egy egészen megdöbbentő kontraszt, ami elég sok mindent megmagyaráz a kurrens értelmiségi háborúról. Balog Zoltán segédesztergályos úr hatalmat, de legalábbis valaminő szomorú kis hatalmacskát ad a konzervatív értelmiségnek azzal, hogy a nevükben üzen hadat a gendertudományi képzésnek, mely gendertudományi képzés amúgy két dolgot nem csinál az ELTE-n, t.i. oszt/szoroz.
Egyszerűen nem marad semmi más a konzervatív értelmiség számára, mint ez a szomorú kis hatalmacska, egy erős ember oldalán, mely erős ember sajnos nem az Egyesült Államok, Franciaország vagy az Egyesült Királyság, hanem a kicsi Magyarország ura.
Most múlik pontosan. Elkezdődik az újabb reménytelen negyedszázad, új szereplőkkel, akik már nem fogják végiggürizni az életüket valamilyen többé-kevésbé elfogadható színvonalon, akik már tudják kinél van a zsé és mit kell azért a zséért csinálni. Egyszerű és brutális negyedszázadnak nézünk elébe, az utolsó égve hagyta a villanyt, itt már nem is lesz történet, csak az a zöldes szürke fény.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518779-6ae5ba1282232' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518779&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518779-6ae5ba1282232&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518779-6ae5ba1282232' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Pár éve még vitatkozott itt Megadja Kettessel, hogy milyen hasznos lesz a kormány bürokrácia csökkentése 🙂 Nem maradt nekik már tényleg semmi sem.
Megadján azért csodálkozom egy kicsit 🙁
Épp most néztem meg – Sophie Marceau! – a port.hu/adatlap/film/tv/de-lautre-cote-du-lit/event-tv-59744427/movie-105131 filmet.
Kíváncsi lennék, mit szól hozzá a gender ill. a family studies 🙂
(Abszolút nem értek hozzá – a gender-ről már hallottam, elnevezés alapján a másik szűkebb spektrumnak tűnik.)
Azt hallottam, a mesterséges intelligenca már képes a sportrovatok megírására – az ilyen publicisztikákat tán még előbb tudná kiváltani a gép…
S egy megjegyzés, kérdés: ez azért megfordul a fejemben: az OK, hogy a tudományos világban elfoglalt helyet a külföldön is jegyzett publikációk adják – de azért a humán területen csak hátrányban vannak a magunkfajta kis országok emberkéi, nem?
Nem lesz ebből baj?
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök írta alá a Kormány 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendeletét a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről. Abban szerepel a társadalmi nemek tanulmánya (Gender Studies) ahol okleveles társadalmi nemek (Gender Studies Expert) szakképzettséget lehet szerezni a 3. melléklet (Mesterképzések) alapján. Az ELTE csak választott a jóváhagyott menüből.
Akik most ennyire támadják már a szak létjogosultságát is, nem fognak kellemetlen helyezetbe kerülni, ha főnöknek eszébe jut, hogy ő ezt már évekkel ezelőtt jóváhagyta?
Vitáznék a poszttal. Énszerintem ez nem most múlik pontosan.
Amikor a 28 éves falubolondja kormányfőt beiktatták, és a fiatalság rákattant a szerre, már akkor elment ez a vonat.
@Bolygó Hollandi: Nem jut semmi az eszébe.
Egyik se emlékszik, hol járt és mit csinált.
Judith Butlernek biztos azért van ennyi hivatkozása, mert Soros György…
Megadja meg … khm… Szóval egy „elég jónevű” nyilas volt annó, én inkább nevet változtatnék.
Nem értem, hogy miért kell minden, senkiházi sarki kocsma szintű „értelmiségit” konzervatívnak nevezni. Megadja annyira konzervatív és értelmiségi, mint amennyire Angelina Jolie amerikai futballista.
@Fuxos (ex bömis): Értelmiségnek szokták nevezni azokat, akiket a véleményükért fizetnek.
Erre mondanám, hogy Leacock idézetért ját az automatikus upvote, de itt olyan nincs.
@jotekony koc: Nem az értelmiség definíciójára vagyok kíváncsi……hanem arra, hogy mitől konzervatív Megadja Úr?
P.S. Köszi a felvilágosítást az értelmiséggel kapcsolatban. Ha ezt nem írod le, hülyén halok meg. 🙂
@Bolygó Hollandi: Ez jó – el is loptam 🙂
Megj: Ugyanakkor: a 65. tétel: „mentálhigiénés családtudományi és családterápiás”
@Bolygó Hollandi: nem.
szerintem „előléptetés” lesz belőle
Viktornak mindegy mit csinál azon kívül amit valóban csinál: a pénz ömöljön a piramis felső megfelelő csücskébe, a 1,5-2 milliós szavazótábor legen ellátva a napi szappanopera résszel (hogy ez életekbe, sorsokba kerül az halál mindegy)
@Fuxos (ex bömis):
Konzervatív értelmiségnek azt nevezik, aki nem – haladó értelmiség -.
A haladó értelmiség ugye a komcsi-zsidó világössze, úgyhogy ami nem halad, az a másik.
Így lett a nemhaladó neve a konzervatív.
És nagyon lelombozott, hogy nem csíped a definícióimat.
@jotekony koc: Sajnálom, hogy belegázoltam a lelki világodba. 🙁
Csatlakozva Geo_ kommertárshoz én is megjegyezném, hogy a magyar nyelven (rendszeresen) olvasók száma kb. max. 1,5 millió lehet (szvsz) az angolé meg 500 millió is lehet. Arról már nem is beszélve, hogy az említett gender tudósok mögött egy eléggé nagy pénzügyileg tehetős háttér áll, a potenciális olvasóközönségük meg a világ minden táján inkább a napos oldalon járó jobb módúak közül kerül ki. Magyarországon sajnos akinek volna érdeklődése a tudományos jellegű írások olvasgatásához (egy cikk idézettsége erős korrelációban van annak olvasottságával – gondolom én) nem annyira jómódú és nem annyira sok a szabadideje sem.
Elolvastam a megadja cikket, és jelen posztot is. Nem állítom, hogy mindkettőt maradéktalanul értem (némely szubkultúrális kifejezések és tudományos hátterek ismeretlenek számomra) de gyanítom hogy mindkettő a szélesebb olvasóközönség érdeklődését szeretné kielégíteni.
Ha ez bárkit is érdekel egyik sem győzött meg semmiről. Egyiktől se lettem okosabb és egyiket se utáltam annyira, hogy ne szórakotam vola jól olvastukon.
Az jó hír, hogy a Vincent linkjén jutottam először a piszostizenkettő blogra és nem fordítva?
@Fuxos (ex bömis): Kicsit. Ezekből a definíciókból akartam doktorálni.
@DrGehaeuse: Az olvasóközönség egy kitaszított embertipus. Nemhogy nem gazdag, de nem kap munkát se.
Nem célszerű beleírni az önéletrajzokba, ha olvasol, mert az befele forduló alkatot, antiszociális jellemet és álmokba menekülő embertipust jelent a HR-es kolegák szakmai osztályozása szerint.
Inkább ne írjál semmit, vagy legyél vadvizi evezős, de olvasni a XXI. században… az a társadalom legalja.
És ezt egy bulvárlap címlapjáról szedtem. Talán hvg, vagy index.
@DrGehaeuse: te miről beszélsz? most komolyan :))) milyen jómódú réteg, hogy jön ez ide??
@Bolygó Hollandi: szerintem fogalma se volt, hogy mi az a gender-izé, esetleg azt gondolta, hogy valami focitudományi szakkifejezés.
@DrGehaeuse: „Csatlakozva Geo_ kommertárshoz én is megjegyezném, hogy a magyar nyelven (rendszeresen) olvasók száma kb. max. 1,5 millió lehet (szvsz) az angolé meg 500 millió is lehet.”
Ezért van az, hogy a tudományos munkásságban a nem angol nyelvű írásokat max a hobbi/egyebek/nemsikerültjólnempublikáltam rovatban szokás felsorolni.
@DrGehaeuse: Egész pontosan mi akadályozza a magyar anyanyelvü tudományos jellegü írások alkotóit, hogy gondolataikat a jóval szélesebb angol nyelven olvasó közönség elg tárja, A kategóriás nemzetközi lapokban jelentesse meg?
Az öcsém konzervatív értelmiségi, sajnos, ettől még szeretem. Biológus. Dolgozott Angliában, Amerikában. Az idézettségi indexe magas. Hivatkozott publikációinak listája jó hosszú.
Amit nem szeretek, hogy ez még magasabb és még hosszabb lett volna, ha nem rabol el tőle annyi időt Tőkés László európai hadjáratának támogatása odaát,
és ez itteni horda győzelemre segítése, illetve uralmon tartása ideát.
egyezzünk ki, hogy ne legyen a „konzervatív” szitokszó, és cserébe a „liberális” se
@jotekony koc:
tudtam hogy elbaszok valamit, de azt pont nem gondoltam, hogy a szépirodalom és a klasszikus zene riasztotta el a Vegyiműveket igénytelen CV-m olvastán, na de majd legközelebb. 😀
@ámbátor:
Soros.
@jotunder: Hát az aki meg tud (és meg is akar ) vásárolni egy szaklapot amiben ezek a cikkek megjelennek (vagy előfizetni) vagy digitális tartalomként való letöltésért fizetni tud és nem csak alkalomszerűen.
@DrGehaeuse: a szakfolyóiratok privát előfizetése gyakorlatilag NULLA. a tudományos folyóiratokat egyetemek vásárolják, a tudományos cikkeket pedig azok a kutatók olvassák el, akik az adott szűkebb tudományterületen mozognak. senki más.
@ATCG: nem hivatásos konzervatív, hanem hobbykonzervatív. a különbség óriási.
@ámbátor: Jogos! Meg vagyok győzve.
@jotunder: OK! Akkor nem túl sokan tudják, hogy ez a gender study mennyire le van fikázva egyes magyar (magukat jogtalanul vagy tévesen konzervatívnak gondoló) negyedműveltségű ál-értelmiségi seggfejek által.
Még szerencse.
Na most kezdem érteni! Köszönöm.
@szazharminchet:
Azon is lehetne szőrszálhasogatni, hogy ha egy magyar tudós ír egy cikket angolul az milyen eséllyel hozható le egy nevesebb lapban. Meg azon, hogy egy (angolok számára esetleg kimondhatatlan nevű) magyar kutató cikkére mennyi angol nyelven olvasó szakmabeli fog rákattanni. További kérdés az olvasottság szempontjából, hogy hány magyar tud angolul elolvasni egy tudományos szakcikket? Szóval ezek a tényezők is hátrányba hoznak egy magyar kutatót, bármilyenek legyenek a kvalitásai. Ha a mainstreemben trendi a gender study az azt bírálók cikkei ab ovo kevésbé keresettek lesznek, függetlenül azok minőségétől.
@DrGehaeuse: Nem a gender study kritizáló munkáik nem jelennek meg normális helyen, hanem semmi. Nem azért, mert konzervatívok, hanem jó eséllyel azért, mert rendes lap tehetségtelen senkik max középszerü munkáit nem publikálja.
A jelenség amúgy létezik, valóban nehezebb Magyarországról tudományos munkát végezni. Kevés a pénz, szar a felszerelés, nehezebb eljutni konferenciára, kapcsolatot építeni, stb. Mégis van, akinek innen is sikerül a Nature-be publikálnia, mert nem középszerü niemand.
Ugyanakkor az elmúlt hét évben éppen a fent említett „konzervatív” értelmiség az, akik tanszékeket, egyetemeket, apanázst kaptak. Ha lenne bennük bármi, most itt lett volna a lehetöség, hogy közreadják a végtelen magvas gondolataikat. A látható output pedig nulla. Szóval tényleg soros személyesen dob vissza minden publikációt, ami tölük jön.
@DrGehaeuse: „ha egy magyar tudós ír egy cikket angolul az milyen eséllyel hozható le egy nevesebb lapban. Meg azon, hogy egy (angolok számára esetleg kimondhatatlan nevű) magyar kutató cikkére mennyi angol nyelven olvasó szakmabeli fog rákattanni”
Ezt a problémát pl. lézerfizikában a szegediek valahogy megoldották eddig is 🙂
@ámbátor:
Természettudományos területen alighanem kisebb a kelet-európaiságból fakadó hátrány, ott a kutatás általában viszonylag jól értékelhető kvantitatíve, tehát ha — a kétségkívül meglévő hátrányok ellenére — valaki Magyarországon előrukkol valami komoly eredménnyel, az elterjed.
Viszont megvan az az érzésem, hogy ha leközlik szóról-szóra ugyanazt a társadalomtudományi cikket egy szolnoki adjunktus és az aktuális new yorki feminista nagyasszony neve alatt, akkor az idézettségek kb. 0:1000 arányban fognak alakulni.
@ámbátor: Mármint Nature-ben publikálni társadalomtudományból? Van olyan, csak nem annyira könnyű. Magyar szerzőnek publikálni angolszász világban társadalomtudomány-bölcsészet területén sokszor olyan nehéz, mint reáltudományban, ezt azért végig lehetne gondolni egyszer.
+ @szazharminchet 2017.03.10. 11:11:14 „Ezért van az, hogy a tudományos munkásságban a nem angol nyelvű írásokat max a hobbi/egyebek/nemsikerültjólnempublikáltam rovatban szokás felsorolni.” Miért is lenne csakis az angol nyelvű publikáció tudományos és releváns pl. Arany János költészetéről, az Árpád-kori oklevelekről vagy bármi másról?
Ennek a posztnak a leggyengébb része éppen a publikációs összevetés egy saját olvasókörrel (az elmúlt húsz évben szinte kötelező jelleggel létrehozott genderstudies tanszékek tömege + az aktivisták, stb.) rendelkező amerikai szerző trendi (politikai) téma körüli pörgése és egy magyar jogfilozófus munkája között. Amúgy, ha dikerül beleolvasni is a szerzőnő műveibe, vagy akár csak annak kritikai repecciójábam, jön majd a bozedály: a posztstruktralista maszlagnak és osztályharcos (ma uygancsak trendin: Izrael-ellenes) gyomorrángásoknak olxyan vegyüléke, amit lehet a rendgeteg idézettséggel körbeimádni, de azutőn nem nagyon kellene tudományos értékről (avagy normális társadalmi érétkrenderől) beszélgetni.
A genderstudies ma egy sokat vitatott (mármint a tudományos világban, nema magyar szcénán) megközelítés, aminek a mindig elő-előbukkanó fő elpfelvetését/eremdényét, miszerint a biológai „nem” nem ad identitást, csak a társadalmi „nem”, így maga az identitás esetleges és szabadon változtathatü, nem csak a bölcsészet, hanem a természettudomány oldaláról is eléggé szétszedték már. Persze, vannak annyira irritálóak megadjáék, hogy amit támadnak, az emiatt komoly és pozitív dolognak tűnhet, de ez a népfrontos logika nem vezet sehova (illetve vezet, csak nem jó helyre.)
Ja, a megadja-cikket nyilván nem olvastam el, ekkora terhet még az orulunkvincent érdekében sem. csak a gnderstudies és publikációs teljestmény összefüggsééről írtam.
@seol: Nem közlik le, lásd Máté-effektus (Merton) a négyuezen. Márcsak ezért is szakmaiatlan számokérni a bölcsész-(és amúgy még több tudományág) nemzetközi publikációsipari teljestményét. Ja, és azért is, mert a bölcsészek kutatási projektjeinek alulfizatettségében egyszerűen nincs benen a publikálás elég borsos költsége.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: Le a kalappal előttük!
@fortin:
Engedelmeddel az én gondolatkísérleteimben azt közölnek le, amit csak akarok. 😉
@fortin: az egész megjegyzés csak arról szól, hogy az egyik oldalon van a berkeley, a harvard, az oxford és a cambridge, a másikon meg kettő darab nem túl erős publikáció egy életműben egy vezető figurától. egészen biztos, hogy ez komoly frusztrációt okoz és talán kicsit magyarázza megadja és szilvay doktoranduszok őrjöngését. igen, a modern filozófiában, különösen a genderfilozófiában vannak ideológiai elemek, amely ideológiai elemeknek köze van a nemzetközi beágyazottsághoz, de ez a különbség ez már annyira brutális, hogy alig van rá szó.
@kisa: sokkal rosszabb a helyzet. nem focitudós.
uni-nke.hu/uploads/media_items/oneletrajz-megadja-gabor.original.pdf
megadja az ELTE TáTK Szociológia szakára járt 2004-2011-ig (ami 5 év lett volna, de ő közbe tanult Upsalaban is, így lett 7), és diplomázott az ELTE TáTK szociológa szakán (ez itt alap + mesterszakot jelent). Ezen az egyetemen akkor még csak szociológia és szocpol szak volt, de a legtöbb gender-es tárgyat már akkor is ugyanazok a tanárok tanították, akik most a gender szakon. Ne áltassátok magatok, ez a fickó pénzért hülye, és pénzért gyalázza az alma matert.
Az különösen vicces, hogy a magyar közbeszédbe az angolul se tudó bajszos-tahó Lackó emelte be a gender szót (asszem először gender őrület szókapcsolat formájában, vagy ilyesmi).
Tehát a jó öreg mindenhez (is!) értő Lászlónk elkezd hadoválni valami olyan dologról, amiről igazából lövése sincsen – honnan is lehetne, mivel nyelvtudás hiányában hozzá se férhet az esetlegesen elérhető irodalomhoz -, csak az ő fejében él egy elképzelés a dologról, aminek jó eséllyel semmi köze nincs a valósághoz.
Utána meg már az aranyos kiskacsák (magyar konzervatív véleményvezérek és a választópolgárok) kórusban hápogják vissza, amit a szellemi vezér a szájukba adott, hogy aztán szép lassan szitokszóvá váljon az egész. És ez az ember jár mindenféle „polgári” körökbe, „értelmiségi” eszmecserékre észt osztani, amikor nem több egy közönséges kocsmafilozófusnál. (a minap találta mondani, hogy az egész internetet rühelli, káros dolognak tartja, csak a kapcsolattartásra jó..mindezt az információs forradalom közepén.)
Szürreális, hogy ezek a tahók konkrétan szereztek egy országot maguknak, és még az első ránézésre tényleg értelmiséginek tűnő tagjai is közönséges szemfényvesztők, akik tájékozottságot színlelve handabandáznak mindenről, amiről lövésük sincs a valóságban, mindezt több millió ember füle hallatára, és nem buknak le.
Van ilyen Csupi?
@tamtkr: én még azt is tudom, hogy kb. mennyi pénzért :))
Azért Megadjának van elég tekintélyes publikációs listája, kérem szépen, 28 cikkel
vm.mtmt.hu//www/index.php?AuthorID=10039837#
Írt sokszor a Kommentár nevű folyóiratba és van 1 db. angol nyelvű cikke is, a Hungarian Quarterly-ben. Egy-egy ilyen cikk arról szól hogy ő mit olvas: Kuehnelt-Leddihn, Hayek, von Mises, Voegelin, meg 1-2 másik kötelező a magyar konzervatív értelmetlenségieknek. Itt egy felütős idézet, a gondolati mélységek illusztrálására:
Nincs két annyira félreértelmezett fogalom a modern politikai frazeológiában, mint a „demokrácia” és a „liberalizmus” – állítja KuehneltLeddihn. Ráadásul e fogalmak annyira különböznek egymástól, hogy meghatározásukhoz fenomenológiai és etimológiai vizsgálatokat vettem igénybe. A demokrácia fogalma – mint ismeretes – a demos és a krátos szavakból áll, azaz „népuralmat”, vagy „néphatalmat” jelent. A „krátos” erős, majdnem „brutális” jelentésű.”
@jotunder: A prof életműve tényleg harmatos, még akkor is, ha minden enyhítő körülményt figyelembe veszek. Ami most jön, azt nem az ő védelmében írom. De.
Az angolszász magán egyetemeket teljesen eluralta egy bizonyos irányzat, aminek az ellensúlya nem feltétlenül azért nem jelenik meg, mert nincs minőség a másik oldalon, hanem mert gyakorlatilag exkommunikáció alatt vannak sok helyen. A Zeitgeist-hoz csatlakozó szerzők aztán egymást hivatkozzák. Így könnyű nagy idézettséget elérni, de ez eddig csak mennyiségi különbség bárkihez képest. Butler idézettsége akkor sem releváns összehasonlítási alap a minőség megítélésében, ha különben elhiszem neked, hogy magasabb minőséget képvisel mint Karácsony (elhiszem, nincsenek illúzióim a hazai „konzervatív” okosemberekről). Sokkal inkább azt mutatja meg, hogy ki mennyire mondja azt, amit a hívek hallani akarnak abban a körben, akik a nyugati tematikus folyóiratokat olvassák vagy akár kézben tartják. Avagy ha mindenki „preaching to the choir”-t játszik, akkor a nagyobb kórusnak írók idézettségben szétlapítják az ellenfeleiket.
Ami meg a felvetett pénzügyi erőt illeti, a gender kérdés az amerikai liberális elit (felső középosztály és abszolút elit) ideológiájának egyik eleme. Ez nem jelenti azt, hogy hülyeség az egész, de a sikerük nem egyszerűen (vagy nem csak) arról szól, hogy igazuk van vagy okosak és felkészültek.
@Miki Telepi: Megngztem, ezek többsége a Kommnetár címü „közéleti és kulturális” folyóiratban jelent meg. Ennek föszerkesztöje Ablonczy Bálint és a Kommentár Alapítvány civil szervezetként 50 milliócskát kapott csak a 1812/2016. (XII. 20.) Korm. határozat értelmében. További támogatásokat nem is kerestem.
@jotunder: De, van rá szó: más versenypálya. Butler egy queere ikon a Berkeley-ről egy trendi téméval foiglalkozik (amiben nem pusztán néhány ideológiai sallang tűnhet problémásnak, hanem az egész alapzatát vitatják nagyon is komoly tudósok, tökmindegy, hogy kádéenpés izéknek is nemtetszik, ettől nem lesz hitelesebb), ja, amúgy az igen népszerű Izrael-ellenes nemzetközi mozgalmak támogatója – Karácsony András egy kedves bohém az ELTEről, aki a jogfilozófia elsősporban németes vonalát tanítja Bp-n, ez kb, senkit se érdekel a nemzetk9zi tudományos világban (vagy ha igen, vajon egy német vagy egy magyar szerzőtől kérnek majd cikket?) Nem csak nem fair, hanem nem is értelmes összevetni őket. Mint ahogyan kétlem, hogy Karácsonyban a legkisebb frusztráció volna a Buttler publikációs jegyzéke miatt. Sztem csak megnézte, ugyan ki mindenki jár PhDra még mindenütt a világon, nem csak nálunk, aztán ráhagyta, belefér. Vagy kezdjük el sorolni a húdenagyonliberális iskolák/tudósok doktoranduszainak munkáit?
@fortin: oda is irtam, hogy nagyjabol sejtem, hogy ez egy nagyon fura palya, de Judith Butler es az o tekintelye eleg nehezen kihagyhato. Karacsonnyal a vilagon semmi bajom, ez remelhetoleg kiderul a cikkbol. itt nem arrol van szo, hogy kinek mije van, hanem a helyzetrol, a beagyazottsagrol, es az ifju titanokrol. senkit sem erdekelnek a magyar konzervativok, talan nem minden esetben azert, mert tehetsegtelenek (erdekessegkent jegyzem meg, a gabor gyorggyel osszeveszo fiatalember egeszen jo helyeken jelenik meg, persze igazabol nem tudok, hogy a ggy-vel valo osszeveszesen kivul mennyire „konzervativ”)
@Mackósajt: nem allitottam, hogy harmatos. direkt nem. ha egy agressziv pofarol lenne szo esetleg megtettem volna, de nem tettem meg.
@jotunder: GáborGyörggyel összevesző fiatalember? De jó, hogy ezek nekem kimaradnak…
A publikációk ügyében nagyon tanulságos egy teljesen reálterületről: jamanetwork.com/journals/jama/article-abstract/2541515
Vagy érdemes megnézni az agykutatásra fordított horribilis összegeket, és hoghy mi jött ki belőlük (publikáció rengeteg, de mi más?, merthogy a társadalmi igény miatt adták oda a támogatást). Vagy megnézni az MTA támogatott kutatóhelyek.listéjét, ahol az amúgy száz más forrásból is pénzhez jutók jönnek elő megint. Stb.
A magyar, igen magas nemzetközi publikációs teljesítményű természettudósok között pedig a konzervatívok (mi több, orbánisták) messze felülreprezentáltak, legalább másfél évtizede. Fogalmam nincs, miért (tényleg).
ebben az egy tételben kb minden benne van
Megadja Gábor
A demokrácia politikai vallása
In: G. Fodor Gábor, Lánczi András (szerk.)
A dolgok természete. 364 p.
Budapest: Századvég Kiadó
@ámbátor: Pontosan. Rendezik (rendezték) a Tranzit találkozókat is az IKSZes és Fidelitasos fiataloknak. A Hungarian Quarterly pedig hasonló szinvonalú, ott olvastam a minap miniszterelnökünk tudományos írását it. Nem tudom kinek miért fáj a genderszak ezek után pont egy olyan országban ahol a nők aréánya a parlamentben afganisztán alatt van.