A konzervatív felsőoktatási stratégiáról (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
A napokban hozták nyilvánosságra a kormány első olvasatban már megtárgyalt felsőoktatási stratégiáját.
A „bölcsész” szó kétszer szerepel az anyagban, és inkább negatív, mint semleges kontextusban, egyáltalán nincs szó arról, hogy az egyetemnek kultúrahordozó szerepe lenne, az universitas eszméjét is hiába kerestem a szövegben. Írnak a globalizációhoz való alkalmazkodásról, a gazdasági érdekekről beszélnek, a kultúráról nem.
Néhány érdekesség, ami rávilágít arra, hogy hol helyezkedik el a málnásban Palkovics államtitkár úr.
Vállalják, hogy 2025-re bejuttatnak egy egyetemet a League of European Research Universities-be. A LERU-nak jelenleg 21 tagja van, ezek az egyetemek általában a világ száz legjobb egyetemébe tartoznak a különböző nemzetközi listákon. A közelükbe nem lehet kerülni.
Publikációs célkitűzés van. A felsőoktatásban keletkező idegennyelvű publikációk számát 10177-ről 13000-re kell növelni. Nincs külön leírva, hogy a szálas- illetve takarmánypublikációk volumene hogyan változik majd, de az étpublikációk vetésterületét valószínűleg növelni kell. Aki tudja, hogy mi folyik az Open Access lapokkal, az sejtheti, hogy hová futhat ki egy ilyen kissé voluntarista ötlet (a magyar kókleriparban már most divat lett predátorlapokban publikálni a máshol eladhatatlan okosságot).
Palkovics doktor ártalmatlannak tűnő privátmániája a duális képzésről, terebélyesedett egy kicsit az elmúlt hónapokban.
Az MTA-ról lényegében nincs szó a szövegben, két-három helyen, teljesen lényegtelen módon van csak érintve az Akadémia. A felsőoktatási együttműködésről sem beszélnek. Semmiféle új intellektuális forrás nem látszik tehát, és az sem világos, hogy bárki áttekintette a jelenlegi helyzetet.
Minden egyetem világszínvonalú lesz valamilyen diszciplínában! – toppant a lábával a tanulmány. Jelenleg a legjobb egyetemünk (mínusz CEU) sincs a legjobb százban a részterületi rangsorokon. De majd lesz. Úszni tud? Nem. És ha megfizetem? Vagy csak beszélek arról, hogy akár meg is fizethetném?
A felsőoktatási stratégia elmondja az egyetemeknek, hogy mit kell csinálniuk. Részletesen. Mintha a dnyepropetrovszki csavargyár ötéves tervét olvasná az ember.
Nagyon sok reményt fűznek ahhoz a vezetési szisztémához, ahol a homo sapiens címre egyelőre hiába áhítozó Zárug Péter Farkas igazi egyetemi kancellár lehet (azt írják, fel kell oldani a bérplafont, höhöhö, a sok éhes száj).
Kötelezővé tennék az emelt szintű érettségit. Ez nagyon jól hangzik, de ezek alapján azt is kötelezővé tehetnék, hogy szaladjon már el a fiatalság a Real jobbszélén, majd pontos ívelés után hátravetődve találjanak a kapuba. Nem nagyon akarják megismerni a magyar fiatalokat, megpróbálják nekik előírni, hogy milyenek legyenek, a társadalmi mérnökösködés legmagasabb szintjén.
Olyan az egész szöveg, mintha a Kóka János írta volna.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519300-6ae6d516e8fdc' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519300&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519300-6ae6d516e8fdc&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519300-6ae6d516e8fdc' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: „Palkovicsnak le kellene ulnie Radoekkal beszelgetni. de ez lehetetlen a jelenlegi helyzetben.”
Azért „lehetetlen”, mert Palkovicsban és a gazdájában/kitalálójában fel sem merülhetne ez az ötlet. Soha. Mivel egyáltalán nem azok a céljaik, mint például Radónak (v. ált. az oktatáspolitikusoknak, szakértőknek). – Tehát nem az Úr, nem a sors, a végzet, az objektív világtörténeti/gazdaságpolitikai helyzet, hanem konkrétan _Orbán Viktor_ miatt lehetetlen az ilyen beszélgetés.
„a parlament bohockodik, nyilvanvaloan nem lehet felsooktatasi vitat folytatni egy bizottsagi ulesen.”
Először is nem a parlament, hanem az _Orbán-rezsim_ bohóckodik (a parlament egyéb részei, mint tudjuk, pusztán látszatlegitimáló feladatot ellátó, de egyébként funkciótlan façade-ok; semmilyen mértékben sem képesek érvényesíteni semmilyen érdekeiket).
Másodszor nem felsőoktatási vitát kellene folytatni egy parlamenti bizottságban, hanem oktatáspolitikai vitát, amely (konszenzusos!) eredményeire támaszkodva aztán a vonatkozó _szakértők_ kidolgozhatnák az oktatási rendszer alapjait, v. a további tennivalókat.
„nincs igazan atvilagitva a magyar felsooktatas…”
Tökéletesen igaz.
Bár az is igaz, hogy a jelenlegi helyzetben ez körülbelül huszonhatod rangú kérdés.
A magyar oktatásügyet nem az átvilágítás hiánya teszi tönkre, hanem az Orbán-rezsim.
Nem az átvilágítás hiánya miatt vontak ki elképzelhetetlen összegeket belőle az utóbbi öt évben, hanem Orbán Viktor miatt.
Nem az átvilágítás hiánya miatt született a KLIK, szűnt meg a tankönyvkiadás, kell kötelező érvénnyel, fizetetlenül túlórázniuk a tanároknak, neveztek ki egyetemi komisszárokat stb., stb., stb., hanem Orbán Viktor miatt.
„…es egyaltalan nem vilagos, hogyan kell atvilagitani a magyar felsooktatast.”
Egyetértek. (Sőt, én még a kaukázusi kefír elkészítésének receptjét sem ismerem, azt is jó lenne tudni.)
.
El nem tudom képzelni, miért teszel úgy, mintha a jelenlegi magyarországi helyzetben _valóban_ lehetne beszélni érvényes politikai – pláne szakpolitikai! – jelenségekről.
Mintha legitim politikai rendszerben legitim politikusok legitim eszközökkel próbálnák formálni az ország sorsát.
…Mert „ezek azért alapvetően jót akarnak”? Komolyan?
@labrys: konkretan azt irtam, hogy nem lehet semmirol sem beszelni.
en amugy nem hiszem azt, hogy orbaneknak egyaltalan semmifele igazsaga nincs oktatasugyben. tudom, hogy ilyet nem szabad leirni, de en igy gondolom. orbanek kezelni probalnak bizonyos letezo problemakat, ha kepesek lennenek a kompromisszumokra, meg valami jo is kisulhetne a dologbol. de akkor nem lennenek orbanek.
@jotunder:
A pénzt akarják csak kezelni.
A problémákat inkább gerjeszteni akarják, hogy a zavarosban elsunnyogjanak a pénzekkel.
@városi fiú: ezt te sem gondolhatod komolyan (tudom, hogy komolyan gondolod).
@jotunder: szerintem jól értjük egymást. „Ezek azért alapvetően jót akarnak.”
De pl. Gyurcsánnyal kapcsolatban simán leírod, hogy „elkúrták”.
Elképesztő.
@labrys: gyurcsany eggyel meg jobbat is akart, mint ezek. soha nem ketelkedtem abban, hogy o jot akart. es az sem igaz, hogy mindent elkurt. valamit nagyon. es az sajnos pont eleg volt.
@jotunder: Köszi a bizalmat… (baromira mindegy, hogy mit gondolok).
@labrys:
+1
@jotunder: a leülés azért lehetetlen, mert más a cél. a Radó által írottak (azért írnak stratégiát, mert kell az EU-s pénzekhez) hézagmentesen illeszkednek a NER-ről kialakított képbe. Palkovicsék meg legjobb esetben hasznos idiótáknak tűnnek, akik valamiféle egyetemigazgatást illető személyes nünükéjüket megpróbálják megvalósítani tekintet nélkül arra, hogy mi történik az egész felsőoktatásban (deplánesőt az egész oktatásban), és eközben nem igazán törődnek avval, hogy másoknak is vannak nünükéik, és lehetne velük beszélni.
nekem például (szigorúan laikusként) az a nünükém, hogy a felsőoktatás remek terepe lehetne az állami szint felszámolásának (de legalábbis lényeges csökkentésének), azaz az autonómián túlmutató szabályozási, stratégiai kérdések unióhoz delegálásának, az EU-s integráció szorosabbra fonásának. ugyancsak a mostani ÉS-ből egy élménybeszámoló egy londoni egyetem internacionalizmusáról:
http://www.es.hu/blazsek_reka;menni_vagy_maradni;2014-11-27.html
(a „szigorúan laikusként” fentebb azt jelenti, hogy fel se merül, hogy akár Radó velem beszélgessen.)
a narancsban ír laki egy elég jó cikket (még nem online) az otka elzabrálása aprpóján a magyar tudósok (akadémia, egyetemek) viszonyáról egy represszív (?) hatalommal szemben (lovász-pálinkás levélváltás a keretsztori).
nem ingem, nem gatyám, nem vagyok érintett, nyilván ezért mondom igen könnyű szívvel, és azért nálam a represszív mellett a kérdőjel, mert nekem úgy tűnik, hogy a magyar tudományos intézményrendszer és a ner tökéletesen kompatibilisek, sőt úgy kellenek egymásnak mint egy falat kenyér. a ner sem tudná a tudományos/akadémiai intézményi elit nélkül ezt a fost ennyire simán végigverni, és a tudományos/akadémiai intézményi elit sem lenne olyan kényelmes pozícióban a ner nélkül.
@incze: szerintem ez hulyeseg, az akademia rendszeresen rendez olyan konferenciakat, amelyek nagyon nem NER-kompatibilisek. pl. az emlekmu ugyben, amugy heller agnes es ferge zsuzsa is akademikusok.
az teny, hogy a PBK-ban is van par akademikus, de nem latom az osszefuggeseket.
@jotunder:
Ahhoz képest a szegénységi adatokat elég fidesznyik módszerrel tartották vissza,
amíg le nem ment mind az összes választás a kormány sikerpropagandája közepette.
@városi fiú: a szegénységi adatokat a KSH adja ki. ezzel szemben az MTA Szociológiai Intézete konferenciát rendezett a magyarországi szegénységről. nem mintha téged meg lehetne ingatni holmi tényekkel a szent meggyőzésedben, hogy rajtad kívül mindenki fidesz ügynök.
@jotunder: Nem. Engem nem lehet megingatni a szent meggyőződésemben, hogy valaki fideszügynök,
aki szociológiai intézet, és
a nyomorból rendez konferenciát,
de végignézi a Fidesz kampányt a
– Magyarország jobban teljesít –
meg a
– Folytatjuk –
szlogenekkel, és nem veri a tamtamot,
nem szól mindenkinek, hogy ….emberek…, a négy év egy katasztrófa volt, ne folytassátok már, mert bele fogtok dögleni…
@jotunder: a fos végigverése a felsőoktatási „stratégiára” vonatkozott (a felsőoktatásihoz is dukálna egy idézőjel), de tágabban arra, amit a basizmus oktatás és tudomány terén végez. minimum ezek az én felfogásomban olyan ügyek, melyekhez nem szabadott volna kussolással asszisztálni. (és ezen nem változtat, ha rendeznek nagyritkán valami olyan konferenciát, melyen elhangzik ez vagy az. és arra sem gondolok, hogy vannak-e olyan akadémikusok, akik magánemberként így vagy úgy gondolkodnak, és a publikum előtt itt vagy ott mutatkoznak.)
nekem alapvetően úgy tűnik, hogy ez jelenleg (nagyjából a kádár korban kialakultak szerint) egy speciális mandarin réteg, amely elegendő presztízzsel és kapcsolatrendszerrel rendelkezik ahhoz, hogy saját magát bebiztosítsa az államhatalommal szemben (persze, persze, magasabb célok érdekében), valami hallgatólagos és kölcsönös meg nem támadási szerződés jelleggel.
laki mihály az előzőknél sokkal precízebben így fogalmaz (ezt most becsépelem): „Lovász elnök harcmodora nem idegen a tudományos közösség (a magyar társadalom) jelentős része által követettől. Elfogadja, adottságként kezeli a hatalom által diktált feltételeket, intézményeket és szabályozásokat. Ezen belül igyekszik a maximumot kihozni a helyzetből. Ismerős, nagy hagyományokkal rendelkező stratégia ez. A tiltakozás kiiktatása, felesleges morális fintorgássá változtatása persze kockázatokkal és veszteségekkel is jár. Nagy hibaszázalékkal, felesleges ráfordításokkal […] működő rendszer ez […] nem ritkán folytathatatlan, összeomlik. De addig a játék részvevőinek jó a lekiismeretük…” etc.
mit várjak bolti eladótól, irodistától, kisegzisztencától, mihez képest korrupt, mikor kijár korrekt intézmények híjával magának a polginál ezt-azt, ha minden mintája ilyen, közte a legképzettebb koponyák testülete a maga jóval nagyobb ütközési potenciáljával ugyanazt csinálja.
nol.hu/belfold/tobb-diplomas-kellene-1509157
palkovics azt mondja, hogy a drop-out rate-t 35 szazalekrol 17 szazalekra kell csokkenteni.
mennyi a magyar drop-out rate valojaban???
http://www.nesetweb.eu/content-resource-library/drop-out-and-completion-higher-education-europe-among-students-under
eszerint a tanulmany szerint 50 szazalek felett van, es rengeteg orszagnak 35 szazalek feletti a drop out rate-je.
http://www.oecd-ilibrary.org/docserver/download/9609011ec009.pdf?expires=1421154520&id=id&accname=guest&checksum=B9894387B8FCE5A0A091364585E40645
ez regebbi statisztika, szinten sokkal magasabb drop-out rate-tel. jo lenne ezeket a szamokat pontosan megismerni, mielott kituzzuk a celokat.
az biztos, hogy a drop-out rate csokkentesere kb. mindent javasolnak, csak azt nem, amit palkovics.