A kormánypárti professzor igazságairól (Part One)
Eredeti szerző: jotunder
1. Mezei Balázs egyetemi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a Mandineren tette közzé téziseit a „művelődésről”. Mezei nem egy kispályás megadja, nem egy random leninfiúcska, akibe elől bedobják a harmincezret, hátul kijön a liberálismigránsokerőszakoltakkiskorúflamingókat. Én értem, hogy felháborító, hogy a fasiszta lapokban, Orbán kedvenc fasisztái fasiszta baromságokat írogatnak, de valljuk meg őszintén, az lenne a meglepő, ha a fasiszta lapokban Orbán kedvenc fasisztái a Riemann hipotézist oldanák meg. Mezei releváns, Békés Márton és Jeszenszky Jr. nem az.
2. Szakács nemzettestvér és rezsimsajtonc világosan fogalmaz. A Kárpátduna-Nagyhazában nincs helye a zsiberális íróknak, zsiberális színészeknek, egyáltalán a zsiberálisoknak, és azoknak sem, akik nem uszítanak ellenük elég lelkesen, eljött a mi időnk, einstand van, a ti Akadémiátok a mi Akadémiánk lesz, a ti színházatok a mi színházunk, a ti zsebórátok a mi zsebóránk.
3. Mezei egyáltalán nem fogalmaz világosan. Amikor valaki egészen Jókaiig szalad, ahelyett, hogy egyből leverné a veséd, az el van bizonytalanodva.
” A Trianon utáni tragikus helyzetben az óriási nehézségek közepette újjászervezett ország ezt az örökséget képes volt továbbvinni, sőt egyes tudományos és technikai területeken, művészetben és gondolkodásban a kortárs európai fejleményeken is túlmutató eredményekhez segítette. Ezt a munkát olyan nevek fejezik ki, mint például Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla, Molnár Farkas, Kerényi Károly, Járay Pál… „
Molnár Farkasnak baloldalisága miatt akadtak gondjai, Bartók Béla, Kerényi Károly és Szent-Györgyi Albert is elhagyta az országot a második világháború idején, Járay Pál valószínűleg inkább Paul Jaray volt, egy bécsi magyar zsidó, nem tudom, hogy valaha élt-e Magyarországon, az az érzésem, hogy nem. Szerintem nem véletlen, hogy Mezei nem Tormay Cécile-lel és Vitéz Csobánczy Etelével reprezentálta a „túlmutatást”.
4. Kerényi Károlyról Lukács György írt egy nagyon kedves értékelést a Társadalmi Szemle című mondén társasági lapba 1948-ban. Sajnos nem tudom linkelni, talán egy másik posztban idézek majd hosszabban belőle. Lukács felvetette, hogy Kerényi kissé emlékezteti őt Baeumlerre, aki Nietzsche életművét próbálta inkorporálni a nácizmusba. Mást is felvetett, éppen csak az ízéért, Szakács Árpádnál lényegesen cizelláltabb, de morálisan talán még érdekesebb színvonalon. Kerényi nem sokkal később külföldre távozott. Itt jegyzem meg, hogy Lukács a sztálini időkben folyamatosan a Társadalmi Szemle szerkesztője volt, és azt is a cuki kis lapban olvasható, amikor könnyes szemekkel írt Sztálin nyelvtudományi eredményeiről. Ennek sajnos lesz relevanciája a későbbiekben.
(folyt. köv.)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518503-6adef45d14e98' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518503&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518503-6adef45d14e98&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518503-6adef45d14e98' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@poszt: Hát, attól, hogy valaki nem megadjapubi, még lehet üres semmitmondás. És mondjuk a Horthy-korszak emblematikus figurájának leírni Bartókot, a Kádás-korénak Weörest, az már a sokfedelű semmitmondás csimborasszója, mégha át is siklunk Kertész fumigálásán (mert például a nagyműveltésgű szerzőnek fogalma sincs róla, hogy a Sorstalanság legalább annyira szól a kádárizmusról, mint a haláltáborokból, amint ezt Kertész maga is többször elmondta).
Attól tartok, megint belemennek néhányan-sokan abba a zsákutcába, ami a konzis fiúcskákat felemelte: attól, hogy a kétezres évek közepén feltűntek a zsírtáltosoknál műveltebbbek és korszerűbbnek látszó fideszista újdonászok (szakmai teljesítmény nélküliek, persze), rögtön elalélt az árokbetemetős baloldali értelmiség és sztárolta a velük való csevelyeket. Most, attól, hogy nem rögtön az altrightes ökörségekkel kezdi valaki (de ellentmondani nem persze nekik), már fenenagy és párbeszédképes gondolkodónak tűnik fel. Nem kéne…
@fortin2: Igaz, de várjuk ki a végét, ki tudja mi van, ha mégsem?
Jó tudni, hogy a szerző egy professzordoktor, egyébként még azt hittem volna, ezek egy igyekvő, jóravaló gimnazista marhaságai. A politikai ciklus helyreállítja a klasszikus mércéket, világossá teszi, hogy a magyarság Európa szellemi magvával együtt örök (mi van? nem, nem kattintottam rá a linkre), és átértékeli a Kádár-kort, és ettől az ótómata alján meg kigyön majd az új Csontváry.
Mer az ettől gyön, gondolom.
@fortin2: Meg (with all due respect) ugyan mitől lenne az 1990-2010. közti kor ikonikus alakja pont az a Kertész Imre, aki a Felszámolás kivételével a komplett szépprózai életművét megírta a kilencvenes évek elejéig.
A Nobeltől, amit egy majdnem három évtizeddel korábban írt regényért adtak?
Az öregkori esszéköteteitől és naplóitól, a végül már teljesen feleslegesen sajtó alá rendeztetett íróasztalszeméttől (A végső kocsma), meg interjúkötet-típusú egyéb kiadói élősködésektől egy pályáját befejezett, testileg-lelkileg beteg és idős alkotón, akitől viszont végre bármit, de tényleg bármit el lehetett adni? Vagy attól, hogy mostan a rezsim is épp igyekszik minden irányból magáévá tenni a hagyatékot?
@poszt: „Mezei releváns,” Nem az. „mezeiket” „jótündérek” tesznek relevánssá. Sajnos 🙁
@ijontichy:
Azért kicsit jó a Relevanciacsináló Blogra írogatni, valljuk be. 😉
nem ismerem Mezeit, sem a szcénát, de arra gondolhatott a költő, hogy a) a prof úr a Fidesz előtt is értékelhető dolgokat csinált, b) nem (csak) pénzért (és koncért) mondja, amit mond, hanem úgy is hiszi, c) végig is gondolja, amit mond – még ha esetleg rosszul is, de lehet érintkezési és vitatkozási pontokat találni vele
@vizitor: az előző ide ment volna: @ijontichy 🙂
Miért hagytuk idáig fajulni a dolgokat?
Engem tanított Mezei az ELTÉ-n. Eredeti gondolkodónak ismertem meg. Mindenről tudott, mindent olvasott 5-6 nyelven. Azóta Pázmányon tanszéket, doktoriskolát is vezet. Úgy hallottam, a Hörcher Ferenc-féle elcseszett doktoriskolát szépen rendbehozta, akkreditáltatta. Sokat publikál és erősek a nemzetközi kapcsolatai, franciáknál, lengyeleknél, az USA-ban. Egyes körökben ő húzónévnek számít. Egyébként emberileg nézve oly mértékben szelíd, óvatos, mintha üvegtetőn járkálna, ez a cikke is ilyen. Nagyon rossz véleménye van a 90 utáni helyzetről, a kifosztásról, a rabszolgaságról, ahova az országot taszították, s a kultúrát is ennek párhuzamaként láttatja. Sokszor elmondja, le is írta: felmenői H-túlélők. Ő tehát egy igazi „fideszes zs.” Valszeg ez is magyarázza a nyitottságát sokmindenre, baloldali kiválóságokra is. — A cikk tartalmával tudnék vitatkozni, de annyira felette áll a Békés-féléknek, hogy ez most felesleges. Nem középiskolás a cikk, hanem közérthető akar lenni. Csontváryt a Kádár-kor találta meg, s ez a kor adta Rubik Ernőt, Finta Lászlót stb. is. Mezeinek igaza van abban, hogy ha a mai kurzus nagyot akar alkotni, van kihez mérje magát. — A cikk nem szól a matematikusokról, logikusokról, de hát Mezei végül is bölcsész.
A 6 pont világosan fogalmaz. Akkor – 2010 ben – a kötcsei beszéd alapvetései az elitcseréről már ismertek és – úgy néz ki – el lettek sajátítva. ( „ A szektás-diszkriminatív világ, amely önkényesen határozott meg „sikeres” alkotókat, kudarcnak bizonyult.” Az ország felébredt ) Nyílván : a “filozófusbotrány” , nem képletesen, kinyitotta a bicskát “az ország” kultúrára érzékeny tömegeinek zsebében.
“Jellemző, hogy nem valamely akadémiai műhely, hanem a Magyar Nemzeti Bank alkotta meg az ország első, globális fejlesztési stratégiáját.”
Ez az a műhelymunka, amely – Ausztriát állítva benchmarkká – itt már ki lett vesézve . ( Ha ezt Matolcsy Orbán orra elé merte dugni, ha nem félt attól, hogy a helyszínen filézik ki, akkor ezek ezt az egészet, legalábbis részben, komolyan gondolják. Lásd : Az orbáni szuperreformról )
Azon merengek, miért nem látják konzervatív honfitársaink, hogy ők ma szintén a méltán elitélt “szektás diszkriminatív világ” építői, csak sokkal energikusabbak.
A “csto delaty” tézisei közül – konstruktív célzattal – kiemelném ezt a részt :” Újdonságot csak szabad szellem képes létrehozni; segíteni lehet, irányítani nem. Megfigyelve és elárulva csak kevesek mutattak olyan dacos eltökéltséget, amelyből új, önálló és nagyszabású gondolkodás születhetett.”
A végén kötcse még visszakacsint – M.B. – Az elitet újjá kell építeni – című, éveleji írásában.
Amelyből – egy mondat erejéig – had idézzek egy jellemző, kibékíthetetlennek beállított viszonyt : “Ha lesz egy korszak, amely mindőjüket régen elfeledve valami sorsszerű véletlen folytán mégis felcsendülni hallja a Divertimentót vagy a Galántai táncokat, akkor és ott olyan forradalom lobban majd lángra és terjed futótűzként, amelyet semmiféle Szilícium-völgyi hatalom nem lesz képes elfojtani. “
Mindazonáltal, akár párbeszéd is lehet(ne) belőle.
@nerángass: „2010-ben (…) ország megint utat tévesztett, (…) műveltségét is újra kell építenie. A korábbi minták elavultak; a klasszikus példák elhalványodtak.”
Ezek Mezei Balázs gondolatai a magyar művelődésről vallott téziseiben, 2018-ban.
Kerényi Károly a két világháború közötti Magyarország „gondolkodásban a kortárs európai fejleményeken is túlmutató” eredményeket felmutató tudósának klasszikus példája, sajnálatos módon a II. világháború éveiben elhagyta az országot.
Kerényi Károly igazán atipikus módon kerülhetett a felsorolásba, nincs felőle kétségem, hogy Mezei Balázs jól ismeri Kerényi munkásságát.
1934-ben Kerényi Károly fiatal professzorként a tanítványok szűkebb társaságával a Stemma körben jött össze hetenként, hogy egy-egy antik szerzőt értelmezzenek. A professzor görög vallásról tartott péntek esti órái a pesti bölcsészkaron legendásak voltak, a termet zsúfolásig megtöltötték a hallgatók, felnőttek,
irodalmárok, művészek. Kerényi a görög vallás soha nem ismert mélységeit tárta fel, „mondatai valóságos katedrálisok voltak”.
Kerényit a két világháború közti időszakban a pécsi egyetemre távolították el, majd a szegedi egyetemre helyezték át. Ezzel, még Magyarországon töltött éveiben a kutatás elemi feltételeitől fosztották meg, mint ezt Thomas Mannhoz írt levelében írta.
1941-ben A Magyar Csillagban Szentkuthy Miklós rosszindulatú cikket írt Kerényiről, „A mítosz mítosza” címmel. Írására Szerb Antal válaszolt. „Kerényi az új szín, az eleven gesztus, a teremtő nyugtalanság.” „(…) nem volna szabad bántani azt a tudóst, aki halálmegvető bátorsággal mer nem középszerű lenni”.
Szentkuthy kritikáját kárörömmel fogadta a tudós társaság.
1942-ben Kerényit a Külügyminisztérium arra kérte, hogy hosszabbítsa meg svájci útját, és nemzetközi hírnevét felhasználva igyekezzék kedvezőbb képet kialakítani Magyarországról. 1943-ban emigrált először Svájcba, az ókortudományban is uralomra törő nacionalizmus elleni elszigetelt és kudarccal végződő küzdelmét követően.
1947-es hazatérésekor elutasították Kerényi kérését, hogy Budapesten tanszéket kapjon, és Lukács György cikke a Társadalmi Szemlében (az MKP hivatalos elméleti folyóiratában) lehetetlenné tette Kerényi beilleszkedését a hazai tudományos életbe. Világos, hogy Kerényi a baloldalnak ugyanúgy nem volt kívánatos, mint a jobboldalnak.
Kerényi Asconában magánemberként élte le utolsó harminc évét, mint „vándor humanista”.
1978-ban a pesti bölcsészkar görög filozófia professzora a Kritika c. folyóiratban leszögezte, hogy Kerényi munkássága semmilyen formában nem integrálható a magyar szellemi életbe.
Kerényi ekkor már öt éve halott volt.
Joggal foglalkoztat a kérdés, hogy ha Mezei úgy látja, volt az újkori magyar kultúrának egy pillanata, amikor az ókortudományban az emberi intellektus legmagasabb rendű feladatai fogalmazódtak meg, ezzel mégis miért most hozakodott elő?
@Ahava: Szerintem Kerényi egy név több lehetséges között. Kerényi sokáig fogalom volt az ókortudományban, ma is az a hozzáértők körében, s azért került elő a cikkben, mert ő tényleg világszinten dolgozott. Már a Horthy-érában is, ott legalább volt egyetemi helye, szemben a 45 utáni állapotokkal. Falusra jellemző a 78-as cikk, fényévekkel maradt el KK mögött.
@Fluctuat: OK, hagyjuk most Mezei személyének, munkásságának, citoayen tartásának a megítélését (mindezek kétségkívül vanank neki, szemben az altrightes rohamfiúkkal). Nézzük „a dolgot őt magát”.
Az orbáni sajátértelmiség-hiszterizáláson, a kisebbrendűségi érzésen és média-jelenlét elégtelenségérzésén túl ugyan mi indokolná, hogy az egsz magyar, vagy akár csak az egész magyar „jobboldali” értelmiségnek valami generális újragondolásba kellene kezdenie? Ennek az értelmiségnek az akadémiai része a reálterületeken nemzetközileg kiemelkedően elismert (joggal), itthon túlnyomóan húsz éve birtokolja az akadémiai-egyetemi vezető pozíciókat (joggal), doktori iskolákban neveli az utánpótlását, meghatározza ennek a rétegnek a közszellemét. Még a humánterületekét is, ahol az akadémiai értelmiség számossága önmagában is jóval kisebb, ezen belül pedig néhol nagyobb, néhol kisebb a hagyományos baloldali (balliberálisnak aposztrofált) értelmsiégiek aránya, de ami ennél fontosabb: a világértelmezésben a monopóliumuk régóta sehol sincs már. Még az egyetmisták között sincs semmiféle komoly bázisuk, se sezllemileg, se szervezetileg (nem véletlen, hogy a hallgatói ökormányzatok mindig is döntően a jobboldal bázisai voltak az elmúlt harminc évben).
Az kétségtelen, hogy a nemzetközi akadémiai és kulturális világban a liberális elit dominál, de egyáltalán nem letarolva vagy kiszorítva a konzervatív, különösne enm az egyházi értelmiséget, legfeljebb a konzervatívok meglepően passzívak lettek. Viszont abba sose mentek bele, amit a honi ún. konzervatív értelmiség művel, nebvezetesne óvatoskodik vayg éppen kussol az altrightes elmebetegek oldalvizén, csak azért, mert a politikai főnök emezeket futtatja.
És itt az igazi tárgyi-tartalmi baj Mezei szövegével. A nagy nemzetközi világteljesítményt nem kell óhajtani, annak semmi akadálya nem volt eddig se, ahogyan a nagy nemzetstratégiáknak se (ezekből amőgy az MNB parodisztikus szamársága előtt is történt több kísérlet, mindneoldalról.) Az erről való lamentálás nem más, mint az orbáni-altrightes világkép (akár szándékolatlan) kiszolgálása, annak parirozva, hogy valamifajta nayg elitváltás, kulturális váltás volna szükséges. Nem, csak dolgozni kéne, és alkotni. Ezt igyekszik megspórolni éppen az átrendezés hullámán felemelkedni próbálkozó nullateljesítményes altright. Ezek hasznos idiótái az ilyen álvitákban kiművlet szövegekkel semmitmondó konzervatívok.
@fortin2: Amit írsz, az szerintem is stimmel a részleteket illetően. Van azonban egy apokaliptikus hangnem otthon, külföldön is: a nyugati világnak vége, újragondolás szükségessége. Nemzetközileg ez a Fukuyama-írások óta erősödik és sok változatban terjed, a migráció kapcsán felerősödve. Trump erre nagyságrenddel ráerősített. Odahaza meg ugye a jobbos értelmiség, pl. Lánczi András már régen hirdetik egy új, konzi kultúrafelfogás érvényesítését. Ez a kontext, mezei ehhez szól hozzá és részban elfogadja, részben kiegészíti a megközelítést, szerintem ezzel nincs baj. A jobbos reálértelmiség egyébként marhára naiv bölcsészeti téren, lásd Náray-Szabó vagy Freund. Vagyis van mit tenni, ergo.
@Ahava: Nem vagyok naprakész Kerényi Károlyból – understatement – de azt gondolom, hogy kimagasló intellektusa és szilárd jelleme lehet az oka, hogy mindenfajta szélsőséget elutasított, a náci ideológiát ( Thomas Mannal folytatott levelezései ) és a bolseviket egyaránt. Ilyen vonatkozásban megértem M.B. „szektás diszkriminativ világ” kitételét – ilyen egyéniségekhez primitív az ideologikus szűrő. Ha ez világos, már csak arra kell vigyázni, hogy nagy igyekezetében ne essen az „új elit” ugyanebbe a hibába.
Mint állítja : Az új minták kritériuma nem más, mint a magyarság nyelvi és szellemi hagyományaihoz való illeszkedés, ezek továbbfejlesztése, valódi újdonság létrehozása abban az egyetemes-európai közegben, amelybe beletartozunk. ( Ur – Magyarország , Ur – Európában ).
Akkor már csak azt kell tisztázni – szerintem nem dekrétumok, hanem élő dialógus útján – melyek a magyarság azon nyelvi és szellemi hagyományai, amelyek jelenünkre és jövőnkre meghatározóak, hogyan fejlesszük ezeket tovább, mit képzelünk el “valódi ujdonságnak” és hogyan illesszük be az egyetemes európai közegbe. Nem látszik kézenfekvőnek. Dehát ezért van a vita, a dialógus. Amelyeket a kötcsei ember eleve kizár. Igy nem fog menni. Szerintem.
Azért az erős, hogy a viccnek is rossz MNB „stratégiát” mint releváns stratégiát nevezi meg Mezei. Ő az egyik azok közül akiknek a tevékenységében nagyot csalódok sorozatosan, mert ő tényleg nem a csicskák szinte.
@harmadikszem: Én megnéztem azt, s igazán kiváncsi vagyok, hogy lengyel László-Kéri László vonalon kívül kinek van ezzel valóban megalapozott baja. Surányit hagyjuk, mert sajnos az említett nevek ténykedése mentén kerül Magyarország arra a totálisan kifosztott és lenyomott szintre, hogy a nyugati fizetés negyedét kapjuk, de már a szlovákok is elhúztak.
@Krisztizsófi: nekem az a megalapozott bajom ezzel a fontos anyaggal, hogy egy voluntarista baromság, más bajom nincs vele bár lehetne benne egy kicsit több Kék Banán.
@jotunder: @Krisztizsófi: szó szerint ezt akartam írni magam is.
@jotunder: Pedig lehetne vele baj, nem is kevés.
1. Minek alapján emeli ki a nevesített példákat? Miért nem Arany János Jókai helyett? Miért nem Kodály Bartók helyett, Finta László vagy Rubik E. Weöres helyett, Krasznahorkai Kertész helyett?
2. Miért köti politikai korszakokhoz a kulturális korszakokat?
3. Miért nem különíti el jobban a 1990-2010 közötti időszakot?
4. Miért gondolja, hogy 2010 után valóban új korszak kezdődik? Gazdaságpolitikában talán igen, de ott is kérdéses, lásd a devizahitelesek sorsát.
Mindegyik kérdés indokolható és Mezei cikke kérdésessé tehető általuk. De a „voluntarizmust” pont nem találom bajosnak. Minden voluntarista, a kultúra nem terem magától, azt művelni kell, ez pedig akarat, célok, eszmék nélkül nem megy.
@harmadikszem: Legyünk pontosak: az egyetlen relevánsként 1994 óta!
@Krisztizsófi: Szerintem jotunder az MNB 180 pontjáról beszélt, ezek pedig Mezei szövegére vonatkozó felvetések.
@Krisztizsófi: én az MNB-ről írtam. Mezei Balázs az MMB. kis különbség, de ebben az esetben releváns.
@Wolff: húha, 34 évente van stratégiánk és azok is ilyenek? Tényleg nagy szarban vagyunk akkor.
@harmadikszem: 24, 1984-re gondoltam, sorry.
@justicefan2:
Amikor egy komisszár annyira buta, hogy csak ezt a feladatot merik rábízni. 😀
@justicefan2:
Arra már nem volt idő, hogy megtanulj magyar szövegeket értelmezni, nemde? 🙂
@justicefan2:
Mondjuk érthető, hogy egy az 50-es évekből ideteleportált műveletlen és khm, ‘nem teljesen 100-as’ pártököl megvédésére csak egy magadfajta funkcionális analfabéta izét küldenek ki.
@justicefan2:
Kicsit olyan érzés, mintha egy retardált óvodást rugdosnék. 😀 Magyarázz még, Mester!
@justicefan2:
Épp kérdezni akartam, mit „gondolsz”, de megelőztél.
@justicefan2: te amúgy Szakács Árpád vagy, vagy csak be van ragadva a Ctrl-V-d?
@justicefan2:
— Komisszár643-nak mi az erőssége?
— A copy/paste, most ő is elég lesz.
@Justicefan3:
Még csak hazugságra nem sikerült rámutatnod, de még szerencse, hogy nem vagy komisszár, aki egymás után regisztrálja a nickeket, hogy „átmenjen az üzenet”. (Hadd segítsek annyit, hogy az, ha egy pártököl szemrebbenés nélkül letagadja azt, ami annyi az 50-es éveket idéző szánalmas baromságából kiolvasható, nem igazán bizonyíték semmire.)
@truthfan:
Né’má’, megint itt az elmebeteg komisszár. 😀 Máris hiányzol ám!
@frebret2:
Né’má’, megint itt az elmebeteg komisszár. 😀 Máris hiányzol ám! (Két felhorgadás között megpróbálhatnál legalább alapfokon megtanulni magyarul, mit szólsz? Nem, a közmondások agyatlan bemagolása nem elég. 😉 )
@frebret3: megjöttél, Árpi?
@frebret3:
Ó. a félanalfabéta szektás jól megmondja. 😀
Apropó, nem szokott zavarni, hogy annyi az egyetlen feladatod, hogy egy másik elmebeteg komisszár hazudozását kell megvédened? Vagy megígérték, ha jól teljesítesz, később feljelentheted a szomszédaid is?
@Érvsebész:
Á, árpi már túl menő pártököl ahhoz, hogy ilyen helyekre írjon, ez egy harmadvonalas kényszeres elmebeteg.
*****************
Jótündér, ha erre jársz, megtennéd, hogy a szerencsétlen hülyeségei mellett az én hozzászólásaimat is kivágod? (A neki címzetteket, úgy értem. 🙂 )
@seol: OK.
@seol:
Köszönöm, és elnézést a pluszmunkáért, ha csak pár kattintás is — ez egy ilyen délután.
Ha egy kényszeresen hazudozó retardált elmebetegnek el lehetne magyarázni, hogy k. h. r. e., nem lenne k. h. r. e. — ez van.
Nem lehet IP-t vagy szöveget szűrni?
@Truthfan10:
Értjük ám, hogy nevetségesen buta és kényszeres elmebeteg vagy, de az, hogy szakácsárpi letagad valamit, még mindig nem jelent semmit a kérdéssel kapcsolatban. A nevetséges baromságai azt tartalmazzák, amit tartalmaznak, nem azt, amit utólag mond róluk. Szóval a szánalmas kopipészted egészen pontosan a „de nem is, de nem is” szintjén van — jó, látszik, hogy ez a legtöbb, amire képes vagy, nem várunk el ennél és a teljesen zavart gyalázkodásnál többet el tőled, ne aggódj. 😉
Elvesztetted a fonalat, ugye?
@seol: Azért a hívószavak – „soros” (szigorúan kisbetűvel), komisszár, patkány aljas hazugság, ,stb.- benne vannak, a pénz felvehető. (Ha meg ingyé’ ilyen hülye…, de legalább szorgalmas.)
Szakács meg nem letagadta, hanem azt állítja, hogy fel se merült benne, de ha ilyen jól sikerült, akkor abból sorozatot csinál.
A fonál túl vékony, Laci bácsi keres majd kötelet…
@acs63:
Vannak ilyen szerencsétlen véletlenek, hogy az ember a nagy igazságvédésben véletlenül odaírja a fideszes jelszavakat.
(Mondjuk a komisszárt tőlem tanulta, de nem tudja, mit jelent. 🙂 )