A Kovács M.Mária-Szakály Sándor vitáról
Eredeti szerző: jotunder
Szakály Sándor a VERITAS nevezetű rezsimintézet igazgatója azt nyilatkozta, hogy a numerus clausus nem volt jogfosztó jellegű, sőt, volt olyan cukker, hogy a női kvótához is hasonlította, miközben sikerült explicit baromságokat is beszélnie, amiért ma Kovács M. Mária elég csúnyán beledöngölte az altalajba(a posztban nem lesz szó a numerus clausus-ról, zsidókról, sőt Orbán Viktor édespuszedli illatú rendszeréről sem, sorry).
Szakály nem Nógrádi. Szakály valóban történész, és van valami, amihez értett egykoron: a két világháború közötti magyar hadsereg és csendőrség tiszti állománya volt a témája. Ezt persze ő ellenforradalmi rendszernek nevezte a Kádár-korszakban, de ennek sincs túl sok jelentősége. Igen, hosszú éveket el lehet bohóckodni könyvtárakban, levéltárakban alezredesek életpályáját elemezve, és az ilyen munkát nem szabad lebecsülni. Nem lehet belőle publikációkat gyártani high impact journalokban, de a történelmünk megismerése szempontjából vitathatatlanul fontos, hogy legyen valaki, aki hajlandó hónapok keresztül koszos iratokat kötegelni, jegyzetelni, őrült mennyiségű adatot memorizálni, és esetleg igen fontos összefüggéseket felfedezni a két háború közötti időszak tisztjeivel kapcsolatban.
Most azonban Szakály úgy beszélt a numerus clausus-ról, hogy láthatóan egy délutánnyi munkát sem fektetett bele annak tanulmányozásába. Rezsimtörténészként osztott észt, hivatásos schmidtmáriaként, ahogy csak kell. Őt ezért fizetik, az ideológiai alapért, ami sokkal többet (háromszor? négyszer?) ér, mint a valódi tudomány, és általában olyanokra szokták az ilyesmit bízni, akik a fent említett valódi tudomány csinálása közben sajnálatos módon megcsusszantak a kicsi nózijukon (fogalmam sincs róla, hogy ez most konkrétan vonatkozik-e Szakályra, azt tudom, hogy más rezsimideológusokra igenis vonatkozik). Szakály nem egyszerűen túltolta a bringát, hanem szépen be is baszarintotta a susnyásba, de nem ez a lényeg, hanem a kontroll nélküli halandzsázás. A konzervatív néptest generális iránymutatást vár a schmidtmáriáktól (és a liberális közönség az itt most közelebbről meg nem nevezett egyéb fontos értelmiségiektől), általános okosságot, ahol nem számítanak a konkrét adatok, az apróbetűk, de néha a nagyobbacskák sem.
Egyszerű, közérthető és teljesen hamis állításokkal lehet karriert csinálni a hatalom környékén, franc fog bekúszni az irattár harmadik szintjére az 1931-es egészségügyi kartonokért, amikor légkondicionált, kaviáros szendvics intenzív közegben, negyven másodpercben lehet megkeresni ugyanannyi pénzt pár helyesen irányított mondattal.
Az értelmiségi elit nemcsak az országot árulta el, abban itt valahogy mindenkinek kialakul a rutinja, hanem a saját szakmáját is. Megszűnnek komoly munkát végezni, észre sem veszik, hogy évek óta egy releváns mondatot nem írtak le (itt most arról a kisebbségről beszélek, akik évekkel ezelőtt azért le-leírtak egy-egy bizonyos értelemben releváns mondatot). Így válnak egész területek piros lámpás negyeddé (ezt a metaforát jogi képviselőnk udvarias megkeresésére nem fogom részletesebben kidomborítani). Ezt én nem tudom megszokni, és időnként idegesíteni fogom vele a kedves olvasót, amiért újfent elnézést kérek tőle.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518885-6ae12957c0752' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518885&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518885-6ae12957c0752&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518885-6ae12957c0752' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@acs63:
Nézd csak, kivel van dolgod! Csak a te kedvedért utánakerestem annak a kúriai döntésnek, ami Klebelsberg érvelését érvényteleníti. Nyilván, ültek jogászok is az országgyűlésben, nem véletlenül szólt, aki szólt neki, hogy: ezt ne erőltesse a miniszter úr!
(Külön pikantériája a dolognak, hogy a kúriai döntésre Kovács M. is hivatkozik egy munkájában, tehát ismeri, tehát tudja, hogy Klebelsberg kummant (azaz, csak le akarja szerelni egy kis halandzsával a törvénymódosítás ellenzőit): hdke.hu/files/csatolmanyok/08_KovacsMaria_A_Numerusclausus.pdf
Erről a kúrai elvi állásfoglalásról van szó:
„B. 393/1925
A Btk. 172. § második bekezdésének a hitfelekezetre vonatkozó rendelkezése esetében az izgatásnak nem kell kifejezetten a vallás, mint ilyen ellen irányulnia, hanem e bűncselekmény tényálladéka fennforog akkor is, ha valamely hitfelekezet tagjait más hitfelekezet tagjai, mint e minőségükben együvé tartozók ellen egész általánosságban izgatják.
Aki a zsidóság mint személyösszesség ellen egész általánosságban izgat, az izraelita hitfelekezet ellen izgat.”
Itt utánakereshetsz: dtl1.ogyk.hu/R/PJ75VK3SXCE49QFL5NVC14QULNBQA9AYHSXJ9H5T7C1E7YJJXK-01260
@incze:
Te komolyan azt gondolod, hogy a Fidesz-KDNP-re leadott 2 264 780 listás szavazat és Fidesz-KDNP-képviselőkre leadott 2 165 342 szavazat a 2014-es választásokon annak a „gyümölcse”, hogy a „horthyzmust szerecsenmosdatják”? Szerinted hány ember van Magyarországon, akinek, mondjuk, havonta legalább egyszer eszébe jut valami, aminek bármi köze van vagy lehet Horthyhoz vagy a Horthy-korszakhoz? 🙂
@Magányos George: „Abban a kommentben írom le, amiből idézgetsz: …”
Igen, ott próbálsz terelni. 🙂
Vedd észre, hogy nem az 1928-as módosításról beszél sem Szakály, sem Kovács M. Mária, sem Klebelsberg, hanem az 1920-asról. Klebelsberg pl. azt mondja, hogy 1) azon törvény alapján bizony nem a felekezetet kell nézni, 2) egyetért Gömbössel abban, hogy a ’20-as törvény korlátozó. Gömbös egész konkrétan azt mondja előtte:
„Most közelebb térek a témához. Nyiltan, őzintén megmondom, hogy amikor mi a numerus clausust megszavaztuk, a javaslatból fajvédelmi javaslatot kreáltunk. Nem kerteltünk. (Sándor Pál: Ez becsületes beszéd!) Az akkori többség elhatározta, hogy a forradalom tanulságait levonva, olyan javaslatot terjeszt a Ház elé, amelyben fajvédelmi javaslatot kivánt kreálni azért, mert szükségét, mégpedig történelmi szükségét láttuk annak, hogy a magyar fajt megvédjük egy olyan nemzetiséggel szemben, amely nemzetiségnek elhatalmasodása a magyar faj szupremáciáját kétségessé tette. Ezt akkor is mondottam és ma ismétlem. „
(Klebelsberg ugye ezt mondja: „És most jött az 1920 : XXV.
te. 3. %-a, amely — amint azt Gömbös Gyula t. barátom itt egészen világosan megmondta — azzal a nyilt szándékkal készült, hogy a zsidóságot Magyarországon fajnak, esetleg nemzetiségnek jelöljék meg. Itt többször hallottam egy curiai határozatnak az emlegetését. Én nem ismerem azt a határozatot, (Bródy Ernő: Tessék elolvasni!) annyit azonban mondhatok, igen t. képviselő ur, akár elolvasom, akár nem, hogy ha a törvényhozás egy törvényt alkot azzal a kifejezett szándékkal, hogy annak a törvénynek révén a magyar zsidóságot fajnak jelentse ki, ez ellen egy curiai határozat jelentőséggel nem birhat. (Igaz! Ugy van! jobb felől.) Egészen nyilvánvaló, hogy akkor a törvényhozásnak az volt a szándéka, hogy a zsidóságot fajnak jelentse ki és ezen bírói törvénymagyarázattal accidentaliter nem lehet változtatni, mert hiszen ha a biró ennyire mehet, akkor a törvényhozást, a jogalkotást venné a kezébe, a biró hivatása pedig csak a jog magyarázása és konkrét esetben való alkalmazása.”
Tehát ők, akik ezzel foglalkoztak, pár évvel az események után azt mondják, hogy ott cél volt a korlátozás, és nem a felekezet alapján döntöttek — te és Szakály, akik pedig sok-sok évvel később vagytok és mással foglalkoztok… hát, nyilván. 🙂
@Magányos George: azt írtam, hogy furcsa ez a szerecsenmosdatási akciózás , ami egyébként sok mindenben tettenérhető, kezdve azon, hogy az ipad dolgozat szerint mi számít bele a decens magyar történelembe, folytatva rengeteg kapcsolódó akciózással, pl. a leglátványosabbm hogy mennyi horthy szobrot petéztek nagyhirtelen a hatalomradarral fölszerelt mindent túllihegő nertalpasok (vö. polgármester). és nem, nem gondolom, hogy a két milka nerszavazó ennek köszönhető.
@közösperonos átszállás:
Nyugtass meg, hogy szándékosan adod a nyeretlent! 🙂
Természetes, hogy a magyarság szupremáciájára törekedtek (és nem csak 1920-ban, hanem 1928-ban is), hiszen Magyarország akkor lett (és nem önszántából) nemzetállam. Szerinted az 1928-as módosítás miről szól?
Hogy a szociális motívum és a felekezeti motívum lefedte egymást arról Klebelsberg így beszélt 1925-ben: „Mivel a numerus clausus kérdését hallottam itt megemlíteni, amire – amint mondom – annyiszor történt hivatkozás, hogy a zsidóság gyermekeinek egy része talán jobb tanulmányi előmenetelt mutat fel, mint a keresztény intelligencia gyermekei, kijelentem, hogy ezt ne méltóztassék a tehetség hiányának betudni, (Élénk helyeslés a jobboldalon és a jobbközépen.) hanem méltóztassék arra a számlára írni, hogy ez a magyar intelligencia anyagilag le van romolva és nem képes gyermekeinek azt a gondtalanságot biztosítani, (Úgy van! Úgy van!) amely gondtalanságot, ha nem is csak a vagyonos, de a legtöbb jómódú zsidóember gyermekeinek biztosítani tud. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a jobbközépen.) Ehhez hozzáteszem azt is, hogy ezt a közoktatásügyi miniszter mondja, akinek látnia kell a pedagógiai kérdések szociálpolitikai vonatkozásait is. Azokkal a kitűnőkkel és jelesekkel nem lehet oly nagy mértékben a kirakatba menni, mert ezek mögött a kitűnők és jelesek mögött a túlsó oldalon ott van a nyomor és a nyomorból fakadó korlátoltság. (Közbeszólás.) Ha az a magyar gyermek talán nem tud annyi erőt kifejteni mint az a zsidó gyermek, annak oka az, hogy nincsen úgy táplálva, vagy mert hideg szobában lakik, amelyben nincs világítás. Kérve-kérem tehát azokat, akik a numerus clausus kérdését a zsidóságnak egyébként érthető érzékenysége szempontjából képviselik, hogy ezt a kérdést ne méltóztassék túlságosan bolygatni.” mtdaportal.extra.hu/books/klebelsberg_kuno_beszedek_es_cikkek.pdf
S ugyanerre hivatkozik az itt boncolgatott 1928-as felszólalásában is: „Tudom, hogy a hazai zsidóság a javaslattal nincs megelégedve. Nem is lehet. Én el tudom képzelni az ő gondolkodásukat, hiszen egészen abnormis helyzet az, hogy a körülbelül félmilliónyi magyar zsidóság majdnem kivétel nélkül középosztálybeli. Természetes tehát, hogy egy korlátozás, bárminő korlátozás legyen, nem faji vagy felekezeti alapon, de bármely korlátozás, neki fájdalmas. Különbség van azonban a régi törvény és a mostani törvényjavaslat között. Nagyon lényeges különbség. Most szenvednek azért, mert zsidók, akkor szenvedni fognak csak azért, mert magyar emberek, mert ennek a trianoni Magyarországnak fiai. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. — Bródy Ernő: Egyforma emberek vagyunk!) Értsék meg, hogy kisebb kenyeret vagyunk kénytelenek egymás között megosztani és értsék meg, hogy nagyobb darabot ebből a kis kenyérből senkinek sem lehet adni. (Nagy zaj.)”
A beszédben elhangzó Klebelsberg-hivatkozás, hogy a numerus clausus 1928-as módosítása megadja a zsidóságnak a négy nemzedék óta óhajtott vágyát, hogy a zsidó Magyarországon felekezet legyen csak egy politikai blöff, hogy ezzel szerelje le a módosítás ellenzőit. A zsidók jogállásuk szerint ekkor is egy felekezet voltak; a vitában a kúriai döntésre való utalás, amely érvényteleníti Klebelsberg érvelését, a 393/1925-ös elvi állásfoglalásra hivatkozás, amely kimondta: „Aki a zsidóság mint személyösszesség ellen egész általánosságban izgat, az izraelita hitfelekezet ellen izgat.” (S az sem mellékes tény, hogy úgy az 1920-as, mint az 1930-as népszámláláson anyanyelvi és felekezeti összeírást végeztek, tehát valamennyi lakos x anyanyelvű, y felekezetű magyar állampolgárnak minősült; mint ahogy az 1926. évi XXII. törvény az országgyűlés felsőházáról is kimondta, hogy „az izraelita vallásfelekezet képviseletére az izraelita hitközségek által életfogytiglan választott két lelkész (rabbi)” kap felsóházi tagságot.)
A numerus clausus végrehajtási utasítása valamennyi polgárral szemben jogkorlátozással élt, mivel kvótában szabályozta, hogy anyanyelv, ill. felekezet alapján hány százaléka lehet az adott nemzetiségnek vagy népfajnak állami felsőoktatási hallgató. De azzal, hogy a felvehető hallgatók arányát így szabályozta nem fosztotta meg őket annak lehetőségétől, hogy jelentkezzenek, pláne nem változtatta meg jogállásukat.
És egy kérdés: ha a numerus clausus 1920-as végrehajtási utasításában nem felekezet alapján határozzák meg a felvehető zsidó hallgatók arányát, akkor mi alapján? Nem kellene előbb elolvasnod egy forrást, mielőtt nyilatkozol róla?
„De azzal, hogy a felvehető hallgatók arányát így szabályozta nem fosztotta meg őket annak lehetőségétől, hogy jelentkezzenek, pláne nem változtatta meg jogállásukat. „
😀
Az ember csak hátradől a pattogatottal.
@incze:
Nem lehet, hogy azért állítgatnak mostanában annyi Tisza, Prohászka, Horthy, Bethlen, Mindszenty stb. szobrokat, mert ötven évig nem lehetett? Akinek már van szobra, annak nem kell állítani.
@Magányos George: nem lehet.
@seol:
„A brazil legfelsőbb bíróság helyi idő szerint csütörtökön egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a felsőoktatásban bevezetett fajok szerinti kvótarendszer alkotmányos…”
eduline.hu/felsooktatas/2012/4/28/Dontottek_jogosan_jar_az_elony_az_egyetemek_4GJUSS
@Magányos George:
Ez is hülyeség valahol, de persze szinte teljesen másról van szó.
A kockacukor viszont jár azért, hogy észrevetted, szerepel a „kvóta” hívószó. 🙂
@Magányos George: De Gyurikám, mindennek mi köze van a tárgyhoz? Állandóan azon lovagolsz, hogy ne ignoráljuk már a kontextust, hogy ez a 28-as módosítás vitájában sallala. Ezen kontextushoz való viszonyunk körülbelül háromféle lehet, ahogy itt számolgattam:
1) Szövegkörnyezetből való kiragadás. Klebelsberg idézett mondatainak elképesztően nagy kontextusában (oldalak balról-jobbról) Klebelsberg mondatait találhatjuk csupán, így ezt kurvára kizárnám. Úgy látom, ezt te sem erőlteted.
2) Csak azért mondta, mert az aktuális dolog szempontjából ez hangzott jól, magyarán hazudott. 1920-ban még nem azt mondta (ill. mondták, mert Gömbös is mondta), csak most a módosítást akarta szebb színben beállítani, ezért fikázta le az eredetit. Azaz hazudott (ill. hazudtak, mert satöbbi), mint a vízfolyás. Nos, finoman szólva kételyeim vannak, de szólj, ha te erre gondoltál.
3) A kontextus ismeretében is ugyanazt jelenti, mint kiemelve.
Szerintem hármas.
Ha hármas, akkor meg felejtsük már el, hogy irreleváns oldalak tucatjait másolgatjuk át ide, hátha belefulladnak az olvasók.
Aztán a másik.
„A numerus clausus végrehajtási utasítása valamennyi polgárral szemben jogkorlátozással élt, mivel kvótában szabályozta, hogy anyanyelv, ill. felekezet alapján hány százaléka lehet az adott nemzetiségnek vagy népfajnak állami felsőoktatási hallgató. „
Ez egy szép elmélet, csak kíváncsi lennék rá, a gondolataidon kívül mi más támasztja még alá. Ellene speciel szól egy pár dolog, emeljünk itt ki kettőt:
1) Gömbös kurvára azzal érvel, hogy a zsidók túlzott befolyásától kellett megvédeni a magyar fajt, és félelmetesen egy szót sem szól a vitában senki a többi nemzetiségről (hogy ugye emeljük fel a tótokat meg a horvátokat, hiszen őket is megilleti a).
2) A zsidók kvótáján kívül az implementáció során se nagyon foglalkoztak semmivel, magyarán szartak rá, hogy a tótok meg horvátok ezennel felemelkednek-e.
„És egy kérdés: ha a numerus clausus 1920-as végrehajtási utasításában nem felekezet alapján határozzák meg a felvehető zsidó hallgatók arányát, akkor mi alapján? Nem kellene előbb elolvasnod egy forrást, mielőtt nyilatkozol róla? „
Te jó ég, ember, de tényleg. Alapból persze, hogy azzal határozták meg, de az ember felekezete változhat; ennek ellenére, ahogy már idéztem is, „Mert ha fajnak van egyszer minősitve a zsidóság, akkor nem lehet a fajtól menekülni ugy, mint — mondjuk — a felekezettől az áttéréssel, vagy a nemzetiségnél azzal, hogy az ember más nemzetiségűnek vallja magát.”. Ezt is Kl. mondta. Érted már a különbséget?
@Magányos George: Ezt imadom:”Természetes, hogy a magyarság szupremáciájára törekedtek (és nem csak 1920-ban, hanem 1928-ban is), hiszen Magyarország akkor lett (és nem önszántából) nemzetállam.”
Ez emlekeztet arra a kommentre, amit nehany eve olvastam valahol a magyar interneten, es valahogy igy szolt:”Utalom a zsidokat, magyar vagyok, buszke vagyok a magyarokra, a legbuszkebb Neumann Janosra es Teller Edere.”
@seol:
Értjük mi, értjük, hogyne értenénk: minden valami valahol, minden hülyeség valahol és valahol valami teljesen másról szól. 😀 Vannak még ilyen mélyenszántó meglátásaid? És meg is osztod azokat velünk?
@közösperonos átszállás:
— Adok én neked kontextust, ha egyedül nem boldogulsz. Itt van mindjárt az itt idézgetett országgyűlési ülésen vitatott törvény szövege:
„1928. évi XIV. törvénycikk
a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. törvénycikk módosításáról1
1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. törvénycikk 3. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő megelőző tanulmányi eredményeire, illetve szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy elsősorban a hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak gyermekei, továbbá a különféle foglalkozási ágakhoz (mezőgazdasághoz, iparhoz, kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak gyermekei az ezen foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének megfelelő arányban jussanak a főiskolákra és a fölvettek száma az egyes törvényhatóságok között is igazságosan osztassék fel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyel arra, hogy ezek a szabályok megfelelően alkalmaztassanak.
2. § Ezt a törvényt, amely kihirdetése napján lép életbe, a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajthatja végre.”
Klebelsberg e mellett a törvény mellett érvel. Ha valami etatizmus, akkor ez az. Ebből (akár) levezethetők a későbbi zsidótörvények (is), míg a numerus clausus 1920-as végrehajtási utasításából a legnagyobb igyekezettel sem. S nem azért, mert szerepel a törvényben a zsidó szó vagy éppen nem szerepel, hanem azért, mert olyan befolyást ad az államnak (itt speciel az egyetemi felvételik vonatkozásában), amilyet 1920-ban még elképzelni sem nagyon lehetett. Klebelsberg egyébként 1920-ban is ellenezte a numerus clausus nemzetiségi-népfaji alapú kvótáját (nem is szavazta meg a törvényt) és szociális alapú kvótában gondolkodott. Később, mint kultuszminiszter azonban mindig a numerus clausus (és annak 1920-as szabályozási módja) pártjára állt (mert, mint maga mondta, állami tisztviselőként neki a törvények betartásán és az általa irányított tárca hatékony működésén kellett munkálkodnia). Amikor 1928-ban „megérett az idő” a numerus clausus módosítására (méghozzá olyan jellegű módosításra, amelyet maga is kezdettől helyesnek gondolt), akkor, nyilván, lelkesen amellett a változat mellett érvelt, amit maga is hatékonyabbnak tartott (ha olyan irányba változott volna a törvény, amivel nem értett volna egyet, mint kultuszminiszter, akkor is a változtatás mellett érvelt volna, de ebben az esetben speciel egyetértett a változtatással).
— A numerus clausus 1920-as végrehajtási utasításában 6%-ban határozták meg a zsidók arányát a magyar lakosságban (felekezeti alapon). Ehhez képest 1920 és 1928 között, míg érvényben volt ez a rendelkezés, a zsidó hallgatók aránya 8 és 12% között volt a numerus clausus által érintett állami felsőoktatási intézményekben. A HVG-ben megjelent egy interjú Romsics Ignáccal a „Szakály-ügy” kapcsán, ő óvatos duhajként is úgy fogalmaz, hogy, az a zsidó felvételiző, akit nem vettek fel, az, nyilván, jogfosztásként élte meg az elutasítást, akit felvettek, az nem élte meg jogfosztásként. Ugyanő mondja, hogy, igaz, hogy a pécsi egyetemen a húszas évek első felében is 60% körül volt a végzett orvostanhallgatók aránya, de a budapesti egyetem csak 7-8%. És hozzáteszi, hogy a pécsi kar kisebb létszámú volt, mint a pesti. Ehhez még én azt is hozzátenném, hogy a hallgatói keretszámokat évről évre változtatták az állami felsőoktatásban, a húszas évek második felében folyamatosan csökkentették azt, tehát nem kevés felvételiző érezhette úgy (akár zsidó volt, akár nem), hogy őt jogfosztás érte.
Érdekes, hogy azt sem nagyon bolygatja senki, hogy a numerus clausus 1920-as végrehajtási utasítása nemcsak felekezeti-népfaji kvóták alapjáni szűrést írt elő, hanem nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság alapjánit is: a születési anyakönyvi kivonat és az értettségi bizonyítvány mellett a felvételiző lakhelye szerint illetékes rendőrkapitányság vagy elöljáróság által kiadott erkölcsi bizonyítvány, a szülők foglalkozásáról, vagyoni helyzetéről, lakhelyéről, régebbi munkahelyeiről és „költözködéseiről” közhatósági bizonyítványt és a felvételiző középiskolájától alkalmassági és erkölcsi igazolást is kértek. A felvételi döntés pedig az adott felsőoktatási intézmény hatásköre volt: azaz, azt vettek fel, akit fel akartak, azt utasították el, akit el akartak.
Így kerek ez a történet.
@Magányos George:
a pécsi egyetemen a húszas évek első felében is 60% körül volt a végzett orvostanhallgatók aránya, de a budapesti egyetem csak 7-8%. = pécsi egyetemen a húszas évek első felében is 60% körül volt a végzett orvostanhallgatók között a zsidók aránya, de a budapesti egyetem csak 7-8%.
@dvhr:
Hogy kinek miről mi jut eszébe, kit mi mire emlékeztet, az, nyilván, műveltség kérdése is. 🙂
Az idézett mondatról neked egy trollkomment jut eszedbe, nekem meg például ez:
„(…) Én az iskola révén különösen két vezéreszmét igyekszem az új nemzedékbe belevinni: az erkölcsi alapokon nyugvó nacionalizmust és a gazdasági termékenység gondolatát. Azt a nemzeti érzést és elgondolást, amelyet a magyar iskola révén ápolni igyekszem, neonacionalizmusnak kell, hogy nevezzem. Neonacionalizmusnak annak ellenére, hogy mi, magyarok, az Európában élő nemzetek között a legrégibb nacionalisták vagyunk. (…) Mert mi volt az elmúlt négy évszázadban a magyar nacionalizmus tartalma? Elsősorban küzdelem az osztrák centralizáció és germanizáló törekvésekkel szemben. Ez tárgytalanná vált miután elszakadtunk Ausztriától. Másodsorban harc volt a magyar nacionalizmus a magyar állameszmének beleplántálásáért azoknak a népeknek lelkébe, amelyek hazánk területén éppen azon idő alatt szaporodtak el, midőn a török és a német egyaránt pusztította a magyart. Ez a törekvés is tárgytalanná vált annak következtében, hogy a trianoni béke elszakította tőlünk nemzetiségeinket. A magyar nacionalizmus ekként elvesztette legfőbb tartalmát, és így a régi érzés elé új célokat kell állítani. Integritási kérdésekről aktív miniszter magasabb tekintetekből az ország kára nélkül alig beszélhet. Így a magyar nacionalizmus csak két más céljáról szólhatok: művelt és jómódú nemzet akarunk lenni, szóval fajsúlyosabb, mint a bennünket környező népek. (…)” (Klebelsberg Kuno: A magyar neonacionalizmus. Pesti Napló, 1928. január 1.)
@Magányos George: Nem szeretem hozzaszolasaimat magyarazni, de most megteszem. A zsidoellenes intezkedeseket a nemzetallam vedelmevel indoklod/magyarazod. Dehat ok is a nemzet tagjai.
@Magányos George: ” numerus clausus 1920-as végrehajtási utasításában 6%-ban határozták meg a zsidók arányát a magyar lakosságban (felekezeti alapon). Ehhez képest 1920 és 1928 között, míg érvényben volt ez a rendelkezés, a zsidó hallgatók aránya 8 és 12% között volt a numerus clausus által érintett állami felsőoktatási intézményekben. „
Igen, a numerus clausus elsoves hallgatokra vonatkozott, nem nyult hozza a magasabbevesekhez.
@dvhr:
Ezt nem is értem. Mivel és hol magyarázok én „zsidoellenes intezkedeseket a nemzetallam vedelmevel”?
@dvhr:
Ha a numerus clausus nemzetiségi és népfaji kvótája az évek előrehaladtával, az új évfolyamok belépésével fokozatosan érvényesült volna, akkor négy-öt év alatt beállt volna az előírt arány. Ehelyett azonban a zsdó hallgatók aránya évről évre ingadozott, mint fentebb is írtam, 8 és 12% közötti értékeken.
Az igazság (ha ez itt bárkit is érdekel) az volt, hogy ahány állami felsőoktatási intézmény, annyiféleképpen értelmezték a numerus clausus felvételi előírásait. Volt, ahol odáig is elmentek, hogy az összhallgatói létszámra vonatkoztatták a nemzetiségi-népfaji kvótát, máshol pedig nem sok jelentőséget tulajdonítottak neki (magyarán: nem tartották be). Ebből születtek azok az arányok, amik aztán végül születtek.
Ha már Kovács M. referenciaszeméllyé emelte Klebelsberget a numerus clausus helyes értelmezésével kapcsolatban, akkor álljon itt alább egy klebelsbergi magyarázat 1924-ből arról, miért nem azok a hallgatói arányok az állami felsőoktatásban, ami a numerus clausus nemzetiségi-felekezeti kvótájából következnének (ahogy 1928-ban a baloldaliakat próbálta egy politikai blöffel leszerelni Klebelsberg, itt most a jobboldaliakat):
(Mivel ebben a kommentben (a karakterkorlátozás miatt) már nem fér el, az idézet a következő kommentemben olvasható.)
„(…) Egyesek határozati javaslatokat nyújtottak be a tekintetben, hogy töröljék el a numerus clausust, mások pedig viszont olyan irányban nyújtottak be határozati javaslatokat, hogy szigorítsuk annak végrehajtását. Szóval a vélemények elágaznak, a látszat azonban minden oldalról kétségtelenül az, mintha nekünk ma a kultúrpolitikában nem lenne más égető kérdésünk, mint ez a probléma. Nem csinálok titkot abból, hogy én a numerus clausust elvileg nem helyeslem. Mert egy nemzetnek csak az állhat érdekében, hogy minél több kiművelt tagja legyen. Mi azonban egészen sajátos helyzetbe kerültünk. Elvesztettük az ország kétharmad részét, ahonnan az intelligencia visszaözönlött erre a maradék Magyarországra, úgy hogy ma kétségtelenül kelleténél nagyobb számban vannak az intelligenciának olyan tagjai, akiket a maguk szakmájában foglalkoztatni nem vagyunk képesek. A B-listák egymást érik, egymásután vagyunk kénytelenek elbocsátani az állami alkalmazottakat. Hát kérdem, összeegyeztethető-e a legminimálisabb előrelátással az, hogy tömegesen neveljünk egyes pályákra olyan ifjakat, akikről már eleve tudjuk, hogy nem fogunk tudni nekik kenyeret adni? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez igen fájdalmas tény, ez a trianoni békének egyik szomorú következménye, de olyan tény, amellyel nekünk, magyaroknak számolnunk kell, mert különben csak értelmi proletariátust nevelünk, ezreit olyanoknak, akik hivatalokat fognak követelni, de akiknek nem fogunk tudni hivatalokat adni és akiket azután mesterségesen kergetünk bele az elégedetlenségbe, a forradalmi hangulatba, úgy hogy ezek nem konstruktív elemek lesznek, hanem a maguk elégedetlenségével a nyugtalanság kovászát jelentenék a magyarságban. (Közbeszólások)
Azoknak, akik a numerus clausus megszigorítását követelik, azt válaszolhatom, hogy a numerus clausus fokozatosan lépett életbe, visszaható ereje nem volt. Először az első évfolyamra, azután a második, majd a harmadik, negyedik évfolyamra vétetett foganatba, s ma, a törvény életének negyedik évében eljutottunk oda, hogy már csak az ötödik évfolyamba tartozók és az elmaradottak nem esnek rendelkezései alá, akik t. i. még akkor iratkoztak be, amikor a törvény még nem volt életbeléptetve. Természetes tehát, hogy a főiskolák népességében még a numerus claususról szóló törvény által előírt szám elérhető nem volt, azonban évről-évre közelebb jut ahhoz a 95 százalékhoz, amely a népességi arányszám szerint itt irányadó. Hogy a pécsi egyetemre nagyobb számmal mentek nem keresztény ifjak, annak egyszerű magyarázata az, hogy benyomásuk szerint Pesten szigorúbb elbírálás alá esnének és ahhoz a főiskolához léptek át, ahol az első négy évfolyamba való felvételnél igenis érvényesült a numerus clausus és csak két tekintetben mutatkozott elágazás. Az egyik a kikeresztelkedett izraelitákra vonatkozik. Mindaddig, amíg ezen a helyen állok, nem vagyok arra kapható, hogy ezt a kérdést visszamenőleg megoldjuk. Én mindenkit óva intek attól, hogy a társadalom mai harmóniájának felzavarásával ezt a kérdést megbolygassa. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.)
A másik eltérés abban a tekintetben van, hogy a budapesti egyetem úgy vélekedik, hogy a tényleg felvetteknek öt százaléka lehet izraelita, a pécsi egyetem pedig akként, hogy a kultuszminiszter által engedélyezett numerus clausus öt százaléka. Minthogy azután a pécsi egyetemnél előfordult az az eset, hogy egyes beiratkozott keresztény ifjak elmaradtak, az izraeliták pedig megjelentek, előállott az a helyzet, hogy a tényleges létszámban nagyobb volt az izraeliták száma az öt százaléknál. Azt hiszem, igen nagy komplikációkat okoznánk akkor, ha olyan esetekben, ahol már jelentkezett izraelita ifjakat felvettek, az arányszám helyreállítása végett az izraelitákat kizárnánk. Azt hiszem, hogy éppen a numerus claususról szóló törvény érdekében nem látszik tanácsosnak, hogy erre a térre lépjünk. (…)”
mtdaportal.extra.hu/books/klebelsberg_kuno_beszedek_es_cikkek.pdf
@Magányos George:
Kiegésziteném :
Klebersberg : Közoktatásügyi és kulturális feladatok.
(Az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása kapcsán 1924.január 29-én tartott beszéd.) Idézett mű, 403 – 404 oldal.
@Magányos George: ” Adok én neked kontextust, ha egyedül nem boldogulsz. „
Ez valóban egyre mókásabb. 🙂 Megkérdem tőled, hogy mi a rák jelentősége van mégis a kontextusnak, mitől változtathatják meg a beidézett részek jelentését ennyire, hogy feszt azon lovagolsz (plusz levezetem, hogy: nem lehet neki semmi). Erre mit reagálsz? Bepésztelsz még harminc kiló „kontextust”. Az embernek óhatatlanul az a gondolata támad, hogy ha ezt a ~ két egyszerű bekezdést (ld. @közösperonos átszállás: ) képtelen vagy értelmezni, akkor az ide citált betűtengerekbe vajh hogyan nem fulladsz bele? 🙂
(Illetve megjegyzem így zárójelben, hogy a floodolást tiltja a netikett, és ha moderátor lennék (szerencsére nem vagyok), az ilyeneket rögvest bemutatnám a Del gombnak. A szólásszabadság (az értelmes vita) _érdekében_. Zárójel bezárva.)
Tehát eddig ott tartunk, hogy a n.c. korlátozó voltát alátámasztja az alkalmazás módja, meg hogy mind Kl., mind Gömbös azt mondta rá, hogy dejszen pont azért csinálták, hogy! (Ezt idézi K.M.M.) Cáfolja viszont az, hogy te az ujjadból azt szoptad, hogy nem is az volt, nameg persze Szakály is.
Aztán a másik. Tegyünk először egy kurflit, és idézzük fel, mivel nyitottál itt: „És akárhonnét nézem, Szakály állításait Kovács M. semmilyen formában nem cáfolta. „
Ennek tudatában próbáljuk konzumálni a következő két mondatodat:
„A numerus clausus 1920-as végrehajtási utasításában 6%-ban határozták meg a zsidók arányát a magyar lakosságban (felekezeti alapon). Ehhez képest 1920 és 1928 között, míg érvényben volt ez a rendelkezés, a zsidó hallgatók aránya 8 és 12% között volt a numerus clausus által érintett állami felsőoktatási intézményekben.”
Hmm, hol is találkozhattunk már ezzel, hmm… Á, megvan!
„A numerus clausus bevezetése utáni években a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen az orvossá avatottak közel hatvan százaléka az izraelita hitfelekezethez tartozott.” — mondta Szakály (ugye hu.budapestbeacon.com/kiemelt-cikkek/numerus-clausust-nem-tartom-jogfoszto-torvenynek-interju-szakaly-sandorral/ ).
Mint mondott erre K.M.M.? (Ugye hvg.hu/velemeny/20160704_tenyek_a_numerus_claususrol_szakaly_sandor_veritas_kovacs_m_maria )
„Nem áll meg Szakály állítása, hogy a zsidókvótát a pécsi egyetem ne tartotta volna be. Szakály ezt azzal próbálja bizonyítani, hogy 1920 után pár évig a pécsi egyetem sok zsidó hallgatónak adott orvosdiplomát. Eltekint attól, hogy a numerus clausus törvény kizárólag az első éves hallgatók felvételére vonatkozott, a korábban felvett, és 1920 után már felsőbb évekre járó zsidó diákokat elvben 1920 után sem dobhatták ki az egyetemről. Igaz, a budapesti egyetem orvoskara – törvényellenesen – a felsőbb éves zsidó hallgatókat is kizárta. Ezek közül valóban sokan menekültek a pécsi egyetemre, amelynek viszont alig-alig volt jelentkezője, nemhogy keresztény jelentkezője. Azonban az első évfolyamos felvételeknél, amelyre a zsidókvóta a törvény szerint vonatkozott, a pécsi egyetem a zsidókvótát éppúgy érvényesítette, mint a többi egyetem.”
Ez tényleg kurva mókás amúgy. Azzal nyitsz, hogy Szakály egyetlen állítását sem cáfolja („érdemben”) K.M.M., majd az ötödik körben egy olyan állítással (sejtetéssel, stb.) jössz, amire K.M.M. explicite válaszolt (és cáfolt). Ami még nem teljesen tiszta, hogy te vagy-e aranyhal, minket nézel annak, vagy a kettő valamely lineáris kombinációja? 🙂
@Magányos George: Ne haragudjál már meg, hogy rámutatok, de ez a „nem tudtátok a helyes választ, lejárt az idő, beeee” stílus, amit most előadtál, szintén kurva ciki.
@közösperonos átszállás: +1
@dvhr: +1
Amúgy tényleg kurva unalmas ennek a fasznak (magányos dzsorzs) vergődése.
Ugyanazt ismételgeti, csak egyre hosszabban. A floodolás miatt meg a picsába kéne kirakni.
@aritus:
Ultima ratio? 🙂
@közösperonos átszállás:
Kommented személyeskedés részén túllépek és csak a témához kapcsolódó tartalmakra ((ill. tényszerű állításokat tartalmazó megnyilvánulásokra) reagálok. 🙂
— Kevered a fogalmakat. Senki sem állította (sem Szakály, sem más), hogy a numerus clausus (nemzetiségi-népfaji kvótával vagy anélkül) ne lett volna jogkorlátozó. Nyilván, az volt, mert a korábban csupán érettségi bizonyítványhoz kötött egyetemi felvételit mindenféle korlátozásokhoz, nemzetiségi-népfaji kvóta-arányokhoz, nemzethűséghez, erkölcsi megbízhatósághoz (speciális igazolásokhoz) kötötte. A jogkorlátozó-jelleget nem vitatta senki, a jogfosztó jelleget vitatta. Jogfosztó akkor lett volna, ha egy konkrétan körülírt társadalmi csoportot (bármilyen alapon) en bloc kizárt volna a felsőoktatásból.
Romsics Ignác a 168 órában megjelent interjújában ezt mondja: „Azokkal a zsidó fiatalokkal szemben, akik a bevezetett kvóta miatt nem juthattak be az egyetemre, jogfosztó volt a törvény, ez nem is lehet vitás. A hazai zsidóság egészét tekintve persze akár jogkorlátozónak is nevezhető, mivel a zsidó fiatalok összességét valóban nem zárta ki a felsőoktatásból.” Igen ám, de ezen az alapon mindenki számára jogfosztó volt a törvény, aki a szigorított felvételi követelmények miatt nem jut(hat)ott be az állami felsőoktatásba. Ez nem érv a zsidó jogfosztás és a nulladik zsidótörvény-állítás mellett.
http://www.168ora.hu/itthon/traumakrol-csak-tapintattal-146988.html
—- A pécsi 60%-ot Romsics is megemlíti, hozzáfűzve, hogy Budapesten ez az arány csak 7-8% volt és Pécsett 1000-1500, míg Pesten 6000 volt a hallgatói létszám. Ez, ugye, azt is jelenti, hogy sehol nem tartották be (ill. igen szabadosan és korántsem egyöntetűen értelmezték) a numerus clausus nemzetiségi-népfaji kvótáját, Pécsett még kevésbé, mint Budapesten.
—- A kontextus pedig azért fontos, mert anélkül nem értjük, ki miről beszél, ki mit miért mond. A Kovács M. által idézett Klebelsberg érvelés konkrétan Sándor Pál képviselő felvetésére reakció (Sándor Pál 1901-től a harmincas évek végéig volt képviselő, különböző libeláris-szabadelvű-baloldali formációkban, Gömbös miniszterelnöksége idején az Országgyűlés korelnöke is volt), aki megjegyzi, hogy a szociális kvótával rosszabbul járnak a zsidók, mint a nemzetiségi-népfaji kvótával. Sándor Pál, nyilván, tudta miről beszél és, nyilván, nem volt ínyére az sem, hogy az új szabályozással az állami beavatkozás jelentősen nő a felsőoktatási felvételik esetében. Nos, őt „kínálja” meg Klebelsberg a „zsidók négy generációja…” kezdetű érveléssel.
—- Ami pedig a floodolást illeti, a te kommentjeid legalább olyan hosszúak, ha nem hosszabbak, mint az enyéim. 🙂 Ha engem valaki ilyen tartalmas, sok forrásból építkező-idéző kommentekkel tisztelne meg, mint én téged, hálás volnék neki. Igaz, engem érdekel a történelem.
@nerángass:
Így igaz. 🙂
@Magányos George: „Kommented személyeskedés részén túllépek”
Nahát, milyen nagylelkű! 🙂 Lehet, hogy nekem is ezt kellett volna tennem, és ignorálnom kellett volna az olyan szurkálódásokat, mint „adok én neked kontextust, ha egyedül nem boldogulsz”? Oh wait… 🙂
„Kevered a fogalmakat. Senki sem állította (sem Szakály, sem más), hogy a numerus clausus (nemzetiségi-népfaji kvótával vagy anélkül) ne lett volna jogkorlátozó. […] A jogkorlátozó-jelleget nem vitatta senki, a jogfosztó jelleget vitatta. „
Lovagolsz a szavakon? 🙂 Nice try, de akkor az első zsidótörvény sem volt jogfosztó (csak „-korlátozó”, ami meg hát ugye valahol természetes bizonyos területeken, ahogy aztán ki is fejti), és a második is csak részben. Plusz akkor Szakály nem tud fogalmazni, mert egy ilyen banánhéj-jellegű kérdésre az a minimum, hogy pontosítunk. Már ha értünk hozzá, és nem elkenni akarjuk a dolgot (SZVSZ ő azt szeretné).
„Igen ám, de ezen az alapon mindenki számára jogfosztó volt a törvény, aki a szigorított felvételi követelmények miatt nem jut(hat)ott be az állami felsőoktatásba.”
Már megint próbálod elkenni a dolgot, makacsul ignorálva azt, amit írtam: a törvény alkalmazása kimondottan a zsidók ellen irányult, Gömbös azt mondta, hogy ezért csinálták az egészet (mi az, hogy! Nagyon is!), K.K. meg dettó. Erre továbbra is annyi ellenérvet tudsz mondani, hogy de ha jobban meggondoljuk, végülis.
” Ez, ugye, azt is jelenti, hogy sehol nem tartották be”
Nem, ez azt jelenti, hogy ignorálod a K.M.M.-idézetet.
„A Kovács M. által idézett Klebelsberg érvelés konkrétan Sándor Pál képviselő felvetésére reakció […]. Sándor Pál, nyilván, tudta miről beszél és, nyilván, nem volt ínyére az sem, hogy az új szabályozással az állami beavatkozás jelentősen nő a felsőoktatási felvételik esetében. „
Ezzel két baj van. 1) Jelentősen növekvő állami beavatkozásról beszélsz, miközben a vita tárgya az (eddig te ezt egy pillanatig sem vitattad), hogy a n.c. kifejezetten a zsidók ellen irányult-e. A növekvő beavatkozás nem jelenti azt, hogy az utóbbi nem állt fenn, így aztán ez irreleváns. 2) A kontextussal arra kellene rávilágítanod, hogy a n.c. nem kimondottan a zsidók ellen irányult, azt csak úgy kamuzzák hirtelenjében, mert az adott kontextusban úgy jön ki a lépés. Ehhez képest oldalakon keresztül taglalják azt, mennyire megalapozott is volt az egész, csak még nem volt valami jó, mert a csóró keresztény turulifjakat hiába vették fel, nem volt pénzük tandíjra, így aztán a gyakorlatban mégse sikerült tartani a keretszámokat.
„Ami pedig a floodolást illeti, a te kommentjeid legalább olyan hosszúak, ha nem hosszabbak, mint az enyéim. 🙂 „
Azt hittem, ezt elegánsan átugrottad, nohát. 🙂
A flood nem a hosszú kommenteket, hanem a bepésztelt, irreleváns bullshitet jelenti. Mikor a zsákutcás/körkörös érvelésedre mutatok rá, nyilván idézek tőled és a két, a posztban linkelt írásból is, mert ez így megy. 🙂
„Igaz, engem érdekel a történelem.”
Gondolom, ez sincs most itt. 🙂
@közösperonos átszállás:
Atyaúristen, Vágó úr! 😀
@közösperonos átszállás:
Most komolyan.
Magyarázkodtok itt valakinek, akinek halványlila segédfingja nincsen semmiről és ugyanazt ismételgeti kataton módon napok óta, mert erre szól a mandátuma?
Minek?
Többen leírtátok neki különféle aspektusokból mi a stájsz, de nem akarja felfogni (nb nem is nagyon tudja, szerintem), mert akkor a köldökéig lógó arca eltűnne a semmiben.
Felesleges időpocsékolás, a büdös életben nem fogja elismerni sem azt, hogy tévedett, sem azt, hogy hülyeségeket ismételget.
Nna.
@esernyősEvezős:
Nem az az érdekes, hogy mi a stájsz, mert azt láthatóan még te is meg tudod mondani, hanem az, hogy a maga korában, a kor felfogása szerint, mi volt a numerus clausus. Ahhoz pedig kevés az ideológiai képzettség, az elvhűség, ahhoz a történelem tanulmányozása szükséges. Hogy te vagy én mit gondolunk a numerus claususról, az irreleváns, mert a n. c. a maga korában létezett, a kor emberei hozták létre, rájuk volt hatással.
Nem TE idegesítesz. A radarkép se idegesít, pedig kurvaranda szupercellák jövés menését mutatta pont a házunk irányába.
@Magányos George: „hanem az, hogy a maga korában, a kor felfogása szerint, mi volt a numerus clausus”
Meg hogy hogyan próbálja ezt (ti. hogy ez bizony a zsidók ellen irányuló rendelkezés volt, szándékai szerint is) elkenni Szakály meg te.
@közösperonos átszállás:
Ha már, akkor már! Mi haszna származna vagy érdeke kötődne ahhoz Szakálynak, nekem vagy bárkinek, hogy bármit is el próbáljon kenni?
@Magányos George:
Végül is tényleg nincs semmi értelme annak, ha egy rezsimtörténész a rezsim narratíváját és az ahhoz kapcsolódó finom kis történelemátírásokat próbálja erőltetni. 😀 Jár a kockacukor.
Gondolom, a törököknél is megkérdezte ebben a pillanatban valaki ártatlan bociszemekkel, hogy „de milyen érdekből tagadná le Erdogan valamelyik házitörténésze az örmény népirtást”?
@seol:
És abból mi haszna származik a rezsimnek, ha Szakály azt mondja, hogy a numerus clausus nem jogfosztó, hanem jogkorlátozó volt? Miféle effektív hozadéka van ennek a rezsim számára?
@Magányos George: Egy kis felvilágosítás a trollnak: coub.com/view/2n70f
@Magányos George: „ha Szakály azt mondja, hogy a numerus clausus nem jogfosztó, hanem jogkorlátozó volt? „
Csakhogy nem ezt mondta. Itt van a posztban fölül a link; valóban a jogfosztóról kérdezték (nem a jogkorlátozóról), ő aszondta, nem; erre az újságíró visszakérdezett, hogy miért nem? Aki épp arra a finom distinkcióra próbál rámutatni, ami a „jogfosztó” és a „jogkorlátozó” fogalmak közt van, az ilyenkor rámutat; Szakály meg a nemzethűség-kritériummal kezdett terelni, meg hogy nem is a zsidók ellen irányult, hiszen benne sincs a zsidó szó (nyilván a hitfelekezeti definíció blabla), meg hogy Pécsett a 60%.
Egy rohadt szót se ejtett viszont a „nem jogfosztó, hanem jogkorlátozó” kérdéskörről, így ezt az álláspontot csak elég meredek mentális folyamatok eredményeképpen lehet odalátni.
Tegyük még hozzá, hogy ez a pacák elvileg a szavakból és a pontos fogalomhasználatból él; a föntiek nem zárják ki, csak nagyon valószínűtlenné teszik, hogy valójában a te álláspontodat képviselte nagy titokban, ebben az esetben viszont nem ért a szakmájához. Akkor meg rohadt mindegy, mit mond (mert, mint tisztáztuk, hülye hozzá), az az igazi kérdés, hogy mégis mi a rákot keres ott, ahol van?
Ez mondjuk amúgy is kérdés.
@netukki: @közösperonos átszállás:
A trollkodás is egyfajta válasz: ha többre nem futja tőletek, mit tehetnénk, a tapintat és a méltányosság jegyében, tudomásul vesszük.
@Magányos George: „mi haszna származik a rezsimnek”
dzsordzsikám, a rezsim legfontosabb célja az intellektuális pusztítás. a komcsik ebben ügyetlenek voltak, a tiltás egy röhej, azt simán kicselezi, és ép elmével túléli az ember. hanem ez a mindenhová behatoló, mindent ellepő, kikerülhetetlen, lerázhatatlan, terjengős, szívós és ragacsos sötétség, melynek példás ágense méltóztatol lenni, amely plakátokon, blogokon, tévés műsorszünetben, mindenkor és mindenhol kikerülhetetlenül megjelenik, és belekényszerít, hogy azt a szart rágd, amivel épp kedvetek szottyanik beteríteni a kárpát teknőt, ahol nincsen vita és nem nem dől el, mert sosincs nincsen vége – nos, ez a haszna, és hát, persze, ez csak egy eszköz a sok hasonló közt.
@Magányos George: „A trollkodás is egyfajta válasz”
Ez most egy beismerő vallomás? Mert én speciel érveltem, te meg nem (most sem).
@Magányos George: a „maguk korában, a kor felfogása szerint” addig-addig korlátozgatták* az általuk hangsúlyosan nem magyarnak nyilvánított** ún. zsidók jogait, míg sikerült előbb a tanuláshoz, aztán az alkalmaztatáshoz, majd a szabad lakhelyválasztáshoz, illetve sárgacsillag-nemviseléshez való jogaikat korlátozniuk, hogy ezt követően rövid nem-bevagoníroztatási jogkorlátozás után az élethez való jogukat is sikeresen – és milliós nagyságrendben – korlátozzák a Zyklon–B nevű, sejtlégzést korlátozó rovarirtószer segítségével.
(Már azoknál, akiknél nem korlátozták korábban – férfias játékokkal tarkított idegenrendészeti intézkedés vagy kényszermunka …ömm keretei között*** – a meztelenül-kikötve-nem-megfagyásra, nem-éhenhalásra, vagy tarkón-nem-lövetésre irányuló jogokat.)
.
Teljesen mindegy, „a maguk korában, a kor felfogása szerint” a pedofilok, sorozatgyilkosok, büdös rasszisták stb. minek gondolják magukat, vagy minek számítanak egyesek szemében – attól még ugyanúgy pedofilok, sorozatgyilkosok és büdös rasszisták stb. maradnak.
.
És hogy mi érdeke kötődne ahhoz Szakálynak – a Horthy-rendszert bevallottan példaképének tekintő, identitását arra alapozni kívánó Orbán-rezsim által célzatosan létrehozott vadonatúj történelmivalóság-torzító intézet fejének –, hogy mosdassa a Horthy-rendszert? – Ki tudja? Rejtélyes, kibogozhatatlan kérdések ezek…
…Mert az tiszta, hogy neked vagy bárkinek, aki bármit is el próbál kenni ezzel az egésszel kapcsolatban, milyen haszna származik belőle; elvégre munkaköri leírás is van a világon, továbbá pénz beszél, kutya ugat.
.
.
.
.
* Szigorúan nem hatolva el közben a jogfosztás kategóriájáig, de nem ám! …Elvéghe bátyámuham, kéhlek alássan, a molyihtótól bűzlő kacagány valamihe csak kötelez, nemde?
.
** Kis Magyar Gyökérhatározó, I. kötet, Bevezetés, első mondat:
„Ha valaki meg akarja határozni neked, vagy bárki másnak, hogy mi/ki a magyar, illetve elő akarja írni, hogyan kell egy/a magyarnak viselkednie, biztos lehetsz benne: az illető egy gyökér.”
Magyar Szinonímaháló, definíció:
„Gyökér” (vulg.): ordenáré seggfej, vakkomondorkedvelő, rogánoid, novákelőd.
.
*** Saját bevallásuk szerint: _magyar_ törvényekkel és _magyar_ keretlegényekkel.
@incze: @labrys:
Csak hogy értsem, mit olvasok: amit itt toltok, azok valami átokformulák? 🙂
@közösperonos átszállás:
Te így érvelsz? Sajátos. 🙂
@Magányos George: dzsordzsikám, több szerénységet. mi a fenéért átkozna itten bárki is téged. én a legyeket is legfeljebb ha hessegetem. te itten rossz portékával házalsz, és az istennek sem lehet kitessékelni vele.
@Magányos George: „Te így érvelsz? Sajátos. 🙂 „
Látod-látod, érdemes volt idejönni, így megtudtad, hogy a floodoláson és a nem-találtátok-ki-mire-gondoltam-bebeeeee-n túl is van élet. 🙂
@incze: @közösperonos átszállás:
Minden nap tanul valamit az ember. 🙂