A magyar felsőoktatás helyzetéről (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Több lap is foglalkozott az ún. ARWU listával. Ez a lista a világ felsőoktatási intézményeit rangsorolja és idén nem volt magyar egyetem az első ötszázban. Az alábbi táblázat az ARWU metodológiáját mutatja. Látható, hogy itt leginkább a csúcsteljesítményeket mérik.
| Criteria | Indicator | Code | Weight |
|---|---|---|---|
| Quality of Education | Alumni of an institution winning Nobel Prizes and Fields Medals | Alumni | 10% |
| Quality of Faculty | Staff of an institution winning Nobel Prizes and Fields Medals | Award | 20% |
| Highly cited researchers in 21 broad subject categories | HiCi | 20% | |
| Research Output | Papers published in Nature and Science* | N&S | 20% |
| Papers indexed in Science Citation Index-expanded and Social Science Citation Index | PUB | 20% | |
| Per Capita Performance | Per capita academic performance of an institution | PCP | 10% |
| Total | 100% |
Egy magyar egyetem leginkább egy nagyon régen végzett diákja Nobel-díjával tud pontot szerezni, illetve a PUB-bal jelölt általános Research Outputtal. A CEU-t erősen sújtja, hogy a Per Capita Performance csak tíz százalékot jelent. Barabási-Albert László egyedül több pontot hozna a HiCi és N & S rovatban, mint a legtöbb magyar egyetem összes professzora, és bizony e sorok szerzőjének voltak már kritikusabb megjegyzései Barabási egyes brutálisan HiCi eredményeivel kapcsolatban. Ez egy nehéz ügy.
Az MTA intézeti rendszerében azért van HiCi és N & S potenciál, de az MTA-t nem számolják be a magyar felsőoktatásba. Ha formálisan egy University of Budapest címke jelenne meg az akadémiai kutatók cikkein, a SOTE, ELTE, BME professzoraival együtt, akkor még mindig kisebb lenne az a bizonyos virtuális egyetem, mint a bécsi tudományegyetem, de a U. of B. vélhetően már benne lenne a legjobb háromszázban.
Maximális kormányzati jóindulat, akarat és elszántság mellett is nehéz lenne a helyzet, sportcentrikus állami vezetéssel viszont teljesen reménytelen ügyről van szó. A magyar felsőoktatás annyira azért nem rossz, mint amilyennek látszik, de rettenetesen alul van finanszírozva és a fentiek miatt is jelentős hátrányban van a listákon.
P.S CETERUM CENSEO: Egy magyar egyetemi adjunktus nettó fizetése kb. 500 font, egy brit adjunktusé pedig kétezer font felett van, a kvázi magánnyugdíj-befizetés után is. És a magyar adjunktus terhelése a nagyobb.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518700-6ae57bba64010' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518700&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518700-6ae57bba64010&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518700-6ae57bba64010' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Barabási-Albert László mennyire a CEU tanára? Nincs kint az USA-ban is és dolgozik ELTÉ-s kutatócsoportban is egyszerre?
A CEU hanyadik lett ezen a friss rangsoron? A hírekben csak az ELTE-SZTE-BME hármas szerepelt…
Sokan visszamennének ha a nyugati fizetésük felét/harmadát megkapnák. De nem kapják meg, viszont a terhelésük körülbelül a háromszorosa. Amíg ez nem változik meg addig nincs ésszerű okunk azt hinni, hogy a trend megfordul, vagy megáll.
No és persze úgy kellene visszamenniük, hogy tanszékek élére, igen, akkor is, ha ők a legfiatalabbak az adott tanszéken.
Ami a publikációs indikátorokat illeti, Barabási számára teljesen mellékes, hogy a magyar egyetemek vagy akár a CEU mit kér teljesítésnek. Egy átlag magyar egyetem évi publikációs kötelezettsége letudható úgy is, ha valaki az egyetem által szervezett khm nemzetközi khm konferencián khm angolul böfög valamit, és utána az egyetem khm megjelenteti. Meg úgy is, hogy ISI indexált lapban jelenik meg. Ugyanúgy darab darab, az egyikkel van 2, a másikkal kettőezer munkaóra.
Persze kiköthetnék a tanszékek (és valójában ezt kellene tenniük) hogy mondjuk évente legalább egy indexált folyóiratcikkben társszerzőnek vagy szerzőnek kell lennie minden főállású alkalmazottnak ÉS minden ilyen cikkért megkapja egy havi fizetését (az ELTE-n valamelyik prof csinálta egy ideig, ha jól tudom). Ezzel együtt a t. kollegák kb 90 százaléka még így sem lenne képes erre soha, de a maradék 10 akit mondjuk csak pénzzel lehet inspirálni az felhozhatná a mezőnyt a belgrádi egyetem szintjére, ami, fájdalom kimondani, nem is olyan rossz.
ja és az egyetemi rangsorkba nem számít bele az MTA de a research output-ban minden scientometriai felmérésen ott van, a WoS adatbázisaiban is ez juttatja előre a country rankingban az országot. Merthogy ugye az MTA viszi messze a legtöbb pontot, minden egyetemünk előtt, ami egy olyan kommunista nonszensz amit jó volna már abbahagyni. Magyarországon kívül még a Szovjetunióban pardon Oroszországban van hasonló minta meg is látszik rajtuk (is), mondjuk a moszkvai egyetemet azért bepréselték a 100-as listára, egyedüliként a CEEC kategóriából.
@Online Távmunkás: A CEU nincs a listan, csak a szakmai listan (nagyon kicsi). Barabasit nyilvan nem szamitjak be.
@harmadikszem: Lehet, hogy „kommunista nonszensz”, de ha megszuntetik, akkor az sem lesz. Ami eleg szomoru lenne. A CNRS iranyba elvileg el lehetne lepni, de kicsi az eselye.
Nem hiszem, hogy a belgradi egyetem erosebb, mint az ELTE, oriasi egyetemrol van szo, 90000 diakjuk van, mint a becsieknek. Ahol a meret a lenyeg, ott nincs esely. En ma mar nem mondom, hogy a legfontosabb szempontnak annak kellene lenni, hogy az ARWU listan legyen ketszazban magyar egyetem. Legyen minel tobb kivalo ember az egyetemeken, akiket nem terhelnek halalra, akiknek ez az eletuk, akik nem azert irnak cikkeket, mert valakik szamolgatjak a pontokat, hanem mert szep es fontos dolgokat csinalnak, amelyeket gyermeki orommel akarnak megmutatni masoknak.
@jotunder: a terhelést csak új emberek felvételével lehet csökkenteni, ami pénz. Magyarországon viszont nem allkokálják, hanem kivonják a forrásokat nem kevés ideje. Én kivétel nélkül azt mondom mindenkinek hogy aki szép és fontos dolgokat akar csinálni és gyermeki örömmel meg akarja mutatni másoknak, az igyekezzen rapid módon elhagyni Magyarországot. És nem örülök egyáltalán, hogy ezt mondom, viszont hazudni nem fogok.
@harmadikszem: A Bolyai ösztöndíjasok többsége is az MTA-n dolgozik, nem valamelyik egyetemen.
Én is leírtam már évekkel korábban, hogy az egyetemi státusz alapfeltételévé kellene tenni az indexált folyóiratban publikálást és a tananyagok folyamatos frissítését. Sőt, az se ártana, ha a MAB a felülvizsgálatokkor ellenőrizné legalább a felsőoktatási törvény betartását. Vagy ha nem menne át az a habilitáción, aki nem tud magyarul se előadni, de a 25 éve nem használt oroszon kívül más nyelvet sose tanult és a tanszékén dolgozók rakták össze a pályázatát…
@jotunder: A magyar egyetemi oktatók átlagos terhelése nem elviselhetetlenül magas, viszont az eloszlása igazságtalan. Tavaly az ELTE tudományos rektorhelyettesnőjének állásába került egy teljesítményalapú ösztöndíj kiírása, mert akkora irigykedést szültek az eredmények… Egyébként azóta sincs nő az ELTE rektori vezetésében, hiába bizonyított tény, hogy egy szervezet felsővezetésébe kell legalább 15-20% mindkét nemből, hogy hatékony és innovatív legyen…
@Online Távmunkás: „A Bolyai ösztöndíjasok többsége is az MTA-n dolgozik, nem valamelyik egyetemen” mi az ok és mi az okozat?
@jotunder: A Belgrádi Egyetemet éppen a rangsor-pozíciók javítására opimalizálták szervezetében is, ennek köszönheti az előrelépését az ARWUN-n és a Leiden rankingben. a THE és a QS már jóval lentebb méri, mont a magyar vezető egyetemeket. Ja, é ez az egyetlen szerbiai egyetem, amiről tudomása van a világnak. Sok vita zajlik ott erről a stratégiáról, nem egyéretelműen boldogok, hiába az éventei ARWU-siker.
A Budapest Universitynél már csak az University of Hungary lenne gyümölcsözőbb (éás értelmetlenebb) megoldás a ranking-pozíciók javítására. A SE és az ELTE történelmi egységének helyreállítása logikus és régen kívánatos lépés volna, ranking.-pozíciótól függetlenül, bár abban is számítana. Az ARWU overall rankingen a 300-400 közé vinné az ELTE-t a Semmelweis Karral.
Ja, a Bécsi Egyetem költésgvetése 170.000 Mrd Ft. Az ELTE-é negyedannyi hallgatóval 26 Mtd Ft.
@Online Távmunkás: oktatási rektorhelyettes volt. De egyébknt stimmel.
@fortin: Köszi a pontosítást.
@harmadikszem: Jó kérdés. Bár Magyarországon még az is felmerül, hogy az MTA-nak a pályázatán maga felé hajlik a keze…
@Online Távmunkás: nem! nem! Neeeem!
@fortin: A Belgradi Egyetem PUB score-ja magasabb, mint a Princetoni egyeteme. Komoly. Ezek tenyleg kilora lemertek a cikkeket. Top 5 folyoirat cikk pontosan annyit ert, mint a 142 oldalas „index” legszomorubb ujsagai.
Amugy megneztem, a harom magyar egyetem mind kapott Alumni vagy Award Score-t, ami nyilvan nagyon regi Nobel-dijbol jott ossze, de sokat szamit. A belgradi egyetemen lenyegeben minden le van nullazva kiveve a kilorairjunkcikket scoret (nem mintha a hellokaptunkegynobelt1937ben score sokkal ertelmesebb lenne).
@harmadikszem: persze csak félig vicces, félig szomorú, hogy az MTA magának osztja ki a szánalmas nettó 90ezres ösztöndíjakat intézeti munkatársaknak, hogy érette ugyanazt kutassák amit amúgy is tennének.
ez az egesz eggyel nagyobb okorseg, mint gondoltam.
az ELTE-BME egyesitett egyetem kisebb lenne, mint a belgradi, de ugye ugy nyitna, hogy szerezne 26 ALUMNI score-t, aztan 45 PUB score-t, 11 N&S-t, es mondjuk tovabbra is nulla darab HiCi-t. Ezzel megverne az erlangeni egyetemet, amelyik benne van a legelso ketszazban. Es akkor nincs MTA, nincs SOTE, amivel ugye lenne itt HiCi is, meg rengeteg plusz PUB es N & S, nem tudom mennyi lenne, de szazotvenben abszolute tutira.
@jotunder: Szemerédi (ELTE), Szentgyörgyi (Szeged), Oláh (BME).
Itt egy részletes elemzés: hvg.hu/itthon/201548_a_magyar_felsooktatas_kulfoldi_osszehasonli
Van alaposabb is, de azt nem találom a rankimng.elte.hu-n, sztem átépítik éppen.
@fortin: ez az egész ARWU ügy komolytalan. pillanatok alatt ki lehetne hozni, hogy a magyar felsőoktatás tulajdonképpen világszínvonalú. már meg is van a tervem. két egyetemet kell csinálni. az egyik a legjobb százötvenben lenne, a másik a legjobb kétszázban. és lehetne mutogatni mindenkinek, hogy így meg úgy. még a vidéki egyetemekkel is kellene csinálni egy University of Countryside-ot és szerintem még őket is be lehetne őket suszterolni a legjobb ötszázba, az mekkora havaj lenne.
@jotunder: és ugye most azt gondolod, hogy ez egy parodisztikus ad absurdum gondolati játék csupán, ami nem szerepelt felsőoktatás-politikai anyagban Mo-n? Hát de. Két dolgon múlt a süllyedése: helyi fideszista potentátok elkezdtek küzdeni egyetemükért, és a SE khm, sajátos érdekérvényesítő pozíciója (ja, és hogy az éppen akkor aktuális szakállamtitkár hamar bukott, mint eddig mindegyik amúgy).
Egyébként az észtek, dánok, franciák csináltak hasonlót (a franciák durván, de aztán azt nem tudták a rangsorokon átvinni igazán), az osztrákok daraboltak inkább (az orvosi karokat önállósították, nem is jött be). Nálunk összevisszaság, persze.
Ami viszont értelmes kérdés volna (az SE-ELTE reuniontól túl), az az MTA intézetek ügye. Ma is nyakig benne vannak a felsőoktatásban, doktori iskolákat működtetnek, tanítanak stb. Viszont ez még egy viszonylag épségben megmaradt kutatói bázis, ami még az MTA TTK súlyos félrecsúszását is el tudta viselni. Odadobni őket az egyetemi rendszernek, eszeveszetten kockázatos ügy.
@fortin: „Ja, a Bécsi Egyetem költésgvetése 170.000 Mrd Ft. Az ELTE-é negyedannyi hallgatóval 26 Mtd Ft.”
Az ELTE idei költségvetése 31,5 milliárd forint, a Bécsi Egyetemé 170 millárd forint (557 millió euró). Szóval hallgatókra leosztva 1,27 millió forint az 1,81 millió ellen, nagyjából 30% a különbség. Nem is olyan rossz, mint a jövedelmek különbsége…
@fortin: De nem dobnák oda őket. Konkrétan SEMMI sem történne. Létrehoznának egy University of Budapest nevű állami intézményt, amelynek Habsburg Rozália anyakirálynő lenne a tiszteletbeli főrektora, és lennének rektorok vagy elnökök , akik teljes függetlenséget élveznének és egészen különböző módon kapnák meg a budget-jukat, mondjuk pont úgy, mind most. Az MTA nevű alegyetem, az ELTE nevű alegyetem, a SOTE nevű alegyetem és a BME nevű alegyetem. A törvény külön garantálná azt, hogy a University of Budapestre nem vonatkoztatható a felsőoktatási törvény, csak a University of Budapest-törvény. Abszolúte semmi sem történne, se jó, se rossz. Nem, nem akarom megcsinálni, de azért szupervicces, hogy a Magyar Narancsban az jelenik meg, hogy a béka segge alatt van az egyetemeink színvonala.
Emlékszem, még a kilencvenes évek elején volt egy terv, az Atheneum projekt, az MTA csináljon egyetemet az intézetekből, elitképzés, de leginkább csak doktori képzés. Vmi köze is volt aztrán a CEU-hoz, de ez már nem rémlik pontosabban. Horváth Iván irodalmár volt a fő mozgatója talán.
MOndjuk azért is hasznos lenne összevonni egyetemeket, mert jelenleg kb. max nyolc-tíz rektorképes ember van a magyar felsőoktatásban, közülük most egy vállalta, hogy rektor legyen, de már nemsokára lejár neki is. Kancellárképesből még kevesebb akad. (Az angol vice-cancellor fizetéseket végképp ne hasonlítsuk össze a magyar rektorikkal, mondjuk az angoion eléggé ki vcn akadva ott is sokmindenki.)
Kb annyi koze van az arwunak a valosaghoz, mint a fifa-ranglistanak a fociban.
Amúgy a külföld mellett van egy másik vonzóerő, amivel a számolni kell, a nyugati bérek. De itthon. Talán ez a legjobb biznisz.
Tehát sztem azt kéne megoldani, hogy az adjunktusok ne brit pénzekhez képest ígymegúgy keressenek, hanem a sarki giroszos „mosogatót keresünk 140 nettóért, d emivel nem jelentkezett senki, inkább 160ért”, meg az „Aldi pénztáros x” és az „Auchan targoncás y” pénzéhez képest keressenek jól. Nyilván olyan ember(ek 80%-a, most nem a N. Közszolga -ről beszélek vagy mi is az), aki potenciálisan alkalmas egyetemei karrierre, az akárhol se lesz „hülye”. Tehát van vonzóerő.
Mondjuk ez ugyanaz a problematika, h nem lehet informatika tanárt találni etc.
(Persze emiatt megjelennek programozási kurzusok drágáért, csak megint azok fognak többszörösen kiszorulni, akiknél nincs erőforrás.)
Amúgy én párszor már leírtam, hogy mi lenne az „NERideális” (olyan) egyetem (ami persze nem kifizetőhelyként működik): a legjobb másodévesek vmi kreditpontért skype kurzuson tanítják az elsőéveseket, a legjobb harmadévesek a másodéveseket, … etc. A doktoranduszoknak fizetünk vmennyit, ők az utolsó éveseket. Az egész beosztását egy program szervezi, a tananyagok online elérhetőek etc. Minimális rezsivel megoldható az egész.
Sztem erre a lehetőségre van ráapproximálva itthon (legalább részlegesen) minden.
Köszi a korrekt kiegért.
És az angol adjunktus mennyit fizet lakhatásra? Mennyit hagy ott a fodrásznál? Színházban? Moziban? Étteremben?
az ugye megvan, hogy a tanársegéd és az adjunktus terhelése csak azért nagy, mert ők csinálnak mindent? docenstől fölfelé meg semmit. láttam én olyan tszv. habil. egyetemi tanárt, aki egyben dékánhelyettes is volt, és ezt a három munkakörét sikerült abszolválnia úgy, hogy hetente egy délutánra belátogatott az egyetemre. (és nem, a maradék idejében nem kutatott.)
@Novák Aircraft Ferencné: http://www.numbeo.com/cost-of-living/compare_cities.jsp?country1=Hungary&country2=United+Kingdom&city1=Budapest&city2=Manchester
@hebab: Azért ez eléggé egyetem- és tanszőkfüggő lehet. Az ELTE fizikus és matematikus szakon én elég sok előadást hallottam docensektől és professzoroktól, tanszékvezetőtől is, jó előadást is. (Az ellenpélda: államtitkár-helyettes is tanított, mondjuk ő legalább szarul, de arrogánsan, róla viszont amúgyis sejtettem, hogy egy fasz.)
@Online Távmunkás: „Egyébként azóta sincs nő az ELTE rektori vezetésében, hiába bizonyított tény, hogy egy szervezet felsővezetésébe kell legalább 15-20% mindkét nemből, hogy hatékony és innovatív legyen…” Tehát összesen kell úgy harminc-negyven százaléknyi nő és férfi, a többi lehet semleges nemű, vagy nem emberi lény, utóbbi egyébként is valószínű. Nélkülük bizonyára sérülne az innovativitás. (Tudom, hogy nem úgy értetted! De ezt írtad.)
@balmoral: Nem, nem ezt irta. Azt irta, hogy SZUKSEGES feltetele a hatekonysagnak, hogy legalabb 15-20 szazalek legyen mindket nembol. (kell legalabb…. hogy… legyen)
„Ahhoz, hogy megnyerjuk a vilagbajnoksagot kell, hogy legyen legalabb tizenegy ember a csapatban. ” Ez nem jelenti azt, hogy ha van tizenegy emberunk, akkor halleluja, megnyerjuk a vilagbajnoksagot.
@hebab: ez nagyon nem így van, van egy csomó tanseg és adjunktus aki semmi értékelhetőt nem csinál és számos docens meg prof nem csak jó tanár de sokat kutat is. És persze mindkettőnek az ellenkezője is előfordul, kár általánosítani. Egy valami azért igaz, tényleg sok olyan idősebb docens és professzor kollega lézeng akik a mai feltételek/előírások közül soknak nem felelnek meg és valószínűleg nem is lennének rá képesek, de a harminc évvel ezelőtti feltételeknek, amikor kinevezték őket, még megfeletek. Az egy jogos kérdés, hogy ők pl mire tudják tanítani szakmailag a tansegeket és adjunktusokat, túl néhány kompetencia jellegű dolgon természetesen. Ez az anakronisztikus kategória (életkori okokból) a fiataloknál nem létezik, sajnos azt kell mondanom, még, mivel nem feltétlenül hullik ki az alkalmatlanja.
@harmadikszem: Nekem nem annyira világos, hogy miért mondja valaki, hogy az Akadémia a kutatóintézet-hálózatával szovjet mintára van, mintha más országoknak is lenne hasonlója, pl. a németeknél a Kaiser Wilhelm (mai nevén Max Planck) Gesellschaft, a Leibniz-Zentrumok, stb., Amerikában is van egy-két kutatóintézet (nem csak Los Alamos).
Persze, jól hangzik egyetemi körökben, ahol szivesen elköltenék az Akadémiára pénzét.
Semmi baj a kutatóintézetekkel. A baj az, hogy ha megnézed a nemzetközi kontribúciót WoS-ben akkor nálunk meg az oroszoknál fogod azt látni, hogy az akadémia önmagában 3-8szorosát hozza a legjobb egyetemekhez képest is, diszciplínától függően. Ez az USA-ban nagyon nincs így, a leading publikációban szinte alig van független vagy intézeti kutató, 95 százalékban valamelyik egyetem alkalmazottja a szerző. Mo-n viszont azt fogod látni az ösztöndíj osztásnál, ha már valaki említette a bolyait, hogy ugyancsak igen nagy arányban kapják akadémiai kutatóintézeti munkatársak gyakorlatilag ugyanarra a munkára, amiért egyébként a fizetésüket is kapják. Kicsit neccesnek érzem, hogy pályáztatnak olyan ösztöndíjakra amelyeket rögvest vissza is osztanak saját maguknak, nyilván sok esetben érdemes, máskor érdemtelen módon (egy ideig követtem a nyertes pályázatokat de már leszoktam róla).
Jelentős cinikus leegyszerűsítés tehát azt állítani, hogy az akadémiai pénzekre fáj a foga az egyetemeknek. Mintha versenyezniük kellene az MTA intézeteknek az egyetemekkel, ahelyett, hogy kölcsönösen segítenék egymást. Az egyetlen problémám sokakkal együtt az MTA-val az, hogy egy példátlan mamut, tele posztkommunista mechanizmusokkal, amibe adott esetben az is beletartozik, hogy számos intézetében semmiféle érdemlegesnek látszó munka nem történik.
@jotunder: Akkor azt kellett volna írni, hogy „legalább 15-20% kell, hogy legyen az egyik (vagy „valamelyik”) nemből”. Mert akkor a másik már biztosan legalább 8ö-85%. Nekem ezt diktálja a nyelvérzékem és a matematikával kapcsolatos már rég lezárult múltam. És a helyzetet ismerve, azt is nyugodtan le lehetett volna írni, hogy legalább ekkora legyen a hölgyek aránya a kérdéses testületekben.
@balmoral: nem, akkor a másik legFELJEBB 80-85% (ami egyáltalán nem mond ellent a legalább 15-20%-nak).
@harmadikszem: „ha már valaki említette a bolyait (és nem említette az ÚNKP-t)”
Bolyai (amit amúgy nem csak kutintézetisek kapnak) mellé oda lehet tenni az ÚNKP-t, amit csak egyetemi ember kaphat és többszöröse a Bolyainak.
Mellesleg nem értem ezeket a „pályáztatnak olyan pénzekre, amit rögvest vissza is osztanak maguknak” stílusú mondatokat.
„… hiába bizonyított tény, hogy egy szervezet felsővezetésébe kell legalább 15-20% mindkét nemből, hogy hatékony és innovatív legyen…”
Nabasszus. Én meg eddig azt hittem, hogy megfelelő szakember kell egy cég vezetésébe, hogy innovatív és hatékony legyen. Most meg kiderül, hogy ha egy cég vezetésében csak 5% a férfi, vagy nő, akkor soha nem lesznek hatékonyak és innovatívak ha bele döglenek sem. Be’szép dolog a modern tudomány…
@OoOoOo: mit nem lehet érteni ezen? Nézd meg az elmúlt tíz évben hány százalékban kapják akadémiai kutatóintézetek és mennyiben egyetemek. Én meg azt nem értem minek játszani az értetlent.
Persze mindenki ott próbálkozik, ahol tud, a kutatóintézeti bértábla ugyanolyan vacak mint a felsőoktatási. Szóval alapvetően a kicsi pénzen marakodik mindenki, az pedig nem jó.
@harmadikszem: es te megnezted? en pl azt latom, hogy 2016-ban a 175 kiosztott ösztöndíjból valamivel kevesebb, mint 50-et kaptak intézeti kutatók, és 9-en MTA TKi-sok, azaz olyan _egyetemi_ emberek, akiknek a fizetését az Akadémia adja. azaz 2/3-a az ösztöndíjasoknak egyetemi ember. ezen kívül a kuratóium elnöe egyetemi oktató és a tagok között is többségben vannak az egyetemiek.
@harmadikszem: És mi van akkor, ha X akadémiai intézeti pályázó nyilvánvalóan jobb, mint Y egyetemi pályázó? Mert már számon van tartva a szakmában, mert mondjuk Amerikából vagy Nyugat-Európából jött haza. Tipikusabb, hogy a nyugatról hazajövő emberek intézeti helyekre mennek. Nem arról van szó, hogy „indexált” cikkeik vannak, hanem mondjuk olyan cikkei, hogy egyes magyar egyetemek teljes jelenlegi professzori karának soha nem voltak olyan cikkei. Ilyen van, és még csak nem is olyan nagyon ritka. Akkor mit lehet csinálni, kérdem tisztelettel? Szerencsés esetben az illető kapott egy Marie-Curie-t de szerintem utána is pályázhat Bolyait.
@jotunder: pályázhat sőt pályázik is, aztán vagy kap vagy nem, mint Demeter Tamás például, aki a publikációira, a hivatkozásaira meg a témára maximális pontot kapta, de az úgynevezett „összebenyomás” kategóriára meg nullát, így nem nyert. Összbenyomás, beszarok.
De én örülök annak ha van olyan, aki a MC vagy egy amerikai állás után/helyett inkább hazajön a netto 90-es bolyaira. Tőle aztán tényleg nem sajnálok semmit. Csak attól tartok, ez jóval ritkább, mint gondolod. Én a botrány idején a filozófiai kutatóintézet tudományos főmunkatársainak a publistájába kukkantottam bele és ott nem sok nyomát láttam annak, amiről fentebb szóltál, és akkor még finom vagyok. Ami a Nemzeti Tehetség Programot illeti, én azzal akkor hagytam abba a számolást amikor a „Szemétszállítási szokások a 20. század eleji Budapesten” című beadványnak sikerült magyari ösztöndíjat nyernie. Átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, elszámoltathatatlan dolgok ezek.
@pbd: a kollaboráció kapcsán is azt mondtam feljebb, hogy az MTA többet kap, mint _bármelyik_ egyetem. Még az b’na be ha többet kapna mint az összes pályázó más egyetem és kutatóintézet együttesen (n>30) :O A legfrissebbet most a kedvedért megnéztem, az MTA 50-et kapott egymaga, őt követi az ELTE 26-al, tehát a legnagyobbat nyert magyar egyetem is a felét kapta, mint az MTA egymagában. A többiek arányosan egyre kevesebbet és kevesebbet.
@jotunder: de most a kedvedért önvizsgálatot tartottam és elkezdtem nézni azon a területen amihez értek, szociológiában. Az első két nyertesig jutottam, egyiknek sincs nemzetközi publikációja, nem hogy leading de semmilyen folyóiratban, ha csak az Erdélyi Társadalom c. lapot nem tekintjük annak. Szóval, elismerve hogy lehetnek olyanok is akikről írtál én továbbra is fenntartom, hogy bár úgy lenne de nem.
@harmadikszem: Én inkább azt mondanám, hogy az Akadémiai egyes intézetei kis civilizációs szigetek az országban, ahol normális munkát lehet (még) végezni.
Sajnos nem mindegyik ilyen, és más meg pláne nem. De nem hinném, hogy azért domináns az MTA, mert olyan sok pénzt kap (valójában a létezéshez talán épp eleget), hanem mert az oktatásban, beleértve a felsőoktatást, olyan botrányosan nincs pénz. Még az MTA intézeteknek adott pénz mellett is teljesen jogos válasz lenne a teljesítményt firtató kérdésre, hogy „kis pénz, kis foci”, hogy mégis némelyik egész jól teljesít, az kész csoda.
@szazharminchet: maximális egyetértésem. Nekem ezért lenne furcsa ha tömeges lenne a nyugati egyetemkről 90-ért hazajövők hada, amellett hogy ismerek ilyet én is de minden ilyenre jut 200 olyan akinek eszébe sem jutna. Bizonyos területeken meg kb sehol sem elég ez a pénz semmire, már konferenciaköltséget nem is számolva. Az MTA az intézményhálózata miatt domináns természetesen, nem a pénz miatt. Azt viszont rosszul teszi szvsz hogy nem (nagyon) mozdul bele a képzésbe, mert azok az országok a régióban, akik egyre feljebb másznak a nemzetközi kontribúcióban tudatosan alakítják úgy, hogy legalább egy két elit tanszékük legyen mindenféle tudományterületeken. Pont most mondta egy kollega a firenzei Europa Institute-tól hogy Romániából például elképesztő képzett gyerekek jönnek a posztgrad/PhD képzéseikre, magyarokat meg konkrétan nem lát.
@harmadikszem: az ELTE-nek kb 1500-1700 oktatoja lehet (innen: http://www.elte.hu/kozerdeku/kozzetetel ), az MTA kutatóhálózatában ennek biztos van legalább kétszer ennyi kutató. de nem ez a lényeg.
„Kicsit neccesnek érzem, hogy pályáztatnak olyan ösztöndíjakra amelyeket rögvest vissza is osztanak saját maguknak” ezt írtad. ehhez képest a bolyai >>kutatói<< ösztöndíj kuratóriumában többségében vannak az egyetemi emberek, és nem látszik, hogy több MTA-s kapná meg a bolyait, mint amennyi megérdemelné.
egy blogposzt kommentjeiben beszélgetünk, semmi végzetes nem történik, de azért tök jó volna, ha nem lennének azt elhintő mondatok, hogy hát úgyis meg van bundázva az egész. a magyar tudományos pénzeknek nagy része (MTA-s és OTKA/NKFIH-pénzek) még érdem szerint osztódik ki (biztos vannak rossz döntések, peches emberek, stb, de a fősodor azért mégiscsak ez), de azért M. György és függő alapítványai már elkezdték játszani a játékaikat. a fenti idézeted kicsit hozzájuk hasonlítja a Bolyai ösztöndíjat, pedig kurvára nem olyan.
@harmadikszem: Vannak ilyen intézetek, és vannak olyanok. Az én intézetem eddig hét (7) darab ERC grantot kapott, aminek darabja ugye 1-2 millió euró, tucatnyi Marie-Curie-t, négy vagy öt Lendületet, talán többet. És mondjuk van Top 20 tudományos folyóiratban az elmúlt tíz évben száz darab cikke az intézetnek, legalább. Nyilván a természettudományos/matematikai területeken jobbak vagyunk, mint a többi területen. Sokkal jobbak. Ezért van az, hogy te ezt látod, én meg azt.
@pbd: lsd fenti kommentemet. Azért tényleg nem olyan, mert a matolcsys cuccok niylvánvaló csalások, az MTA-nak pedig csak maga felé húz a szíve, de nyilván minden sz’rra nem ad pénzt vagy csak néha.
@pbd: mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/MTA_kutatohalozata.pdf
nincs kétszer annyi, de tényleg nem ez a lényeg
@jotunder: ez így van, 1975-2017 közötti top paperek 7 százalékát adja a CEE régió matematikában, és 2 alatt gen soc sciben. Including Russia. Szóval ez egy regionális különbség mindenféle politikai, nyelvi és episztemikus differenciával, ezért nem érdemes szvsz összevetni a helyzetet. Nekünk a régió más országaival érdemes a saját diszciplínáinkat összevetni, például matematikában feljött ránk az utolsó 5 évben a jóval kevesebb lakosú Szlovénia és a még per capita GDP-ben is alultöltött szerbia, lengyelország, románia, csehország pedig már rég megelőzött.
Én az egyszeri akadémiailag képzett embör szemével látom a világot, és nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget annak, hogy melyik egyetem hányadik akármilyen listán. Két egyetemet végeztem, egyik sem nincs az ötszázban, mégsem voltam semmiben sem hátrányban.
P.S. A belgrádi egyetemet nem kéne fikázni. Nem olyan rossz hely, pontosabban régebben nem volt az. Van vele néminemű tapasztalatom. 🙂