Amikor még a Csurka volt a Bayer
Eredeti szerző: jotunder
Huszonöt éve jelent meg a híres Csurka-dolgozat. Van benne galíciaizás, szamuelyzés, minden ami kell, de az az írás leginkább Tiborc panasza volt. Ma már csak Tiborcz panasza van, az apósának szokott panaszkodni, hogy az elmúlt félórában nem nyert közbeszerzést.
Csurka egy időben csak akkor zsidózott, amikor jelentősebben berúgott, mint például 1973-ban a Szigligeti Alkotóházban. Azokban az alkotóházakban időnként az Örkényt és a Mészöly Miklóst is lehetett látni, nem azt az Orbán János Dénes nevű kis faszomadtát, aki mostanában szeret ilyesmiket lenyúlni. Csurka írt a Bibó-emlékönyvbe, mert akkor volt Bibó-emlékkönyv. Bence Györggyel, Szűcs Jenővel, Eörsivel, Petrivel és Weöres Sándorral írt bele, mert akkor még ők is voltak. Ma már ők sincsenek, Csurka sincs, nincs Szűcs Jenő csak Schmidt Mária, nincs Bence György csak Lánczi András, és persze van nekünk Bayer Zsolt, ez a hetedosztályú Krúdy-epigon, aki abból próbál megélni, hogy Csukás István egy háromoldalas novelláját nem teljesen józan állapotában egészen tűrhetőnek nevezte. Csurka fasiszta bolondériájának tétje volt, és eleinte még stílusa is, Bayer fasiszta bolondériájának a havi „egymisin” kívül nincs semmiféle tétje.
Kónya-Pető vita helyett Németh Szilárd vitatkozik a Híradó ügyelőjével, hogy miért nem ehet egyenes adásban túróstésztát.
A TGM helyett meg csak a TGM van. Sajnos nagyon nagy a különbség. Már nincs meg az az elegáns sétapálca, meg azok a jó kis hosszú elmélkedések Rézmezei Zsigmond, gróf Ecséry Kristóf és Simor báró korai konzervatív esszéiről, amelyek nemcsak a vármegyerendszer reformjába engedtek betekintést, hanem a helyes gondolkodásba is, amelyhez persze ezt az egészet franciául is kellett tudni idézni. Most meg proletárforradalom, Venezuela vagy mi, én már nem is tudom igazán követni. A Csurka még a Hankiss Elemért akarta elvitetni rendőrrel, páncélosezreddel, most komolyan, hová vitetné a Kökény-Szalai Vivient, műkörmöshöz ?
Magyarországnak nagyjából vége van, a második felvonást már meg sem kellene nézni, az ember pontosan tudja, hogy mi fog történni. Hogy az Ungár Péter egy félliter konyak után magáévá akart tenni egy struccot, a Momentum nyári táborában ? Ez nagyjából a maximum, amit ebből a történetből ki lehet még hozni. Ez nem Csurkáknak való világ. Itt már nem írnak csak úgy tizenhét oldalas iránymutatást a nemzetnek bele pacekba, csak akkor ha Matolcsy György egyik huszonhárom éves helyettes-államtitkár unokaöccse láttamozta, és lehet, hogy Rogán Cilike egy kicsit bele akar majd írni, valami vicceset a végére. Itt Habony Árpád mondja meg, hogy egészen pontosan melyik népcsoportot lehet utálni, hogyan és mennyire, nála vannak a jelzők, az alanyok, az állítmányok, itt ő a dramaturg.
Orbánnak nem is lenne szüksége Csurkákra, mert a Csurkák hajlamosak az egyénieskedésre. Bayer kell ide, megbízhatóan tehetségtelen, gátlástalan szolga. Csurka nem volt szolga, sok minden rosszat el lehetett mondani róla, de azt, hogy szolga lett volna, azt nem. Ez a pontosan teljesítő szolgák kora, akik azt teszik tönkre, azt próbáljak megsemmisíteni, akit erre kijelölt nekik az elöljárójuk. A szolga gyűlölködése addig terjed, amíg a gazda engedi, nincs ritmusa, izzása, ereje, feszessége, és bármikor lecserélhető egy másik szolga gyűlölködésére. Csurka nem volt lecserélhető. Csurka az a Csurka volt, a galíciaiak és a szamuelyk mögött azért ott volt Tábori Nóra a Házmestersiratóban, a Kállai és a Major a Döglött Aknákban, az üres hegedűtok a Deficitben.
Ezek mögött meg nincs semmi.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518699-6ae567d5961dd' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518699&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518699-6ae567d5961dd&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518699-6ae567d5961dd' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Igen, ez már nem is a házmesterek, hanem a viceházmesterek [fülke]forradalma. Én azért az előbbit se sírnám vissza.
Van itt egy vonal, folyamatos hanyatlás a színvonalban: Németh László, Illyés Gyula (ő nem irkált annyi marhaságot, mint amennyire politikailag szerep-vállalt), Csoóri Sándor, Csurka István, Bayer Zsolt. Egy váltó tagjai, akik a stafétát egymásnak adták át.
A legutóbbi kivételével mind tehetséges író/költő volt, jelentős teljesítményekkel, és ezen felbátorodva prófétai szerepet is vállalt. Tanulságos, hogy a szómívesség mennyire félreviheti az embert és olyan területre téved, ahol már nincs kompetenciája. A szépirodalom megfelelő eszköz volt a számukra, a hatalom (az ördög) kísértése volt csupán, hogy elhagyják azt a területet, ahol otthon vannak és elkezdjék direktben nyomni a politikát.
Írhattak volna okos, finom, mértéktartó esszéket is. Nem erről lett híres egyikük sem. Azt az örök tételt is elfelejtették (talán mert a filozófiai vagy történelmi tanulmányaik felszínesek voltak), hogy az ember kénytelen megítélni jól azt a kort, amiben van, amiben él. Egyszerűen mert ez nem lehetséges, mert nem látunk ki belőle. Sok mindent lehet helyesen látni és jól ráérezni, de hogy lássunk egy összképet, ahhoz évtizedeknek kell eltelnie.
Érzelmes, érzelgős humán értelmiségiek voltak, akik tudnak írni, fogalmazni de az ismereteik messze felületesek. Ha bevallják alázattal, hogy egy tanyaközpont valóságából látják mindezt, és nem feszülnek be a kéretlen próféta idealista pózába, és szembe néznek a saját paranoid félelmeikkel, akkor a végeredmény szimpatikus lehetett volna és értékálló.
@Tamáspatrik: „kénytelen jól megítélni” valójában „képtelen jól megítélni”
@Tamáspatrik: Ha…haha… Ez az alternatív Mo-od szép, csakhogy nem itt játszódik.
Csak a tárgyilagosság kedvéért: Orbán János Dénes nem mindig volt egy Orbán János Dénes nevű kis faszomadta. Tehetséges költő volt valamikor, aki úgy döntött, hogy van az a pénz, amiért érdemes amorális féregnek lenni. Ez az ő örök szégyene, de ettől függetlenül tény, hogy tehetséges költő volt. (Akárcsak Szőcs Géza. Zsák meg a foltja, mondhatni. Előfordul időnként, hogy tehetséges költőkből amorális férgek lesznek.)
@viharangöntő: Jó, de az már minimum 10 éve teljesen elmúlt. Ezt egyszer csak figyelembe kell venni.
És ne feledjük, azokban a minőség-rezisztencát még nem kifejlesztett időkben még Radnóti Sándor védte meg Csoórit vmi eszdéeszrd emberke „művészeti kritikájával” szemben (valahogy így írta: „felkapaszkodott egy sámlira, hogy bele tudjon harapni Csoóri bokájába”).
Amúgy BZsben egyáltalán nem a jó pénzért felvett zsidózó-cigányozó pózok a legellenszenvesebbek, az csak ürülék. Hanem a „kultúrember” póz, az „irodalmi tehetség” póz, a „kemény csávó póz”. Ez az üres talmiság sokkal erőteljesebben kultúrkörnyezetszennyező a hörgéseknél, mert hívei között sokan lehetnek, akik a csöpögős, eredetiségmentes középszerűbbnél is középszerűbb irodalmisakodásokról úgy tanulják, hogy az próza. Abban lehet bízni, hogy az ilyen testi adottságokkal viselt gallérnélküli póló/pulover bizarr látványa sokak szeméről leolvasztja a hályogot (hogy a nevezetthez illően ne legyünk PCk…)
@fortin2: orulunkvincent.blog.hu/2011/06/26/erdelyi_mao
nem olyan nagyon nehéz dolog bayert írni. csurkát meg szinte lehetetlen.
dia.pool.pim.hu/xhtml/csoori_sandor/Csoori_Sandor-Nappali_hold.xhtml
Van ebben egy válasz Mécs Imrének, ami sok mindent elárul arról az időszakról. A politikai harc nagyon hamar belerángatott sokakat egy olyan mocsárba, amiből nem lehetett már jól kijönni. Sértett emberek itt is ott is, idióta mindent jobban tudás itt is ott is, türelmetlenség, bizalmalanság stbstb.
Gondolta volna az ember, hogy Csurkát visszasírjuk ? Na ja, ő javíthatatlanul értelmiségi volt mégiscsak, nekem alapvetően egyenesnek tűnt, nem is lett sikeres politikus ugye.
@Tamáspatrik:
Csurka (meg a többiek) létező irodalmi munkássága lehet mentség (ha lehet) a náculásra, Bayer úgy gondolta, mindenesetre előbb benácul, de úgy hogy a Holdról is, de a Pártházból mindenképpen látni lehessen, és ha minden jól alakul, akár még – utólag – „irodalmi munkásság” is lehet belőle, bőrkötés, kánon, „dátum, két fél kevert”.
és hát úgy néz ki, egyelőre minden jól alakul.
http://www.es.hu/cikk/2017-08-18/grecso-krisztian/menekulo-helyorseg-.html
Azt azért ne felejtsük el, hogy Csurka (valódi, nem antalljózsefi értelemben vett) irodalmi munkásságának része a Hatodik koporsó is. Ennyire pocsék színdarabot írni Bayer aligha volna képes.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: Csurka gyakorlatilag leepult, megkeseredett duhos gyulolkodo paranoid oregember lett belole. Ez rendesen bele volt kodolva az o eletebe. Az igazsag az, hogy az Ujszinhazon kivul a tobbi darabjat sem nagyon jatsszak mar. Mindenesetre Csurka nagyon tehetseges iro volt, Bayer meg egy senki.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: Mindenki képes nagyon pocsék darabot írni, Shakespeare is, Moliere is stb. Bayer még nem írt darabot, de végtelenül giccses és művészieskedő prózát már sokat, wassalberti értelemben vett lektüröket. Nála nem merül fel a jó irodalom és silányság belső feszültsége az életműben.
Ja, és Csurka elég bátor fiú volt mindig is és őszintén gondolta, amiket gondolt. Bár a koporsójánál pózoló fideszesek korábban kedvtelve nevezték (lenyúlva a moldova-i gúnynevet) zsírtáltosnak, a tót-magyar paraszti lendülete valós volt, őt igazán irritálta, hogy Aczéllal kellett smúzolnia a darabjaiért inkább a keménykedéssel teremtett magának teret. Ez a mostani senkiházi skiber mikor volt bátor?
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: Hogyne lenne. Csak megfizessék.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi:
http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/566/melyhutott-magyar-drama
@jotunder:
Csur (becézze a prikolics) tehetséges volt.
Egy ocsmány rohadék fasz, de tehetséges.
Bayer nem tehetséges.
@hibbant_hídrobbantó:
Melyiket? A „Ló is ember” vagy a „Takarodjon minden zsidó Izraelbe és ugyanakkor takarodjanak a zsidók Palesztinából!” íróját?
A Házmestersirató jó darab volt, azt láttam. Debrecenben Simor Ottóval, Cseke Péterrel, Kállai Borival. Németh László viszont rendkívül rossz drámákat írt. Bayer viszont legföljebb poloskát irt.
” Csak az a vég! – csak azt tudnám feledni!” Mondjuk, mintha már a kezdetbe kódolva lenne a vég, s temetői harangszó minden kicsengés, s mintha mindenhez egyre ‘magasabb sámli’ kellene. Mégis elmondható, hogy vannak mások is, hangjuk tán nem olyan harsogó, de mégis hallani.
‘Úgyhogy vigyázó fülünket’….:)
Sajnos van egy olyan érzésem (ámde ez az én hibám), hogy a wassalbertes lektűrözők pont nem azt olvasták tőle, amit érdemes, s talán még azokat sem, amik érdemtelenek. (igen, igen, ebben megátalkodott pária vagyok)
@heptakontanonaéder: Szerintem az előző kommented megadja a választ, ezt hiányolom, ha valaki fasz is, legalább tehetséges legyen valamennyire.
@fortin2: Igen, egyszer pont Révész Sándor védte meg úgymond: beszelo.c3.hu/cikkek/a-duvad-es-a-pecsovics 🙂
@jotunder
offtopic
ajánlom a jeszenszky kettőst a heti válaszból, sztem vicces 😀
@billwilson: egy igazi lenyomata a kornak, hogy apja fafejű, mert elvei vannak, és az új generáció pedig pragmatikus, és ezért jó. Buta ez a zember, mint a tök.
Azért én óvatosabb lennék ezekkel a nosztalgikus relativizálásokkal, Csurka a maga idejében ugyanazt a felháborodott, nácizmust vizionáló rettegés-publicisztikákat váltotta ki, mint egyik-másik mai hülyegyerek, most meg szinte kedélyesen emlékezgetnek rá. Akkor most vagy a maiaknak nincs igazuk, vagy az akkoriak voltak hülyék: emlékszem, anno a Mgyar Narancsban Antall halálakor azt írták a nekrológ-cikkben, hogy lehetett volna akár kedvelni is a miniszterelnököt, de a barna ingesek visszaengedését a közéletbe nem lehet neki megbocsátani – ma meg minden liberális fórum úgy emlegeti azt az időt, mint egy lightos kis izét, mert bezzeg a Jobbik stb. Tessék eldönteni, mikor jogos a rettegés, vagy inkább hagyni a francba.
Bayer meg nem Csurkához mérten egy tehetségtelen barom, hanem saját jogán. Amit a Másfélmillió lépéssel művelt, az pl. kultúragyalázás. Ettől viszont Csurka nem lett nagyobb író, sajna, mert sosem volt nagy író.
@balmoral: Hát még Ilyés milyen rossz drámákat írt! Asszem, Major Tamás említette egy könyvben, hogy a próbákon derült ki, hogy Ilyés konkrétan bennfelejtett szereplőt a színpadon, nem írta meg, hogy mikor megy ki, ilyenek. )))
@fortin2: („Radnóti Sándor védte meg Csoórit vmi eszdéeszrd emberke „művészeti kritikájával” szemben (valahogy így írta: „felkapaszkodott egy sámlira, hogy bele tudjon harapni Csoóri bokájába”).” ilyenről én nem tudok, viszont úgy emlékszem, Eörsi István írta, hogy Kenedi János felágaskodott és beleharapott Csoóri Sándor bokájába – de őt se ezért szerettük.)
@Söntésarcú Csömör: A „rettegés” – ami igazából a történelmet legalább gimnáziumi szinten ismerők viszolygó undora – mindkét esetben indokolt és megalapozott. Az említett két (többek által íróként aposztrofált) személy ugyanis ugyanazon szarfolyó két barnás habja. Csak épp egyikük korábban festette meg a medence partját.