A magyar felsőoktatás helyzetéről (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Több lap is foglalkozott az ún. ARWU listával. Ez a lista a világ felsőoktatási intézményeit rangsorolja és idén nem volt magyar egyetem az első ötszázban. Az alábbi táblázat az ARWU metodológiáját mutatja. Látható, hogy itt leginkább a csúcsteljesítményeket mérik.
| Criteria | Indicator | Code | Weight |
|---|---|---|---|
| Quality of Education | Alumni of an institution winning Nobel Prizes and Fields Medals | Alumni | 10% |
| Quality of Faculty | Staff of an institution winning Nobel Prizes and Fields Medals | Award | 20% |
| Highly cited researchers in 21 broad subject categories | HiCi | 20% | |
| Research Output | Papers published in Nature and Science* | N&S | 20% |
| Papers indexed in Science Citation Index-expanded and Social Science Citation Index | PUB | 20% | |
| Per Capita Performance | Per capita academic performance of an institution | PCP | 10% |
| Total | 100% |
Egy magyar egyetem leginkább egy nagyon régen végzett diákja Nobel-díjával tud pontot szerezni, illetve a PUB-bal jelölt általános Research Outputtal. A CEU-t erősen sújtja, hogy a Per Capita Performance csak tíz százalékot jelent. Barabási-Albert László egyedül több pontot hozna a HiCi és N & S rovatban, mint a legtöbb magyar egyetem összes professzora, és bizony e sorok szerzőjének voltak már kritikusabb megjegyzései Barabási egyes brutálisan HiCi eredményeivel kapcsolatban. Ez egy nehéz ügy.
Az MTA intézeti rendszerében azért van HiCi és N & S potenciál, de az MTA-t nem számolják be a magyar felsőoktatásba. Ha formálisan egy University of Budapest címke jelenne meg az akadémiai kutatók cikkein, a SOTE, ELTE, BME professzoraival együtt, akkor még mindig kisebb lenne az a bizonyos virtuális egyetem, mint a bécsi tudományegyetem, de a U. of B. vélhetően már benne lenne a legjobb háromszázban.
Maximális kormányzati jóindulat, akarat és elszántság mellett is nehéz lenne a helyzet, sportcentrikus állami vezetéssel viszont teljesen reménytelen ügyről van szó. A magyar felsőoktatás annyira azért nem rossz, mint amilyennek látszik, de rettenetesen alul van finanszírozva és a fentiek miatt is jelentős hátrányban van a listákon.
P.S CETERUM CENSEO: Egy magyar egyetemi adjunktus nettó fizetése kb. 500 font, egy brit adjunktusé pedig kétezer font felett van, a kvázi magánnyugdíj-befizetés után is. És a magyar adjunktus terhelése a nagyobb.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518700-6ae572eeb430f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518700&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518700-6ae572eeb430f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518700-6ae572eeb430f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@dr Brcskzf Gröőő: Igazatok van. Mindkettőtöknek. Maradjunk annyiban, hogy az a szerencsés, ha mindkét nem legalább 15-20 %-ban képviselteti magát, így mindössze 60-70 százalék marad az igeneknek.
@harmadikszem: Demeter idén Lendület-grantet kapott (joggal), tehát az értékelés képes korrekcióra. Az MTA intézetek kutatási teljesítményét nem érdemes összevetni egyetemével, az nyilvánvaló. A Bolyai sok egyetemi kollégának ad kifutást, de az intézeti hangsúlya éppen a kutatási hangsúly miatt megmaradt, ez se nagy meglepetés.
Matematikában amúgy a WoS adatai alapján akár a TOP-publikációkat, akár az impactokat nézzük, a 2006-2009 közötti időszakhoz képest 2012-2015-ben a magyra egyetemek, különösen az amúgy meghatározó ELTE bővülése egyértelműen ksiebbm, mint a lengyeleké, vagy Zágrábé, Belgrádé, az osztrákokról nem is beszélve. Sőt, asz ELTE-nél csökkenés van. (nem én vagyok ilyen okos, most olvastam egy elemzésben, megkeresem majd a hivatkozást rövidest.)
@balmoral: Akarom mondani: Legföljebb 60-70 százalék marad az igeneknek… Mielőtt megint kijavítanak.
@fortin2: ne már, DT-nek nyíltan megmondták, miután körbeordítozta a fél országot, hogy személyes okokból nem adtak bolyait. Szerinted ez normális dolog? (most az tök mindegy hogy Demeter egyébként magánemberként vállalhatatlan hülyeségeket beszélt és ezzel sokmindenkit megharagított). Ahol ilyen megtörténhet, ott hibás a rendszer. szerinted egyébként mi jelentősége a teljesen szubjektív, „Összbenyomás” nevű kategóriának ha nem az, hogy a maga 20%-ával gyakorlatilag bárkitől elvehetővé tegye az ösztöndíjat?
Matekban (és másban is) mindenhol folyamatosan rontanak a magyar egyetemek a régió többi országához képest, de ebben nincs semmi meglepő hiszen folyamatos a forráskivonás is. Csak hogy egy példát mondjak, lemondják az egyemek a folyóirat előfizetéseket. A nélkül kicsikét problémás nemzetközi pub-ban nyomulni. Egyébként az akadémiai kutatóintézeteknek ez is egy előnyük, hogy szemben az egyetemek többségével, jó előfizetéseik vannak. Én egy menőnek számító budapesti egyetemen voltam kénytelen tavasszal végigülni egy olyan megalázó ún. tudománymetriai bemutatót, ahol a könyvtáros vörös fejjel előadott röhögcsélések közepette mutogatta KÉPKIVÁGÁSON a Scopus meg a WoS működését mondván h sajnos élőben nem tudja megmutatni, mivel se erre nincs előfizetés, se arra. A föld majdnem megnyílt.
@harmadikszem: orulunkvincent.blog.hu/2013/06/15/filozofusok_es_ugyek
en ennel tobbet nem tudtam tenni az ugyben.
„matematikában feljött ránk az utolsó 5 évben a jóval kevesebb lakosú Szlovénia és a még per capita GDP-ben is alultöltött szerbia, lengyelország, románia, csehország pedig már rég megelőzött. ”
naaa….. a roman matematika testuletileg koltozott ki amerikaba. szerb matematika top szinten nem is tudom, hogy mennyire letezik szloven matematika van valamennyire, de azert a kozelunkben sincs. mi nagyjabol az osztrakok szintjen vagyunk matematikaban, sot, de a ket legjobb „osztrak” matematikus szerintem ma ket magyar az IST-n.
@Fuxos (ex bömis): ez a lista nem az undergraduate oktatas minosegerol szol. hanem a tudomanyos tevekenysegrol es a statuszrol. ami persze fontos, de nagyjabol a penzzel korrelal. sokkal de sokkal tobb penzt tolnak a nyugati oktatasba, mint a magyarba. ezeket nem is lehet osszehasonlitani.
@jotunder:
bocs ha hosszú meg csúnya, nem lehet képet beszúrni
(from Web of Science Core Collection)
You searched for: TOPIC: (mathematics)
Refined by: WEB OF SCIENCE CATEGORIES: ( MATHEMATICS ) AND DOCUMENT TYPES: ( ARTICLE )
Timespan: 2012-2017. Indexes: SCI-EXPANDED, SSCI, A&HCI, ESCI.
1,013 records. TOPIC: (mathematics)
Analysis: WEB OF SCIENCE CATEGORIES: (MATHEMATICS) AND DOCUMENT TYPES: (ARTICLE)
USA 337 33.268 %
GERMANY 88 8.687 %
PEOPLES R CHINA 86 8.490 %
CANADA 69 6.811 %
FRANCE 60 5.923 %
ENGLAND 56 5.528 %
ITALY 40 3.949 %
AUSTRALIA 34 3.356 %
JAPAN 33 3.258 %
RUSSIA 31 3.060 %
ISRAEL 27 2.665 %
SPAIN 26 2.567 %
AUSTRIA 24 2.369 %
INDIA 23 2.270 %
SWEDEN 22 2.172 %
BELGIUM 20 1.974 %
IRAN 20 1.974 %
NETHERLANDS 20 1.974 %
NEW ZEALAND 18 1.777 %
NORWAY 18 1.777 %
BRAZIL 17 1.678 %
SWITZERLAND 17 1.678 %
ROMANIA 16 1.579 %
SINGAPORE 14 1.382 %
SOUTH KOREA 14 1.382 %
POLAND 13 1.283 %
PORTUGAL 12 1.185 %
TAIWAN 12 1.185 %
MEXICO 11 1.086 %
TURKEY 11 1.086 %
CZECH REPUBLIC 9 0.888 %
SOUTH AFRICA 9 0.888 %
FINLAND 8 0.790 %
SCOTLAND 8 0.790 %
DENMARK 7 0.691 %
SAUDI ARABIA 6 0.592 %
CHILE 5 0.494 %
HUNGARY 5 0.494 %
MALAYSIA 5 0.494 %
SLOVENIA 5 0.494 %
ARGENTINA 4 0.395 %
COLOMBIA 4 0.395 %
CROATIA 4 0.395 %
CYPRUS 4 0.395 %
PAKISTAN 4 0.395 %
SERBIA 4 0.395 %
EGYPT 3 0.296 %
GREECE 3 0.296 %
JORDAN 3 0.296 %
TUNISIA 3 0.296 %
UKRAINE 3 0.296 %
ALGERIA 2 0.197 %
BULGARIA 2 0.197 %
REP OF GEORGIA 2 0.197 %
THAILAND 2 0.197 %
VIETNAM 2 0.197 %
@harmadikszem: Ez itt a kilora lemeres tipikus esete. Angliaban hat evente megmerik a tanszekek teljesitmenyet. Az osszes egyetem osszes tanszekenek teljesitmenyet.
Minden oktato 4 legjobb cikket nezik meg, es ez alapjan ****, ***, **, * kategoriakba osztjak az embereket, de szemelyre lebontva nem hozzak nyilvanossagra az eredmenyt, csak az, hogy egy tanszeken, hany ****, ***…. ember van. A tanszekeknek van valamennyi mozgastere abban, hogy hany embert inditanak, de nem sok.
A **** a Quality that is world-leading in originality, significance and rigour. Ez persze nem jelenti azt, hogy az illeto vilagsztar, csak azt, hogy top tier lapokban publikal. Nem mondjak meg, hogy egeszen pontosan hogyan mukodik a dolog, de azt lehet tudni, hogy a lemert emberek egy otode kapott ****-t. Sejtheto, hogy a ****-hoz altalaban eleg ket nagyon eros lapban publikacio es ket kevesbe eros, de azert meg mindig top lapban megjelent cikk. Az az erdekes, hogy hany magyar matematikus kapna ****-t, es hany szerb meg roman. Nyilvan van egy kepzeletbeli ***** es ****** kategoria is, de maradjunk a brit rendszernel. Annyival lennenk a romanok elott, hogy nem is latnanak bennunket. A szerbek ditto. Direkte megneztem, hogy az utobbi evekben hol publikaltak a belgradi tanszekrol (az ams.org keresoje tudja ezt). Naaa… Eg es fold. Nekunk vannak vilaghiru iskolaink. Nekik meg nincsenek. Vannak tehetseges fiataljaik, de ok szinte mind azonnal elmennek, mar BSC-n is elmennek a romanok, es sohasem jonnek haza. Ha oket is beszamolnank, az mas lenne, borzasztoan eros amerikai romanok vannak.
@jotunder: különféle mérések vannak, ha a csak a Q1-et mérem (ami ugye a WoS-ben is a legfelső 25% a legjobbak közül is) akkor nyilván mást fogok kapni. Én a matekban pont nem csináltam ilyen részletes mérést úgyhogy elhiszem neked. De a WoS meg a Scopus negyedeléstől nem nagyon lehet független az a besorolás se tekintettel arra hogy ezek az osztások sem hasraütés szerűen mennek, hanem leginkább független hivatkozások alapján, mint az SJR esetében.
A külföldre kimenteket nyilván nem is érdemes beleszámolni, innen is vannak teljes osztályok (némi túlzással) akik már a BA/BSc-t is kint csinálják meg és mit mondjak nincs értelme marasztalni őket. Szomorú lehúzós dolgok ezek.
@Muad’Dib: Érdekes dolog tudomány. Csak a cégek felsővezetésében előny a sokszínűség, beosztottak között nem számít, sőt, az ötletek megvalósítását végző csapatban hátrányos a sokszínűség. Ezek számítanak az eredményes innováció szempontjából: nem, nemzetiség, iparági tapasztalat. Nem számít az életkor, a szexuális irányultság és a tanulmányi háttér se. Érdekes viszont, hogy a másik véglet nem jó, amikor nincs igazi többség…
@OoOoOo: AZ ÚNKP-t első körben a dékán bírálja és nem sokkal magasabb összeg, mint a Bolyai…
@harmadikszem: erdemes megnezni a szerb matematikai intezetet es a magyart (ott is vannak nagyon jo emberek, es nekik is van par neves emberuk kulfoldon) azert az nem ugyanaz. nem hivnak meg kozuluk negy embert a vilagkongresszusra, nincs ERC-juk. bocs, hogy vedem a munderunk becsuletet, de meglehetosen sokat koszonhetek ennek a mundernak. a magyar matematika az rohadtul eros. nem olyan eros, mint az izraeli vagy a svajci, de pariban vagyunk az osztrakokkal, norvegokkal. kilora lemerve ez nem latszik, de a szakma tudja.
@harmadikszem: Újra: Demeter megkapta az MTA legmagasabb adható támogatását, a Lendület ösztöndíjat. A korábbi időkben az ismert konfliktusa lezajlott, de a rendszer korrigált.
@jotunder: A világban a tudománynetriát középpontba helyező tudományos érétkels azért eléggé lejáróbvan levő forma már, a tudományos, egyetemi teljesítmény értékelése sokkal többelemű és sok kvalitatív + nem kvantifikálható elemet is tartalmaz. A rangsorok is próbálkoznak, de inkább csak fenntartják ezt a félrevivő rendszert (ebből nem az következik, hogy ne kellene nemzetközi színvonalú, bizonyított tudományos teljesítmény, hanem csak az, hogy másképp kell az értékelését végezni, különösen másképp tudományágankánt.)
@jotunder: ha a szakma tudja akkor jó, ezek szerint ez azt is jelenti hogy egy itthon megszerzett matek PhD-vel mondjuk az USA-ba tenure-re pályázó virgonc ugyanakkora esélyekkel indul mint norvég vagy osztrák kollegája? Komoly a kérdés mivel azokon a területeken amelyekre rálátok ez nagyon nincs így sőt épp a top folyóiratokban publikált cikkek hivatottak arra, hogy a magyar képzés nyújtotta hátrányokat mérsékeljék. Ezért igen sokan inkább bevállalnak még egy PhD-t külhonban. Nyilván matekból még én is tudok mondani 2-3 olyan nagy nevet (Szemerédi vagy Lovász, bár mindketten amerikai magyarok vagy hogy kell ezt mondani) akiknek nincs meg a pendantja itthon sem filozófiából sem social science-ből, de nem tudom, hogy mennyire kivételek, avagy ténylegesen az átlag magyar matematika színvonalát reprezentálják. Szóval a tenure bizottság mikor megkapja K Lajos propsalját a Harvardon vajon azt mondja-e hogy Hungary, what the f’ck? vagy pedig azt hogy whoa Hungary,whoa Lovasz, whoa Szemeredi.
@fortin2: „a rendszer korrigált”, ez szép. Szerintem meg a rendszer hibás, mivel van benne egy 20 százaléknyi _tökéletesen szubjektív_ elem, ezért nem a rendszer korrigált, hanem pár éve valakinek nem tetszett DT és akkor kibabrált vele, most meg valakinek (vélhetően valaki másnak) tetszett és nem babrált ki vele. A dolog szubjektivitást túlzó mértékben tartalmazó tehát szerintem hibás voltán nem változtat az, hogy az épp aktusális döntnök kinek a kénye-kedve szerint dönt éppen. A rendszerhiba bele van kódolva, lsd fentebb. De ha van érved arra mi értelme a 20 százaléknyi „Összbenyomás” értéknek, akkor nagyon szívesen meghallgatom.
@harmadikszem: lathatoan megvaltoztattak az ertekelesi rendszert.
mta.hu/data/dokumentumok/bolyai_osztondij/Bolyai_szabalyzat_szmsz_2016.pdf
ma mar indokolni kell az osszbenyomast, es explicite le van irva, hogyan. es hat ebbe rohadtul nem fer bele az, ami akkor tortent.
@harmadikszem: en meglehetosen sok olyan magyart ismerek, aki magyar ph.d-vel szerzett meglehetosen komoly amerikai poziciot. allast, posztdokot, ilyesmit. a ket fiatal ERC-snek magyar ph.d-je van. a negy ember kozul, akit meghivtak a vilagkongresszusra, haromnak van magyar doktoratusa.
@jotunder: na ez tök jó, örömmel hallom. Mármint mindkét hírre (bolyai + magyar PhD) 🙂
@harmadikszem: Egyrészt: „4. A pályázó személyének értékelése összbenyomás alapján (1-10 pont)
Az alappontszámot az eddig adott szakmai pontok jelentik 10-es skálára vetítve, amely pozitív és negatív irányba maximum 50%-kal módosítható. A módosítást minden esetben indokolni kell. Kizárólag a pályázathoz kapcsolható, eddig figyelembe nem vett szempontokat lehet értékelni. Ilyen lehet például a pályázó iskolateremtő képessége (vagy annak hiánya), fiatal kora ellenére kimagasló publikációs tevékenysége (vagy annak hiánya), szakmai utánpótlás nevelésben betöltött szerepe, tudományos közéleti tevékenysége stb.”
Másrészt: az ERC eevaulációs folyamatában eléggé elképednének, ha valaki kétségbe vonná, hogy ne az „összbenyomásuk” alapján döntsenek, ne 20, hanem 100%-ban…
@fortin2: lsd fent, ez egy újabb szabályzat és rendben is van. Előtte nem így ment.
@balmoral: @jotunder: Lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Az a lényeg, hogy amelyik nem kisebbségben van a vezetésben, abból kell legalább 15-20%-nyi létszám, mert az se jó, csak férfiak a vezetők, de az se, ha csak nők.
@OoOoOo: Tudod mi a szomorú? Az „Aldi pénztáros x” és az „Auchan targoncás y” se keres annyit, mint amit hirdetnek, mert az nem a kezdőbér, hanem a próbaidő letelte, tanfolyam elvégzése után a túlórákra fizetett éjszakai és hétvégi pótlékkal együtt annyi, de sok embert kirúgnak próbaidőn, így csak a nettó 100-120 ezret kapják… Persze lehet az idén a hirdetésekben szereplő béreket a 3-4 évvel ezelőtti felsőoktatási bérekhez hasonlítani, mint az a kommunikációkutató, aki vagy a kamuhírek terjedését vizsgálta azzal a felkapott poszttal vagy szándékosan fogalma sincs a fizetéséről vagy szimplán hazudott…
A felsőoktatásban kellene egy komolyabb teljesítménybér, ami beosztástól függetlenül mérhető. A jobbak kapjanak havi nettó 100 ezerrel többet, a leggyengébbeket pedig szórják ki.
@hebab: Tipikus, hogy az egyetemi vezetők heti egy-két napon járnak be dolgozni és azt is megbeszéléseken töltik, nem kutatnak és minden oktatáson kívüli extra tevékenységet is lepasszolnak a tanársegédeknek és adjunktusoknak.
@fizeto_utas: Engem is számtalan professzor, tanszékvezető, két dékán, több dékánhelyettes és egy rektor is tanított. Viszont az ELTÉ-n is van olyan kar, ahol a dékán és a helyettesei összesen heti 10 óránál kevesebbet tanítanak és azokon az órákon is gyakran helyettesítik őket. Vizsgáztatni pedig sokaknak derogál…
@harmadikszem: Vannak még címzetes főiskolai docensek, akik alatt az intézmény már rég egyetemmé vált. Tipikusan ők azok, akik a tananyagot se frissítették egy-két évtizede és csak annyi publikációjuk, amennyire a kollégáik ráírták a nevüket… A legdurvább az, amikor az egyik legrangosabb egyetemen valaki PhD nélkül megbízott tanszékvezető lehet.
Az egyetemeken nem csak a kevés pénz a gond, hanem a rengeteg (értelmetlen) adminisztráció és a leterheltség. Nem marad idő kutatásra. Persze hogy könnyebb akkor összecsapni egy konferencia-előadást és letudni ezzel a publikációs kötelezettséget! Jelen pillanatban könyörögni kell az oktatók egy jó részének, hogy publikáljanak, ugyanis nem kapnak ezért elegendő elismerést, ergo inkább pénzt keresnek. Arról persze nem is beszélve, hogy az egyetemeken egyszerre kellene jó/kiváló tanárnak és jó/kiváló kutatónak lenni, ami viszonylag ritka. És melyik ujjamat harapjam? Ha nincs az oktatóimnak PhD-ja, beleköt a MAB, ha meg van PhD-ja, de nem tud tanítani és/vagy köze nincs a szakmához, nem kellene hallgatók közelébe ereszteni. Az egész rendszert kellene újragombolni.
@Online Távmunkás: ezzel kéne versenyezni:
hvg.hu/gazdasag/20170621_Atlepte_a_magyar_atlagfizetes_a_300_ezres_alomhatart
(beleszámítva, h sok minimálbéres kap még zsebbe mellé, legyen 330-350 az a 300, ha visszaszámolnánk)
Sztem először a felsőoktatásban 2 felé kellene osztani a munkaköröket:
1. a reguláris kurzusokat oktatók és nem kutatók
(kicsit ilyen emelt szintű középiskolai tanár)
2. emelt szintű kurzusokat oktatók és kutatók
Mindkét típusú egyetemi dolgozóra sztem nagy szükség van.
@OoOoOo: Az emelt szintű középiskolai tanár a főiskolai vagy BA/BSc oktató.
Az tényleg érdekes, amikor a csak alapképzésben heti 2 órát tartó prof többet keres, mint az alapképzésben és a mesterképzésben 16-20 órát tartó adjunktus, aki rendszeresen helyettesít fizetetlenül PhD-képzésben is. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy kinek fizetnek külföldi utakat, nemzetközi szervezeti tagdíjakat, könyvkiadást…
@Online Távmunkás: én ilyenről, h BSc/BA oktató, nem hallottam, csak BA/BSc kurzusokról.
Mind1 is. Csak annyit akartam mondani, hogy sztem a sok oktatás is komoly teljesítmény és a teljesítményüket el kellene különíteni azoktól, akik kutatást tolnak.
Pl ha az oktatásba tolnának erőforrást, akkor be lehetne vezetni egy heti házifeladatos rendszert, amihez jelenleg nincs javító (amitől talán megemelkedne a teljesítmény) etcetc. Nem is akarok diákmotivációs kérdésekbe belemenni, nem tudok róla sokat, csak ötletelnék összevissza.
Jó persze minden/hhez erőforrást kell tolni a rendszerbe.
És angol felsőoktatás (tudomány) helyzete, mármint ami a kutatási és publikációs szabadságot illeti?
twitter.com/CambridgeUP/status/898517586308210688
Szégyen.
@fortin2: ez egy business decision by CUP és kapnak is érte hideget és meleget is. azt hiszem az egyetem nem szól bele ilyesmibe.
@jotunder: ő a tulajdonos és itt alapvető akadémiai szabadságelvről van szó. A csúszós lejtő érv itt is érvényes: amikor majd azt „kéri” Kína, hogy ha továbbra is fogadni kíván az egyetem kínai diákot, akkor ne taníthasson ez meg az ezt meg azt, joggal hivatkozik majd erre a precedensre. Vagy az ellenpróba: Ha az Eötvös Egyetemi Kiadó a Konfucius Központ egyetemen maradásért cserébe nem adna ki bizonyos könyveket, vajon mi volna itt (joggal)?
@fortin2: miért is nem ismeri el senki tajvant, egy demokratikus államot, és ehelyett, miért ismer helyette mindenki egy kommunista diktatúrát? mert félnek kínától. semmi más okuk nincs rá.
@fortin2: a brit egyetemi rendszert szokták vádolni azzal, hogy időnként az üzleti érdekeket túlságosan előtérbe helyezi és üzleti modellekben is gondolkodik.
@jotunder: igen. elég nagy baj, de ez világpolitika. de azért maradjon illúziónk az akadémiai szabadságról.
@jotunder: a közoktatást még durvábban lezdték eszerint átalakítani, az academic centerek neve alatt,
@OoOoOo: A nagy tudományegyetemek hűbérrendszerének része, hogy a tanársegéd csak BA/BSc kurzusokat tarthat, az adjunktust már odaengedik az MA/MSc kurzusokhoz, a docens és a prof pedig viszi a PhD kurzusokat, így a kutatópalánták rájuk hivatkoznak. Az apróbb probléma a rendszerrel, hogy a habilitációhoz elméletileg kell PhD témavezetett is, így ahol a docensi kinevezéshez habilitáció követelnek, ott egy-két csókos adjunktus is tarthat PhD kurzusokat…
@Online Távmunkás: ez nekem új, számos olyan habilitációs előadáson voltam ahol a t jelöltnek, hála a jó Istennek, nem volt doktori témavezetettje. Ezek nagy része az ELTE-n volt egyébként. Maga a habilitáció is egy elég vicces dolog egyébként, de ennek megfelelően jókat lehet rajta röhögni legalább. Főleg az angol nyelvű előadásokon.
A PhD kurzusok szempontjából ennél a felállásnál tán jóval üdvösebb lenne ha olyanok tartanák az adott kurzusokat, akik értenek hozzá, akár adjunktusok akár professzorok, nem mintha PhD szinten ennek túl nagy jelentősége lenne, az iskolai része szvsz inkább egy szükséges rossz. Persze nem kellene, hogy így legyen.
@Online Távmunkás: Visszanyúltam most a memóriámban, hogy milyen pozíciójú emberek tartották nekem az ELTE TTK-n az előadásokat az első 3 évben. Az előadások többségét docensek és professzorok vitték. Amit kiosztottak az alacsonyabb szintre, időnként a doktori iskola hallgatóira, az a gyakorlatvezetés, de azt se mindig, volt docens gyakorlatvezető is.
Ez azonban még a bolognai rendszer élesítése előtt volt, így az első 3 éves hallgatók is MSc hallgatók voltak. Kíváncsi vagyok hogy van most.
Általában a témához: tényleg annyira számít a gyakorlatban a helyezés egy ilyen listán, hogy amiatt érdemes listára optimalizáltan átszervezni az egész felsőoktatást, mint a szerbek tették?
@Mackósajt: Nem, nem érdemes. Mit értek el vele a szerbek? Semmit. Érdemes lenne komolyabban venni a magyar felsőoktatást, érdemes lenne megérteni a problémáit, a gyenge pontjait és az erősségeit is, az Akadémia szerepét, a finanszírozást, mindent. Erre nem fog sor kerülni, mert Magyarország nem erről szól, és belátható időn belül nem is fog ilyesmiről szólni.
A középfokú oktatásnak is van ám közben helyzete:
hvg.hu/elet/20170819_Bucsuleveleben_cafolja_Lazart_a_makoi_gimnazium_igazgatoja
„Tudják-e rólunk, hogy a korosztályos országos labdarúgótorna zalaegerszegi döntőjében makói gimnazisták verték ki a Puskás Akadémia csapatát?”
Hát jövőre majd nem fogják kiverni, sőt ami fontosabb, jövőre – és ezentúl – minden magyar ifjú meggondolja majd, hogy érdemes-e kiverni.
(Lásd még Tóth Tihamér atya vonatkozó munkáit, ő amúgy is nagyon passzol a kurzushoz))
Az előző linkelt cikkben van egy ilyen is:
„az Európai Matematikai Leány Olimpián – ahol az országot négy tanuló képviseli – makói tanulónk először bronz-, majd egy év múlva ezüstérmet szerzett”
Hát ez meg micsoda?
Soha nem hallottam ilyen versenyről, és most így hirtelen az értelmét se látom.
Egy kicsit hiányolom még A GIMNÁZIUM A LIBERALIZMUS SZÁLLÁSCSINÁLÓJA című kompozíciót ellenpontnak, Soros-maszkot viselő és szépirodalmat olvasó szemüveges kolorádóbogarakkal, de talán jövőre az is meglesz.
444.hu/2017/08/20/a-kisvakond-reklamozza-a-szakkkepzest-a-debreceni-viragkarnevalon
@velőtanya: Ezek jo dolgok, es segitenek abban, hogy tehetsegeket talaljanak. Az amerikai Danielle Wang az MIT-n, a roman Simona Diaconu a Princetonon van mar az elso lanymatekolimpiarol.
@jotunder: Ilyesmi kérdések fogalmazódtak meg bennem is:
http://www.theguardian.com/science/2015/oct/13/mathematical-ratios-competition-girls-plus-or-minus
– de ha működik és behoz új tehetségeket, akkor oké.
(meg ha mindig is lett volna ilyen, akkor nem lenne furcsa, viszont hogy éppen mostanában találtak ki ilyet, az nekem meglepő)
@jotunder:
Hát nem tudom, pont a matematika nem olyan „sport”, hogy bármi indokolná a külön női versenyek megrendezését; tartok tőle, hogy sokaknak pont azt sugallja a dolog, hogy „a lányok gyengébbek, nem férnek be az ‘igazi’ matekolimpiára, nekik külön kell egy verseny” — ami hülyeség persze.
Mondjuk az igaz, hogy van sok ország a bolygón, ahol a nők hátránnyal indulnak az ‘olimpiai válogatón’, esetleg így indokolható a külön verseny megrendezése.
@harmadikszem: Lehet, hogy nem feltétel, csak előny a doktori témavezetett, de szerintem be kell adni a névsort a habilitációs pályázathoz.
Az tényleg kínos, hogy a habilitációs előadáson elvileg azt nézik (kissé megkésve), ki hogyan tud előadást tartani, de angolul sokan még felolvasni is alig tudnak. Ráadásul ilyenek közül valaki még ÚNKP-t is kap, miközben tuti, hogy nem ő írta az angol publikációkat, minimum egy fordító segített neki…
A kötelező PhD tárgyaknak tényleg nincs sok értelme. Van olyan doktori iskola, ahol gyakorlatilag mindenki kitűnő, aki bemegy vizsgázni…
@seol: Én arra gondolok, hogy ha – ahogy hírlik – maguk a lányok már amúgy is azt gondolják, hogy „”a lányok gyengébbek” matekból, nem is való igazán nekik, akkor érdemes összekötni a matematikát a lánynak levéssel így egy rendezvénynévben, hadd szokjuk a csengését. Aztán majd ha jól megszokta egy-két generáció, hogy semmi különös nincs abban, ha egy lány a matematikával foglalkozik, akkor el lehet felejteni, vagy hagyományőrzésből meg lehet tartani, már nem lesz szerepe…
(Arról persze fogalmam sincs, hogy „mennyire való” a lányoknak úgy általában a matematika (szintén úgy általában), és ha jobban vagy ha kevésbé, akkor miért (társadalmi-percepciós vagy biológiai izé miatt), de én amúgy is egy olyan társadalom felé szeretnék haladni, ahol van annyi mozgástér, hogy az emberek kipróbálgassák, hogy mit szeretnek, mint egy olyan felé, ahol centire be van osztva a „humánerőforrás”. …És ha ez ma még lányos ábrándozás, attól holnapra még lehet férfias cél is :))
@mafi mushkila:
Nem tudom, ahogy velőtanya is írta, ez érthető(bb) lett volna 30 éve, de hogy mostanában találják ki, fura.
És aki eljut a ‘női’ matekolimpiára, az azért khm, kurvajó kell legyen, sz’al nem hinném, hogy olyanokat gondolna, hogy „nem való neki”. 😉
Az meg nagyon összetett kérdés, miért van kevesebb nő természettudományos területeken, nem is hiszem, hogy lenne „tiszta válasz”. De hál’Odinnak egyre többen vannak, térjünk vissza 10 év múlva a dologra. 🙂
@seol: Kinanak van egy lanyolimpiaja. Ebbol indult ki az egesz. Elment oda a brit csapat, es utana kitalaltak, hogy meg kellene ezt csinalni nagyban.
@Online Távmunkás: Abban a doktori iskolában, ahova én jártam, egyedül arra volt jó a kurzus, hogy mindenki számára kiderüljön, ki a jó tanár. Azt találták ki a bölcsek, hogy minden félévet egy témára húznak rá, és az érintett tanszékek összes elérhető oktatója megnyilvánul egy-egy héten (gondolom, a káromkodásként emlegetett „óraterhelés” miatt).
Mivel a fő téma rendszerint valami elvont ökörség volt, a jó tanárok láthatóan kínosan érezték magukat, míg a gyakorló elmebetegek még lelkesedtek is.
@seol: Lehet, hogy 30 éve pont nem tűnt úgy, hogy meg kell ilyen látványelemekkel támogatni a társadalom szemléletét, mert úgyis mennek előre a dolgok maguktól. Most meg azt látjuk helyenként, hogy…
Azzal együtt, hogy én is olvastam a kínai részvételről, amit JT is mond, és semmi, az enyémre emlékeztető indoklásba nem futottam bele a honlapon, de az is kizárt, hogy a szervezők közül senkinek meg sem fordult a fejében ez 🙂 A szándékos mintaadás mindig egy nagyon hatásos eszközünk volt.
@mafi mushkila:
Mondom, ez a mintaadós izé számomra azért sántít picit, mert még a női matekolimpia is elit dolog, tehát ha eljut addig a versenyző, hogy számítson neki a részvétel, akkor már rég nincs mintára szüksége. 🙂
A ‘sima’ matekolimpia megléte se ösztönöz önmagában arra senkit, hogy jó legyen matematikából. (Plusz azon is vesznek részt lányok.)
(Az, hogy egy kínai „háziversenyből” nőtte ki magát a dolog, persze sajnos érvényteleníti a kukacoskodásaimat is, mehh.)
@seol: Mondom (de lehet, hogy ezt még nem mondtam, csak beleértettem :), hogy én egy általánosabb hatást képzelek el: nem az olimpián való részvételre meg a csúcseredményekre törő lányok száma lenne az érdekes, hanem azoké, akik nem zárják ki automatikusan a lehetőségeik közül a matekozást, bármilyen tanulmányi vagy érdeklődési szinten. És ezt nem (nem kizárólag) egyenesen őrajtuk keresztül képzelem el, hanem a sztereotípiák tudatos feldolgozásán és tudattalan enyhülésén keresztül a társadalmi közegükben.
(És ilyenekből van még vagy ezer – én nem látom olyan nagyon felszabadultnak még a nyugati társadalmakat sem. Persze ez csak egy érdeklődő rápillantásom, annyit ér, mint bárki másé.)