A magyar intellektuális elit (sorozatunk 2. része)
Eredeti szerző: jotunder
1989 nyarának végén két fiatal indult el egy nyugati egyetem irányába Magyarországról. Orbán Viktor és én. Orbán az oxfordi egyetem Pembroke College politikai tudományok képzésére utazott ki, én pedig egy indianai egyetemre matematikát tanulni. A népköztársaságnak már csak pár hónapja volt hátra. Ebben a pillanatban Orbán Viktor valószínűleg liberálisabb ember volt, mint én. Azaz, minden valószínűség szerint tudta, hogy mit jelent liberálisnak lenni, én pedig nyilván nem, a konzervativizmus kifejezés jelentéséről sem tudtam semmit, ha jól emlékszem.
Két hónappal később már “képben voltam”. Gondolom már írtam róla párszor, az uszodából hazajövet (egy kollégiumban laktam) bementem a bölcsészkönyvtárba és összevissza olvastam mindenféle dolgokról, főleg a konzervativizmusról, az amerikai alkotmányról, a gazdaságról, mindenféle rendszer nélkül. Két hónap előnyben voltam a magyar átlagpolgárhoz képest, mikor az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a volt moszkvai követ kikiáltotta a köztársaságot.
Egy hete a Vígszínházban közvetlenül mögöttünk ült az SZDSZ egyik alapítója, majd az Örkényben az első Orbán-kormány egyik minisztere ült pontosan előttünk. Ennek tulajdonképpen semmiféle relevanciája sincs, csak nagyon különös. Valamikor 1989-ben alakultak ki az előttök és az utánok, a képben levések, a tutimondások, a pecking orderek, az értelmiségi háború ideológiai alapjai.
A magyar értelmiségi háború lényege – tekintettel arra, hogy 1989 október huszonharmadikán dördült el a startpisztoly és nem valamikor a tizennyolcadik században – az, hogy ki van elől. Melyik lista a piacvezető, Mihancsik Zsófiáé vagy a mandiner.hu-é (erről itt).
A magyar értelmiségi mítoszok gyökerei a rendszerváltás előtti időkre nyúlnak vissza, de akkor annak még alig volt valami értelme. Értelmet ezek a mítoszok 1989-ben nyertek. Ki olvasott először Bourdieu-t, ki váltott először paradigmát, ki látta egy berlini konferencia büféjében először Jürgen Habermas-t, kit ismernek jobban az NYU-n, ha egyáltalán, kivel állnak szóba, kit fogadnak el, ki képviseli az országot a Lajtán túl, Csodaországban.
Aztán ki lett helyettes-államtitkár, fontos programok felelőse, Gyurikám csak egy percre, igyunk meg egy kávét, lenne itt valami, sajnos rohannom kell a tévébe, a rádióba, az Olgához, a Jánoshoz, de majd a Népszabiban vasárnap megírom, ez most majd nagyon üt.
Ún. dolgokra nem nagyon marad idő. Amikor a két fiatalember egyikét, aki nem egészen én voltam, Brumaire 18.-án megválasztották első konzulnak, kétharmados többséggel, ahogy kell, és végignézett a jövendő császárságon, ahol ennek az egész háborúsdinak már semmi értelme sem lesz, hiszen a gázszerelője, a fogorvosa, a vejei, a futballcimborái, és mindazok a fehérvári huszárok, akikkel együtt deflorálta a felcsúti szüzeket alkotják majd az eliteket, az összeset, a szépség, a jóság és az ész elitjét, az ún dolgok nem nagyon lettek megbolygatva az élcsapatok által. És mintha nem is nagyon érdeklődött volna már senki a bolygatások iránt.
A dolgokat mondani kell és nem csinálni, ez lett a magyar elitértelmiségi konszenzus alapja. Erről majd később.
tisztazo celu kerdes. ebben a mondatban mi az alany, ill az allitmany?
‘Amikor a két fiatalember egyikét, aki nem egészen én voltam, Brumaire 18.-án megválasztották első konzulnak, kétharmados többséggel, ahogy kell, és végignézett a jövendő császárságon, ahol ennek az egész háborúsdinak már semmi értelme sem lesz, hiszen a gázszerelője, a fogorvosa, a vejei, a futballcimborái, és mindazok a fehérvári huszárok, akikkel együtt deflorálta a felcsúti szüzeket alkotják majd az eliteket, az összeset, a szépség, a jóság és az ész elitjét, az ún dolgok nem nagyon lettek megbolygatva az élcsapatok által.’
@cleantone: Jó kis mondat:))
@jotunder: Ez sokkal jobb:
“A dolgokat mondani kell és nem csinálni, ez lett a magyar elitértelmiségi konszenzus alapja.”
Murphysített változatban:
Aki tudhatná, az se csinálja.
@cleantone: Sajnos az egész császárság az alany. Az állítmány pedig talán a kétharmados többség?
Nem tudom pontosan, de olyan, mint a kommunizmus. Hülye vicc.
@aronsatie: És aki csinálhatná, az meg qrvára nem tudja.
A magyar értelmiségi csoportok teljesítményét lehet nézni az impactfaktorok alapján, mert az a kép még mindig bíztatóbb lesz (lásd a vállaltan jobboldali agykutató/molekulárisbiológus/kémikus szakmai kultúrákat), mint a társadalmi ügyekhez adott (hozzáj)árulásuk, a közös ügyek ésszerű és tárgyszerű megvitatásában játszott szerepük színvonala alapján. Ehhez bákjos adalék a most megjelent OLAF-kiszivárogtatással (http://www.politico.eu/pro/budapest-metro-scheme-tainted-by-fraud/) összevetni a belvárosi értelmiség “I Love 4es metró”s kitűzővel zajlott ezredfordulós flangálását. Ennél nem sokkal rosszabb a mai konzervatív statisztálása a alkotmányos lopásrendszerhez.
(Amúgy, ami ennél sztem sokkal izgalmasabb, ha Brumaire 18 szóba kerül: Marx ezzel foglalkozó nevezetes művének a legfontosabb üzenete éppen az, hogy egy történeti tény utólagosan válik önmagává. OV sorossösztöndíjas utazása majd politikai visszatérése és az azt követő évek értelméről ennek a végpontnak, a NER Brumaire 18jának a fényében lehet érdemben mondani valamit. De hogy megtörtént-e már vagy van még kifejlet, ez igzalmas talány.)
hvg.hu/itthon/20161222_orban_viktor_ertelmisegi_elit
@christvhu: Aki csinálhatja, az meg ellopja.
@jotunder:
régen mindig volt alternatív világnézet, vagy társadalmi berendezkedés, amit az ifjak, az új generáció, (vagy a reformkor öregjei) az éppen fennállóval szemben hirdethettek: nyugatos kapitalizmus, liberalizmus, szocializmus, kommunizmus, demokrácia.
ma nincs alternatíva, nem csak nálunk, nyugaton sem. ami van, mondjuk az alapjövedelem, az sántít.
tessen újbalos vagy marxista vagy akármilyen alternatív fórumokat olvasgatni. nulla IQ, nulla szellemi teljesítmény. ugyanazt mondják, amit 150 éve. annyira jutnak, hogy éljen a jóságos állam, vesszen a rohadt piac, illetve vegyük el a pénzt azoktól akiknek van (praktikusan a középosztálytól), oszt osztogassuk széjjel. micsoda kreatív alkotó fantázia! ehhez tényleg komoly egyetemi tanulmányok szükségesek. (lsd pogátsa elvtárs ténykedését, vagy TGM-ét)
mindezt egy olyan országban, ahol épp az állam rákos elfajulását tapasztalhatjuk.
és közben néznek nagy boci szemekkel, hogy miért nem veszi őket észre a 40-45% nincspártja.
kollektív idiotizmus, és a valósággal szembeni gyerekes dac uralkodik.
@jotunder: (A Mandiner listájával jó perceket szereztél 🙂
@Geo_:
Szép lista. mandiner.blog.hu/2007/04/13/273_konzervativ_ertelmisegi_a_lista
Szóval ezek név szerint a jobboldali értelmiség, akik felelősek az Orbán rezsimért…
Ja, nem, mert azért a baloldali értelmiség a felelős.
Szóval ezek a nevek azok, akik felelősek az elmúltnyolcévért.
Ja, nem, mert azért is a baloldali értelmiség a felelős.
Szóval nem felelősek semmiért, csak úgy virítanak, mint az úritök.
…valami díszpéldányok, ahogy kinéz, mert…
Ekkor Bajer Zsolt meg Balogh lelkész még nem volt ismert, vagy nem volt konzervatív, vagy hogyhogy nem merült föl a nevük olyanoknak, akik színházakat kaptak később, meg városvezetést és múzeumokat meg tévéket, újságokat ?
Pártember nem értelmiség ? Csak kérdem.
De azért volt miniszter és kinevezett diplomata van közte.
Mondjuk nem értelmiség dr Orbán Viktor országértékelő, jövőkutató, történetíró , nemzeti gondolkodó, alkotmányozó és szervezőzseni ?
Vagy inkább csak az az értelmiség, aki …. nem látom a rendező elvet…
@Geo_: Nekem szegény Buzánszky Jenő a kedvencem, aki valószínűleg bőven a lista tisztességesebb negyedébe tartozik, de azért az értelmiségi fogalmával való társítása csal egy kis mosolyt az ember arcára;) Igaz, hogy kapott Debrecenben valami díszdoktori címet és tiszteletbeli katedrát, sőt később szobrot is, amit a hivatásos szentember és miniszter ezekkel a szavakkal avatott fel: “Alig ment el, újra itt van bronzba öntve”
(és persze, tele van rettenetes figurákkal is, de most nincs kedvem szörnyülködni)